Kelet-Magyarország, 1997. június (54. évfolyam, 126-150. szám)
1997-06-13 / 136. szám
1997. június 13., péntek Zöld arany a kertekben Európa raktárkészletei idén kimerültek, s kevesebb köszméte is termett Nézőpont Nyéki Zsolt Apagy, Újfehértó (KM) — Miben hasonlít egymáshoz a burgonya és a köszméte? Mielőtt bárki elmélyülne a rendszertanban, érdemes leszögezni: csupán piaci párhuzamról van szó, a kereslet-kínálat és a hozzá tartozó felvásárlási ár szélsőségei emelik rokoni szintre e két növénykultúrát. Látleletet adva ezzel a magyar agrár- termelés szabályozási rendszeréről. Szerte a megyében elhanyagolt, gazzal felvert köszméteültetvények árulják el, milyen becsülete is volt a zöld bogyóknak. Most ugyanezen ültetvények gazdái forgolódnak álmatlanul esténként az ágyban, mert egy átlagos termés most hihetetlen bevételhez, kilogrammonként 200 forinthoz vagy annál is több pénzhez segítette volna őket. Soha nem látott magasságba szöktek a felvásárlási árak, ennek okairól, kísérőjelenségeiről fejti ki véleményét feldolgozó, felvásárló és kutató. Mélypont után — A szokatlanul magas ár több dologra vezethető vissza: Európa legnagyobb piacain elfogytak azok a hatalmas raktárkészletek, amelyek két-há- rom éve a kereslet mélypontjához vezettek. Akkoriban sokan kihúzgálták a köszmétét vagy befejezték művelését, s áz ültetvények egyszerűen elvadultak — tárja fel a szokatlan jelenség gyökereit a Pongó Export-Import Kft. apagyi mirelitüzemének igazgatója, Zá- vody Béla. A szakember szavai nyomán egyszerű mechanizmus képe bontakozik ki: a legnagyobb fogyasztói piacokon ismét keresik a köszmétét, s a honi exportőrökkel komoly tételekre kötöttek szállítási szerződéseket. Ugyanakkor a műveletlen ültetvényekről az elmúlt évek átlagtermésének mintegy harmada kerül le, s a felszámolt köszmétések pótlására sem telepített senki új köszmétése- ket. Ráadásul a kedvezőtlen tavaszi időjárás sem tett jót a növénynek, így a kevés termés értéke meredeken emelkedett. Ha nem is ilyen magas áron, de ez az érdeklődés hosszabb távon megmarad, ezért érdemes ismét ápolni az ültetvényeket vagy újakat telepíteni — állítja a szakember. A Pongó Export-Import Kft. a kapás kultúrák termésével együtt idén 7,2 ezer tonna nyers áru átvételére rendezkedett be, ebből 4,5-5 ezer tonnát késztermékként exportál. Biztonságos termesztés Külön említésre méltó, hogy 2-2,5 ezer tonna termés felvásárlását idén már saját integráció keretében valósítják meg, vagyis a bérelt ültetvényeken kívül a partnerként jelentkező létre, s a tulajdonos megtette a lépéseket az ISO 9002 valamint a HACCP biztosítási rendszer bevezetésére. Ez mind a tartós működés jele és feltétele, ez pedig a termesztés biztonságát is erősíti. Mert hogy erre is nagy szükség van, azt az újfehértói Szikes-kert Bt. példája is igazolja. A családi vállalkozásként indult cég négy éve szervezi a térség felvásárlását, igyekszik tartós, kiegyensúlyozott partneri viszonyt kiépíteni a termesztőkkel — több-kevesebb sikerrel. — Mi már évek óta segítünk a szaporítóanyag beszerzésében, szaktanácsadásban, de a szerződéses kötelezettségről könnyen most, a 200 forint körül mozgó árnál csak dühösen legyint. Zavar oltványfronton S persze nem érti, miért kell ennek így lennie. Erre a kutatásban és termesztésben egyaránt jártas szakember, dr. Szabó Tibor, az Újfehértói Gyümölcstermesztési Kutató, Fejlesztő Kft. tudományos főmunkatársa is nehezen talál magyarázatot. A kutató állomásról származó fajtákra (Pal- lagi óriás, Zöld győztes, Piros ízletes) épül a mai napig a hazai köszmétetermesztés. A kutermesztők számára gondoskodnak növényvédő szerről, kapás kultúrák esetében vetőmagról és szaktanácsadásról. A termesztő később a terméssel egyenlíti ki számláját. A cég a közelmúltban fejezte be a közel 200 milliós beruházásának első ütemét, mellyel az óránkénti 2 tonnás fagyasztói kapacitását 5 tonnára növelte. Június végére fejeződik be a második ütem, mely a tárolótér bővítését jelenti 400 tonnáról 2400 tonnára. A decentralizált alapokból nyert támogatást is felhasználva 80-100 új munkahely jött megfeledkeznek