Kelet-Magyarország, 1997. május (54. évfolyam, 101-125. szám)

1997-05-08 / 106. szám

GAZDASAG 1997. május 8., csütörtök Tenyészszemle Öt megye legszebb lovai llonatanyán Nyíregyháza (KM) — Összesen 140 kisbéri félvér és magyar sportló fajtájú lo­vat neveztek öt megyéből a hét végén llonatanyán meg­rendezésre kerülő V. Nyír­egyházi Országos Tenyész- szemlére. A rangos lovasesemény rendezési jogát azért kap­hatta meg a megye, illetve a Timpex Lovasiskola, mert magas színvonalú tenyész­tői munka folyik, s az egyik leghíresebb sportlóménes itt van. Ugyanakkor hétköz­napi érvek is szóltak a hely­szín mellett: ennyi lovat nem is olyan egyszerű ellát­ni a verseny ideje alatt, a Timpex-ménes háza táján kívül a környéken nem is igen van rá mód. Ilonatanyára már péntek délután megérkeznek a résztvevők: a lovak és a bí­ráló bizottság tagjai. Május 10-én szombaton 9 órakor aztán megkezdődik a szem­le, amely csodás látnivalót kínál — ráadásul díjtalanul — a természet, a lovak, a szépség szerelmeseinek. Először bemutatják a zsűri­nek a fedezőméneket, majd estig folynak a küllemi bí­rálatok fajtánként, nemen­ként és korcsoportonként, amely során álltukban, lé­pés és ügetés közben érté­kelnek minden egyes négy­lábú versenyzőt. A vasárna­pi események még nagyobb látványosságot jelentenek majd az érdeklődők számá­ra, ugyanis délelőtt a szaba- donugróban bizonyíthatják be a lovak ügyességüket, délután pedig nyereg alatt és kocsiba fogva mutathat­ják meg mennyire hajlan­dók együttműködni gazdá­ikkal, meddig jutottak ido- mítottság terén. Gabonás évzáró Nyíregyháza (KM) — Az elmúlt évben nettó 4,7 mil­liárd forint értékesítési ár­bevételt és közel 80 millió forint adózás utáni nyeresé­get könyvelhetett el a nyír­egyházi Szabolcs Gabona Rt. Erről adott számot az április 30-i közgyűlés részt­vevőinek az igazgatóság. A részvénytársaság 1996-ban bővítette tevékenységi pa­lettáját, az őrlemény- és ta­karmánygyártás mellett sa­ját telepein megkezdte a sertés- és pulykatenyész­tést. A közel 300 dolgozót foglalkoztató Szabolcs Ga­bona 1996-ban megvásárol­ta a fehérgyarmati malmot és szárítót, valamint többsé­gi részesedést szerzett a Téglási Malomipari és Szolgáltató Rt.-ben. A gaz­dasági eredmények ismer­tetése után a közgyűlésen a három-három tagú igazga­tóságot és felügyelő bizott­ságot újraválasztották. Hagyomány, hogy a tava­szi közgyűlés után egész napos játékos sportrendez­vényt tartanak, amelyet idén május elsején a Sóstón rendeztek. Több mint 500- an fogadták el az invitálást, a menüben babgulyás, túrós bélés, tepertős pogácsa és zsíros kenyér szerepelt. ■ÁRFOLYAMOK. Érvényben: 1997. május 6. Vétel Eladás Kózépárf. 289,00 304.67 295,80 Angol font 288.14 303,26 295,70 287.75 . 304,00 295,86 137,39 148,06 142,37 Ausztrál dollár 138,74 146,58 142,66 138,15 146,69 142,42 496,56 532,40 511.92 Belga frank* 496,33 526,37 511,35 496,42 527,12 511,77 26.75 28,83 27,72 Dán korona 26,71 28,71 27,71 26.89 28,55 27.72 33,77 ' 36 39 34 99 Finn márka 33.76 36.24 ' 3S.00 33,94 36,04 34,99 30,34 32,53 31,28 Francia frank 30,37 32,19 31,28 30,47 32,10 31,26 91,06 97,64 ’ 93,88 < *: Holland forint 91,07 96,57 93,82 91,43 96,31 93,87 139.72 150,58 144,79 Japán yen* 139,66 148,38 144,02 140,44 149,12 144,78- • • 