Kelet-Magyarország, 1997. június (54. évfolyam, 126-150. szám)

1997-06-19 / 141. szám

10 Kelet'Magyarország KULTÚRA 1997. június 19., csütörtök Az egészséges ifjúságért Budapest (KM - B. I.) — Sajtótájékoztatót tartott Bu­dapesten a Wesselényi Miklós Nemzeti Ifjúsági- és Szabadidősport az Egészsé­ges Életmódért Közalapít­vány. Az alapítvány pályá­zatot hirdet az ifjúsági-, a szabadidősport-célok támo­gatására. A pályázat célja a tanórán kívüli ifjúsági és szabadidősportban — ter­mészetesen a fogyatékosok sportjában is — részt vevők rendszeres sporttevékeny­ségének támogatása és a te­vékenységi feltételek javí­tása az egészség megőrzé­séért, az ifjúság életesélyei­nek javításáért. A felhívás szerint pályáz­hatnak az 1997. szeptember 1. és 1998. augusztus 31. közötti sportprogramokra, az ifjúsági testedzésben, a diák- és szabadidő-sport­ban konkrét és ellenőrizhe­tő feladatot vállaló oktatási intézmények (óvoda, általá­nos-, középiskola, felsőok­tatási intézmény). Ugyancsak pályázhatnak 1998. január 1. és 1998. de­cember 31. időszakra a sportszervezetek közül a sportegyesület, sportszö­vetség, sportági szakszö­vetség, valamint közalapít­ványi státuszban lévő szer­vezetek. (magánszemélyek részére a közalapítvány pá­lyázatot nem ír ki). A pályázatokat a közala­pítvány irodájához írásban az 1245 Budapest, V., Pf. 1014 címen a pályázatnak megfelelő feltételek szerint nyújtható be az erre rend­szeresített adatlapon. Ér­deklődni a pályázati eljá­rásról a 06-1-342-07-38-as telefonállomáson lehet. Klió és Partium Nyíregyháza (KM) — Két, megyénkben megjelenő fo­lyóirat is napvilágot látott ezekben a napokban. A ha­todik évfolyamához érkező Klió címiá történelmi szem­léző folyóirat mintegy negyven fordítást tartal­maz. A cikkek a történettu­domány külföldi eredmé­nyeit mutatják be az ókortól a XX. századig. A szép ki­állítású folyóiratban olvas­hatunk például Attiláról, a hunok királyáról, a csecsen­kérdésről, az angol fasiz­musról. A kiadvány szem­lézi az erdélyi románok for­radalmáról és a magyar kormánypolitikáról és a szlovák kivándorlásról szó­ló cikkeket is. A fordítók közül többen a nyíregyházi tanárképző főiskola tanárai. Ugyancsak a közelmúlt­ban jelent meg a Partium legfrissebb száma is, amelyben többek között Szőllősi Zoltán, Ószabó Ist­ván, Utassy József és Ma­gyar József versei is olvas­hatóak. Hosszú, méltató cikk emlékezik Csiszár Ár­pádra, a Beregi Múzeum alapítójára. Érdekes cikk­ben tekinti át Matkó Lajos a magyar görög katolikus li­turgia dallamvilágát. Ta­kács Péter pedig A cigá­nyok és a magyarországi társadalom címmel írt elemző tanulmányt. Elkészült... ...a Nyírbátorban rendezen­dő Szárnyas Sárkány Heté­nek programja. A július 4- én kezdődő nagy kulturális seregszemlén 34 magyar és külföldi csoport vesz részt. (KM) Törökországba... ...utazott az Igrice néptánc­együttes. A szabolcsi tán­cosok az Aydin városában rendezett fesztiválon elő­ször ma, június 19-én lép­nek fel. (KM) Hasznos... ...tanfolyamokat indít Nyír­egyházán a Penzum-V BT. Jelentkezni lehet többek között kulturális mened­zser, gyógypedagógiai asszisztens és közművelő­dési szakember kurzusokra. (KM) Dohány