Kelet-Magyarország, 1997. június (54. évfolyam, 126-150. szám)
1997-06-19 / 141. szám
1997. június 19,r csütörtök MEGYEI PLUSZ Delel a csorda Balázs Attila felvétele Házszám Nyíregyháza (KM) — Megkezdte Nyíregyházán a Kemecsei úton lévő ingatlanok átszámozását — egyeztetve a polgármesteri hivatal műszaki irodájával — a Városüzemeltetési Kht. A munkával visszatérő lakossági igényt elégítenek ki. Célja: a zavaros, megtévesztő házszámozás megszüntetésével lehetővé váljon — figyelembe véve a későbbiek során lehetséges beépítést is — az ingatlanok hosszabb távra szóló, egyértelmű megjelölése. A szükséges utcanév és házszámtáblák kihelyezése várhatóan július végére befejeződik. Derékba tört életpálya Som István a napokban vehette át az 1956-os Emléklapot Jó a víz Kisvárda (KM) — A napokban a Várda-Víz Kft. által üzemeltetett hét vízmű és három szennyvíz- tisztító-telep esett át a nyári csúcsidénykor szokásos műszaki szemlén, amelyen az érintett tizenkilenc település képviselőin kívül részt vettek a Fetivízig, a megyei környezetvédelmi felügyelőség, valamint az ÁNTSZ megyei szervezetének szakemberei is. A szemle után a szakemberek megállapították: a cég által üzemeltetett valamennyi egység kifogástalan állapotban várja a nyári fokozott igénybevételt. Mindazonáltal a vizsgálódáson részt vevők megállapodtak abban, szeptember közepén ismét találkoznak, hogy értékeljék a vízművek tényleges nyári teljesítményét. Nyíregyháza (KM - Gy. L.) — Újsághír: Göncz Árpád köztársasági elnök felkérésére dr. Fekete Zoltán, a Sza- bolcs-Szatmár-Bereg Megyei Közigazgatási Hivatal vezetője irodájában 1956-os Emléklapot adott át Som Istvánnak. Tizenöt év börtön kisebb megszakítással. Som István, aki 1925-ben született Pócspetri- ben — ahogy mondja: „éppen akkor szaladt apám a bábáért, amikor a cséplőgépet áthúzták az udvaron" —, előbb a pócs- petri ügybe „csöppent" bele, majd ötvenhatos magatartásáért vonták felelősségre. Gazdálkodó édesapja taníttatta a tehetséges gyereket. Az elemi után a nagykállói gimnáziumban három, majd a nyírbátori polgáriban egy év következett. A tanítóképzőt 1946-ban fejezte be. — 1948 tavaszán — emlékszik vissza — már sokat beszéltek az egyházi iskolák államosításáról. Ezt igyekezett úgy beállítani a hatalom, mintha amolyan alulról jövő kezdeményezés lenne. No, Pócs- petriben ez nagy ellenállásba ütközött. De hiszen az események jól ismertek! Június 3-án kiránduláson voltunk a falutól két kilométerre. Mikor hazaérkeztünk, a templom előtt már nagy tömeg volt. Feltűnt, hogy túl sok a rendőr, meg az idegen. Az emberek az iskola államosítása ellen tüntettek. Feszült volt a hangulat, félreverték a harangot, aztán két lövést lehetett hallani. Futótűzként terjedt a hír: lelőttek egy rendőrt. Eszébe jutott valakinek: el kell vágni a telefonzsinórt, hogy ne tudjanak erősítést kérni. En is ott voltam, hát én is megkaptam a magamét: június 11 -én közvagyonrongálásért életfogytiglant. Királyfalvit, a Som István A szerző felvétele segédjegyzőt kivégezték. Csak később tudtam meg, hogy az ügyész rám is halál - büntetést kért. — 1956 tavaszán már a börtönben is érzékelni lehetett, hogy valami változás következik. Kezdték kiengedni a politikai foglyokat. Augusztus 2- án aztán engem is felolvastak, másnap már jöhettem is haza. Asztalos szakmunkásvizsgát tettem -— a börtönben kitanultam a mesterséget —, s a SZA- ÉV-hez kerültem. Hollóházán építettünk szolgálati lakásokat, amikor egyik reggel — az ebédlőben voltunk éppen — elhallgatott a rádió, majd bemondta: fegyveres alakulatok megtámadták a középületeket. Mindenkinek megállt a kezében az evőeszköz. Munkavezetőink később