127,68 • ' 137,60 “ 132,31 • ‘ Kanadai dollár 128.37 135,99 132,18 128,37 136,31 132,34 103,17 108,77 105,60 Német márka 102,63 108,41 105,52 102,94 108,22 105,58 ■ 24,63 ’ ' 26,54 ' 25,52 Norvég korona 24,76 26,52 25,64 24.75 26,28 25,52 103,53 111,00 106,73 Olasz líra** 103,59 109,59 106,59 103,98 109,53 106,75 • 14.63 15,43 • • 14,98 Osztrák schilling 14,58 15,40 14,99 14.62 15,37 15,00 99.63 111,16 104,87 Portugál escudo 101,39 108,81 105,10 101,74 108,03 104,88 120,89 130.28 125,27 * Spanyol peseta* 121.46 128,78 125,12 121.48 129,00 125,24 121,11 127,68 123,96 Svájci frank 120,37 127,47 123,92 120.76 127,20 123,98 ' ' 22.24 - * * ' 23,97 23,05 '* Svéd korona 22,44 24,08 23,26 22,37 23,76 23,06 178,27 187,94 182,47 USA dollár 177,85 186,85 182,35 177,93 187,06 182,50 198,14 213,54 205,33 ECU 198,79 212,95 205.87 199.72 212,07 205,89 A megadott számok egy egységben értendők, forintban *: 100 egység, **: 1000 egység Pénznemenként az első sorban a Kereskedelmi és Hitelbank, a másodikban az OTP, a harmadikban a Postabank adatai olvashatók ígéretes oroszországi piacok A MOGA Moszkvában szervez kétoldalú üzletember-találkozót május közepén Kótaj (KM - Ny. Zs.) — Az orosz fővárosban kezdemé­nyez tárgyalásokat a kótaji Zöld Bárók Kft., bízva ab­ban, hogy újabb piacokat szerez termékeinek és továb­bi fejlesztéseihez megrende­lőkre, partnerekre talál. — A két ország mélypontra került gazdasági kapcsolatai­nak fellendítésére jött létre bu­dapesti központtal a MOGA, vagyis a Magyar-Orosz Gaz­daságfejlesztési Alapítvány. Mivel termékeink kínálják a lehetőséget a kereskedelemre, csatlakoztunk az alapítvány­hoz, amely május 14-16. között üzletember-találkozót szervez Moszkvában. Ezen társaságunk is képviselteti ma­gát — foglalja össze röviden a kis települések életében nem mindennapi utazás hátterét Bállá Gábor ügyvezető igaz­gató. Egyben elárulva azt is, milyen üzlet reményében kül­di ki két munkatársát. Az egykori Egyesült Erő Mgtsz termelőalapjai megőr­zésének és a munka vállalko­zói alapokon nyugvó folytatá­sának köszönhetően Kótajban ma virágzó gazdaság nyújt megélhetési lehetőséget. A szántóföldi és kertészeti kultú­rák mellett ipari tevékenység is jellemzi a céget, ezek termé­kei adják a kínálati listát. Ezen szerepel alma, paradicsom, búza, kukorica, igény szerint feldolgozva liszt, különböző takarmányok. A gyümölcsve­lő előállítására alkalmas aszeptikus üzemben gyü- mölcszselé és üdítőital gyártá­sát is megkezdhetnék, de ez tőkeigényes beruházás. Nem A gumiüzemben folyamatos a termelés, az olcsóbb, futózott abroncs keresett termék Martyn Péter felvétele titkolt cél, hogy a fejlesztések­hez szeretnének társakat ke­resni, megnyerni partnereket az együttműködésre. Paradicsomból is az évi 2000 vagon többszörösének termesztésére lennének képe­sek a kérges tenyerű „bárók”, amennyiben megbízható vevő jelentkezne a termésre. A ha­talmas orosz piac élelmiszeri­génye közismert, ezért bízunk az üzleti kapcsolat létrejötté­ben — fogalmazza meg a kül­döttség egyik tagja, Kasi Zol­tán, aki az önálló cégként mű­ködő sütőüzemet irányítja. A moszkvai tárgyalásokon a sü­tőipari gépek forgalmazása is az ajánlatok közé kerül, refe­renciaként megtekinthető a Süti Kft. kótaji két üzeme. Az élelmiszeripar