és pipa Mizser Lajos Nyíregyháza — Nemcsak napjainkban foglalkoznak a dohányzással, hanem a 17. század közepétől eleink is. Ez után keletkezett szólása­ink többsége negatívumot fejez ki. Kezdjük egy klasszikus példával! Arany János A tudós macskája cí­mű versében ezt írja: „Nagy lett volna a tudósnak / Az ő tudománya, / De mi haszna, ha kevés volt / a vágott do­hánya.” Ezt ma is mondjuk olyan emberre, akinek nincs gyakorlati érzéke. „Rosszul ég a dohánya” an­nak, aki kellemetlen hely­zetbe kerül. „Nem szelei a pipája / ma már inkább: szi­varja” — mondjuk, amikor valaki tehetetlen. A semmit sem ér mondatot így is kife­jezhetjük: „Nem ér egy pi­pa dohányt / tájnyelvi szin­ten pofa bagót/ sem”. A ne­künk nem tetsző dologra, emberre ez a szólás: „Csú­nyább a csonka pipánál. Az ember vékony alsó végtag­jának a jellemzője a pipa­szár. A „bagoly mondja...” kezdetű szólás itt így hang­zik: „Pipa beszél a dohány­nak.” Azért van pozitív értéke­lés is: „Egyéb nincs már hátra, csak gyújtsunk a pi­pára” — azaz a dolog be van fejezve. Évek óta ez a cigarettának az ellenrek­lámja: „A dohányzás káros az egészségre.” A régiek szellemesebbek voltak: „A pipa az ördög furulyája.” Nem véletlen, hogy a jó pi­pa (kiváló minőségű) szer­kezet önállósodott jópipa formában, s a ravasz, hamis embert jelöli. Ilyet már pi­páltam! Irány a felvételi! Például: gyorsírás-gépírás szakra Kállai János Nyíregyháza (KM) — A rajz és az ének-zene után soroza­tunk befejező részében most a főiskolai szakok közül is­mét egy speciálisat veszünk szemügyre: a gyorsírást­gépírást. A felvételivel kap­csolatos tudnivalókról Ve­ress Gabriella tanszékvezető tájékoztatta lapunkat. — A szakoktatás változásával — reméljük csak átmenetileg — valamelyest mérséklődött a jelentkezők száma gyorsírás­gépírás szakra. Néhány évvel ezelőtt három-négyszeres volt a túljelentkezés, az idén már csak másfél-kétszeres. A je­lentkezők választhatták páro­sításként a magyar szakot, il­letve az idegen nyelvek közül az angolt, a németet, a franci­át. Mind a magyar, mind az idegen nyelvvel párosított sza­kon azonos a felvételi követel­mény: gyorsírásból és gépírás­ból is írásbeli vizsgát tesznek a jelentkezők. — Aki számítógépen tanult- dolgozott a középiskolában, az a felvételi munkáját is — ter­mészetesen — számítógépen készítheti el. — Az elmúlt évekhez ha­sonlóan lesznek olyanok, akiknek nem kell vizsgát ten­niük. Két módon kaphat valaki felmentést. A középiskolai osztályzatai alapján számítják ki a felvételi pontját gyorsírás­ból és gépírásból. A másik le­hetőség: a jelölt az Országos Szakmai Tanulmányi Verse­nyen (OSZTV) elért eredmé­nye alapján abból a tárgyból, amiből a versenyen az első tíz A Csöpp Színház sikere Bodnár István Máriapócs (KM) — Rangos elismerésben részesült a kö­zelmúltban a máriapócsi Csöpp Színház. A gyerme­kekből összeverődött társu­lat teljesítményét a Tatabá­nyán rendezett országos gyermekszínjátszó találko­zón a 600 versenyző társulat­ból a legjobb négy között ér­tékelték. Az együttes vezetője Vona Éva, a rendezője, Buzogány Béla pedig Országos Rendezői díjat kapott. Buzogány Béla színművészt kértük