Kelet-Magyarország, 1997. június (54. évfolyam, 126-150. szám)
1997-06-14 / 137. szám
NÉVNAP Adok egy húszast Szent Antalnak, csak sikerüljön ez a vizsgám. Hányszor hangzottak el ilyen vagy ehhez hasonló ígéretek az elmúlt hétszáz évben, nem tudni, de azt szinte biztosan állíthatjuk, hogy Szent Antal a legnépszerűbb szentek közé tartozik. Emlegetjük, segítségét kérjük, aztán amikor teljesül amit tőle reméltünk, természetesen elfelejtjük megadni az ígért összeget. Pedig a Szent Antal- persely tartalmát mindig a szegények kapják. Emlegetjük, pedig alig tudjuk, ki is volt igazából Páduai Antal, aki 1195-ben született Lisszabonban, s 36 évesen, 1231. június 13-án halt meg Padovában. Tegnap volt halálának évfordulója, ezért ünnepli a katolikus egyház mindig június 13-án a maga korában kiemelkedően nagytudású, csodáiról híres és a szegénységet nemcsak hirdető, hanem szegényen élő szerzetest. Fiatal korában két kolostort is azért hagyott el, mert úgy ítélte meg, hogy azok igen gazdagok. O a szegények közt is a legszegényebb volt, amikor a Ferencesrendiek közé állt. Misszionáriusként hirdette az evangéliumot, olyan helyen is vállalta a hittérítősködést, ahová mások nem mertek elmenni. Vándorprédikátorként járt faluról falura, s nem csak hirdette a szegénységet, élete bizonyította hallgatói számára, amiről ajka szólott: „A szabadon vállalt szegénység erőt ad az embernek, de a gazdagság elgyengíti; az ember csakhamar rabja lesz vagyonának, ahelyett, hogy uralkodnék fölötte. Mert amikor valamit elveszít, és azon szomorkodik, szomorúságában éppen úgy szolga lesz, mint előbb jószerencséjében is csak rab volt.” Kiemelkedő jártasságra tett szert a szentírásban. IX. Gergely pápa miután egy beszédét meghallotta, a szentírás frigyládájának nevezte, az emberek — még az eretnekek is — mélységes, valódi jámborságát csodálták leginkább. Amikor megtudták, hogy Páduai Antal prédikál, egyik templom sem volt elég tágas az összesereglett hallgatók számára. Páduai Antal 36 éves korában halt meg, s alig tíz hónappal halála után IX. Gergely Pápa szentté avatta. Sírjánál sok csoda történt, ezért a hívő nép tudatában Antalnak, a csodatevőnek az alakja háttérbe szorította az evangélium hirdetőjét, a szolgáló szeretet apostolát, a szegények, a szűkölködők, a megtévedt emberek szolgálóját. Igaz, a későbbi legenda előszeretettel ehhez a tevékenységéhez kapcsolódik. Szent Antal-szobor Balázs Attila felvételei 1997. JÚNIUS 14„ SZOMBAT Bérmlás és templomszentelés volt június 6- án, Jézus szíve ünnepén Csegöldön. A közel 700 lelkes, döntően görög katolikusok lakta településen ugyan csak 108 római katolikus lakos él, de mint Marosi István, az egyházközség plébánosa elmondta, közös összefogással nagy eredményeket produkáltak. A hívek összefogásával, az ön- kormányzat támogatásával megújult a kápolna, a plébánia. Kifestették a plébánia belsejét, kicserélték az ajtókat és ablakokat, s rendbe tették a külső falakat is. Az egyházmegye, illetve a külföldiek, de a helyi mezőgazdasági szövetkezet is segített. Az 1978-ban újjáépített harangláb harangjának hívó szavára nemcsak csegöldi- ek, de környékbeli római katolikusok is eljöttek a pénteki templombúcsúra. A híveket a plébánia udvarán, a Lourdesi barlang előtt helyezték el. Nagyon kellemes időben, a délelőtt 10 órára tervezett kezdés előtt megérkezett Bosák Nándor római katolikus megyéspüspök