Kelet-Magyarország, 1997. május (54. évfolyam, 101-125. szám)
1997-05-28 / 122. szám
1997. május 28., szerda HATTER Első nekifutásra 3 csomag Négymilliárd forint értékű beruházás ezer közmunkás foglalkoztatásával Nyéki Zsolt Nyíregyháza (KM) — Egy szükség szülte kezdeményezés nőtte ki magát csendben a megye egyik legfontosabb foglalkoztatási programjává: eddig közel ezer regisztrált munkanélkülinek teremtett kereseti lehetőséget az a közmunka, amelyet összehangoltan indítottak el megyénk önkormányzatai. Az előzmények a Munkaügyi Minisztérium, pontosabban az Országos Közmunka Tanács 1996-os pályázati kiírásáig nyúlnak vissza, ez ugyanis a rendelkezésre álló pénzalap segítségével egyszerre törekszik a regisztrált munkanélküliek foglalkoztatására és a halaszthatatlan közmunkák elvégzésére. Az elgondolás mindenképpen életrevalónak tűnt, gondot okozott azonban az egyik feltétel, történetesen az, hogy a pályázónak vállalnia kell legalább 100 munkanélküli alkalmazását. lók tetszését, ami 275 millió forintot hozott a összességében 4 milliárdos beruházásba vágó önkormányzatok konyhájára. Ez tette lehetővé a már említett közel ezer, egészen pontosan 924 regisztrált munkanélküli számára, hogy legalább fél évig tisztességes munkával szerezzenek jövedelmet, s ne a kényelmes, de olykor megalázó segélyre várjanak. vesz részt 438 ember bevonásával. Az összesen 220 millió forintos programhoz 128 millió forint támogatást sikerült szerezni, így számos településen megszépülhetnek az iskolák, művelődési házak, hivatali épületek. A következő közös program a szennyvízhálózatok építése illetve felújítása, ebben 6 önkormányzat érintett. Itt 3,3 milliárd forintos értékű, Együtt könnyebb A lehetőségen kapva kapó ön- kormányzatok sorra elbizonytalanodtak, hiszen közülük kevesen tudtak akkora volumenű munkát elkezdeni, amihez ilyen nagyságrendben lett volna szükség munkaerőre. Még a patthelyzet kialakulása előtt ragadta magához a kezdeményezést a Szabolcs-Szatmár- Bereg Megyei Területfejlesztési Tanács, s a Megyei fejlesztési Ügynökségen keresztül közös fellépéssel, vagyis összevont pályázatok elkészítésével, benyújtásával célozta meg a rendelkezésre álló alapot. Első nekifutásra három ilyen csomag nyerte el a bírákítása képezi a harmadik nyertes pályázat témáját, ennél a mutatószámok: több mint 357 millió forintos összberuházási érték, 8 önkormányzati résztvevő, 157 munkanélküli bevonása, 52 millió forintos támogatás. Új programok — Korábbi tapasztalatokkal ellentétben a munkanélküliek toborzása nem okozott különösebb problémát, ami minden bizonnyal köszönhető annak is: képzettségtől és munkaköri beosztástól függően megyei átlagbéreket kínáltunk fel 24 és 45 ezer forint között — folytatja Tisza András. Maga a Nyíregyháza belvárosában hat alkalmazottal berendezkedett Közmunka Program Iroda is a megszerzett alapokból gazdálkodhat, de ennek kemény munka az ára. A támogatást ugyan az önkormányzatok kapják, az Állami — A három nyertes program végrehajtása május 1 -el indult el, s a munkálatok koordinálására, ellenőrzésére, s főleg elszámolására új szervezetként, de a Területfejlesztési Tanács hatásköréhez tartozva jött létre a Közmunka Program Iroda — mutatja be egy fiatal intézmény születésének körülményeit annak vezetője, Tisza András. Ismertetőjéből kiderül: céljaikat tekintve a programok három területet ölelnek fel. Cél a foglalkoztatás A legnagyobb létszámot érintő beruházás a középületek felújítása, ebben 30 önkormányzat 323 munkanélkülit megmozgató beruházás vette kezdetét 93 millió forintos támogatással. Utóbbit tekintve az aránytalanság csak látszólagos, hiszen a Közmunka Tanács alapvetően a munkanélküliek számát szeretné csökkenteni ott, ahol az országos átlagnál nehezebb a foglalkoztatás megoldása, ezért a munkabért és annak terheit igyekszik csökkenteni a támogatással. A szennyvíz- hálózat fejlesztése pedig köztudottan anyagigényes beruházás, a költségek javarésze a szükséges anyagok beszerzésekor keletkezik. A szilárd hulladéklerakó telepek kialaKincstár felé viszont az Iroda végzi