Kelet-Magyarország, 1997. június (54. évfolyam, 126-150. szám)

1997-06-23 / 144. szám

1997. június 23., hétfő KULTÚRA 9 A kulcsszó ma a félelem Nyelvi harcászat Keresztessy Attila M eghirdettek mosta­nában a fővárosi nyelvészek egy eré­lyes csatározást kampány­szerűen: tenni kell végre valamit az elburjánzott ide­gen feliratok ellen, mert veszélyeztetik nyelvi kultú­ránkat. Igazuk is van a túl sok — főleg angol — öles betűk-szavak dolgában. Csakhogy a meghirdetett harcban jókora figyelem- elterelés is van. Az ártó fel­iratozás ügyét akár minisz­teri rendelettel is meg lehet­ne oldani, hiszen nyelvünk védelmében a gorombának tűnő intézkedés is megen­gedhető. A kampányhirdetés azon­ban sokkallta nagyobb veszélyeztetettségről tereli el a figyelmet: a pesti asz­faltnyelv erőszakos terjesz­téséről! Immár tabuvá lett emez igyekezet, nyelvi kiad­ványok is támogatják egyes részleteit, ezért van egyre kevesebb esélyünk a folya­mat visszafordítására ne­künk, nyelvőröknek, kivált Kodály és Péchy Blanka halála óta. Arany János nyelvének ellenében napon­ta árad az ártalom .a külön­féle, főként tévécsatorná­kon, még fővárosi nyelvé­szek megváltozott, idomult beszédén keresztül is, mi­közben egyre gúnyosabban derülnek odafenn a vidéki riportalanyok ízes és helyes megszólalásain (buta falu­siak). Sikk lett behódolni a népnyelv és a köznyelv he­lyére tolakodó helytelen és magyartalan nyelvezetnek —fordított sznobság ez! A több ezernyi példa kö­zül e helyt csak néhány jel­lemzőnek az idézésére van mód (fonetikus írásmóddal tálalom): az eggyelőre he­lyett már szinte mindig egyenlőre, kerthelység, ovatossan, kostol, posta, la­kosság, eerópa; rövid más- salhangzó-ejtések: lőte, szőte, otálomásozik (hírek­ben!), mamut, kelemes, fo- radalom..., ugyanakkor ér­telmetlen kettőzések: he­lyessen, önrtálló, lazíttani, klubbot, jappán. Idegen szavak esetében: ejstejnnel, frej, dajcs, rajter, vermaht (vérmacht), abver, zer, ganz v. gandz (ganc), nej­lon, svejc, sztrejk, bejgli (Beugel a patkó németül). Nem kétséges hát, hogy mi ellen kell(ene) össztüzet indítanunk (nem egy nyelv­vizsgázó pórul járt már, mert az „ajánlott" kiejtést alkalmazta a nyelvvizs­gán!). A Beszélni nehéz mű­sor ma is tévedhetetlen, csakhogy nem hallik „az égbe” a többnyire kisdiá­kokból álló körök buzgólko- dása, fegyverük, országos stratégiájuk nincs. Az egyre fogyatkozó nyelvőröknek vert hadként, ütőerő híján csak a siránkozás marad, no meg a remény, hogy egy­szer mégis felocsúdik a nemzet, intézkedik az Aka­démia, s ez vinné előre a nyelvi öntisztulást, melyhez az őserők megyénkben, a mi nyelvgyakorlatunkban rom­latlanul megvannak még. Filmek lemezen Nyíregyháza (KM — N.I.A.) — A számítástech­nika egyik legdinamikusab­ban fejlődő területe a multi­média. Az úgynevezett in­teraktív programoknak (már magyarul is!) se szeri, se száma. A nyelvtanító CD-k szinte kézen fogják az alkalmazót, közlik a ki­ejtést, a hanglejtést, segíte­nek szótározni, szinonimá­kat keresni. Egyre több mozifilm je­lent meg a kis korongokon is. A szakemberek szerint ezeknek több előnyük van a videóval szemben: korlát­lan ideig tárolhatók minő­ségromlás nélkül; kis he­lyen elférnek; egy-egy jele­netet ki is lehet nyomtatni stb. A magyar filmek közül az első Az indul a bakterház ■ című volt (Rideg Sándor re­gényéből), de azóta megje­lentek Bacsó Péter híres filmjei is (A