Kelet-Magyarország, 1997. június (54. évfolyam, 126-150. szám)

1997-06-11 / 134. szám

8 Kelet-Magyarország 1997. június 11„ szerda Parlamenti napló Budapest (MTI) — Napi­rend előtti felszólalásokkal kezdte meg keddi plenáris ülését az Országgyűlés. Mécs Imre (SZDSZ) mél­tatta, hogy a közelmúltban a romániai Snagovban fela­vatták az 56-os forradalom és szabadságharcra emléke­ző első közös, magyar-ro­mán emlékművet. Az ünne­pi esemény kapcsán kibon­takozott együttműködést példaértékűnek nevezte, és köszönetét mondott minden résztvevőnek. Dávid Ibolya (MDF) és Lányi Zsolt (FKGP) megragadta az al­kalmat, hogy újólag felhív­ja a figyelmet az aradi 48-as emlékmű elhanyagoltságá­ra. Válaszában Szabó Zol­tán kultuszminisztériumi államtitkár elmondta, hogy a művelődési tárca vezetője éppen Erdélyben tartózko­dik, és szándékában áll szót emelni az aradi emlékmű ügyében. Surján László (KDNP) kifogásolta: az ágyszám- csökkentés során a farkas- gyepüi tüdőgyógyintézetet úgy költöztetik Ajkára, hogy a minisztérium felül­bírálta a helyi közgyűlés döntését. Keller László népjóléti államtitkár szerint Surján László nem eléggé tájékozott a tényeket illető­en, ugyanis az ágyszám- csökkentésről mindenütt a megyei egyeztető fórumon döntöttek. A téma kapcsán több képviselő. Kelemen András (MDF), Pusztai Er­zsébet (MDNP), Varga Mi­hály (Fidesz) felhívta a fi­gyelmet a kórházi struktúra átalakításának már jelent­kező negatív következmé­nyeire. Lányi Zsolt (FKGP) a Nemzeti Múzeum XX. szá­zaddal foglalkozó kiállítá­sának „történelemhamisí­tó” jellegét tette szóvá, ab­ból az apropóból, hogy az elmúlt napokban maga is megtekintette a tárlatot. Meggyőződött arról, hogy az 1945 és 1948 közötti időszakot ábrázoló tablók félrevezetik a fiatalságot. Felszólalását kisebb vita követte arról, hogy a tör­vényhozás állást foglalhat-e ilyen kérdésekben. Szabó Zoltán államtitkár végül el­mondta: neves muzeológu­sokból, történészekből álló bizottság segédkezett a ki­állítás létrejöttében, s a mi­nisztérium egyébként sem teheti meg, hogy hatalmi szóval befolyásolja a tárlat tartalmát. Ugyanakkor mozgósították a szakmát, konferenciát rendeztek e té­máról, s a tapasztalatokat a múzeum hasznosítani fog­ja­Kelemen András (MDF) két szakaszból álló ma­gyar-magyar csúcstalálko­zó összehívását szorgal­mazta napirend előtti fel­szólalásában. Kovács Lász­ló külügyminiszter reagálá­sában egyetértett a nemzeti minimum kialakításának szándékával, de elmondta: megítélése szerint az ellen­zék érvei gyakran gyengítik a magyar esélyeket. Szent- Iványi István (SZDSZ) sze­rint a magyar-magyar csú­csot jól előkészítetten, meg­felelő időpontban kell meg­tartani. Az SZDSZ szerint ez most nem időszerű, mert a kétoldalú megbeszélések hasznosabbak. Varga Mihály (Fidesz) Hóm Gyulának a Népsza­badságban megjelent inter­jújából idézett. A miniszter- elnök szerint hiba volt az Országos Tervhivatal meg­szüntetése. s létre kellene hozni a stratégiai tervezés­sel foglalkozó kormányin­tézményt. A fideszes hona­tya nosztalgiázással vádolta a kormányfőt, s hosszan bí­rálta azt a szerepet, amit az egykori tervhivatal betöl­tött. Reagálásában Akar László, a PM államtitkára rámutatott, hogy a rend­szerváltást megelőző idő­szakban a tervhivatal egy­fajta gazdaságpolitikai ko­ordinációs szerv volt, mun­káját ma a Pénzügyminisz­térium látja el. Az utolsó napirend előtti felszólaló, Barsiné Pataky Etelka azt tette szóvá, hogy bár a Nemzeti Színház épí­tési pályázatára 72 munka érkezett be, a rendezők csak a díjnyertes alkotásokat mutatták be. Szabó Zoltán államtitkár ezt részben pénzhiánnyal, részben pe­dig azzal magyarázta, hogy nem számítottak ilyen nagy számú