hazaküldtek. Nyíregyházára késő este érkeztem kalandos körülmények között, a Kiss Ernő utcában jártam, mikor hallottam a Damjanich laktanya felől a sorozatlövést. — Pócspetriben feszült volt a hangulat. Tenni kellett valamit, hogy el ne szabaduljon a pokol. Danku Miklós iskola- igazgatóval, Stefán Károly plébánossal és Kontár József nemzetőrparancsnokkal megalakítottuk a nemzeti bizottságot. Sikerült megőrizni a rendet, konszolidálódott a helyzet, de mikor a pufajkások megjelentek egy-egy ötvenhatos vezetőt kicsíptek. Engem egyelőre nem bántottak, sőt, '56 decemberétől tanítottam is, igaz nem Pócspetriben, hanem Máriapócson. Aztán 1957. március 16-án —éppen rajzóra volt, a biciklikulcs volt a téma — két rendőr udvariasan karon fogott. Nyírbátorban aztán arról faggattak, mit csináltam az ellenforradalom idején. Ezt ötvenhatra vonatkoztatva akkor hallottam először. Valamilyen feketelistát követeltek rajtam. Két-három kihallgatás után Nyíregyházára szállítottak, de az ügyészség nem tudott velem mit kezdeni, átvittek hát a Bocskai utcai börtönbe. Végül 1957. április 25-én egy füzetlapot tettek elém, amin egy óravázlatom volt. A hátoldalán pedig a Szózat jól ismert átköltött változata, mely úgy kezdődött, hogy „Hazudnak rendületlenül...”. Mindenáron alá akarták íratni velem a beismerő vallomást, hogy én követtem el az átköltést, melyet izgatásra alkalmasnak ítéltek. Ez lett volna a vád ellenem. Nem írtam alá. injekciók és ütlegek hatására sem. Akkor kiötölték: az előző súlyos ítéletet végre kell hajtani, visszavittek hát Budapestre. Annyi változott, hogy az életfogytiglant 15 évre módosították. Som István 1964. március 2- án szabadult. Soha többé nem tanított. Asztalosként dolgozott több munkahelyen, majd 1986-ban vonult nyugdíjba. A Legfelsőbb Bíróság csak 1994-ben rehabilitálta, kártérítést a mai napig nem kapott. „Csak" tizenöt évet raboltak el az életéből. Kárpótlás politikaiaknak Nyíregyháza (KM - Gy. L.) — A dr. Sveda Bélától a Megyei Kárrendezési Hivatal vezetőjétől kapott tájékoztatás szerint június 18-án lép hatályba az a törvénymódosítás, mely a szabadságuktól politikai okból jogtalanul megfosztottak egy bizonyos körének kárpótlására vonatkozik. Eszerint kárpótlás iránti kérelmet nyújthat be élet elvesztéséért az élő özvegy, a sérelmet elszenvedő élő gyermeke és az élő szülők, ezek hiányában — a kárpótlás összegének felére — az élő testvér, amennyiben a sérelmet szenvedett kétségkívül a magyar hatóság vagy hatósági személy politikai indíttatású önkénye miatt vesztette életét, illetve a sérelmet szenvedett a deportálás vagy kényszermunka ideje alatt halt meg. Kérelmet nyújthat be az sérelmet szenvedett személy is, aki a második világháború alatt (1941. június 27.-1945. május 9.) faji, vallási vagy politikai okból teljesített munka- szolgálatot. A sérelmet szenvedett halála esetén a túlélő házastárs is jogosult a kérelem benyújtására, ha azt eddig még nem tette meg. Ha a sérelmet szenvedett 1992. július 2-át (az 1992. évi XXXII. törvény hatálybalépésének időpontja) követően meghalt, a kérelem benyújtására — túlélő házastárs hiányában — az örökös is jogosult. A kárpótlás iránti kérelmet csak a kormányrendelet mellékletét képező adatlapon lehet benyújtani. Az adatlapok kizárólag a Megyei Kárrendezési Hivatalnál (Nyíregyháza, Kereszt u. 9., munkanapokon 8 és 12 óra között) szerezhetők be 50 Ft/csomag egységáron. Az ez irányú kérelmeket ’97. október 7-éig lehet benyújtani az említett hivatalnál. Átképzések Nyíregyháza — A nyíregyházi EKO Kft.