Kelet-Magyarország, 1997. július (54. évfolyam, 151-177. szám)
1997-07-10 / 159. szám
1997. július 10., csütörtök Kocsimosás — közkútról A vezetékes ivóvíz lassan minden család számára elérhető lesz a megyében Cservenyák Katalin, Györke László Nyíregyháza, Encsencs, Szakoly, Beszterec, Mátészalka, Vásárosnamény, Beregsu- rány (KM) — Sokan úgy próbálnak takarékoskodni a vízdíjjal (nem a vízzel!), hogy közkútról, tűzcsapról mossák a kocsit, öntözik a kertet. Kifinomult módszereket alkalmaznak e célra. Van, aki egy jókora szöggel kibiztosítja a kút fejét, s máris mehet a víz a szélvédőre. Mások viszont házuk építéséhez használják a közvizet, dacára annak, hogy telkükön már ott a csap. Ugyan rendelet tiltja Nyíregyházán a fenti tevékenységeket, vajmi kevesen törődnek vele. Nem árt. ha tudjuk: a közkuta- kat azért szerelték fel annak idején, hogy azok számára is elérhető legyen az egészséges ivóvíz, akiknek lakásában nincsen vezetékes. Emellett ezekről veszik a hálózati vízmintát. Jólesik egy pohár friss víz a kútról az utak vándorainak is. Változó funkció Biztonsági tartaléknak is felfoghatjuk a közkifolyókat, hiszen gondoljunk csak vissza a korábbi évekre, amikor nyáron, csúcsidőszakban a toronyházak felső szintjein már csak hörgött a csap, de vizet nem adott. Sokan nyúltak akkoriban a régi zománcos kupáért. Ma már szerencsére ez a veszély nem fenyeget, hisz a 49 ezer köbméteres napi fogyasztás csaknem felére csökkent. Csőtörés azonban bármikor előfordulhat. — Messzemenően nem funkciója a közkútnak a kertlocsolás, autómosás, vagy az építkezés — állítja határozottan Pék János fürdőigazgató. Közkutak ügyében ő az illetékes, miután a Városüzemeltetési Kht-n belül hozzá tartozik minden, ami vízzel kapcsolatos. Ahogy a közműhálózat egyre erőteljesebben kiépül, s a vezetékes ivóvíz lassan minden család számára elérhető lesz, úgy vesztik el eredeti funkciójukat a közkutak, s emiatt értelemszerűen nem lesz olyan nagy számban szükség rájuk. Nyíregyháza vízellátó rendszerén most 720 közkifolyó található. Már készül az a terv, amely azt taglalja majd: az ésszerűség határáig hogyan csökkenthető a kutak száma. A közeli jövőben megkezdik a fölöslegessé vált szerkezetek leszerelését. A működő kutak fogyasztásmérővel nincsenek ellátva, így megállapodás alapján — a vélhető felhasználói kört alapul véve — átalánydíjat számláz a Városüzemeltetési Kht-nak a Nyírség- víz Rt. Minden forint számít A kutakat négy kategóriába sorolták. Az elsőben három, a másodikban hat, a harmadikban nyolc, a negyedikben tíz köbméter vízfogyasztással számolnak. Az átlagos fogyasztás ez alapján Nyíregyházán 4600 köbméter havonta. Ez töredéke a város vízfelhasználásának, hiszen az idei nyáron az egynapi csúcsfogyasztás 28 ezer köbméter volt. Ha pénzben számoljuk: havi négyszázezer forintot (ebben nincsen csatornadíj) fizet a közkutak ivóvizéért a kht. — Lehet azon vitatkozni, hogy ez az összeg sok vagy kevés — fogalmaz Pék János —, én azt mondom: egyfajta szociális gondoskodásnak is felfogható az egészséges ivóvízhez való hozzáférési lehetőség. Csakhogy — figyelmeztet — éppen a nem funkcionális használat, a pazarlás kiküszöbölése érdekében szükség van a kutak ritkítására, de nem a teljes felszámolásukra. Még mielőtt a csökkentésről döntenének, egyeztetnek a lakóterületek képviselőivel, s a véleményük figyelembevételével jelölik ki, mely kutakat fogják szanálni. Encsencsen Bihari Károly jegyző elmondta, a 48 közkút után havi 71 ezer forintot (plusz áfa) fizet az önkormányzat. Bár ezt soknak találják, eddig még nem zártak le közkutat. Ennek indokaként elsősorban azt hozta fel, hogy sok a szociálisan nehéz helyzetben élő lakos a településen. Azt azonban nem nézik tétlenül, ha valaki például építkezéshez, öntözéshez használja a közkút vizét. Szakolyban viszont — tudtuk meg Győri András jegyzőtől — teljesen eredeti megoldást találtak. A korábbi hatvanhat kút közül mindössze hatot hagytak meg. Viszont a hátrányos helyzetűeknek a vízvezeték beszereléséhez nyújtottak támogatást. Egy év alatt kellett dönteni az érintetteknek. Az intézkedéssel évi egymillió forintot takarít meg az idén az önkormányzat. Egyelőre nem Beszterecen mindössze tizenegy közkút van, amelyek után havonta háromezer forintnál magasabb vízdíjat még nem fizettek. Ezeket meg is hagyják. Mátészalkán 190 meglévő közkifolyóból 62-t szüntettek meg. Ezzel elérték, hogy a korábbi vízdíj csaknem harmadával csökkent volna, ha időközben nem emelkedik a tarifa. Vásárosnaményban a korábbi években 136 közkút üzemelt. Az első lépcsőben 104- nek a