tanú, Megint tanú), aztán látható néhány rajzfilm is: A Ludas Matyi, A nagy ho-ho-horgász, Gálvölgyi János műsora, A Te rongyos élet Udvaros Dorottya és Kern András remekléseivel, A tizedes meg a többiek Sinkovits Im­re emlékezetes szereplésé­vel, a Pogány madonna és jó néhány más alkotás. A játékfilmeket lénye­gében megelőzte a filmtör­téneti CD, amely egyelőre 1944-ig tekinti át a ma­gyar film történetét. így az­tán néhány év múlva fel sem kell állni a számító­gép mellől és kedvére ba­rangolhat az ember. Hírcsokor Az alvégesi... ...művelődési ház balettis­kolájának évzáró vizsgaelő­adását rendezték szomba­ton és vasárnap a Váci Mi­hály Művelődési Központ hangversenytermében. A táncok koreográfiáit tervez­te és betanította Feketéné Kun Ildikó. (KM) Nyírbátorban... ...ötödik alkalommal gyűl- nak össze színháziak, bábo­sok, zenészek és mindenfé­le csepűrágók, hogy lelkes közönségükkel találkozva ismét visszahelyezzék joga­iba az ünnepet, annak ere­deti, közösségi értelmé­ben. A Szárnyas Sárkány Hete Nemzetközi Utcaszín­házi Fesztivál a szabadtéri színházi formák legrango­sabb magyarországi esemé­nye lesz július 4-6-a között. (KM) Művészeti gálát... ...rendeztek vasárnap a besztereci művelődési ház­ban, ahol az általános iskola különféle csoportjai, a ba­lettnövendékek, a furulya- és a citaracsoport tagjai, a hagyományőrző népdalkor is szórakoztatta a vendége­ket. (KM) A szűkösség a pedagógusokat ingyenmunkára, a vezetést törvényszegésre kényszeríti Nagy István Attila Fehérgyarmat (KM)— „Ennyi jó szándékú, szorgal­mas, tisztelettudó, segítőkész fiatal talán csak egyszer jön össze egy osztályban egy tanár pályája során” — olvasom az osztályfőnök — bizonyára el­fogultságoktól sem mentes jel­lemzésében. Csak azért idéztem ezt a mondatot, hogy érzékeltes­sem: bármennyire is gyakori­ak a negatív minősítések, arra is bőven akad példa, hogy a pedagógusokat a fentebb jel­zett sikerélmény tartja a pá­lyán. A pénz a legkevésbé. A fehérgyarmati Zalka Máté Gimnáziumban három képzési formában folyik az oktatás. Megtalálható a négy- és a nyolcosztályos gimnázium, valamint működik a szakmun­kások szakközépiskolája. Két idegen nyelv tanulása kötelező, de négy nyelvet kí­nálnak: németet, angolt, fran­ciát, oroszt. Általában a német az alapnyelv, amit mindenki tanul, a 35-38 fős osztályok­ban ezt csak csoportbontásban lehet végezni. Az idegen nyel­veken kívül csoportbontásban oktatják a számítástechnikát és a matematikát az első-má­sodik évfolyamon a szintreho- zás, a felzárkózás biztosítása érdekében. Az önkormányzat az iskola működéséhez csupán a fejkvó­tát biztosítja. (A törvények szerint az intézmények mű­ködtetéséhez az önkormány­zatoknak jelentős mértékben hozzá kell járulnia.) A szűkös­ség az amúgy is alulfinanszí­rozott pedagógusokat anyagi áldozatvállalásra (ingyenmun­kára), az iskolavezetést tör­vényszegésre kényszeríti. Udud Nándor igazgató: — A hetvenes években azt Ev végére minden pedagógus elfárad hallottuk: csak az utolsó nehéz éveken legyünk túl, aztán min­den sokkal jobb lesz. Hát, az­óta csak rosszabb lett minden. Sebestyén Katalin tanárnő: — A táppénzen lévőket in­gyen helyettesítjük. Ezért az­tán nem szívesen lesz beteg az ember, inkább kihordja a lá­bán, ahogy mondani szokták, mert nem kellemes érzés tud­ni, hogy, aki helyettesíti, leg­feljebb elfárad, de a munkáért nem kap egy forintot