Kelet-Magyarország, 1997. július (54. évfolyam, 151-177. szám)
1997-07-11 / 160. szám
6 kelet-Magyarorszag MEGYÉN INNEN, MEGYÉN TÚL 1997. július 11., péntek A Kelet-Magyarország június hónap előfizetője akciónk nyerteseinek tegnap adta át az ajándékokat Zomborszki Éva, a PRODUCT Áruház munkatársa. A képen Kurucz András nyíregyházi lakos veszi át nyereményét Elek Emil felvétele Májusi választás (Folytatás az 1. oldalról.) Budapest (MTI) — A kormány azt javasolja az Országgyűlésnek, hogy jövőre májusban, azt követően pedig négyévenként áprilisban tartsák meg az ország- gyűlési képviselői választásokat — jelentette be a csütörtöki kormányülést követő Kiss Elemér miniszterelnökségi államtitkár. A rádiózásról és a televíziózásról szóló törvény előírása alapján rendeletet alkotott a kormány a rádió- és televíziókészülékek üzemben tartási díjának beszedési szabályairól. A rendelet nem változtat az eddigi 530 forintos havi díj összegén, amit postai úton vagy banki átutalással kell befizetni. A pénz beszedésére kiírt pályázatot a Magyar Posta nyerteik g a cég már meg is kezdte a formanyomtatványok megküldését a polgároknak, akik a leporelló visszaküldésével tesznek eleget bejelentési kötelezettségüknek. Nem kell kitölteniük a nyomtatványt azoknak, akik már rendszeresen fizetik az üzemben tartási díjat. Akik viszont elmulasztanak eleget tenni bejelentési és fizetési kötelezettségüknek, azok szabálysértést követnek el és 10 ezer forintos bírsággal sújthatok. Egy újságírói kérdésre válaszolva az államtitkár elismerte: bár a díjbeszedésre kiírt pályázatot a Magyar Posta megnyerte, idő előtti volt, hogy kiküldte a nyomtatványokat a lakosságnak. Meghatározta a kabinet az új, korszerű okmányok kidolgozásával kapcsolatos feladatokat, tekintettel arra, hogy jövőre 3 millió útlevelet kell megújítani és a jelenleg használatos iratok könnyen hamisíthatok. A kabinet úgy döntött, hogy részben kicseréli, részben pedig az adatok beégetésé- vel meghosszabbítja a lejáró okmányokat. A kormány támogatja a mezőgazdasági termelőtevékenység integrációjának terjedését. Az önálló hitel felvételére képtelen termelők a jövőben a kormány segítségével az integrátorokon keresztül tőkepótló hitelkonstrukciót vehetnének igénybe. Megszabták a miniszterek az 1998-ban felvehető, államilag finanszírozott felsőoktatási hallgatók számát. A nappali tagozatos összlétszámot 42 ezerben, az esti és a levelező tagozatos létszámot pedig 9 ezerben határozták meg. A kormány Sáling Józsefet július 15-i hatállyal kinevezte az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Részvénytársaság felügyelő bizottságának elnökévé. Elismert vasutasok Debrecen (KM) — A vasutasnap alkalmából a debreceni központi ünnepségen több megyénkbeli vasutast kitüntettek. Vezérigazgatói dicséretet kapott három nyíregyházi vasutas: Alföldi Tamás, Smid János és Ősz Béla. Ezt a kitüntetést vehette át Szabó Györgyné sóstói és Farkas Gyula vá- sárosnaményi vasutas. Szakigazgatói, igazgatói dicséretben részesültek: Cza- kó József, Görényi János, Lőrincz István, Szabó István, Samu János, Szász László és Sziráki István. Baltával és késsel Érpatak, Kemecse, Tuzsér (KM - L. Gy.) — Garázdaság gyanúja miatt indult eljárás egy érpataki férfi ellen, aki július 8-án késő