működését ideiglenesen felfüggesztették. Felmérést végeztek, mely területeken van létjogosultságuk, hiszen voltak olyan utcák, ahol már minden lakóházat rákötöttek a vízvezetékre. Egy későbbi vizsgálat eredményeként 12 közkifolyót újra megnyitónak, a többit viszont leszerelték. Jelenleg 44 közkút után fizet az önkormányzat. Beregsurányban már korábban is felvetődött a közkutak számának csökkentése, hiszen a kevés pénzből gazdálkodó önkormányzatnak a havi 22-25 ezer forint is számít. Ám az a tény, hogy igen jelentős a határátkelő miatt az átmenő forgalom, s más tisztálkodási lehetőség nem nagyon van az utak mentén, egyelőre nem zárnak le kutat. Feszült várakozás L assan kezd a búzatermelők idegeire menni a legújabb csapadékos hidegfront. A kalászban a szemek még a tejes érésen esnek éppen túl megyeszerte. Ilyenkor nem jön jól a forróság, de azért „hetes esőre” sjncs már semmi szükség, ami csak kárt okoz a gazdáknak. Ők már egyébként is alig bírják ki azt a két hetet, amit feltétlen meg kell várniuk a kombájnok elindításáig. Az időjárás megakasztotta a megyében az őszi árpa betakarítását is. Gyakorlatilag mindenütt félbe kellett hagyni a kombájnolást, pedig az érett kalászokból már csak legfeljebb két-három napi csépelni való volna hátra. A részeredmények alapján 3,3 tonnás átlagos árpatermés mutatkozik, de az ország más területein kialakulttól itt most is elmaradó árak nem igazán adnak örömre okot a termelőknek. A május közepétől — a belvizes területeket kivéve — ideális búzanevelő időben fejlődő kenyér- gabonának kiváló lehetősége volt behozni a mostoha ősz és tél, valamint a szakmai ráfordítások hiányosságai okozta jelentős tavaszi lemaradást. Ki is pendült végül annyira, hogy az 54 ezer hektár búzáról július elején már jó-közepesnek mondható, 3850 kilogrammos átlagtermést becsülhettek a megyei szakemberek. Az időjárásfelelős durva, jeges/viharos tréfái és a nedvesre változott idő azonban minden nappal gyengítheti a terméskilátásokat. Különösen sokat ronthat a búza acélosságán,’ha az érési folyamat végén áztatják majd esők a kalászokat. Addig azonban még sok idő van hátra, a termelők szerint legkorábban csak július 20-tól várható nálunk az aratási dömp- ing. Ami a búzárakat illeti, teljes csend honol a piacon. A vevők még nem hirdettek árat, az utolsó pillanatig kivárnak. Ma még jobb híján, de később feltett szándékuk szerint is ugyanezt teszik a termelők, akik attól tartanak, hogy az idén meg akarják keresni rajtuk a feldolgozók a múlt évi magas búzaár miatti váratlanul nagy kiadásaikat. Galambos Béla Kellett neked ennyire hajtanod!... Ferter János rajza Szorgalom és lustaság M it vett el tőlünk ama nevezetes negyven esztendő? Miféle esélyeket, reményeket rabolt el mindnyájunktól? Mekkora kárt okozott hazánknak, országunknak, az egyes embereknek? A fenti kérdések leggyakrabban a rendszerváltás idején hangzottak el, de ma is gyakorta kerülnek szóba. Többnyire olyan alkalmakkor, amikor arról folyik a beszéd, mi lehetett volna belőlünk, hova juthatott volna országunk akkor, ha nincsenek azok a bizonyos évtizedek. Sokan, sokfélét mondanak feleletül, de számomra legfrappánsabb, s talán legigazibb is az a válasz, amelyet egyik közéleti emberünk, egykori miniszterünk fogalmazott meg, s amely nagyjából így hangzik: a szóban forgó évek által okozott legnagyobb kár az, hogy lustává, nemtörődömmé tette az egyébként rendkívül szorgalmas és igyekvő magyar népet, megtanította arra, hogy nem mindig az egyenes út a legrövidebb, hogy elérte nála, csak azzal törődjön, ami közvetlenül rá tartozik, az orránál ne lásson tovább, ne legyen számára más fontos érték, csakis önmaga. A megállapítás igazára naponta láthatunk példát. A nemtörődömség, a slendriánság mára hatalmas méreteket öltött. Ezért is van nagy becsülete a tisztességesen dolgozó mesterembernek, a józan életű szakmunkásnak, s ki tudná megmondani, hányunkat bosszant, hogy a munka nélkül maradók jelentős része nem is igazán szeretne dolgozni? Még ma is nehéz dolga akad annak, aki gyárában, üzemében szigorúan tiltja az italozást, s nyílt titok az is, ezeknek a ma már magánkézben lévő gyáraknak, üzemeknek egy része trükkös privatizációk után talált mai gazdájára. Negyven év alatt jutottunk erre az erkölcsi szintre. Miközben a vitathatlan eredményeket és sikereket nem tagadjuk el, csak reménykedve gondolunk arra, hogy a folyamatok megállításához, e nem kívánatos hordalék eltakarításához nem lesz szükség újabb negyven évre. Kovács Éva . HÁTTÉR 1 ifrHrjfli;r I*í r}iOkt t Ismkj Balázs Attila illusztrációja Kommentár