pályázatra. ígéretet tett arra, hogy a közvéle­mény a teljes anyagot meg­ismerheti, s ősszel kiállítá­son is bemutatják az összes pályamunkát. Kétharmados nem A szavazók az ellenzéket támogatják Budapest (MTI) — Az Amerikai Egyesült Álla­mok republikánus pártjá­nak elemzései szerint jelen­leg Magyarországon a sza­vazók kétharmada nem a most kormányzó pártokat támogatja — mondta Le- zsák Sándor, az MDF elnö­ke a kedden az MDF szék­házban megtartott sajtótájé­koztatón. A Magyar Demokrata Fórum küldöttsége a Ma­gyar-Amerikai Kereske­delmi Kamara és New York Állam kormányzója, Geor­ge E. Pataki meghívására öt napig tartózkodott az Egye­sült Államokban. Az MDF elnöke a továbbiakban arról beszélt, hogy a vendéglátók a közép-európai demokrata fórum megalakítását jelen­tős eseménynek minősítet­ték, mert az ellensúlyt te­remthet a közép-európai keresztény konzervatív pár­tok számára a Nyugat-Eu- rópában előretörő baloldal­lal szemben. A delegáció tagja, Kádár Béla a sajtótá­jékoztatón többek között arról szólt, hogy a magyar­amerikai gazdasági és ke­reskedelmi kapcsolatok ki­aknázatlanok, a 90-es évek fellendülése ellenére mé­lyen a lehetséges és kívána­tos szint alatt vannak. Hangsúlyozta: a delegáció Magyarország érdekeit képviselte, így belpolitikai kérdésekkel a megbeszélé­sek során nem foglalkoz­tak. Alkotmányellenes az 1800 forint Budapest (MTI) — Alkotmá­nyellenes a személyi jövede­lemadóról szóló törvénynek az a rendelkezése, amely az osz­talék után fizetendő adóelőleg mértékét huszonhét százalék­ban állapította meg. Az Alkot­mánybíróság határozatában rögzítette: az adóelőleg számí­tási módját az Alkotmánybíró­ság adótechnikai szabályként kezeli mindaddig, amíg nem állapítható meg teljes bizo­nyossággal, hogy az előírt adókulcs az adózók teljes kö­rénél túlfizetést eredményez. A kifogásolt huszonhét száza­lékos adómértéket — mivel az előleg összegének minden esetben van alacsonyabb adó­terhű része, és az adófizetési kötelezettség adómentes téte­lekre is kiterjed — a testület ilyennek ítélte, és a vitatott rendelkezést 1997. december 31-i hatállyal megsemmisítet­te. Az Alkotmánybíróság megállapította azt is, hogy a jogalkotó alkotmányellenesen írt elő az osztalék után járulék- fizetési kötelezettséget. Társa­dalombiztosítási járulékot ugyanis csak munkavégzéssel összefüggő jövedelem után le­het megállapítani. Az Alkotmánybíróság al­kotmányellenesnek ítélte, és a határozat kihirdetésének nap­jával megsemmisítette az egészségügyi hozzájárulásról szóló törvénynek azt a rendel­kezését, amely szerint havi ezernyolcszáz forint egészség- ügyi hozzájárulást köteles fi­zetni mindenki, aki személyi igazolvánnyal rendelkezik és más nem fizet utána egészség- ügyi hozzájárulást. Az Alkot­mánybíróság rámutatott arra, hogy mivel adójellegű kötele­zettségről van szó, amelynek az alkotmány értelmében a jö­vedelmi és vagyoni viszo­nyokhoz kell igazodnia, a ki­fogásolt rendelkezés sérti a közteherviselés alkotmányos elvét. Az Alkotmánybíróság al­kotmányellenesnek ítélte és visszamenőleg, 1997. január elsejei hatállyal megsemmisí­tette azokat a rendelkezéseket, amelyek szerint legalább a mi­nimálbér ötven százaléka a já­rulék alapja azoknál a legalább heti harminchat órás munkavi­szonyban dolgozóknál, illetve a felsőoktatási intézmények nappali tagozatos hallgatóinál, akik emellett vállalkozóként is munkát végeznek. Az indoklás szerint ez a rendelkezés sérti az alkotmányt, mert olyan jö­vedelmek után ír elő járulékfi­zetést, amelyek esetleg nem is folynak be. Ellentmondó reagálások Budapest (MTI) — A Nyug­díj-, illetve az Egészségbizto­sítási Önkormányzat alelnökei szerint az Alkotmánybíróság keddi, társadalombiztosítást