Kelet-Magyarország, 1997. június (54. évfolyam, 126-150. szám)

1997-06-24 / 145. szám

1997. június 24., kedd HÁTTÉR Nyár, vakáció, szabadság. Gondtalan pihenés, semmittevés, kikapcsolódás, ismerkedés, találkozás. Lányok, fiúk. Beszélgetés, társalgás, trécselés, egy kis duma. Fagylalt, üdítő, hamburger, hotdog. Séta, andalgás, lötyögés. Fürdés, strand, Tisza-part, mozi, szabadtéri, diszkó. Zrínyi Ilona utca. Bicikli, görkorcsolya, gördeszka, mgtor, a papa autója. És pénz, pénz, zsebpénz... Martyn Péter felvétele Emelés ötventől ezer forintig Május elsejétől változott a családi pótlék megállapítása • Két kategória gyermek után kapja a díjat, de ezentúl ez a család is csak két gyermekes családnak minősül és a családi pótlék összege ha­vi 8400 forintra emelkedik. — Abban az esetben, ami­kor egy négy gyermekes egye­dülálló anyának a még egy kiskorú (11 éves) gyermek után havi 3950 forint összegű ellátás járt, a másik három gyermeke már nagykorú volt, csak a gyermekek számának a tartozó kategóriában gyerme­kenként 2100 forint a családi pótlék. A két gyermekes egye­dülállók 4800, illetve 2400 fo­rintot kapnak gyermekenként. A család jövedelmétől füg­getlen családi pótlék három és több gyermekes családoknál alanyi jogon jár továbbra is. Összege gyermekenként 5200, három és több gyermekes egyedülállók esetében 5600 forint. Tartósan beteg testi Martyn Péter illusztrációja Nyíregyháza (KM) — Május elsejétől módosult a család­anyaság és a családi pótlék összegének megállapításánál figyelembe vehető gyerme­kekre vonatkozó jogszabály. A fenti időponttól családi pótlék szempontjából csak azok a gyermekek vehetők figyelembe, akik után tényle­gesen családi pótlék jár. Változatlan ugyanakkor a sza­bály, hogy családi pótlék a háztartásában élő azon 16, vagy 20 évesnél fiatalabb gyermekek után adható, akik alap vagy középfokú oktatási intézmény nappali tagozatán vagy esti-levelező tagozatán folytatják tanulmányaikat. Új szabály — Ez utóbbi esetben korláto­zás a gyermek keresete, ha ta­nulmányai mellett keresőtevé­kenységet folytat — mondja kérdésünkre Virágh Gyuláné, a Megyei Egészségbiztosítási Pénztár illetékes osztályveze­tője. — Változatlanul érvé­nyes rendelkezés, hogy a'tar­tósan beteg, testi, értelmi fo­gyatékos gyermek, személy — 18 év felett — életkorára te­kintet nélkül jogosult családi pótlékra, ha a jogosultsági fel­tételekkel rendelkezik. Ha pél­dául egy három gyermekes családnál két nagykorú gyer­mek van, akik 19 és 23 évesek, valamint a harmadik gyermek 12 éves, akkor 1997. április 30-ig e család havi 3750 forint családi pótlékra volt jogosult. Május 1-től csak egy gyerme­kes családnak lehet tekinteni őket, a családi pótlék összege pedig 3400 forint lesz. Az a család, amely 1997. április 30- ig havi 7500 forint összegű családi pótlékban részesült két gyermek után, a harmadik gyermek pedig főiskolai hall­gató volt, ezután is csak két megállapításánál lehetett fi­gyelembe venni mind a négy gyermeket. Május 1-től ez a család egy gyermekes család és a családi pótlék összege ha­vi 4000 forint. Sajnos ez eset­ben csak 50 forint családipót- lék-emelés történt a hatályos jogszabály alapján. Jövedelemtől függ A családi pótlék összege má­jus 1 -tői a család jövedelmétől függően változik, s idén két kategória létezik: százszázalé­kos és ötvenszázalékos. Egy gyermekes családnál száz szá­zalék esetén május 1-től 3400, ötven százaléknál 1700, egy gyermekes egyedülállóknál száz százaléknál 4000, ötven­nél 2000 forint jár. Két gyer­mekes családnál gyermeken­ként 4200, ötven százalékosba vagy értelmi fogyatékos gyer­meket nevelő szülő esetében az odaítélésben nincs változás, az összeg azonban 6600 fo­rintra emelkedett. Két gyerme­kes egyedülálló esetében az egészséges gyermek után 4800 forint, a beteg gyermek után 6600 forint családi pótlé­kot vehetnek kézhez. Az sem változott a rendszerben, hogy az ellátás továbbra is a családi jövedelem nagyságától függ az egy és két gyermekes csalá­dok, az