este, kezében baltával megfenyegette élettársát, majd az úton kiabálva és fenyegetőzve több lakásba is be akart menni. A garázda férfi e cselekményével az ott lakók nyugalmát zavarta és bennük félelmet, megbotránkozást keltett. Az egyik kemecsei presszóban egy férfi, július 8-án, nyerőautomatán játszott, miután elfogyott a pénze, a kiszolgálótól kért kölcsön ezer forintot. Ám a gép ezt is elnyelte, s hogy a kiszolgáló megtagadta a további pénzkölcsönzést, a felbőszült játékos megfogta a gépet, s a helyiségből kidobta, amely ennek következtében teljesen használhatatlanná vált. A keletkezett kár 400 ezer forint. Garázdaság vétségének alapos gyanúja miatt indult eljárás egy tuzséri férfi ellen, aki július 8-án az esti órákban egy lakás előtt megjelent baltával és késsel felszerelkezve, ott fenyegetőzött, majd a kerítést is megrongálta. NATO-ügyben teljes egyetértés November végéig véleménynyilvánító népszavazást tartanak hazánk csatlakozásáról Budapest (MTI) — November végéig véleménynyilvánító népszavazást tartanak Magyarország NATO-csatlako- zásáról — erről egyeztek meg a hét parlamenti párt vezetői csütörtökön az Országházban. A Hóm Gyula miniszterelnök által kezdeményezett megbeszélésen arról is megállapodtak a résztvevők, hogy az Országgyűlés kedden Magyarország NATO-meghívását méltató nyilatkozatot fogad el. Erről a kérdésről a külügyminiszter és a pártok képviselői pénteken újabb egyeztetést folytatnak, ahol pontosítják a dokumentum szövegét. Erre azért van szükség, hogy olyan javaslat kerüljön a Ház elé, amit minden frakció támogat, így a parlament kedden reggel a Házszabálytól való eltéréssel első napirendi pontként határoz majd a nyilatkozat elfogadásáról. Horn Gyula bejelentette: a kormány folyamatosan tájékoztatni fogja a parlamenti pártokat a várhatóan szeptemberben kezdődő csatlakozási tárgyalások érdemi fejleményeiről. A megbeszélésen Horn Gyula mellett Gál Zoltán házelnök és Kovács László külügyminiszter foglalt helyet. Az MSZP-t Katona Béla alel- nök és Szekeres Imre frakció- vezető, az SZDSZ-t Kuncze Gábor pártelnök és Gaál Gyula frakcióvezető-helyettes, a Fideszt Deutsch Tamás alel- nök és Németh Zsolt frakcióvezető-helyettes, az FKGP-t Torgyán József pártelnökfrakcióvezető és Lányi Zsolt frakcióvezető-helyettes, a KDNP-t Gáspár Miklós alel- nök és Isépy Tamás frakcióvezető, az MDF-et Gémesi György ügyvezető elnök és Demeter Ervin frakcióvezető, az MDNP-t pedig Szabó Iván pártelnök-frakcióvezető képviselte. Az egyeztetés utáni sajtótájékoztatón Hóm Gyula hangsúlyozta: valamennyi parlamenti párt történelmi jelentőségűnek tartja, hogy Magyar- ország lehetőséget kap az Észak-atlanti Szövetséghez való csatlakozásra. Mindenkit köszönet illet, aki a legkisebb mértékben is hozzájárult ahhoz, hogy a keddi döntés megszülessen. Emlékeztetett arra, hogy meghívásunk elsősorban hazánk demokratikus átalakulásának, a reformok mélységének és konstruktív szomszédság-politikánknak köszönhető. Megemlítette, hogy a NATO- tagállamok vezetői szerint Magyarország stabilizáló szerepet tölt be a térségben, Clinton elnök Madridban külön méltatta a magyar-román viszonyban bekövetkezett példamutató előrelépést. Torgyán József az 1956-os forradalom és szabadságharc vívmányaként, illetve a világkommunizmus