Kelet-Magyarország, 1997. június (54. évfolyam, 126-150. szám)
1997-06-28 / 149. szám
AKTUAUS INTERJÚNK Lehetőségek korlátokkal Szokatlan helyzetek, kis- és nagykapuk a helyi önkormányzatoknál Amióta az önkormányzatok létrejöttek, néhány településen olyan dolgok történtek, amelyek korábban, a tanácsi rendszerben ismeretlenek voltak. Néhol olyan lehetetlen helyzetet teremtettek a testület tagjai, hogy a polgármester inkább vette a kalapját, másutt inkább a testület is lemondott, csak magával ránthassa a falu első emberét, s most, néhány hete megszületett az első leváltás is: a bíróság mondta ki egy polgármesternek, hogy mennie kell. A szokatlan helyzetekről, a kis- és nagykapukról, számonkérés lehetőségeiről beszélgettünk dr. Fekete Zoltánnal, a Megyei Közigazgatási Hivatal vezetőjével. □ Mit tehet egy település, ha elégedetlen a polgármesterrel vagy a képviselő-testülettel? — Mindent megtehet egy időintervallumon belül. Az önkormányzati törvény hét éve lehetőséget teremt a közmeghallgatásra, ahol a képviselő-testület határozatképes létszámban köteles megjelenni és meghallgatni az állampolgárok által felvetett gondokat. Sajnos az elmúlt évek azt bizonyítják, hogy a közmeghallgatások kudarcba fulladnak az érdektelenség miatt. CJ Mégis négy képviselő-testület mondta ki saját maga feloszlatását ebben a ciklusban a megyében... — Igen, aztán három helyen a régi polgármestert választották vissza, s egy-két változtatással gyakorlatilag a testület is a régi maradt. Ez egyfajta megerősítése annak, hogy amit a képviselő-testület korábban tett, azt a falu elfogadta. □ Nem csoda, ha például az egész falu pénzt kapott! — Ilyenkor valóban felmerül a kérdés, hogyan érvényesül ilyen esetben a társadalmi kontroll. Emlékeztetőül: Nyírtasson az önmagát feloszlató önkormányzat néhánv kivétellel a lakhatási támogatásban okozta. Van-e joga tönkretenni egy vagy akár öt-nyolc embernek is egy település gazdálkodását? — A bírósági döntést végre kell hajtani, hisz amíg nem fizet a képviselő-testület, minden nap emelkedik a kamat összege. Ez a fizetés nem veszélyeztetheti senkinek a fizetését, s az alapvető feladatok ellátását. A költségvetésben azonban ilyen összeg nem szerepel, az önkormányzatnak ilyenkor saját működési költségeiből kell olyan megtakarítást elérni, hogy kifizethesse a bíróság által megítélt összeget. Természetesen a közösség érdeke emiatt nem sérülhet. Dr. Fekete Zoltán: A testületi döntés nem moshatja el az egyéni felelősséget Elek Emil felvétele □ Önnek van valamilyen ötlete, honnan teremthető elő ez a pénz? — Én tanácsokat nem adhatok, de nyilvánvaló, hogy ilyenkor meg kell nézni, hogyan lehet megtakarítást elérni mondjuk a tiszteletdíjakból, a költségtérítésekből, s lefaragni azokat a kiadásokat, amelyek indokolatlanok. Sok kistelepülésen látjuk, hogy olyan nagyságrendű költségtérítéseket fizetnek ki, amire egyszerűen nincs magyarázat. Ráadásul sok esetben még törvénytelen is, mert csak tételes költségelszámolás alapján lehetne ezeket a költségeket kifizetni. A forrásoldal vizsgálata annak a képviselő-testületnek a dolga, amelyik a rossz döntést hozta. Ezért lenne célszerű ilyen esetekben név szerinti szavazást elrendelni, hogy ne lehessen elmosni a felelősséget. A polgármesteri tisztség az ítélet jogerőre emelkedésével egyidejűleg ___________________55 □ A közigazgatási hivatalnak nincs ilyen kérdések rendezésére hatásköre, hisz a ma- gyi polgármestert is felmentette? — Az újság azt írta, de a magyi polgár- mestert nem a hivatal, hanem