mellett egy má­sik terület, a gumiipar termé­keit is kereslet jellemzi Orosz­országban. A ’80-as évek elején felépí­tett, s rövid idő alatt 100 ezer darab abroncs felújítását el­végző gumiüzem 1990-re ne­héz helyzetbe került. Ebben az időszakban Nyugat-Európából ellenőrizetlen mennyiségben és minőségben hozták be a használt gumiabroncsokat, s kis túlzással az ország hamar egy szemétlerakó-teleppé vált — utal a piac szeszélyeire a kis csapat másik tagja, Lingl Attila üzemvezető. A később bevezetett im­portkvóták és a minőségi kö­vetelmények szigorítása az üzem életében ismét fellendü­lést hozott, s kisebb létszám­mal és volumennel ugyan, de kiegyensúlyozott termelés fo­lyik. A jó minőségben futó­zott, garanciális szolgáltatá­sokkal személy- és kisteherau­tó-abroncsok értékesítése so­rán közel 250 viszonteladóval állnak kapcsolatban, s két éve egy érdi gumiüzemben is többségi tulajdont szereztek. Innen látják el a dunántúli megrendelőket. S hogy a felkínált áruért mit várnak cserébe? A készpénzes üzletek bizonytalansága miatt a kótajiak mezőgazdasági gé­pek, alkatrészek, nyersanya­gok, fa és különböző tüzelőa­nyagok beszerzésében is gon­dolkodnak. Ezekre ugyanis Magyarországon mutatkozik komoly kereslet, ezért itt jól értékesíthető árualapot alkot­nak. Cserebogár-invázió fenyeget Nyírbátor, Kállósemjén, Napkor, Ujfehértó (KM) — Rajzik a cserebogár, miként azt főként a Nyírség útjain au­tózók már észrevehették a ko­csik szélvédőin sűrűn ismétlő­dő, az üveget plecsnikkel bete­rítő koppanásokból. A májusi cserebogár kiseb­bik, VII. törzse rajzik ebben az évben, helyenként igen nagy tömegben — tájékoztatta la­punkat a megyei Növény­egészségügyi Állomás igazga­tóhelyettese Szőke Lajos. — Április 20. körül bújtak ki a ta­lajból az első példányok, s a hirtelen május eleji meleg ha­tására, most vált tömegessé, egyelőre jobbára a hím boga­rak megjelenése. A csúcsraj­zás még csak eztán várható, amikor a nőstények kelnek ki, beállítva a cserebogár-népes­ségen belüli megfelelő ivara­rányt. Ez a kisebb növény­egészségügyi problémát oko­zó hetedik törzs foltokban he­lyezkedik el a megyében: első­sorban Újfehértó, Nagykálló, Kállósemjén, Máriapócs, Nap­kor, Kótaj környékén repül­hetnek tömegesen, de Máté­szalkáig különböző erősségű veszélyforrást jelentenek a vi­rágzó gyümölcsfákra. Az alma-, meggyültetvé­nyek virágaival táplálkozó cserebogarak ellen most kizá­rólag méhkímélő technológiá­val szabad védekezni annál is inkább, mert nemcsak a fák, de a kultúrák körüli gyomnö­vények is virágoznak. Ez a gyakorlatban nem csupán a pi- retroid típusú szerek: Decis, Sumi Alfa stb., valamint a szintén erre engedélyezett Zo- lone rovarölő szerek használa­tát jelenti, hanem azt is, hogy a permetezéseket napszállta után, a méhek elültével szabad csak végrehajtani. — Ha lehet, most még a cse­rebogártól is nagyobb kárt okozhat a gyümölcsösök virá­gaiban — ezzel a várható ter­mésben — a megye minden homoktalajú területén erősen rajzó bundásbogár, amely húszévenkénti felszaporodása egyikének lehetünk idén tanúi. A szirmok rejtekén megbúvó, a cserebogárnál jóval kisebb, fekete színű, „virágzabáló” bundásbogár elleni védekezés­nél szintén szem előtt kell tar­tani a méhkímélő technológiát — hangsúlyozta Szőke