érintő döntései nemcsak ez évi költségvetésük teljesíthetősé­gét, hanem az Országgyűlés előtt fekvő tb-törvényterveze- tek megalapozottságát is kér­désessé teszik. Szeremi Lászlóné, a nyug­díjbiztosító alelnöke úgy nyi­latkozott: jelenleg nem lát más lehetőséget, minthogy a kor­mány vagy visszakéri átdolgo­zásra a tb-törvénycsomagot a parlamenttől vagy az alkot­mány módosítását kezdemé­nyezi. A Népjóléti Minisztéri­um vezetői kedden nem kíván­ták kommentálni az Alkot­mánybíróság határozatát. A tárca a Pénzügyminisztérium­Budapest (ISB) — Mától négy napon át a Kőbányai Vá­sárvárosban látható a 3. nem­zetközi településfejlesztési szakkiállítás. Áz Önkormány­zatok és Civil Kezdeményezé­sek Innivációs Központjának standján mind a négy napon egy-egy önkormányzat lesz a vendég. A Drávafok és Vác melletti két önkormányzat a térsé­günkből való: kedden a hajdú­bihari Szentpéterszeg adta elő „Múlt, jelen, jövő Biharban” mai együtt még vizsgálja a döntést. Szeremmé rámutatott: az Alkotmánybíróság megerő­sítette azt az alapelvet, hogy a társadalombiztosítás munká­hoz kapcsolódó, járulékfize­téssel megszerzett jogviszony, amely nem viseli el a tulajdon­hoz, illetve a vagyonhoz kap­csolódó jövedelmek járulékol­tatását. A döntés alapvetően érinti a tb-alapok bevételét, ezért je­lentősen befolyásolja a tb ez évi költségvetését, illetve a parlament előtt lévő törvény- csomagot is. A társadalombiz­tosítási törvénytervezetekben megfogalmazott járulékfizeté­si kötelezettség ugyanis nem csak a munkajövedelmekre terjed ki, ráadásul hozzájáru­lássá alakítja, s ezzel az adóne­mekhez sorolja a munkáltatói című hagyományőrző és tele­pülésfejlesztési programját, csütörtökön pedig Nyíregyhá­za kap szerepet: az Ipari Park, illetve az Intelligens város projectjének bemutatásával. A Kommunalexpón a 114 belföldi kiállító mellett 9 or­szágból 12 cég érkezett. Mint megnyitójában Kuncze Gábor hangsúlyozta: a területfejlesz­tési programban kiemelt sze­repet kapott a települési inf­rastruktúra fejlesztése és a környezetvédelem. A belügy­nyugdíjjárulékot. Mindez az Alkotmánybíróság állásfogla­lása szerint ellentétes az alap­törvénnyel. Simsa Péter, az Egészség- biztosítási Önkormányzat má­sodik embere is úgy vélte: a határozat nyomán immár nyil­vánvaló a benyújtott törvény- csomag alkotmányellenessé­ge. Az alelnök szerint az Alkot­mánybíróság döntése egyértel­műen igazolja, hogy egy, az egész társadalmat érintő nagy ellátórendszer jogi szabályo­zását nem lehet olyan kapkod­va elvégezni, ahogyan ezt a kormány teszi. Hozzátette: az elmúlt négy évben a Pénzügy­minisztérium által „laikusnak” tartott tb-önkormányzatok nem tévedtek akkorát, mint a profi kormány. miniszter kifejtette, hogy az egészséges ivóvízhálózat kia­lakítása gyakorlatilag befeje­ződött, bővült a szennyvíztisz­tító kapacitás, megkezdődött a hulladéklerakóhelyek építése. Az elmúlt hat évben az önkor­mányzatok az infrastrukturális elmaradottság felszámolására 254 millió forintot kaptak, amiből 1700 településen vé­geztek beruházásokat. E téren Magyarországnak az elkövet­kező években fel kell zárkóz­nia a fejlett országokhoz. Házasság Budapest (MTI) — Kalí- cióra lépett és az egyesülés lehetőségét is vizsgálja a Magyar Gyáriparosok Or­szágos Szövetsége, vala­mint a Magyar Munkaadói Szövetség. A két legna­gyobb hazai munkaadói szervezet vezetői keddi sajtótájékoztatójukon el­mondták: a koalícióval a legjelentősebb hazai mun­kaadói tömörülés jött létre: lényeges változás várható az ÉT, a tb-önkormányza- tok és a kamarák működé­sében, ezért döntésükről tájékoztatták Horn Gyula miniszterelnököt. Megálla­podtak abban, hogy az új­jáalakuló tb-önkormányza- tokba