meg, mutassa be a gyermekekből álló csoportot. — Az együttes öt évvel ez­előtt alakult; a tagok mintegy 70 százaléka általános iskolás. A gyermek előtt mindig is hangsúlyozzuk, hogy a sikert nem adják ingyen. Három évig kellett dolgoznunk, amíg ilyen eredményt elérhettünk. A színházi szakember el­mondta: a gyerekek komoly színházi képzésben részesül­tek. Beszédtechnika és színpa­di mozgás mellett még sok mindent mást is el kell sajátí­tani a vállalkozóknak, ahhoz, hogy pódiumra állhassanak. Emiatt aztán jó néhányan le is morzsolódnak. Ugyanakkor a hely valamelyikét megszerez­te (és erről az oklevelet és az igazolást benyújtotta) mente­sül a vizsgakötelezettség alól. — És még egy adminisztra­tív jellegű, de fontos informá­ció! Többen érdeklődtek tan­székünkön, ezért megerősí­tem: gépírásból — értelemsze­rűen — nincs szóbeli vizsga. A felvételi tájékoztatóban megjelentek — esetlegesen félreérthető információk — arra vonatkoznak, hogy az írásbeli dolgozat eredményét a jelentkezési lapon a szóbeli helyére kell majd beírni. — Jó tanács a felvételizők­nek a még hátralévő kevéske időre: a szabatos írást gyako­rolják, hiszen ez a legnehe­zebb feladat gyorsírásból, itt szokták a felvételizők a leg­több pontot veszíteni. Célsze­rű végigími a Gyorsírás I. tan­könyv a/ és b/ gyakorlatait, ügyelve a jelek formáira, a kö­zel- és távolírás arányára, arra, hogy a jelelemek a nagyítás­kor is megőrzik eredeti nagy­ságukat és formájukat. Bóbita álmos : . Nyíregyháza (KM) —; „Este jó, este jó, este még­is jó. Apa mosdik, anya főz, együtt lenni jó...” Zelk Zoltán versének kezdőso­rai azt a hangulatot fejezik ki, mely minden gyerek életében a legmeghittebb, a legbensőségesebb. Nap­pal az ember, ha gyerek, óvodába jár vagy iskolába, | „dolgozik”, tevékenyke-1 dik. mint a felnőttek; nem is tudja sokszor apa, anya merre jár, de eljön az este: és minden megváltozik. Apa, anya ilyenkor az övé, a tárgyaknak is más a fé­nyük. A most napvilágot látott Bóbita álmos című képeskönyv sok kedves ré- gi altató emlékét eleveníti fel, és sok új, álomba rin­gató. hangulatos esti vers­sel örvendezteti meg a szü­lőket és a gyerekeket. Hincz Gyula líraian gyen-1 géd, színes rajzai tökélete-: sen tükrözik az este meg-; hitt poétikus hangulatát. Ugyancsak a napokban jelent meg egy új sorozat: állatokról gyerekeknek. A sorozat első kél darabja;; sok fényképpel a delfint és ] a zsiráfot mutatja be. A Csöpp Színház tagjai Amatőr felvétel jobbak képesek reménykeltő teljesítményre is. A Csöpp Színháznak most mintegy 30 tagja van. A kis színészpalánták gyakran vesz­nek részt különböző vers- és prózamondó versenyeken is, méghozzá sikerrel. Jó hatással vannak az iskola többi diákjá­ra is, hiszen azok is komolyab­ban készülnek az ünnepségek­re, versenyekre. — A gyermekek számára azért fontos a színjátszás tanu­lása, mert kommunikációs készségük jobb lesz, s így az életben is jobban boldogulnak — mondja Buzogány Béla. A Csöpp Színház háza táján ilyenkor év végén némi válto­zás van, hiszen _ távoznak a nyolcadikosok. Ám az után­pótlással sincs gond, hiszen az iskola alsótagozatosai közül több gyerek is készült már az együttesbe, és