Kelet-Magyarország, 1997. június (54. évfolyam, 126-150. szám)

1997-06-23 / 144. szám

1997. június 23., hétfő MEGYÉN INNEN, MEGYÉN TÚL Cseh Torgyánról Ügynökmúlttal vádolják az FKgP elnökét Budapest (Vasárnapi Hí­rek) — Torgyán József, a Független Kisgazdapárt el­nöke az átlagosnál több időt töltött az átvilágítóbírák előtt, s ez találgatásokra ad okot az ügynöktörvényben való érintettségét illetően. Különösen, hogy 1992-ben, a kisgazda frakció önként vállalt átvilágításakor An­tall József akkori miniszter- elnök egy olyan borítékot adott át a pártelnöknek, amely szerint ő ügynök lett volna. A nem sokkal ké­sőbb Torgyán által a pártból kizárt egykori kisgazdák — az úgynevezett „36-ok” re­mélik: most revánsot vehet­nek az elnökön, akinek ak­kori kizárási akcióját várha­tóan idén szeptemberben tárgyalja másodfokon a Legfelsőbb Bíróság. Tor- gyánnak pedig hamarosan újra meg kell jelennie az át­világítóbírók előtt. Emlékezetes, hogy még 1991-ben átvilágítását kérte Antall József akkori mi­niszterelnöktől a kisgazda­elnökség 13 tagja. Antall ezt követően 1991. május 27-én az Országház főeme­letének 56. termébe hívatta a kisgazdavezetőket és miu­tán kiosztotta nekik sze­mélyre szóló borítékjaikat, egy ideig magukra hagyta őket. A tizenhármak egyi­ke, Németh Béla azóta el­hunyt, a teremben rajta kí­vül jelen volt még Nagy Fe­renc József a. párt akkori el­nöke, az akkori első alel- nök, Cseh Sándor, Oláh Sándor, Omolnár Miklós, Zsíros Géza, Kocsenda An­tal, Bélafi Antal, Dragon Pál, Pásztor Gyula, Bejczi Sándor, Mádl Ferenc és Torgyán József is. Cseh Sándor, aki akkor Torgyán mellett ült, úgy emlékszik: Oláh Sándor hirtelen támadt ötlete nyo­mán mind a tizenhármán megismerték egymás múlt­ját, a borítékokat ugyanis felbontották, és azok tartal­mát Nagy Ferenc József sorban fel is olvasta. Antall 13 levelében az illetékes hatóság kisgazda vezetőkre vonatkozó adatait egysége­sen hat szempont szerint csoportosította: szerepel­tek-e a volt III/III. „SZT”- állományban, a volt társa­dalmi segítők között, a Ka­tonai Biztonsági Hivatal nyilvántartásában, a volt (56-os) karhatalmisták kö­zött, az 1956 előtti ÁVH „T’-állományba sorolt tag­jai között, illetve a volt III/III. hálózati személyek nyilvántartásában. — Torgyán nem akarta felbontani borítékját, de ki­kaptam a kezéből, és az asz­talra dobtam, a többi közé. Sejtettük mi Torgyánról, ami ott bebizonyosodott — emlékezett vissza Cseh. El­mondta még: Torgyán Jó­zsef borítékjában az volt, hogy szerepelt „a volt III/III. hálózati személyek nyilvántartásában”. Mikor Antall visszajött, Torgyán bepöccent. — Jóska, te nem ezt ígér­ted — kiabálta a miniszter- elnöknek már Zsíros Géza visszaemlékezése szerint. Nagyon csúnyán kiabált, erősítette meg Cseh is, aki úgy emlékszik, akkor val­lotta be ott a helyszínen Torgyán mindannyiuknak fedőnevét, amely Szatmári Lajos volt. Ezután lezárta a borítékot, és visszaadta An­talinak, bizonyítékot köve­telve. (Az eredményeket a miniszterelnök néhány nap múlva titkosíttatta.) A borítékfelbontásnál je­len volt személyek a napok­ban sajtótájékoztatót kíván­nak tartani, ahol elmonda­nák, mi történt, remélve: a kisgazda többség megfoszt­ja Torgyánt az elnöki tiszt­ségtől. Persze nemcsak ők számíthatnak érdeklődésre, hanem a Legfelsőbb Bíró­ság szeptember 5-i tárgya­lása is, amelyen a másodfo­kú hatóság akár meg is erő­sítheti a Fővárosi Bíróság korábbi döntését, miszerint a kisgazda 36-ok kizárása, illetve Torgyán elnökké