a gazdálkodók, ha egy-egy jobb piáci évben megjelennek az illegális felvásárlók és magasabb árakat kínálnak — szembesít emberi gyengeségeinkkel Palcsu Lajosné, a bt. egyik tagja. Elmondása szerint a térségben legalább 40 olyan felvásárló ütötte fel tanyáját illetve mérlegét a kertek szélén, akiknek a rosszabb években hírük- hamvuk sem volt. Az árverseny fölött a termesztők egyszerre örülnek és bosszankodnak, hiszen aki kezdetben elégedett volt a kilogrammonkénti 80 forinttal. gy megelevenedett m-4 film szereplőjének 1—J érezte magát, amikor a közjegyzői irodában a hagyatéki tárgyalás megkezdődött. Hányszor látott már hasonló jelenteket. Gyászoló rokonok, hozzátartozók ülték körbe a nagy asztalt, köztük ő is, az elhunyt egyetlen vér szerinti testvére. Es a közjegyző hozzákezdett a mon- dókájához. Csak éppen nem értett belőle egyetlen szót sem. ugyanis a tolmács, az ígéretek ellenére, nem érkezett meg. így a film szinkronizálása, sőt feliratozása is elmaradt... Majd én mindent neked otthon mondok... — súgta a fülébe a nem éppen megnyugtató szavakat az elhunyt testvér felesége. Azt sem tudta, miért hívták meg őt a ceremóniára, amikor már napok óta kiderült, mindez csupán formaság, az ő számára nincs semmi jelentősége. Nem akart udvariatlan lenni, néhány napig még maradt a temetés után. De a szomorúságát senkivel nem tudta Elszállt örökség megosztani, egyedül volt az idegenek között. Talán csak akkor nem volt teljesen magányos, amikor a temetést követő napon kiment a közeli temetőbe és gondolatban egy kicsit elbeszélgetett a bátyjával, akit az ötvenhatos vihar űzött el az országból. Hihetetlen megpróbáltatások árán sikerült gyökeret ereszteni Franciaországban. Mérnöki tudását először egy benzinkútnál „ kamatoztatta”, később javult a helyzete, bekerült egy hatalmas gyárba, ahol felfigyeltek a tehetségére, szakértelmére. Tizenöt év kemény munka, kitartás, és némi szerencse révén megalapozhatta a jövőjét. Sőt, egy jó házassággal azon vette észre magát, hogy bekerült a felső tíz-, vagy százezer közé. Az egyik neves francia filmsztárnak villaszomszédja lett. Egy kicsit még a művészvilág hétköznapjaiba is bepillanthatott. Ezekről az élményekről sokat mesélt a bátyja, amikor hazalátogatott. Tűnődése közben azon kapta magát, már véget is ért a közjegyző által celebrált szertartás, mehet mindenki az útjára. Legszívesebben a repülőtérre hajtatott volna, de a francia sógornő marasztalta, el szerette volna vinni a tengerparti üdülőjükbe. De neki nem volt kedve tovább ottmaradni, megalázónak is érezte a szerepét. A „francia bátyja", ahogyan itthon maguk között egy kicsit játékosan hívták a testvérek, már szinte minden nevezetes helyre elvitte őt és a rokonságot. Most nélküle ugyanezeket a helyeket végigjárni a sógornővel, nem volt kedve és ereje. És végig bántotta, hogy a sógornő titokban tartotta a bátyja egyre súlyosbodó betegségét, mindig kitalált valamit, amiért az idén sem tudnak hazalátogatni. De a legnagyobb titok csak a temetés előtti napon derült ki... Először úgy gondolta, telefonál haza vagy esetleg táviratozik, de meggondolta. Képtelenség telefonon elmondani és nincs is értelme. Majd élőben. A rokonság a repülőtéren várta, amikor egy kis késéssel megérkezett a párizsi gép. Még az itthon lévők nem tudták, hogy a távolra szakadt fiú szomorú tragédiáját, a milliomos karrier befejezését másként írta meg az élet, a nagy forgatókönyvíró, mint ahogy ők képzelték. j-épzeljétek, az utolsó IS hónapokban örökbe A. \. fogadtak egy kisfiút. A sógornőm rábeszélte a testvéremet, amikor már biztossá vált, hogy nem sok van hátra az életéből, a rák kíméletlenül végezni fog vele. így mindent ő és a gyerek örökölt. Még egy személyes tárgyat sem adott emlékbe, amit megőrizhetnénk... Elszállt az örökség. Maradt továbbra is a munkanélküli-segély. És ez is valami... Nyári veszélyeink Kováts Dénes C supán az utóbbi néhány nap ügyeleti jelentéseit lapozva is láthattuk-hallhattuk: jó néhány tragédia történt már, melyek a nyár veszélyeire figyelmeztetnek. Több kerékpáros baleset, vízbefúlás figyelmeztet arra, a felelőtlenség és