is. Eljöttek a szatmári térség római katolikus lelkipásztorai is. Az egyházmegye főpásztora munkatársunknak elmondta: az elmúlt hónapokban megismerte a térség gyülekezeteit, lelkészeit. A térségben több olyan település van, ahol kevés római katolikus él. Több plébános szolgál egyszerre három-négy vagy még ennél is több egyházközségben. Bosák Nándor hangsúlyozta, hogy a különböző felekezetek híveinek és lelkészeinek egymás mellett kell élniük, szeretet- ben, békességben. A hívek éneklése közepette foglalták el helyüket a plébánosok, illetve a püspök atya. A csegöldiek nevében Tarcza György polgármester köszöntötte a vendéget, megfogalmazva a hívők és nemhívők tiszteletét. Az erdőhátiak nevében ajándékot is átadott a püspök úrnak. A közel félmillió forint értékű munkával végzett felújítás mindenki elismerését kiérdemelte. A felszentelést maga a püspök végezte. A tábori oltár előtt megbérmálta a helybelieken kívül a térség — 'Zajt a, Császló, Rozsály — fiataljait. A csegöldiek igazi vendéglátóknak bizonyultak. Szervezésből, bonyolításból ugyanolyan jelesre vizsgáztak, minta felújítási munkákból. Okkal érdemelték ki a csegöldiek és a szomszéd községbeliek elismerését. NAPTÁR Június 15. Pünkösd utáni 4. vasárnap. Ámos próféta tekoai pásztor volt. Kr. e. a 8. sz.-ban élt és prófétáit. Jeromos Sztridonban született, Rómában keresztelkedett meg. Remeteként héberül tanult. Konstanti- nápolyt és Rómát is megjárta ezután. A Biblia Vulgata (latin) fordítása neki köszönhető. Betlehemben halt meg 420-ban. Tivadar, (ünnep ápr. 22.) Június 16. Tikón főpap. Tihon amat- husz püspöke volt és csodatevő hírben állt. 450 körül halt meg. Június 17. Manó vértanú és társai. Mánuel, Szabel és Izmáéi perzsiai katonák voltak. A hitehagyott Julianus császár alatt szenvedtek vértanúságot, mert nem lettek bálványimádók. 362-ben Izor, Bazil, Ince, Hermiász és társaik athéniek voltak és a 3. században lettek vértanúk. Június 18. Leontin vértanú. Leonti- nosz a föníciai Tripoliszban szenvedett vértanúságot. Vespasianus alatt, 76-ban. Társai: Hipát és Teodul, akiket ő térített meg, vele együtt szenvedtek. Június 19. Júdás apostol. Júdás apostol a 12 közé tartozott. Jakab apostolnak, Jeruzsálem első püspökének testvére és az Úrnak rokona volt. Mezopotámiában halt vértanúhalált 80 körül. Zószim vértanú 110-ben szenvedett Trajanus idejében. Június 20. Metód főpap. Metód Pa- tara (Szt. Miklós szülővárosa), Olimposz és Tirusz püspöke volt. A görögországi Khalkiszban szenvedett vértanúságot 312-ben, több értékes művet hagyva az utókorra. Június 21. Gyula vértanú. Gyula úgy lett vértanú, hogy kígyókkal együtt zsákba varrva a tengerbe dobták. A „Tarzusi” melléknevet onnan kapta, hogy Aranyszájú Szt. János Szt. Pál földijének nevezi. A templomépítő lelkipásztor Tárnok Ferenc Kovács Éva Gyulán született, ott járt gimnáziumba, ott volt a Pálfi Albert fiúkollégium lakója Tárnok Ferenc, nyírbátori református lelkipásztor, a nyírcsászári templomépítő. Nem készült papnak annak idején. Érettségi után Debrecenbe, az Agrártudományi Egyetemre jelentkezett, ahová kétszeri kísérlet után sem sikerült bejutnia, így ellenőr lett az akkori SZTK-nál. Kár lenne azt hinni persze, hogy a valláshoz, az egyházhoz ne lett volna semmi köze. Nagyapja református presbiter volt, családját istenfélő, templomba járó családként ismerték és szerették a gesztiek. Merthogy Tárnok