vá­lasztása nem volt jogszerű, ugyanis a Testnevelési Fő­iskolán tartott egykori nagyválasztmányi ülésen nem csak küldöttek szavaz­tak. Torgyán csütörtökön, az átvilágító bizottságnál tett látogatás után levelet írt a bíráknak és a belügyminisz­terhez fordult azzal, hogy kéri a vizsgálat eredményé­nek nyilvánosságra hozata­lát. Állítása szerint Kuncze Gábor 1995. november 29- én azt írta az átvilágítóbí- ráknak, hogy ő, azaz Tor­gyán József az ügynöktör­vény alá eső tevékenységet végzett. Egy nevének el­hallgatását kérő átvilágító­bírótól — hozzájuk pénte­ken már a munkaidő vége után érkezett a levél — megtudtuk: az információk nyilvánosságra hozatala nem lehetséges egészen ad­dig, amíg az érintett minden lehetőséget ki nem merít, hogy tisztázza magát, vagy­is a megadott határidőn be­lül nem él fellebbezési lehe­tőségével. Csak akkor lehet a nyilvánosság elé tárni egy-egy ügynökbírói hatá­rozatot, ha az érintett felleb­bezése nem jár sikerrel, s ezután sem mond le tisztsé­géről, amelyet betölt. A vizsgálat titkos az eljárás kezdetétől egészen a befeje­zéséig. A bíró elmondta, hogy a kisgazda elnökkel kapcsolatos eljárás még egyébként is folyamatban van, részletekkel tehát ezért sem tud szolgálni. Egy azonban biztos, tanúk meg­hallgatása után ismét meg kívánják hallgatni Torgyánt — mert „manipulálhattak is kartonokat, iratokat”. Forrásunk elmondta, ilyen utólagos, másodszori beidézés többször is előfor­dult már. „A bizottságtól minden képviselő egy órát kap, ha ezalatt nem sikerül végezni, új időpontot tű­zünk ki.” Az ilyen részlete­sebb vizsgálódások egyéb­ként végződtek már az érin­tett „felmentésével” is. Kuncze Gábor a dunavar- sányi szabaddemokrata- frakcióhétvége szombati sajtótájékoztatóján úgy nyi­latkozott, hogy az FKgP ve­zetőjének vagy azonnal nyilvánosságra kellett vol­na hoznia átvilágítása ered­ményét, vagy pedig, amennyiben nem ért egyet azzal, bírósághoz kellett volna fordulnia. Az átvilá­gítóbírák egyébként több képviselő múltjával kap­csolatban kértek a BM-től adatokat, a tárca válaszle­veleit azonban a miniszter elmondása szerint ő csak szignálta. A NATO nyitott marad Szombaton nemzetközi konferencia kezdődött Prágában Kwasniewski (jobbról) lengyel államfő beszédét mondja AP-felvétel Prága (MTI) — A N ATO-nak azután is nyitottnak kell ma­radnia, hogy a madridi csúcs- értekezlet dönt az első kelet­európai államok felvételéről — jelentette ki vasárnap Prá­gában a nemzetközi NATO- konferencián elmondott be­szédében Aleksander Kwasni­ewski lengyel államfő, jelez­vén, hogy a bővítés további hullámaiba Lengyelország szomszédai, konkrétan Észtor­szág, Lettország, Litvánia és Ukrajna is be kell kerüljenek. — Azok a remények, ame­lyeket például Ukrajna fűz a nyugati országokhoz, nem ma­radhatnak visszhang nélkül — szögezte le Kwasniewski, aki a konferencia érdemi tanács­kozásának kezdete után első­ként szólalt fel. Budapest (MTI) — Májusban tovább folytatódott a lakossági devizamegtakarítások csökke­nése és az idén öt hónap alatt összesen 22 milliárd forinttal apadt a devizaszámlák értéke. A Magyar Nemzeti Bank ada­taiból kiderül, hogy májusban a lakossági megtakarítások 18 százalékát tették ki a deviza­számlák, míg egy évvel ezelőtt Az ötnapos konferenciát szombaton este ünnepélyes keretek között Václav Havel cseh államfő nyitotta meg, aki ugyancsak a NATO nyitottsá­ga mellett szállt síkra. A NA­TO két hét múlva esedékes Madridi csúcsértekezlete előtt, amely várhatóan Magyaror­szágot, Csehországot és Len­gyelországot felszólítja a szer­vezethez való csatlakozásra, ez a NATO-tagállamok, illet­ve a szervezethez csatlakozni kívánó országok képviselői­nek utolsó magas szintű talál­kozója. Kwasniewski hangsúlyozta, hogy a NATO kibővítését pontosan meghatározott krité­riumok alapján kell végrehaj­tani, s az első körből kimaradó államokat nem szabad leírni. 