az elszámolást. Ezen túlmenően a Megyei Fejlesztési Ügynökségre nehezedő terhek enyhítésére át kell venni az új programok koordinációs feladatait. Mert az Országos Közmunka Tanács kiírására az önkormányzatok már készülnek a következő programokra. Most az úthálózat felújítása és a csatornahálózat karbantartása a cél, a remények szerint a tavaly elnyert támogatást meghaladó összeget sikerül elnyerni. Ügyes pályázók más alapok forrásaival is kiegészítik, így komoly értékteremtő munka folytatódhat.Páll tmÁwm tárri lat 1 üti »CW» IwClJwi-» y ehéz elhinni, hogy egy közönséges da- X Y rázs is képes megkedvelteim magát az emberrel. A legtöbben inkább elhárítják az ilyenféle barátságot. Félnek tőlük. Olykor rémitő híreket is hallhatunk halálos vagy jobb esetben életre szóló testi károsodást okozó darázscsípésekről. De hiába, a természetet és azok élőlényeit már-már betegesen szerető ember még a darázzsal is képes együttélni. Talán egy kis játékosságra való hajlam is teszi, hogy nem kergeti el, nem üti agyon a hideg elől a szobába tévedt, majd onnan távozni nem akaró vendéget. Sőt, befogadja, szinte dédelgeti és nevet is ad neki. Darázs Balázs... — Még az áprilisi hűvös napokon történt, hogy betévedt hozzánk és hiába igyekeztünk a feleségemmel jobb belátásra bírni, nem volt hajlandó elrepülni az otthonába. Aztán, ahogy teltek a napok, megfeledkeztünk a hívatlan vendégről. De néhány nap múlva azt látjuk, ott röpköd, majd szépen leszáll az asztalra, ahol éppen ebédelBalázs úrfi tünk. Mintha ő is enni szeretett volna. A feleségem ötlete volt, maradt még egy kis gesztenyemézünk, ne éhezzen a szegény pára. Rácsurgattunk egy keveset a papírra és elé tettük. O pedig, mintha mindig is ez lett volna a módi, szépen hozzálátott a falatozáshoz... Aztán mintha szomjas lenne, úgy nyújtogatta a csápjait, így aztán kapott vizet is... Darázs és ember, a jelen szerint tartós barátságot kötött, nem félnek egymástól, a kölcsönös bizalom jellemzi az együttlétüket. A nyugdíjas pedagógus házaspár, akiknek az idők során volt már bagoly, sas, vízisikló és sok más élőlény is a lakásukban, szinte hihetetlen történeteket mesél a lassan családtagnak számító Darázs Balázsról. Bármilyen furcsán hangzik is, állításuk szerint a darázs viselkedése sokat elárul róluk, a gazdáikról is... — En se hittem volna, ha másoktól hallom. Magunk tapasztaljuk, ha idegesség, feszültség van bennünk, vagy netán vitánk adódik közöttünk a feleségemmel, a darázs olyan keringőt jár a fejünk fölött, hogy nemsokára kénytelenek vagyunk lehiggadni. Aztán rögtön abbahagyja a röpködést, amikor látja, nyugodtabbak a mozdulataink, csendesebbek a szavak... Darázs Balázs, az elmondások szerint még sok mindenre képes. Odaszáll a gazdája kezére, hogy engedje ki az erkélyre, no meg egy kis szabad röpködésre. El is száll a közeli fákra, virágokra, bebarangolja a ház körüli parkot, játszóteret, aztán szépen hazajön, mint egy jólnevelt gyermek. És bekérez- kedik, addig köröz az ablak előtt, amíg be nem engedik. Már az a gyanú is felrémlett a gazdikban, hátim nem is Darázs Balázs jár vissza folyton, hanem egy másik, vagy ki tudja hányadik darázs. Furcsa ötletük támadt, a madarakat meg szokták gyűrűzni, miért ne lehetne ezt megtenni a darazsakkal is. Persze a gyűrűt egy aprócska színes cérna helyettesíti. Azóta eloszlott a kételyük, igenis, az ő darazsuk az, „aki” a mindennapos kirándulás után estére mindig hazatér... Darázs úrfi otthonra talált, a maga módján segít is a „nevelőszülőknek”. Röpköd és zümmög, ha felforrt a teavíz, vagy a tévé bekapcsolva maradt. Mindig körbejárja az érkező vendégeket és csak akkor nyugszik meg, ha érzékeli, az érkezők szívesen látott vendégek, nem pedig betolakodók. Még házőrzőnek is megfelelne, harcias fellépésével talán megijesztené a betörőket... De ez már inkább a fantázia játéka. Darázs Balázs nagy valószínűséggel megmarad közönséges lódarázsnak, ember szerű tetteket nem várhatunk tőle. A gazdái azonban mégsem teljesen nyugodtak. Egy kis öniróniával úgy fogalmazzák meg kételyeiket, mint az aggódó