-ben hamarosan zöldség-gyümölcs feldolgozó tanfolyamot indít harminc munkanélkülinek a Nyíregyházi Regionális Munkaerőfejlesztő és Képző Központ. A nyolc hónapos tanfolyam után a sikeresen vizsgázók országosan elismert szakmunkásbizonyítványt kapnak. A Pap- ker Kft. nyírtasi üzemében amint meglesz a 26 jelentkező, azonnal indítanak egy hasonló zöldség-gyümölcs feldolgozó tanfolyamot. A képző központ szervezésében a nyírbátori cipőüzemben a közeli jövőben tűzőnői tanfolyam indul. Dr. Fazekas Árpád Nyíregyháza — A mai Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat Jósa András Kórházának van két olyan jellemvonása, amely megkülönbözteti minden egyéb hasonló hazai intézménytől: a Korányi Frigyes által 1863-ban Nagykállóban társadalmi gyűjtésből létrehozott úgynevezett szükségkórháznak egyenes jogutóda, folytatása, illetve hogy a Nyíregyházán új épületekben 1899. november 20-tól üzemelő Erzsébet közkórház működése kezdettől máig folyamatos, még az első és második világháború alatt sem szünetelt. Az egykori Erzsébet Közkórház első igazgatója és könyvtárának alapítója dr. Kállay Rudolf, aki 1853 és 1920 között élt. Apja Kállay Ödön (1815-1879) jelentős személyiség. Országgyűlési képviselő. Kállay Rudolf egyetemi tanulmányait a pesti egyetem orvosi karán végezte, ahol az 1877/78-as tanévben szerzett sebészdoktori diplomát. Többezer holdas birtokos létére a gyógyításnak szentelte életét. Tény, hogy 1884-től volt a Nagykállói Nyilvános Közkórház sebész főorvosa, majd 1887. január 1 -jétől kinevezett igazgató főorvosa. Az 1899. november 14-ig működő nagykállói kórház a maradék betegeivel és a személyzettel együtt egyszerűen átköltözött Nyíregyházára a hat nappal később megnyitott Erzsébet Közkórház szép. új épületeibe, ezen intézményt még 16 évig azaz 1915. június 1- jei nyugdíjba vonulásáig igazgatta. Tagja volt Szabolcs vármegye törvényhatóságának és közigazgatási bizottságának is. Sikeres pályafutását jelzi, hogy még 1895-ben tagja lett az Országos Közegészségügyi Tanácsnak, s 1905-ben pedig királyi udvari tanácsosi címet kapott. Részt vett a megye kulturális életében is, 1911—1920 között a Bessenyei Körben Geduly Henrik evangélikus püspök mellett az egyik al- elnök volt. Kórházunkban saját könyveivel és folyóirataival Kállay Rudolf vetette meg az orvosi könyvtár alapjait. Érthető, hogy halála után róla nevezték el az egyre gyarapodó kis könyvtárat. Ma már nem engedhetjük kirekeszteni és a feledés homályába taszítani Kállay Rudolf kórházalapítói és fejlesztői tevékenységét sem. Ezen utóbbi célokat szolgálja a most felavatott Kállay Rudolf bronz dombormű is, amelyet Tóth Sándor. Munkácsy-díjas szobrászművész készített. Dr. Kállay Rudolf HIRDETÉS KONZUMBANK ajánlata lakossági ügyfelei részére Családi Bankszámla Konzumbank — Nyíregyháza, Szarvas u. 11. Tel.: (42) 312-805 Kisvárda, Szt. László u. 51. Tel.: (45) 415-178 Időt nyer családja számára, mert-együtt használhatja a család,-átutaltathatják rá a fizetésüket, jövedelmeiket,-átutalhatják róla közüzemi díjaikat.! És gyarapítja pénzét, mert -lekötés nélkül is évi 16 % kamatot fizet.-amit a bank havonta jóváír, így éves hozama - változatlan kamatok mellett -17,23 %,-4 millió forint felett a lekötött és a látra szóló betétekre 1% kamatprémiumot fizet a bank. Budavár Betétjegy A megőrzött érték-pénzét két évig biztonságban gyarapítja,-az első 90 napra fix kamatot fizet,-a 91. naptól a lehető legkedvezőbben alkalmazkodik a változó kamatokhoz,-tulajdonosa egy év elteltével dönthet a kamatok felvételéről, pénze további sorsáról,-a kamat jelenlegi mértéke évi 19,5 %. Bástya Biztos alapon magas-fixen kamatozó, sávos betét, amely a már elért kamatokkal együtt bármikor visszaváltható,-éves átlagkamata 19 %. Könyvtár a kórházban