a bíróság mentette fel. Viszont az ilyen eseteket figyelemmel kísérjük. Mi egy határozatot a környezetéből kiemelve nem tudunk vizsgálni, hanem a körülményeket és a működés törvényességét vizsgáljuk, s ha olyat érzékelünk, ami nem tartozik a hatáskörünkbe, az illetékes szervhez fordulunk. Pénzügyi rendellenesség esetén például az Állami Számvevőszéket kérjük fel vizsgálatra. Folyamatban van most is Szamossályiban egy vizsgálat, most kértem fel őket egy nyírmihálydi vizsgálatra, de volt vizsgálat Baktalórántházán is. Tehát mi együttműködünk a társhatóságokkal, de a hatáskört nem vonhatjuk el tőlük. A magyi ügy lezárult, a polgármesterrel és a jegyzővel szemben a megyei főügyészség vádiratot nyújtott be. A bíróság megállapította, hogy vétkesek, s elmarasztalta őket. A polgár- mesterek jogállásáról szóló jogszabály szerint ilyen esetben a polgármesteri tisztség az ítélet jogerőre emelkedésével egyidejűleg megszűnik. Érdekessége az ügynek, hogy a magyi képviselő-testület is pert indított a bíróságon a polgármester ellen és kezdeményezte, hogy tisztségéből hívják vissza. Ébben a perben is megszületett az ítélet május 15-én: kimondták, hogy a magyi polgármester tisztsége megszűnt. Ennek alapján a 1997. július 20-ra az időközi polgármester-választás ki is van tűzve. □ Indulhat-e a volt polgármester ezen a választáson? — Indulhat. A törvény értelmében a jelöltnek meg kell szerezni a megválasztásához szükséges jelölt- ségi támogatást és fontos, hogy legyen választójoga. A magyi volt polgármester úrnak van választói joga. Kétségtelen, hogy őt nem egyéni érdek vezérelte, de az ő tevőleges magatartása bűncselekmény volt. A kérdés megítélésénél lényeges szerepet játszik, hogy egy közösség érdekében követte el és nem saját érdekében, de ilyet a közösség érdekében sem szabad elkövetni. Pontosan ezért mondta ki bűnösnek a bíróság a polgármestert és a jegyzőt társtettesként jogosulatlan gazdasági előny megszerzésének büntette kísérletében és ezért marasztalta el őket. ^ Teljes bizonytalanságot szül, ha három megoldási lehetőség alakul ki egy területem „ □ Csengerújfaluban is történt valami!? — A képviselő-testület élt azzal a hatáskörével, hogy egyes hatáskörök gyakorlását átruházta a polgármesterre. Ezáltal felgyorsult az ügymenet, kétfokúvá vált a hatósági ügyintézés, mert a polgármester döntése ellen lehet fellebbezni a képviselő-testülethez és még utána megmaradt a bírósági felülvizsgálat intézménye. Az érintettek egy része úgy érezte, hogy a polgármester szubjektív módon járt el — pedig erre a fellebbezésekből nem lehetett következtetni —, erre a képviselő-testületnek az átruházott hatáskört visszavette magához. Igen ám, csak amikor a falu népe azt mondta, hogy lelassult az ügyintézés, akkor a képviselő-testület ismét visszaadta a jogot a polgármesternek. Ezt mind rendeleti úton, tehát a jogszabályok szerint tette. Az viszont teljes jogbizonytalanságot szül, hogy egy év alatt három megoldási lehetőség alakult ki egy területen. Az ön- kormányzat a településen élő lakosság érdekhordozója kell, hogy legyen. De az érdeket nem lehet a lakosság érdekei ellen megvalósítani. MAGÁNVÉLEMÉNY Pénz, ügyek ■ '-m énzről, de nem a bankbotrá- nyokról, vagy a Tocsik-bot- I rányról szándékozom most-Z- elmélkedni. Megtettük már elégszer—s az újabb ügyek (ugyan miért ne lennének a jövőben is?) bizonyára újabb gondolatokat ébresztenek majd. Azt mondják egyesek — hangozzon bármennyi panasz szó —, amire akarnak, mindig tudnak akár jelentős összegeket is