Lajos. Miniszteri agrárfórum Nyíregyháza (KM) —- Dr. Nagy Frigyes földművelés- ügyi miniszter megyénk­ben tesz látogatást május 9-10-én. Találkozik a me-, gye és Nyíregyháza, vala­mint az FM helyi szerveze­teinek vezetőivel, ország- gyűlési képviselőkkel és az Agrárkamara tisztségvise­lőivel. Május 9-én, pénte­ken délelőtt meglátogat több élelmiszer-feldolgozó üzemet, majd 13.30-tól meghívott agrárszakembe­rek körében agrárfórumot tart a Növényegészségügyi Állomáson, ezután 18.30- tól lakossági fórumon vesz részt Jánkmajtison. Gazdára várnak a védett erdők Tarpa (M. K.) — A Téb és a tarpai Nagyerdő valamikor birtokossági erdő volt, tehát községi tulajdon. Az itt élők tulajdona. Az erdő sorsáról Kopócs János agrármérnök­kel beszélgettem, érdeklőd­ve: hogy áll a tulajdonjoga? — Belőle nem lehetett a rend­szerváltás után semmilyen földalapot képezni, mivel vé­dett és fokozottan védett terü­letekről van szó. Sok évszáza­dos kocsányos tölgyes, 30-35 méter magas tölgyritkaságok. Ezért ennek a tulajdonjoga pil­lanatnyilag nem tisztázódott. A használati jog sem rende­zett. Valamilyen szervezetnek meg kellene szereznie. A köz­ség lakosságának ezzel kap­csolatban van egy olyan elvá­rása, hogy minden tarpai lakos valamilyen arányban részesül­jön az erdő hasznából. □ Mit jelentene ez az Ön vé­leménye szerint? — Mint az úrbéresi időben. Levonnák a költségeket az er­dő hasznából. Valamilyen mértékben vagy pénzben a te­rületi arányokra figyelemmel szétosztanák. A szövetkezet idején az erdő a tsz kezelésé­ben volt. Tulajdonjogilag még mindig a szövetkezet tulajdo­nában van. Akkor külön ága­zatot jelentett az itteni gazdál­kodás. Az Erdőfelügyelőség felügyelete mellett történtek a kitermelések és a visszatelepí­tések. Természetesen a telepí­tett területeket művelték. □ Nem könnyelműség hagy­ni pusztulni ezt a természeti szépséget, gazdasági értéket? — Nagyon szomorú a mos­tani helyzet. Községünk lakos­sága nagyon büszke, főleg a nagyerdőre, a tölgyesre. Olyan részei is vannak, amelyeket még Rákóczitól örököltünk, a fejedelemtől kapta a község, s most ez ebek harmincadján van. Nincs művelője, nincs használója. A fák állaga állan­dóan romlik. Az erdőből ki kellene szedni az elpusztult fá­kat. Erre kellene egy olyan szervezetnek felállni, amelyik ezt elfogulatlanul és a község javára meg tudná oldani. □ Önökben megvan erre a szándék? — A község lakosságában igen. Most két szervezet is próbálja megszerezni a keze­lői jogot. Egyik a volt Esze Tamás jogutódai, a másik az önkormányzat, a faluközösség közreműködésével egy erdő­birtokosságot hozna létre, amely kézbe venné a kezelői jogot. Ennek érdekében már volt egy erdőbirtokossági összejövetel. Sajnos kevesen jöttek el, ezért újabb ülés összehívására van szükség — fogalmazódott meg. Az itt élőknek így lehet beleszólása az erdő sorsába, illetve abba, hogy az ő hasznukra történjen az erdő művelése. Százon fe­lüli az erdő ügyében az érintet­tek száma. Az elégedetlenség megvan a lakosságban. Ez azonban kevés, ennek törvé­nyes formát kell adni. Hivata­los rendezvényen kellene hangjukat hallatni s demokra­tikusan dönteni a falu érdeké­ben. Mindenkinek érdeke, hogy a falu közössége mielőtt rendezett erdőterületet lásson maga körül.

Next

/
Thumbnails
Contents