gondatlanság könnyen végzetes lehet. A napsütés is jelzi, hogy itt a nyár, az iskolai táblákon a vakáció felirat jelzi immár a szünidő beköszön- tét, hiszen a mai nappal véget ér a tanév. S jön az újabb gond, a diák-gyerekek elhelyezése, akik vagy táborba, vagy a nagyihoz mennek, esetenként otthon maradnak magukban, hiszen nyári szünetnyi vakációja nem sok szülőnek lehet. Az önállóság, a jó idő kicsábítja gyermekeinket, kerékpárra pattannak, játszani mennek a játszóterekre, vagy bolyongónak lakóhelyük környékén. A baráti társaság is könnyen meggondolatlanságra ösztönözhet, a csekély veszélyérzet következménye nem ritkán tragédiába torkollik. Figyelmetlen a bicajozó, vagy a közelében haladó járművezető, s máris bekövetkezik a baleset. Mai lapunkban adunk hírt arról a tragédiáról, melynek vízbefulladt áldozata egy tizenéves kisleány. Társaival együtt, a szülői tiltás ellenére mentek vízközeibe, s vált végzetessé a kirándulás. A konkrét példák hosszan sorolhatók, s valamennyi intő jelként kellene, hogy szolgáljon. De sajnos mások kárából sem tanulnak egyesek. Utólag már lehet boncolgatni a felelősség kérdését: a gyermek volt-e szófogadat lan, a szülő feledkezett-e el a nevelésről, de akkor már hiába... Tudom, a figyelmeztető szó olykor pusztába kiál- tottnak, mert nemcsak okítás kell, de a tanácsokat meg- illetve elfogadó elme is. Mégis azt mondom, tegyünk meg mindent annak érdekében, hogy ne a jajszótól legyen hangos nyarunk. Legyen szó gyermekről vagy felnőttről, most duplán figyelmesnek kell lennünk. Az átvett köszméte kétharmadát azonnal feldolgozzák az apagyi mirelitüzemben Balázs Attila felvétele tató mérnök szerint a piaci ciklikusság a szaporítóanyag-ellátásban is zavart okoz, a faiskolák egy-egy rohamra nehezen készülnek fel. Kiszámíthatatlan viszonyokat teremt az exportőrök magatartása is, akik olykor a legelképesztőbb árakat is képesek megadni az alapanyagért, hogy a beszállítói szerződés teljesítésével más terméken behozzák az esetleges veszteséget. Az idei magas áraknak köszönhetően mindenesetre ismét növekedett az érdeklődés az oltványok iránt, ősszel újra sokan telepítenek majd új ültetvényt. Vakációóóóó Ferter János rajza Pénz a házhoz M. Magyar László y lég egy pillantást J-y vetnünk az apróhir- I J detésekre, s máris hű tükörképet kapunk egy-egy történelmi korszak társadalmi-gazdasági fejlődéséről. Néhány hónapja olvashatjuk a lapokban például, hogy lakástakarék-pénztárak keresnek komoly, szorgalmas munkatársakat. Természetesen ahhoz, hogy ezek hirdetések megjelenhessenek, meg kellett születnie hazánkban egy törvénynek, amely engedélyezte a lakástakarék-pénztárak működését. Ami a nyugati országokban már több mint fél évszázada bevált gyakorlat, nálunk még csak gyermekcipőben jár, hiszen az erről szóló országgyűlési döntés tavaly látott napvilágot, a legutolsó jogi akadály pedig csak néhány hete hárult el. Az állam felismerte ugyanis, hogy nem képes megfelelő ütemben házakat építeni polgárainak, s a lerobbant állagú épületek felújítására sincsenek felesleges forintjai. Épp ezért arra ösztönöz ezzel a pénzügyi formával. hogy a családi fészekre áhi- tozók előtakarékosság révén gyűjtögessék pénzüket, s ezt felmutatván kapnak majd bizonyos támogatást, valamint kedvezményes kamatú hitelt. Azt várják ettől a szakemberek, megélénkül hazánkban az ingatlanpiac, hiszen lehet majd telket és házat vásárolni, lakást építeni, felújítani, bővíteni. Mivel sok-sok pénzről van szó, természetesen ez egyes csoportoknak fontos üzletet jelent (szemtanúi is lehetünk a piaci harcnak), ám az sem lehet vitás, hogy szinte mindenkit érzékenyen érint a lakáskérdés: legyen szó fiatalról vagy idősről, mindenkiben él az igény egy otthon iránt. A puding próbája az, ha azonnal megeszik. A lakástakarék-pénztárak próbájára azonban még várnunk kell, hiszen legalább négy évig kell takarékoskodniuk az ügyfeleknek, s majd akkor derül ki, mennyire is pezsdül meg hazánkban az ingatlanpiac. Addig csak reménykedhetünk abban, valóban lesz előrelépés, erre pedig talán garancia lehet a német és az osztrák példa fOt . HÁTTÉR __