megmozgatni az önkormányzati képviselők vagy tisztségviselők. A mire nem akarnak, arra természetesen nem is sikerülhet. Számtalanszor tapasztaltuk ezt pro és kontra megyénk székhelyén éppúgy, mint más településeken. Gondoljunk csak üzletházak és benzinkutak építésére, illetve az ehhez kapcsolódó kivitelezési munkákra, egyes lakónegyedekre — vagy éppen a sportra. A kevésből nagyon nehéz gazdálkodni, (olykor a sok is gondokat okoz), gyakorta kerülnek lobby- vagy politikai érdekek a realitások fölé. Az egyik oldalon halljuk az intézmények sirámait — tulajdonosi kötelezettségeit sem tudja rendesen teljesíteni az önkormányzat; a másik oldalon folyamatos pénzinjekciókkal igyekeznek enyhíteni a balul sikerült beruházás gondjain — melyet balszerencsésen vagy szerencsétlenül vállalt magára a közgyűlés —, még akkor is, ha feneketlennek tűnik a zsák. Igaz, nem mindig könnyű eldönteni, két rossz közül melyik a jobb, de az is tagadhatatlan, hogy a felelősség kérdése többnyire szépen elsikkad: pusztába kiáltott szó, vagy elhallgatott dolog csupán. A jelek szerint különösebb felelőssége nincs a döntéshozóknak sem, legfeljebb a megmagyarázgatás mélységéig jutnak el, gyakorlatilag következmények nélkül. Nálunk ugyanis — bár demokráciáról, az Európához csatlakozásról beszélünk és álmodunk — nem divat „elvinni a balhét”, azaz ha kell, lemondani a (komoly következményekkel járó) téves döntések miatt. Nem emlékszem olyan bejelentésre, hogy polgármester, alpolgármester, jegyző, bizottsági elnök, képviselő felállít volna: rosszul döntöttünk, ezért felajánljuk lemondásunkat — azaz, hogy levonnák a személyi konzekvenciákat is. Mondják: a közért dolgozni nem könnyű feladat. Igaz. De nem is kötelező. Persze vitathatatlan — így vagy úgy —, jó a húsosfazék körül lenni. Azaz az önkormányzati pénzeszsák közelében. Ahonnan jut erre- arra az érdekek mentén, de éppen ezért időnként a koncepciótlanság jegyében. így merülnek feledésbe, vagy söprődnek félre prioritások, így fordulhat elő, hogy egyes beruházásokat akár évtizedig is halogatnak, miközben más kevésbé fontosra jut fedezet — ön-, vagy kiscsoportok érdeke által vezérelten. Olykor arra gondolok, a „nagyok ” követhetnék a „kicsik” példáját. Van olyan község, ahol a képviselők nem vesznek fel (vagy legalábbis egy ideig nem) tiszteletdíjat. Mi lenne, ha (nagy)városa- ink képviselői is követnék e példát komoly pénzszűke idején? ^ Egy per elvesztése mögött sem kell feltétlenül jogellenességet keresni. részesítette a lakosságot, függetlenül vagyoni, szociális, jövedelmi helyzetétől, családi állapotától. Ez olyan közérzetet teremtett, amelyik azt mutatta, hogy ez a képviselő-testület törődik a lakossággal. A tor- nyospálcai képviselők tulajdonképpen bizalmi szavazást kértek maguk ellen. Tisza- szalkán a művelődési központ igazgatója az önkormányzati hatáskörök gyakorlásával kapcsolatban fejtette ki aggályát, amiben ő személy szerint érintve volt az iskola átszervezése miatt, de törvényes keretek között újraválasztották a polgármestert és a képviselő-testületet. Azóta tudjuk, hogy a testületet a bíróság elmarasztalta a munkaügyi vitában és ez 11 millió forint forráshiányt jelent, amit ki kell fizetni. Nem egyszerű annak a kérdésnek az eldöntése, hogy hibázott-e az önkormányzat, mert egy jogerős pervesztesség mögött sem feltétlenül kell jogellenességnek lenni. □ Rendben van, de attól még a bíróság döntése értelmében all milliót ki kell fizetni. Miből? A helyzetet a polgármester és a testület egy részének felelőtlensége