egy és két gyermekes egyedülálló szülő esetében igényelt családi pótléknál. Jövedelemtől független ma­radt, akárcsak eddig a családi pótlék a három és több gyer­mekes, valamint a tartósan be­teg és testi vagy értelmi fogya­tékos gyermeket eltartó szülő esetében, továbbá a nevelő­szülőnél is, ha a gyermeket a gyermek- és ifjúságvédő inté­zet helyezte el a háztartásában. Az új családi pótlék jogosult- sági év 1997. május 1-től 1998. április 30-ig tart és ezen időre a jövedelemtől függő családok esetében az 1996. év­ben az egy főre jutó jövede­lemhatár is változott a követ­kezők szerint: 21 200 forint összeghatárig 100 százalékos, 21 200-tól 23 000 forintig 50 százalékos családi pótlék jár 23 001 forint felett nem jár az ellátás. Egyedülálló szülők es­tében 25 440 forint összegha­tárig 100 százalékos 25 441— 27 600 forintig 50 százalékos családi pótlék jár. 27 601 Ft felett nem jár az ellátás. A MEP a pénztártól részesü­lők tekintetében családipótlék- igénylők részére kiküldött 33 ezer jövedelemnyilatkozatot, ebből visszaérkezett május 31- ig 32 ezer. Gyes-igénylők ré­szére kiküldött 8300 jövede­lemnyilatkozatot, szinte teljes mennyiségben visszaérkezett. A visszaérkezett nyilatkozatok hibásak, hiányosak voltak, amely akadályozta a feldolgo­zást és a kiutalást májusra. Gyakori hibák Leggyakrabban előfordult hi­bák, hiányosságok voltak: egyik vagy mindkét szülő alá­írása hiányzott, már megszűnt az egyedülállósága az igénylő­nek, melyet csak most közölt a jövedelemnyilatkozaton, hó­napok vagy évek óta egyedül­álló, de csak most jelölte a jö­vedelemnyilatkozaton, gyer­mekiek) vezetékneve eltérő, mint az eredeti igényléskor, adóköteles jövedelem esetén az adatlapot nem töltötte ki, összegszerű eltérés volt. Fenti­ek tisztázása folyamatban van, családi pótlékot csak a végle­ges tisztázást követően tudják utalni. Óléit Gébor tárcája A zok a történetek, ame­lyekről most írok, nem Magyarorszá­gon történtek. Nálunk nem is történhetnek ilyenek. Történt tehát — mondjuk — meseor­szágban, Bergengóciában, hogy az egyik ma még befo­lyásos politikus megkeresett valakit s felajánlotta, hogy az új alapítandó bank vezetőjé­vé teheti, de ennek az az ára, hogy egy év múlva a válasz­tások után, ha netalán kiesne a hatalomból, vegye maga mellé helyettesnek. A Valaki meg azon gondolkodik még ma is, hogy mi változott meg a politikacsinálás stílusában az utóbbi években országuk­ban. Meddig határozzák még meg zárt ajtók mögött kötött alkuk életüket az ügyek men­tén. Ott ahol mára már nincs sem örök harag, sem örök barátság, csak érdek van. A másik történet sem ná­lunk esett meg és esik meg mindennap. Ismert politikus egy évvel a választások előtt gyakran emlegeti, hogy szö­vetséget majd csak a válasz­tási eredmények birtokában kötnek más pártokkal. Addig egyedül méretik meg magu­kat, s ez elég széles skála ah­hoz, hogy kikkel lépjenek frigyre. A gond csak ott van, hogy a választók szerelnék előre tudni, milyen házas­ságra adják áldásukat. Ki­játszva érzik már most magu­kat, mert lehet, hogy a meny­asszony gazdag lesz, partiké­pes, de számukra bizony le­het, hogy csúnyács­ka. Jó vol­na már most tudni, ki kerül a család­ba. így hát lehet, hogy el sem mennek az esküvőre. A harmadik történet a Bér- gengóciába hosszú idő után hazaérkezett híres-neves nyelvészprofesszorral esett meg. Már a repülőtéren — ahol népes rokonság várta — figyelmeztették, vigyázzon a taxisokkal, az éttermekben meg mindenütt, mert a kül­földieket hamar lenyúlják. Visszaemlékezett diák korá­ra, egyetemi éveire, oktatói­ra, számtalan előadására a világban, de ezt a szót nem tudta elhelyezni sehova sem. Már-már arra gondolt, hiá­nyos volt a felkészültsége, vissza kellene adni minden címét, amikor hirtelen meg­értett mindent. Akkor, ami­kor kis unokaöccse azt mondta: „Bácsikám, most le­nyúllak. Milyen ajándékot hoztál nekem, elmegyünk-e együtt fagyizni?” G ondolta, még büszke is lehetnék arra, hogy fejlődik a nyelv, milyen árnyaltan tudnak fo­galmazni az óhazában. De hát mindenki, még a gyere­kek is? — komorodott el. Történetek Nézőpont Önmérséklet A nyár immár hagyományosan az érdekegyeztetés időszaka is. Előzetes hírek szerint ma lesz a rajt: a miniszterelnök és az Érdekegyeztető Tanács tagjai ülnek asztalhoz, hogy az előterjesztések között olyan kér­déseket is megvitassanak, mint a következő évi pénzügyi folyamatok várható alakulása, a jövő évi költségvetés irányelvei, a kormány hároméves gazdaságpolitikai prog­ramja stb. Nem kicsi a tét, hiszen ahhoz, hogy 1998-ban megvalósulhasson a pénzügyi kormányzat elképzelése (13,5 százalékos infláció), továbbá 1-3 százalékos reálke­reset-emelkedés, fontos feltételeknek kell teljesülniük. Csupán egyet szeretnénk kiragadni ezúttal a húsbavágó kérdések közül. Szándéka a kormánynak, hogy a jövőben csökkenjen a különbözet a verseny- és a közszféra között. Ez egyszerűbben szólva azt jelenti, hogy némileg önmér­sékletet kell tanúsítaniuk a versenyszféra-belieknek s meg kell találni a másik oldalon, tehát a közszférában az érez­hetőbb keresetjavítás lehetőségeit. Bizonyára ez lesz az egyik legnagyobb bökkenő is az el­képzelések valóra váltásában, hiszen amíg például a vál­lalkozások és más versenyterületek az intenzívebb bérfej­lesztés költségeit (no, meg azok járulékait) úgy ráterhelik a vásárlóra, hogy még a szemük sem rebben, addig a köz­hivatalnokok és sorstársaik léte a büdzsétől függ; attól, hogy milyen eredményes az egész gazdaság. Öngyilkos lé­pés volna holmi választási hangulatemelő akcióként erőn felül költeni ez utóbbira, ugyanakkor többen csak moso­lyognak a kormány esedezésén, hogy a vállalkozók világá­ban is jobban szorítsák össze a markukat, különben csak álom marad az infláció csökkenése. Mindenesetre sokan azt szeretnék, ha közelednének az álláspontok, garanciák születnének s az egyeztetett érdekek valóban érvényesül­nének is a jövőben. Angyal Sándor Adomány . Ferter János rajza Kommentár Diploma után G enerációmnak — ha lehetek szerénytelen a egyes szám első személyt használni — volt (van) egy mindmáig feledhetetlen moziélménye: a Diploma előtt című amerikai opusz; feldobva a klasszikussá lett Si­mon and Garfunkel duó dalaival. Az életre készülő, felser­dült fiú gyötrelmeiben, örömeiben osztoztunk, ahányszor csak (mert többször!) megnéztük a debreceni Vígben — Dustin Hoffmannal a főszerpben. Hát, ennyit nekirugasz­kodásként! De lássuk a mostot! Bizony sem előtte, sem utána az ok­levélnek, a bizonyítványok bármelyikének — nem rózsás az élete a ma fiataljának (sem). A múlt hét végén meditál­tam mindezen, amikor is két diplomaosztási parádés aktu­son volt alkalmam jelen lenni. Maradjunk az egyiknél, a nyíregyházi tanárképző jól megrendezett, BUSZACSA- beli ünnepi tanácsülésénél. Rossz felhangok nélkül értsék: volt ott minden, aminek lennie kell! Zászlóbehozatal, a fő­iskola tanácsának méltóságteljes bevonulása, tényközlé- sek, irodalmi idézetekkel gondosan dúsított elbocsátó be­széd, társaktól'búcsúzás. Nos, itt torpanjunk meg picinykét! A negyedévesek el­köszönő — történelem szakos — fiatalembere számomra nagyon fontos dologról tudósított tömören megfogalma­zott mondandójában. Arról: tisztán, pontosan, reálisan, egyszersmind nem elkeseredetten látja saját (és nemzedék­társai) helyzetét. Mint mondta: az ő populációja (lehet, hogy nem ezt a szót használta, mindegy) volt az, amelyik kénytelen volt át- és megélni a magyar felsőoktatás soka­sodott gondjait: a működés anyagi feltételeinek zavarait, a demográfia alakulásának következményeit, az oktatói lét­szám megtizedelését, a kutatási tevékenység visszafogá­sát, az ösztöndíj-huzavonákat, az elhelyezkedési nehézsé­gek szaporodását. Keményen szólt az ifjú ember vala- mennyünkhöz. Vélhetően azért, hogy közölje: ők bemér­ték a lehetőségeiket. És ha nem is lesznek sebezhetetlenek, a küzdés kötelezettségét, az élettér paramétereit ismerik. A talpon maradáshoz már ez sem semmi! Kállai János

Next

/
Thumbnails
Contents