most bebocsá­tást nyerhetnek. A Csöpp Színház távozó tagjai közül néhánnyal a ren­dező később is találkozik. Hi­szen a tanár úr drámapedagó­giát tanít abban a nagykállói gimnáziumban, amelyben több máriapócsi gyermek folytatni kívánja a tanulmá­nyait. A nagyobbak pedig akár a mostanában alakult nyírbá­tori Talán Teátrumban szí- nészkedhetnek, hiszen annak is Buzogány Béla a rendezője. Rendhagyó irodalmi találkozó Újfehértón Katona Béla Újfehértó — Újfehértót nem­igen tartják számon a kézi­könyvek irodalmunk jeles he­lyeinek sorában. Nem Kiskő­rös, nem Nagyszalonta, nem Szatmárcseke és nem Tisza- csécse. A napokban mégis em­lítésre méltó irodalmi találko­zó színhelye volt. Dániel An­nával, az ismert írónővel, iro­dalomtörténésszel és műfordí­tóval, több sikeres regény és monográfia szerzőjével talál­kozhattak a múzeumban az irodalom helyi barátai. Dániel Anna munkássága önmagában is méltó témája le­hetett volna egy ilyen irodalmi beszélgetésnek, az összejöve­tel igazi főszereplője azonban ez alkalommal mégsem ő volt, hanem édesanyja, a város szü­lötte, Dánielné Lengyel Laura. A mai olvasók sajnos meg­lehetősen keveset tudnak már róla. Csak az irodalmi és élet­rajzi lexikonok, s az irodalom- történeti bibliográfiák tartják számon, századunk első felé­ben azonban igen népszerű író volt, több mint harminc regé­nye, elbeszéléskötete, ifjúsági műve jelent meg, s két drámá­ját is bemutatták. 1877. március 28-án Újfe­hértón született. Iskolai tanul­mányait Debrecenben és Bu­dapesten végezte. Tanítónői oklevelet szerzett, de a katedra helyett inkább az újságszer­kesztőségek világa vonzotta, írói kibontakozására valószí­nűleg az is hatással lehetett, hogy rokonságba került a Benedek családdal (Benedek Elek, Benedek Marcell). Öccse, Lengyel Miklós Bene­dek Elek lányát vette felesé­gül, maga is neves író és iroda­lomtörténész lett. Lengyel Laura tárcákkal és novellákkal a Budapesti Hír­lapnál kezdte pályáját. 1925- ben Madelaine című elbeszé­lésével második díjt nyert a Nyugat novellapályázatán. A rangos helyezést nem is akár­milyen mezőnyben érte el. Az első díjat Németh László: Hor- váthné meghal című írása kap­ta. A folyóirat közölte is az el­beszélést, s később még egy másik novelláját is, Lengyel Laura mégsem a Nyugat írója lett. Regényei és novellái leggyakrabban az Új Idők ha­sábjaink láttak napvilágot, s a Budapesti Hírlapnak volt ál­landó színikritikusa. Rendkívül termékeny író volt, s szinte minden műfajban dolgozott. Témáért gyakran nyúlt a történelemhez, nagyon sok ifjúsági művet is írt. Fon­tosabb könyvei Álmok, 1900; Balázs Klára, 1901; Dénes Ol­ga házassága, 1902; Mab ki­rályné, 1911; Edit, 1914; Me­dici Lőrincné a Hattyú utcá­ban, 1923; A császár udvará­ban, 1933; Hágár a pusztában, 1940. Tehetsége valószínűleg többre is képessé tette volna, sok kortársához hasonlóan azonban ő sem tudott ellenáll­ni a siker csábításainak, egyes műveiben a könnyedebb szó­rakoztató irodalom útját vá­lasztotta. Az irodalomtörténet Hágár a pusztában című regé­nyét tartja legsikerültebb mű­vének. üepirasoktatas a főiskola gyakorlotermeben Martyn Péter felvétele

Next

/
Thumbnails
Contents