ellen folytatott magyar harc elismeréseként értékelte hazánk meghívását az Észak-atlanti Szövetségbe. Isépy Tamás szerint mind a hét párt egyetért azzal, hogy az 56-os forradalom emléke megjelenjen a nyilatkozatban. Deutsch Tamás külpolitikai rendszerváltásnak nevezte a NATO-csatlakozást. Úgy fogalmazott, hogy a Fidesz korábban nem tartotta szükségesnek a népszavazást, de soha nem is ellenezte azt. Gáspár Miklós és Gémesi György az előző kormány szerepét hangsúlyozta. — A referendumtól függetlenül szükség van a népszavazási törvény módosítására, amire 1993 óta alkotmánybírósági határozat kötelezi a törvényhozást — hangzott el a tájékoztatón. Kuncze Gábor belügyminiszter ezért hétpárti egyeztetést hívott össze keddre. A módosítás értelmében — ha a parlament elfogadja — a véleménynyilvánító népszavazás érvényességéhez 25 százalék plusz egy fő részvétele is elegendő lesz. Ez a típusú véleménynyilvánítás csak orientálja az Országgyűlést, eredménye nem kötelező érvényű. Bővülő iskolák Kockáztató tőke Nyíregyháza (KM) — Egy tavasszal kiírt pályázat végeredményét ismertette a sajtó képviselőivel tegnap dr. Nagy László és Hajdú Sándor, a megyei közoktatási közalapítványkuratórium elnöke illetve titkára. A rendelkezésre álló ötvenmillió forintból hardvereket, szoftvereket vásárolhatnak az iskolák. Nyíregyháza: 110-es — 1 842 ezer, Kölcsey — 1 465 ezer, Zay Anna — 1 120 ezer, Bánki D. — 1 625 ezer, Mg. Szakk. — 843 ezer, Művészeti — 841 ezer, Sipkay — 1 millió 500 ezer, Szt. Imre — 727 ezer, Kossuth — 1 millió 783 ezer, Krúdy — 400 ezer, ÉVISZ — 600 ezer, Eötvös Gyakorló — 590 ezer, Zrínyi — 1 millió 191 ezer, Árany J. Gimn. — 1 millió 42 ezer, ÉLIP — 829 ezer, Vasvári— 1 millió 131 ezer, 107- es — 2 millió 710 ezer. Kis- várda: 111-es — 2 millió 406 ezer, Bessenyei — 1 millió 780 ezer, Nyírbátor: 140-es Szakm.k. — 937 ezer, Báthory I. Gimn. — 1 millió 68 ezer. Tiszavasvári: 115-ös Szakk. — 600 ezer, Váci Gimn. — 839 ezer, Mátészalka: Esze — 2 millió 235 ezer, Baross — 1 millió 106 ezer, 138-as Szakk. — 2 millió 909 ezer, Gépészeti Szakk. — 600 ezer, Vásá- rosnamény: Kér. Szakk. — 500 ezer, Rákóczi — 1 millió 306 ezer, Nagykálló: Budai N. A. — 945 ezer, Korányi — 1 millió 845 ezer, Fehérgyarmat: 142-es Szakm. — 1 millió 101 ezer, Zalka Gimn. — 1 millió 164 ezer, Petőfi Szakk. — 646 ezer, Ibrány: Móricz Gimn. — 806 ezer, Csenger: Ady Gimn. — 899 ezer, De- mecser: Gimn. — 792 ezer, Tiszabercel: Mg. Szakk. — 668 ezer, Tiszadob: Szak- munk. — 827, Tiszalök: Teleki Gimn. — 653 ezer, Nagye- csed: Református Gimn. — 538 ezer, Újfehértó: Bajcsy Gimn. — 778 ezer, Záhony: Közlekedési Sazkk. — 725 ezer, Baktalórántháza: Vay Á. Gimn. — 1 millió 88 ezer.) Nyíregyháza (KM - M. Cs.) — A magyar cégek nem tőkeerősek, emiatt ha klasszikus módszerekkel vizsgálják a hitellehetőségüket, akkor szerény eredményt kapunk. Azt a pénzügyi finanszírozást kell inkább megvalósítani, ami Nyugaton ma nagyon népszerű, Amerikában pedig a sikerek alapja. Ez a kockázati tőke, aminek náluk lényegesen nagyobb a szerepe, mint a banki hitelnek — mondta Fekete János, az Északkelet-Magyarországi Regionális Fejlesztési Rt. igazgatóságának elnöke, aki csütörtökön és pénteken régióbeli befektetési lehetőségekről tárgyalt. — Ahhoz, hogy bármelyik cégnél meginduljon a termelés, valamilyen vagyonnal, tőkével, megfelelő jelzáloggal kell rendelkezni. — Erre adnak a bankok hitelt, hiszen minimális a kockázat. Ennél a haszon is szerény. A tőkével rendelkezők számára ez kevés, ezért olyan projekteket is hajlandóak finanszírozni, ahol nagyobb rizikó mellett lényegesen magasabb nyereséget nyújtanak. A kockázati tőke ideje jött el Magyarországon, ennek kell nagyobb szerepet adni. Ezért hozta létre a Magyar Fejlesztési Bank Rt. a hét regionális fejlesztési társaságot, amely a kockázati tőkebefektetéseket koordinálja. ü Mint az MFB vezérigazgatójának tanácsadója, ön szerint vannak olyan projektek a térségben, amelybe érdemes kockázati tőkével belépni? — Gazdasági módszerek, ötletek, elképzelések, projektek kellenek, amelyeket érdemes finanszírozni. Ilyen ötletek valósulnak meg a vásáros- naményi Interspan Kft.-nél, a kisvárdai Várda Drink Rt.-nél, a Kárpát-Hús Kft. aranyosapáti szárazáruüzemében, az Euro Kapu kamiontermináljában. Ehhez elengedhetetlen a megfelelő infrastruktúra, például ebben a térségben az M3-as autópálya egészen a határig. Ön hogyan vélekedik a csatlakozásról? Hagymásy Tünde — Úgy vélem, helyes döntés Magyarország NATO- csatlakozása. A tárgyalások megkezdése még nem jelenti az automatikus felvételt, de mindenképpen előnynek számít a kelet-közép-európai államoknak. Meg kell teremteni térségünkben a biztonságot, s csak ez a szervezet képes rá. Az EBESZ és más hasonló szervezetek, például a Nyugat- Európai Unió nem lehetnek olyan hatékonyak, mert nem rendelkeznek megfelelő eszközökkel. Ha beindult egy folyamat, nem lehet megállítani, tehát a tárgyalások más államokkal is elkezdődnek. Szögyéni Gábor — Nem hiszem, hogy jól jár hazánk vele, ha sikerül is betársulni a NATO-ba. A Nyugatnak biztosan előnye származik belőle, különben nem akarná. A történelem során sajnos nem volt arra példa, hogy valaki is a segítségünkre sietett volna, ha bajban voltunk, miért lenne ez most másképp? Ellenben, ha nem csatlakoznánk és a környező országok igen, annyira már senkivel sem állunk rossz viszonyban, hogy az háborús konfliktushoz vezessen. Inkább az Európai Unióhoz közeledjünk, mert az jelenti számunkra a jövőt. Majomé Acs Katalin — A csatlakozás a hadi készültség szempontjából feltétlenül előnynek könyvelhető el. Amennyiben NÄTO- tagok leszünk, jobban figyel majd ránk a Nyugat, háborús veszély is nehezebben alakulhat ki. A hátrányt leginkább az jelenti, hogy az országon keresztül a lakosság fogja megsínyleni ennek anyagi vonzatát. Viszont a tagországokkal való kapcsolataink javulhatnak, s ez által gazdaságunk is fellendülhet. Civilizált államnak számítunk, ez a lehetőség pedig „megkü- lönböztett jelzésnek” fogható fel. Kozma Péter — Hazánk kis ország, nemcsak a területét tekintve, de minden más téren is. Véleményem szerint szükség van külső segítségre, amely fejlődésünket még inkább előmozdítja, s hadi téren megvéd bennünket az esetleges külső támadásokkal szemben. Ha a csatlakozást önerőből kell megvalósítani — a hadsereget saját anyagi fedezettel a kívánt szintre emelni — ez a NATO- hoz való társulás gátjává válhat. Persze ez a kívánalom mértékétől függ. A NATO nekünk az Európai Unió biztos lépcsőjéül szolgálhat. Lutter Imre összeállítása