22,5 százalék volt ez az arány. Az idén öt hónap alatt 4,9 mil­liárdos növekedéssel áll szem­ben a forintárfolyam-változá­sok 27 milliárdos hatása, összességében 22,1 milliárdos a csökkenés. Csak májusban pedig 3,2 milliárd forinttal apadtak a de­vizaszámlák. Május végén összesen 480,3 Lengyelország úgy véli, hogy a NATO kibővítése folyamat kell legyen, mégpedig ponto­san meghatározott kritériumok alapján — jegyezte meg. A lengyel államfő leszögezte: Lengyelország kész a NATO- tagságból eredő minden köte­lezettség teljesítésére, de nem számol azzal, hogy szükség lenne atomfegyverek elhelye­zésére a területén. A NATO-konferencián mintegy 200 magas rangú nyugat- és kelet-urópai politi­kus vesz részt. Magyarorszá­got Kovács László külügymi­niszter képviseli, aki vasárnap délben érkezett a cseh főváros­ba. A magyar diplomácia veze­tője a tervek szerint hétfőn délelőtt szólal fel. milliárd foint volt a lakossági devizamegtakarítások értéke, ami mintegy 2,6 milliárd dol­lárnak felel meg. 1995 végén még több mint 3,1 milliárd dollár volt a lakossági deviza- számlák összege, azaz a csök­kenés meghaladja az 500 mil­lió dollárt, miközben a forint­megtakarítások folyamatosan növekednek. Szerdán Jövünk! Nyíregyháza (KM) — Mi­re (és hová) mehetsz, ha nyár van, de kevés a pén­zed? Milyen az idei feszti­válkínálat? Hosszú-e az út a részegségtől az alkoho­lizmusig? A kérdésekre megkaphatod a választ, mert JÖVÜNK! Vagyis szerdán jön a Jövünk, az Észak-Magyarország, a Kelet-Magyarország és a Hajdú-bihari Napló közös ifjúsági és környezetvédel­mi magazinja! A negyedik számból megtudhatod még: Mi az a D-pont? Összefér-e a gyorsétkezte­tés a környezetvédelem­mel? Milyen a szerelmi- horoszkópod? Mit mond az Internet a Forma-l-ről? Mi is valójában a reggae? Valóban csak a fióknak ér­demes írnod? Milyen új vi­deokazettákat, CD-ket, könyveket érdemes felde­rítened júniusban? Ha mindez érdekel, ne felejtsd el: június 25-én Jövünk ............"""".................................. Tagad a mm — miniszter Moszkva (MTI) A vizsgálat idejére felfüg­gesztették állásából a hét végén Valentyin Kovaljov orosz igazságügy-minisz­tert, miután egy moszkvai bulvárlapban megjelent fénykép meztelen prostitu­áltak cs alvilági személyek társaságában ábrázolta. Maga Kovaljov tagad és közölte, hogy bepereli a fényképet közlő Szover- senno Szekrelno (Szigorú­an Titkos) című újságot. Viktor Csernomirgym orosz kormányfő egy va­sárnapi nyilatkozatában el­mondta: Kovaljov,, akit külföldi kiküldetéséből magyarázat végett haza­rendelt, szombaton maga kérte, hogy függesszék fel ideiglenesen a/, állásából. A miniszter tagad. Csökkenő megtakarítás A bűnügyek döntő többsége csalás 519 év börtön, 57 év fegyház, 7 év fogház, 2 életfogytig tartó szabadságvesztés Budapest (ISB) — A gazda­sággal összefügő bűnesetek gyakoribbakká váltak az el­múlt években. Vesztegetés, rádioaktív anyaggal való visszaélés, közokirat-hamisí­tás, csődbüntett, számítógé­pes csalás, pénzhamisítás, de viza-bűncselekmények, adó és társadalombiztosítási csalás, csempészet és vám- orgazdaság, sikkasztás, zsa­rolás — íme egy csokor az ilyen típusú bűncselekmé­nyekből. Ezek az utóbbi idő­ben különösen bővültek a fe­ketegazdaság tevékenységi körébe tartozó esetekkel. Olajszőkítés, bankügyletek, az adó-, vám- és társadalom- biztosítási körbe tartozó ügyek kerültek az előtérbe. Magyarországon a feketegaz­dasághoz kapcsolható és 1995/96-ban érdemi határo­zattal első illetve másodfokon befejezett vizsgált büntető ügyek száma 242. (Borsod- Abaúj-Zemplénben 17, Haj- dú-Biharban 6, Szabolcs-Szat- már-Beregben 7.) Figyelemre méltó, hogy olyan kis me­gyékben, mint Vas, Veszprém és Somogy a 20-at is megha­ladja az iíyen bűnesetek szá­ma. Az ügyek többségben a helyi bíróságon indulnak és el­sősorban a megyei bíróság székhelyén lévő városi bíróság munkaterhét növelik. Összesen 962 vádlottat ítél­tek el. (A vádlottak számát te­kintve Borsod-Abaúj-Zemp­lénben 65-en, Hajdú-Biharban 16-an, Szabolcs-Szatmár-Be- regben pedig 116-an érintet­tek. Utóbbi így e vonatkozás­ban Budapest és Baranya mö­gött az élcsoportba tartozik.) A vád tárgya szerint vizsgál­va az eseteket kiderül, hogy a gazdasági viszonyaink válto­zása folytán a hagyományos vagyon elleni bűncselekmé­nyek is új elemekkel bővültek. Például külföldi munkát ígérő munkaerő-közvetítők hiszé­keny sértettek egész sorát csapták be. Jellemző, hogy a vádlottak több bűncselek­ményt is elkövettek. A‘ bűn­ügyek döntő többsége (115) csalás. Fiktív társasági szerző­déssel, hamis bélyegzővel vá­sároltak árut és a vételárat nem fizették ki, illetve ÁFÁ-t igé­nyeltek jogosulatlanul. Az adócsalásra jellemző, hogy a vádlottak különböző termékek (HTO, más olajáruk) értékesítése után az adó befi­zetését elmulasztják. Somogy­bán 400 fő részvételével piló­tajátékot szerveztek. Vas me­gyében kiemelkedő a kábító­szerrel való visszaélés bűntet­te. Heves megyében hivatalos személy által elkövetett vesz­tegetés is előfordult, Borsod- Abaíy-Zemplénben pedig a magánokirat-hamisítás gyako­ribb az átlagosnál. Az okozott kár nagysága összességében megközelíti a hétmilliárd forintot. A fővá­rost követően Bács-Kiskunban és Szabolcs-Szatmár-Bereg- ben kiemelkedő. A bíróságok a szabadság- vesztés kiszabásánál a börtön fokozatot alkalmazták a leg­többször. Összesen 519 év 8 hónap börtön, 57 év 6 hónap fegyház és 7 év 6 hónap fog­ház büntetéssel sújtották a vádlottakat. Győr-Sopron me­gyében két esetben életfogytig tartó szabadságvesztés bünte­tést is kiszabtak. A pénzfőbüntetésre vonat­kozó adatokból kitűnik, hogy három megyében (például Szabolcs-Szatmár-Beregben) ezt egyáltalán nem alkalmaz­ták. A pénzbüntetések egyéb­ként összesen meghaladták a 10 millió forintot. (Érdekes ezt összehasonlítani a közel hét­milliárdos kárral.) Jellemző, hogy az ügyek a helyi bíróságokon, az első fo­kú eljárásban húzódnak el. Az esetek döntő többségét (61) fél évtől egy évig, illetve (68) 1-2 év között fejezték be. Előfor­dult öt esetben, hogy 3 évnél is tovább tartott az ügy lezárása. A fellebbezéseket követően már általában fél éven belül ítéletet hirdettek. A gazdálkodás körében el­követett bűncselekményekre jellemző, hogy a közvéle­ményt különösen foglalkoztat­ják, az emberek feltétlenül ér­tesülni szeretnének ezen ügyek menetéről, befejezésé­ről. Ugyanakkor pontosan ezek pertartalma húzódik el a leginkább, s az is általános, hogy miután a megindítás nagy nyilvánosságot kapott, az eredményhirdetésről már rit­kábban tájékoztatják a közvé­leményt.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents