Kelet-Magyarország, 1997. június (54. évfolyam, 126-150. szám)
1997-06-12 / 135. szám
1997. június 12., csütörtök Profik lesznek a határőrök Augusztusban vonulnak be utoljára • Nyomozó- és szakhatósági jogkör mm Györke László Nyírbátor (KM) — Már maga az a tény, hogy az utóbbi hetekben 162 határsértőt és 24 embercsempészt fogtak el a határőrök, jelzi: megsokszorozódtak a feladatok és megváltozott jellegük is, hiszen korábban ezzel a jelenséggel nemigen kerültek szembe. Emellett több mint kétszáz jövedéki törvényt sértő személy ellen is el kellett járniuk. — Nem a kényszer szőtte és szövi azt az együttműködést, ami a határterületi lakosság és a határőrség tevékenységét jellemzi — mondta Seres József dandártábornok azon a fórumon, melyen a határ menti települések polgármesterei vettek részt. Csempészek Az igazgatóság határszakaszán évek óta növekszik a forgalom. Tavaly 17 millió utast, hatmillió gépjárművet léptettek át. 2400 volt a jogellenes cselekmények száma. Az idén már eddig hétmillió utas és kétmillió jármű lépett át a határállomásokon, a jogellenes cselekmények száma pedig meghaladja az ezret. Tavaly 48 millió, az idén eddig 13,5 millió forint értékű csempészáru akadt fenn a határőrség horgán. Emellett tizenkilenc lopott gépkocsi, melyek összértéke 61 millió forint. Az elmúlt hetekben szinte tömegesen fogtak el határsértőket és embercsempészeket. E bűncselekmények java része az ukrán határszakaszhoz kapcsolódik. Sajnos mind az ember-, mind az árucsempészet foglalkozássá vált. A határőrök alapos felkészültségére egyre inkább szükség van, hiszen a bűnözők rendkívül agresszívak. A komoly erőfeszítések ellenére sem sikerült gátat vetni e jelenségnek. Az egyik fontos mozzanat a határőrség életében, hogy 1998 végétől a feladatokat kiÉberség, éberség zárólag hivatásos határőrökkel fogják megoldani. Ez azt jelenti, hogy az idén augusztusban vonulnak be utoljára fiatalok sorkatonai szolgálatra a határőrséghez. Jövő év végéig mintegy 200-220 hivatásos határőrt vesznek fel. A záhonyi határállomás bővítésével kapcsolatban már eddig 29 hivatásos határőrt fogadtak fel, s még az év folyamán 36 helyre pályázhatnak a jelentkezők. Ez elsősorban a határ menti települések lakosainak jelent új munkahelyeket, hiszen a határőr igazgatóság helyből szeretné toborozni a katonaviselt, ám harmincötödik életévüket még be nem töltött fiatalembereket. Egyéb feltételek is vannak: egészségügyi és erkölcsi szempontból is megfelelő fiatalembereket várnak lehetőleg érettségivel. Kihelyzett szakaszok lesznek többek között Nyírábrányban, Zajtán, Tisza- becsen, Beregsurányban, Barabáson, Lónyán. A törvény A másik fontos esemény a határőrség életében, hogy áprilisban elfogadta a parlament a határőrizeti törvényt, amely november 1-jén lép hatályba. A törvény legfontosabb pontjairól dr. Petrányi László alezredes tájékoztatta a polgár- mestereket. Ezek közül új, hogy a határral kapcsolatos, a határőrség által feltárt bűncselekmények esetében nyomozóhatósági jogkört kapnak. A határőrség szakhatósági jogkört is gyakorol, ezt jó tudni a határ közelében tevékenykedőknek. Ugyanis 10 kilométeren belül például lőtér létesítéséhez, kikötő, fürdőhely kijelölésénél meg kell kérni a határőrség engedélyét, akárcsak a 100 méteren belül a bányakutatáshoz és méréshez. Bejelentési kötelezettséggel jár a határ közelében néhány tevékenység. Például három nappal korábban be kell jelenteni, ha valaki öt kilométeren belül vadászatot, tíz kilométeren belül lőtéren lövészetet szervez, illetve tart. Huszonnégy órával korábban be kell jelenteni 10 kilométeren belüli vegyszeres légi növényvédelmet is. Ha ezeket elmulasztják, a határőrségnek jogában áll a tevékenységet megszüntetni, betiltani. Bár a határőrség a határ közelében eddig is fellépett a bűnözők ellen, ám ezt törvény nem írta elő. Az új törvény értelmében viszont kötelesek intézkedni, s a határ menti települések közrendjében részt venni. Újdonság még, hogy a Balázs Attila felvétele hatámyiladék karbantartása november 1-je után nem az önkormányzatok, hanem a határőrség feladata lesz. A határőrségnek joga van utakat, területeket lezárni, ám erről kötelesek előzetes tájékoztatást kiadni. Sárga veszedelem Csorvási Gábor, Komlódtót- falu polgármestere örömmel nyugtázta: amióta határőrök járőröznek a településen, nyu- godtabban alhatnak. Háda Imre, Záhony polgármesterének híre: hozzávetőleg egy hónap múlva várható az átkelő átadása, ami két-háromszorosára növeli az áteresztőképességet. Kérdései: vajon meglesz-e ukrán oldalon a fogadókészség? Az Európai Unióhoz való csat-' lakozásunk esetén nem válnak-e mostohagyermekekké a kárpátaljai, az erdélyi magyarok? Hiszen ez esetben itt lenne az unióhatár. Vékony Sándor, Ömböly polgármestere szerint a várható „sárga vesze- delem”-re alaposan fel kell készülni, ezt sürgetik az utóbbi hetek eseményei is (lásd kínai, afgán határsértők). Ismervén a határőrség anyagi helyzetét, az a javaslata, hogy a lefoglalt csempészáru bizonyos százalékát vissza kellene forgatni fejlesztésre. A hogy beléptem a kastélyba, abban a pillanatban tudtam, hogy ott van. Nem. Nem gondoltam pontosan őrá. De erőt vett rajtam az a különös belsőfeszültség, amelyet tízes és húszas éveik fordulóján éreznek a fiatalok, ha az a bizonyos Egyetlen Valaki közel van. Most én rám is életem egyik, a maga nemében Egyetlen Valakijével várt itt a találkozás — ezt éreztem minden idegszálammal. ...Először jártam akkor Erdélyben, s kissé kényelmetlenül éreztem magam. Nem mintha az itteniek nem halmoztak volna el az íróvendégnek kijáró megbecsülés minden jelével. De éppen az zavart, hogy ezt túlságba vitték. Körutam során a gyárigazgatók, tanácselnökök (jobbára nem magyarok) hosszas, politikai frázisoktól csöpögő szónoklatokat tartottak ezekből sohasem hiányzott a nagy Ma dicsérete, az elért eredmények fölsorolása és a Conducator ebbeli érdemeinek kellő kiemelése. Fáradt voltam már és apati- kus, s nem valami rózsás reményekkel néztem a beígért nagykárolyi múzeumlátogaAz a nagy pillanat tás elé sem. Csakhogy ez az intézmény a híres-nevezetes Károlyi-kastélyban volt. S a tudós igazgató néhány kötelező protokollmondat után át is változott a frázisok nyelvéről a szakmaira és én a termeket járva fölüdülten hallgattam magyarázatait, de közben vártam, egyre csak vártam, hogy mikor jön — ő. O, akiről még nem tudtam, hogy kicsoda, de akivel — ebben biztos voltam — ma találkoznom kell. t Csakhogy nem és nem jött. Es közben az igazgató tovább beszélt, s előbb óvatosan köriilpiHanna, azt is elmondta, hogy ebben a kastélyban Rákóczi is meglátogatta az egykori tulajdonost, később a majtényi tragédia főalakjává lett tábornokát. Ekkor épp az előcsarnokban voltunk és az impozáns, nagy lélegzetű lépcsőzetet, oszlopsort már úgy nézegettem, mint olyan valamit, amin a Nagyságos Fejedelem is megpihentette a tekintetét. Először azt hittem, hogy az ő szelleme érintett meg az előbb, de azzal, hogy megjelent előttem a Mányoki Adám portréjáról ismert nemes metszésű fej—ezzel még nem szűnt meg bennem az a várakozó izgalom. Ekkor jegyezte meg halkan, szinte a fülembe súgva, egy ottani magyar újságíró-kolléga, hogy ebben az előcsarnokban volt az a megyebál is, ahol Petőfi megismerte Szendrey Júliát. Hát persze, persze! Persze, hogy őt vártam! Es mellém is lépett a Költő. És hirtelen: mintha kitörlődött volna az emlékezetemből, amit mostanáig láttam. Eltűnt, elmerült a múzeum, és ez a teljesen üres előcsarnok vált valami kükünös múzeummá, képtárrá. De falai nem Sándor és Júlia arcmásaival voltak telerakva. Még e képzeletbeli festményeknél is sokkal elvontabb exponá- tumokban gyönyörködtem most. Mindent betöltött itt megsokszorozva, márványnál maradandóbb anyagból faragva, örök életűvé varázsolva az az egyetlen pillanat. mikor ez a két ember meglátta egymást. Cseppnyi kavics, bedobva az idők végtelenjébe, és azóta is gyűrűzik és hullámzik tőle az időtenger. Egyetlen pillanat és bölcsőjévé vált remekműveknek, amelyek nélkül szegényebb volna az emberiség: remekműveknek, amelyeket egymást szerető fiatalok hány és hány nemzedéke tekintett saját érzései legmélyebb kifejezésének! És ez a nyilván pompás akusztikájú előcsarnok hangversenyterem is volt, és elmémet elzsongítóan versek akkordjai zengtek benne, a „Minek nevezzelek?”-tői a „Szeptember végén” -ig. Gyűrűzött fölöttem az a nagy pillanat, egész lényemet eltöltötte, s bár még csak előző nap kezdtem meg szatmári kőrútomat, úgy éreztem, hogy innen már sehová sem érdemes mennem, elérkeztem úticélomhoz. s gyötrődve gondol- *-/ tam rá, hogy még arra L-J a napra is be van ütemezve egy üzemlátogatás, s a kastélyudvaron berreg már. rám és társaimra várva, a két fehér Dacia. Három igazság Sipos Béla-m—7 gy botrány véget ért. M-j Legalábbis elsőfo- JLj kon. A korábban bilincsbe vert bankárok meg- dicsőülten távoztak a bíróság épületéből, a teremben a hallgatóság az ítélet, a felmentő ítélet kihirdetésekor tapsviharban tört ki. Ember legyen a talpán, aki kimondja: az Agrobank vezetői bűnösek, avagy nem. Csak azért merem ezt így leírni, mert az ügyész fellebbezett, s a jogerő csak másodfokon dől el. A bíróság az ítélet kihirdetésekor úgy indokolt, hogy a vádlottak szándékát mérlegelte, ami pedig nem a magánérdek biztosítása volt. A konstrukció, amit a bankban kidolgoztak, mind a két félnek kedvező volt. Mindemellett Kunos Péter és Kovács Mihály magatartásának a társadalomra való veszélyességi foka nem érte el azt a szintet, amely a cselekményt bűncselekménnyé minősítené. Az elsőfokú, nem jogerős ítélet után jó okunk van feltételezni— a fellebbezés ellenére is — Kunosék ártatlanságát. Az embert azonban mégsem hagyja nyugton a kisördög. Miért van az, ha Magyarországon országos a botrány, akkor biztos, hogy valamelyik bank benne van. Ybl, Agrobank, Postabank... Vajon mennyibe kerültek ezek a bankok az átlapolgároknak, az adófizetőknek? Minden bizonnyal milliárdokba, tíz-, netán százmilliárdok- ba. A számlát pedig valakinek fizetnie kell. Fizetjük. Egy háztartásban minden fillérnek helye van, megnézzük mire adjuk ki. A forintot már nem. Mintha a nagy pénzt könnyebben kifizetnénk. habár évekig ku- porgatjuk össze. S így van ez nagyban is. A nagy, milliárdos ügyeket felfújjuk, majd hagyjuk szépen leereszteni a léggömböt, s amikor már összeaszott, elült a vihar, akkor előkaparjuk és ráhúzzuk a kaptafára. Már csak egyet nem értek: ezt az ügyet vizsgálta a rendőrség, az ügyészség (mindketten megállapították a bűnösséget) és ítélkezett a bíróság. Vajon hármójuk közül ki a nyerő? Hoppá Ferter János rajza J4^C88888888*888188 8* Hiányzó tartalék Nyéki Zsolt ▼ rj fogalommal és an- f J nak tartalmával ba- rátkozik, ismerkedik a munkanélküliek népes tábora. Az önfoglalkoztatás kifejezése a „magad uram, ha szolgád nincsen” régi bölcsesség intelmére emlékeztet, hiszen a tartós munkanélküliek félmillió forintig kérhetnek és kaphatnak támogatást (egészen pontosan kamatmentes kölcsönt), amennyiben önálló vállalkozást indítanak. A foglalkoztatási törvény erre vonatkozó passzusa ugyan ez év januárjában már életbe lépett, az alap felhasználásához szükséges rendelet csak nemrégiben jelent meg. Ennek tükrében tart egyeztető tárgyalást éppen a mai napon a Szabolcs- Szatmár-Bereg Megyei Munkaügyi Tanács, s a gyakorlati pontok, elvek tisztázását követően kerülhet sor a pályázati kiírás közzétételére. Minden olyan intézkedés, törekvés, amely a munkaképes emberek kényszerpihenőjét igyekszik megszüntetni. élénk érdeklődésre számíthat. Különösen itt, az ország keleti szegletében, ahol az átlagosnál is nehezebb hasznos és jövedelmező elfoglaltságot találni. Ugyanakkor nem mellékes az sem, mennyire tölti be eredeti funkcióját az egyébként dicséretes elgondolás. A Munkaügyi Minisztérium előzetes információi alapján már a pályázat kiírása előtt ismertté vált, hogy hitelben az a munkanélküli részesülhet, aki rendelkezik a vállalkozás indításához szükséges saját forrással, valamint a kölcsön visszafizetéséhez anyagi biztosítékkal. Nos, nem lenne nehéz összeszámolni, hány munkanélküli is halmozott fel tétlenségre kárhoztatott napjain tetemes tőkét, s hányán gyarapították fedezetként elfogadható anyagi javaikat. Mert a tények makacs dolgok: megyénkben a munkanélküliség legsúlyosabb problémája annak tartóssága, vagyis az emberek már rég felélték tartalékaikat. Csak reménykedni lehet abban, hogy a feltételek teljesítésére maradt még mozgósítható erő. forrás. _____HÄTTE I?