sem. Ugyanígy nem kapunk pénzt a délutáni foglalkozások leveze­téséért sem. Úgy gondolom, hogy hosszabb távon ez egyál­talán nem jó. Persze, az önkor­mányzat kérésére mi magunk vállaltuk ezt, mert még rosz- szabb lett volna a helyzet, de akkor is. Ha azt mondom, hogy az iskola jövőjéért tettük, lehet, hogy nagy szavaknak tűnnek. Ebben az iskolában még mindig a gyerek az első. Udud Nándor: — Ez az eljárás, annak ellé­re, hogy önkéntes vállalásról van szó, két okból is törvény­telen. Egyrészt az elvégzett munkáért fizetség jár, más­részt a munkáltatónak nincs joga megtagadni a kifizetést. Arról nem beszélve, hogy ez rosszkedvű pedagógusokat „szül”, azokkal pedig nem le­het tartósan jó eredményeket elérni. Kényszerhelyzet állt elő, amely mögött a félelem húzó­dik meg. Fehérgyarmaton a kulcsszó ma a félelem. Az em­berek akármikor elveszíthetik a munkahelyüket, s egyáltalán nincs álláskínálat. A polgármesteri hivatal fog­lalkozott a nyolcosztályos gimnáziumi képzés megszün­tetésével, aztán ez lekerült a napirendről. □ A fejkvótán kívül — ami állami támogatás — az önkor­mányzat mivel támogatja a vá­rosnak mindenképpen rangot is nyújtó középfokú oktatást? Nemes István polgármester: Ének a betontömbök között Sokan megcsodálhatják André Szabó képeit Nyíregyházán Bodnár István Nyíregyháza (KM) — Sokan csodálhatják meg nap mint nap André Szabó képeit Nyí­regyházán a Korona és Centrál Hotelben. Méltó helyre került Krúdy világát bemutató alko­tása a Kodály Teremben, és el­gondolkozva nézegetik a töb­bi, talányos képeit, amelyek a németalföldi festők és a ma emberének világát ötvözik. André Szabó Brüsszelben él, immár négy évtizede. Az 1956-os forradalom szele rö­pítette ki, hazájától messze északra. A művész azonban gyakran utazik haza, most ép­pen Nyíregyházán a Centrál Hotel vendégeként tölt néhány hetet. Tépelődő, gondterhelt művész, akivel beszélgetni sem könnyű. Szavaira azon­ban érdemes odafigyelni. — A képről, a versről nem szabad beszélni: önmagát ma­gyarázza. A mű önmagát mondja el. A zene lényege sem magyarázható, nem tehe­tő át betűkbe. Egy akkordot nem lehet leírni. Ha valaki Raffaello Madonnáját szeretné elmesélni, mit is mondhatna. Ennyi centiméternél kezdődik a könyöke, ami meghajlik, megtörik. Fogja a gyermeket. Olyan zöld meg sárga ruha van rajta... — A.madaraknak ma is éne­kelni kell a betontömbök kö­zött. Ha már kipusztul a csalo­gány, sivár marad az élet. Mű­vészet nélkül az életnek nincs értelme. □ Művésznek lenni viszont gyötrelem és felemelő érzés. On külföldön töltött negyven évet. Könnyebb vagy nehezebb lett volna az élete, ha nem fes­. M to... — Jobb lett volna. Keve­sebb lett volna a gondom, s ta­lán más mániában élem ki ma­gam. Egyébként nem is tartom magam művésznek, csak a tisztesség fokán művelem. Az artista miért van a cirkuszban? Tiszta szadizmus. A közönség lesi, mikor esik le a drótkötél­ről, mikor zúzza össze magát. Kegyetlen a társadalom. Gon­doljunk csak József Attilára, hogy mit préseltek ki belőle. □ Igen, de fenn a drótköté­len, a magasban gyönyörűsé­gesek a szárnyalás percei, pil­lanatai. A művészt többnyire tisztelet övezi. Az ön műveire is sokan rácsodálkoznak a vi­lág számos országában.. — Mindez semmit sem vál­toztat az én életemen. Valami hasznot talán hajtottam, de ez sem biztos. Van, ami előre vi­szi a művészetet, van, ami hát­ra. A rossz vers és kép jobb, ha nincs. Tele vagyunk giccsel. Ez az emberi hóbort története. Ma már téboly a művészet: ak­kor a legjobb, ha keveset tudsz. Divatba jött a dilettan­tizmus is. □ Mondják, az alkotás ke­gyelmi állapot. — Amikor a muzsikus ját­szik, vagy a festő fest, az időn Martyn Péter felvétele — Az önkormányzat nem választja szét mereven a fel­adatait. Az tény, hogy Fehér- gyarmaton az alsófokú oktatás alulfinanszírozott helyzetben van. A középfokon még el­megy valahogy a helyzet. Az is tény, hogy egyre kevesebb a gyermek, az önkormányzat vi­szont még nem zárt be intéz­ményt. Szeretnénk tiszta képet látni, ezért felkértünk egy sze­gedi céget, amelyik átvizsgálja az egyes intézményeket, és le­írja, hogy a feladatokhoz vi­szonyítva, hol van hiány vagy éppen felesleg. Szeretnénk elejét venni a felesleges vádas­kodásnak, ezért választottuk ezt a megoldást. Az átvilágítás megtörtént, hamarosan a ren­delkezésünkre állnak az ered­mények is. A gimnázium valóban csak a fejkvótát kapja, de az lega­lább teljes egészében az övé. Ez ugyan nem ad lehetőséget igazán a fejlődésre, de most ilyen helyzetben van a város. kívül van. Mintha negyedik dimenzióban lenne az ember. Kegyelmi állapot, az idegeid tépik szét. Igyekeztem a tisz­tesség fokán dolgozni, amennyire tudtam. Nem tud­tam jobban. Nekem csak ennyi engedtetett meg. Az életmű­vemből, a sok ezer képből csak húszat tudnék kiválaszta­ni. Q Sok kompromisszumot kellett kötnie? — Kellett bizony! Azért például, hogy Belgiumban el­adhassam a képeimet. Van Gogh például nem kötött kompromisszumot. Inkább be­lehalt. El kell olvasni a levele­it. Elsírja magát az ember az olvasása közben. Egy művész munkájában ezer korábbi mű­vész is ott található. Ezer fes­tő, aki átadta a stafétát, amely­ből én is elvettem egy szem­nyit. Az ősember első rajzától az Altamirái barlangban. Ez egy összefüggő lánc, picit hozzáadunk, ha lehet. Berzse­nyi nélkül nincs Petőfi, nélkü­le viszont nincs Arany és Ady. Ugyanígy van a festészetben. U Belgiumban él, Magyar- országra jön haza. Hol van valójában az otthona? — Útközben. Mint a ván­dormadárnak. O Belgiumban mi jut eszébe Magyarországról? — Fáj nekem, hogy ez a nép nem bölcsebb. Nem tud olyan lenni, mint egy hétig volt 56- ban. Ma erős a széthúzás, a hőbörgés. Zsámbéki Szombatok Zsámbék (MTI) - A Zsámbéki Szombatok nyá­ri kulturális rendezvényso­rozat 15. alkalommal nyílt meg június 21 -éti szomba­ton. Ä képzőművészeti, ze- nei, színházi és gyermek- programok sora a híres romtemplomnál 21 órakor Carl Orff Carmina Burana profán dalok műsorával kezdődőit meg Pesl Megye Szimfonikus Zenekarának ; előadásában. Június 28-án ugyancsak a romtemplom tövében mutatkozik be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház, Sehwartz- , Greene-Tebelak: Godspell című musicaljével. :A nyári programok: egyik legrangosabb esemé­nye Bulgakov A Mester és Margarita színre vitele lesz a Bukaresti Nemzeti Szín­ház előadásában július 26- án cs 27-én. Augusztus 1- jén a határon túli és hazat amatőr színjátszók 6. fesz­tiválját rendezik meg, amelynek keretében jugo­szláviai, szlovákiai, szlo­véniai, romániai együtte­sek mutatkozak be. Július 19-én Lakatos István fotó­művész alkotásaiból nyílik kiállítás a Művelődési Házban és ugyancsak ezen a napon este a barokk plé­bániatemplomban ad hang­versenyt a Vox Hungarica Női Kar.

Next

/
Thumbnails
Contents