szülők... — Mi lesz, ha a darázs úr- fit egy szabadtéri röpködésén elcsábítja egy darázs hölgy? Itt maradunk megint kettesben. Hiába a szülőknek már csak ez a sors jut... MézŐBOiit wr Spontán bizalom Szondi Erika T em bíznak ben- j\j nünk, nőkben. Ez 1 V derül ki abból a vitából amely jelenleg az egész világon foglalkoztatja a szülészeket, nőgyógyászokat. Egy francia gyógyszergyártó cég abortuszt helyettesítő gyógyszert vezetett be a világpiacon. A két különböző tablettából álló készítmény a spontán abortuszhoz hasonló reakciót vált ki a nő szervezetében, így ezzel elkerülhető a műtéttel végzett terhességmegszakítás. Az a terhességmegszakítás, amiről szintén világméretű vitákat folytatnak a nők feje fölött. Vannak országok, ahol tiltják az abortuszt, van ahol engedélyezik. Akik azonban erről döntenek nagyon ritkán kérdezik meg éppen a nőket. Az új tablettától — azt mondják — felelőtlenebbek lesznek a nők, s ezáltal rohamosan nő majd az abortuszok száma. Komoly professzorok —• természetesen férfiak — állítják, nem bízható ránk, nőkre a döntés. Azok az asszonyok, akik átélték már a terhességmegszakítás testi-lelki fájdalmát, valószínűleg tudják mivel jár az altatás, a műtét. A beavatkozás előtt és után rettegtek a szövődményektől, a lelki következményektől. Nem hiszem, hogy egy humánusabb eljárás, a tabletta megtiltása azt eredményezné, hogy kevesebb lesz az abortusz. Tudom, a hagyományos terhességmegszakítás is egyesek számára rutinműtét, valóban felelőtlenül, akár évente járnak a kórházba emiatt. Ezeket az embereket nem tartja vissza a procedúra, s valószínűleg fel sem fogják mit cselekszenek. Szerencsére a nők többsége nem ilyen. Ok igenis felelősen képesek dönteni. Nem hiszem, hogy az eljárás egyszerűsödésétől értelmesen gondolkodó nő felelőtlenebb lenne. A nők tudják, hogy felelősek azért az életért, amit testükben hordoznak, de tudják azt is, amikor gyermekük megszületik utána is komoly felelősséget kell vállalniuk. A tabletta-vita helyett talán azon kellene gondolkodni, hogy olyan világban élhessünk, ahová az ember szívesen szül gyermeket, akár többet is. Rablótámadás árazópisztollyal Ferter János rajza Védendő vizek Balogh Géza Y j íz nélkül nincs élet. 1 / A víz maga az élet. V A víz az élet forrása... Az ilyen és ehhez hasonló mondásokat nap mint nap hallja az ember, de el is szállnak a füle mellett, mert ez a sorsuk az elkoptatott szlogeneknek. Pedig néha az agyonunt jelmondatoknak is lehet igazságuk. Erről persze csak akkor bizonyosodhat meg az ember, ha az ő bőrén csattan az ostor. Ha megszomjazik, és nincs mit innia. Pedig mondjuk egy csónakban ül, és ott ballag alatta a Tisza a maga tengernyi vizével. Bizony, ma már eljutottunk odáig, az embernek akkor is vizet kell magával vinnie, ha történetesen a Tisza mellé parancsolja az élet. Persze mindegy is, melyik folyóval példálózunk, hiszen nem különb — sőt! — a Duna, a Szamos, a Kraszna sem. Mindezek tükrében értékelődnek fel igazán a felszín alatti vizeink, hiszen az ország kilencvenöt százaléka azt, a szabolcsiak pedig teljes egészében azt isszák. Védelmük nem lehet kérdéses, már azért sem, mert igen sok veszély fenyegeti. A legfőbb veszélyforrás természetesen az ember, aki képtelen meghazudtolni önmagát, ott is árt, ahol saját maga is kárvallott lehet. Eddig, ha az esztelen környezetszennyezés került szóba, szinte automatikusan majdnem mindig a gyárakra, üzemekre gondoltunk, a legritkábban jelent meg képzeletünkben a maga hús-vér valóságában az ember. Különösen nem a magánember, aki pedig lassan ugyanolyan veszélyt jelent a vízkészletekre, mint a különféle vállalkozások. A témakör soha nem volt talán még ennyire időszerű, hiszen az országban tapasztalható szabadosság elérte a vizeket is. Ha most nem tudunk álljt parancsolni, beláthatatlanok lehetnek a következmények. Nyíregyházán erről tanácskozik az ország vízügyes szakember- gárdája, tudván azt, a holnap vizét ma kell megvédeni. Talán sikerül. íz első kör egyik programja a szennyvízhálózat kiépítése Martyn Péter felvétele mm — „ unimmA na ^ ■lom men tar