közösen jelölnek képviselőket. Szövetségek változásokat sürgetnek a kereskedelmi és iparkama­rákban is. Iskolatűz Kecskemét (MTI) — A szakértői vizsgálat eddigi megállapításai szerint szándékos gyújtogatás okozott tüzet keddre virra­dó hajnalban Kecskemé­ten, a Lánchíd utcai Általá­nos Iskolában. Az épület néhány ablakából gomoly- gó füstöt a helyi tűzoltók vették észre, akik valami­vel hajnali négy óra előtt éppen vonultak vissza egy, a közelben történt tűz elol­tása után. Bár az észlelés­től számítva tíz percen be­lül sikerült eloltani az isko­laépületben keletkezett lángokat, két tanterem kié­gett. Az anyagi kár megkö­zelíti az egymillió forintot. Útlevelek helyben Budapest (MTI) — Új út­leveleket az önkormányza­tok ügyfélszolgálatain is kérelmezhetnek az állam­polgárok. Az útlevéíosz- táiy vezetője azzal kapcso­latban nyilatkozott, hogy ügyfelek hosszú sora kí­gyózik rendszeresen a hi­vatal Alkotmány utcai épü­lete előtt. Kapifler Péter szerint a nyár elején feltá­madó utazási kedv vezetett a tumultuózus jelenetek- hez. Elmondta: nagy szám­ban érkeznek vidéki polgá­rok is, holott a/ önkor­mányzatok jegyzői is átve­szik az igényléseket. ............................................................. Újabb vád Cser Ágnes ellen Budapest (MTI) — Az Egész­ségbiztosítási Önkormányzat elnöksége úgy döntött, hogy haladéktalanul kezdeményezi a kormánynál az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) főigazgatójának fel­mentését. Sinkó Eszter, az over-bizott- ság elnöke elmondta: vizsgá­lódásuk során megállapították, hogy Cser Ágnes főigazgató gyakorlatilag semmit nem tett a működőképes vényellenőr­zési rendszer kialakítása érde­kében. A főigazgató korrekten bár, de túlságosan jogi szem­pontból kezelte az over-ügyet, és csak azon igyekezett, hogy bebizonyítsa: a HiCare Kft. nem teljesítette az OEP-vel szembeni szerződésbeli köte­lezettségeit. Az over-bizottság és az elnökség is úgy látta, hogy Cser Ágnesnek főigaz­gatóként elsősorban azon kel­lett volna fáradoznia, hogy be­indítsa a több száz millió fo­rintos megtakarítást jelentő vényellenőrzési rendszert. Cser Ágnes úgy nyilatko­zott, hogy vele senki sem kö­zölte felmentésének kezdemé­nyezését, ő erről csak az újsá­gokból értesült. Egyébként a hír nem befolyásolta a munká­ban, ő tovább dolgozik. Az elnökség egyszer már döntött arról, hogy javasolja a főigazgató menesztését. Akkor azonban az ügyet a közgyűlés elé vitték, amely határozatképtelenség miatt nem foglalt állást a kérdés­ben. Megnyílt a Kommunálexpo Csütörtökön a nyíregyházi önkormányzat lesz a vendég — .......TÚL A MEGYÉM-.......... Felmentes Agrobank-ugyben mondta, hogy bízik a korrekt ítéletben, de senki nem teheti meg nem történtté veszőfutá­sukat. Kovács Mihály pedig arra mutatott rá: nem érti, | hogy mit keresett a bírósá1 gon, ielkiísmerete tiszta. A rendőrség még 1994. no­vember 15-én vette őrizétbc az Agrobank vezetőit, a bíró­ság azonban 72 óra múlva a rendőrségi indítvány ellenére szabadlábra helyezte őkel. legetés bűntettével vádolta Kunos Pétert, a volt Agro­bank egykori vezérigazgató­ját, mint tettest. Kovács Mi­hályt, a bank korábbi elnökét pedig mint bűnsegédet. A vádhatóság szerint az egykori Agrobank vezetői jogsértő pénzügyi konstruk­ció alkalmazásával helyezték ki az úgynevezett Egziszten­cia-hiteleket. Előzőleg Kutm Péter azt Budapest (MTI) A bíró- f ság felmentette az időközben megszüntetett Agrobank volt vezetőit. Kunos Péter vezér­igazgatót és Kovácsi Mihály elnököl. A Fővárosi Bíróság elsőfokú ítéletét kedden hif­ii dette ki. (Az ülésteremben — rendhagyó módon —— nagy tapsot váltott ki az ítélet.) ■ Fővárosi Főügyészség

Next

/
Thumbnails
Contents