Ferenc Geszten nevelkedett, ahol későbbi feleségének édesapja annak idején a falu lelkésze volt. — Megragadott az az élet és az a munka, amit apósom végzett, bár amikor megismertem, még semmi jel nem mutatott arra, hogy később családi kötelék köt minket egymáshoz. A református teológiai elvégzése után Csökmőre kerültem lelkésznek, tizenhat éven át szolgáltam ott. Tárnok Ferenc frissen szentelt papként kezdte az építkezést, hiszen már Csökmőn templomot renovált, új parókiát építtetett. Ezt a munkát Nyírbátorban is lelkesen folytatta, fáradozásának legfrissebb gyümölcsét a napokban adták át rendeltetésének: Nyírcsászáriban immár református templom is várja a híveket. A beruházás több mint hárommillióba került, s a helyi önkormányzat, a vállalkozók, a hívek és református gyülekezetek összefogásával valósulhatott meg. Kellett persze mindehhez egy olyan aktív ember, egy olyan motor, amilyennek Tárnok Ferencet az évek során bárki megismerhette. A nyírcsászáriak 1956 óta várnak arra, hogy falujukban az Isten házát megépítsék, s álmuk most végre — hosszas kitérők után — végre megvalósult. Mégpedig nem is akárhogyan! Alig több mint fél év kellett ahhoz, hogy az alapkő-letétel után az új építményben immár ünnepi istentiszteletet tartsanak. — A hívek lelkesedése engem is lelkesített, és sokat használt az ügynek az a szellemi, anyagi adakozás, amelyet a nyírségi református egyházmegyétől, személy szerint Sipos Kund Kötöny esperestől is kaptunk. A helyi polgármesteri hivatal ugyancsak támogatólag állt az ügyhöz, s ha pénzt nem is sokat, de jóindulatot, és erkölcsi támogatást jóval többet adott. A világi és egyházi összefogás eredményeként jutottunk a templomszentelésig. Az építőmunka, a szervezés és jövés-menés a papai hivatás az egyházi munka mellett továbbra is Tárnok Ferenc napjainak része. Nyírbátorban a református műemlék templomban épp, hogy átadták a több mint tizenkilenc- milliót érő, hárommanuálos hangversenyorgonát, máris újabb terv megvalósításán, az első osztályú műemléknek nyílvánított fatorony felújításán munkálkodik. A 357 éves torony zsindelyét igencsak kikezdte az idő, a 38 ezer darab új zsindely pedig immár Nyírbátorban várja, hogy megkezdődjön a felújítás. A munkálatok teljes elvégzéséhez közel tízmillióra lenne szükség, s Tárnok Ferenc minden követ igyekszik megmozgatni azért, hogy ez a pénz mihamarabb összejöjjön. Gondjai, s egyben tervei között szerepel annak az épületnek hasznosítása, mely valamikor református általános iskola volt, ma pedig ismét egyházi tulajdonba került. A református lelkipásztor arról ábrándozik, hogy olyan funkciót találnak az épületnek, mely az egyház és az emberek javát egyformán, méltóképpen szolgálja. A Tárnok családban kilenc gyermek nevelkedik. A legnagyobb húsz-, a legkisebb ötéves. Békesség, szeretet uralja a nyírbátori paplakot, ahol állandó a vidám gyermekzsivaj. A feleség és anya, a mindig derűs és mosolygó Török Márta ugyancsak református lelkész, aki nemcsak a hívekkel, családjával törődik, de aktív közéleti ember is: énekkart vezet, verset tanít, teszi, amit nap nap után tennie kell. A szülők legnagyobb örömére úgy tűnik, a gyermekek közül lesz, aki folytatja a családi hagyományt, hiszen az egyik fiú a debreceni református kollégium tanulója, és lelkész szeretne lenni. 7 Napkelet • A hit világa rs—— Bérmálás Csegöldön Bosák Nándor megyéspüspök ünnepi misét mond