Kelet-Magyarország, 1997. május (54. évfolyam, 101-125. szám)

1997-05-23 / 118. szám

1997. május 23., péntek □ EURÓPA-NAP Nyíregyháza (KM - Sz. J.) — Történelmünk úgy alakult, ahogy. Ha végigtekintünk Ma­gyarország 1100 évén, látható, hogy mindig törekedtünk azon régiók felé, melyek előttünk jártak. Jelenleg ott tartunk, hogy a felzárkózásnak megte­remthetők a politikai, szerve­zeti, intézményi keretei. Vok- sunk nem más, mint értékvá­lasztás, azaz ha csatlakozni akarunk az Európai Unióhoz, melyben együtt van az állami és az állam feletti, akkor azt jelezzük: osztjuk a ma Európá­ban uralkodó normákat és né­zeteket. Az integráció nem más mint folyamat, mint alkalmazkodá­si törekvés. Az integráció bo­nyolult — egyszerre vannak benne számunkra előnyös le­hetőségek és konfliktusforrá­sok. Ma a parlamenti pártok politikai konszenzusa támo­gatja az integrációs törekvése­ket és a közvélemény kéthar­mada is úgy véli, hogy az EU- hoz csatlakozásunk fontos, előnyös lépés Magyarország jövője szempontjából. Ezt ér­demes óvatosan kezelni, hi­szen a támogató álláspont zö­mében érzelmeken, szimpáti­án, esetenként illúziókon alap­szik. Pedig nem ártana e mellé még számtalan tudnivaló, sok­sok integrációs és EU-ismeret. Erre valók az ilyen mai Euró- pa-napok is, melyet örömmel üdvözlünk. •kjrA Milyen az a közeg, amelybe a belépéshez tulajdonképpen oly közel vagyunk? •W-;•; Az Európai Unió tagállamai: Országok, fővárossal Belépés éve Ausztria (Becs) 1995 Belgium (Brüsszel) 1958 Dania (Koppenhága) 1973 Egyesült Kir. (London) 1973 Finnország (Helsinki) 1995 Franciaország (Párizs) 1958 Görögország (Athén) 1981 Hollandia (Hága) 1958 Írország (Dublin) 1973 Luxemburg (Luxemburg) 1958 Németország (Berlin) 1958 Olaszország (Róma) 1958 Portugália (Lisszaboni 1986 Spanyolország (Madrid) 1986 Svédország (Stockholm) 1995 ★★★ Az EU ma 15 országot ölel fel, ez 1995 januárjától van így, amikor is csatlakozott Auszt­ria, Svédország és Finnor­szág. Emiatt az EU gazdasági súlya a magyar külgazdasági kapcsolatokban túlnyomóvá vált. Ausztria önmagában a magyar külkereskedelem több mint tíz százalékát képviseli, e miatt jelenleg az EU a magyar külkereskedelemben — évről évre váltakozva —, export-im­portban mintegy 62-64 száza­lékot képvisel. Ez közel jár ah­hoz a részesedéshez, ami az EU tagországaira jellemző az intern kereskedelem terén. ★★★ Az Unión belüli négy deklarált szabadság van: az áruk, a szol­gáltatások, a munkaerő és a tő­keáramlás szabadsága. A mun­kaerőpiacnak rendkívül nagy a jelentősége. Szabad áramlása biztosított ugyan a szövetsé­gen belül, ennek ellenére a tagországok önálló munkaerő­piaci politikát folytatnak. ★★★ Sokak véleménye szerint a magyar agrárgazdaság és a vi­dék — a jelenlegi állapotában és a mai EU-szabályozás alap­ján —jelentős nettó haszonél­vezője lehet a belépésnek. Er­re különféle számítások van­nak itthon és ott is. Várhatóan 1,5-2 milliárd ECU-t tudna szakítani a magyar mezőgaz­daság és a vidék a tagság ré­vén. Ez az összeg durván 300 milliárd forintnyi. Ha tekintet­be vesszük, hogy a jövő évi költségvetés mezőgazdasá­gunk támogatására 88 milliár- dot szán, akkor az érv mégis­csak érv. ★★★ A mai nyíregyházi Európa- nap egyik fő témája, nem vé­letlenül, az Európai Unió if­júsági és szakképzési-oktatási program-csomagja. A folya­mat azért lényeges, mert az egységes Európa megteremté­se után a munkaerő már em­lített szabad áramlása és a szakképesítések kölcsönös el­ismerése lesz az egyik „közös nevező”. Már a 80-as években sikeres projektek kezdődtek, s 1990-ben indult az első (ak­kor még segély-) program. ’94-96 között a Phare jóvoltá­ból 21 szakközépiskola előtt nyíltak új utak. ’95-96-ban egy másik körben 44 szakkö­zép és 35 szakmunkásképző kapott anyagi forrást a fej­lesztéshez. Erre több mint 11 millió ECU-t fordítottak. Nyíregyháza több iskolája is érdekelt a témában. Tudósok világtalálkozója Ki tud többet? Nyíregyháza (KM - B. 1.) — „Európa” volt több nyíregyházi általános isko­lában ezen a héten a házi­feladat jó néhány tanuló részére. Nem is véletlenül, hiszen a nagy nemzetközi I fesztivál napján Ki tud töb­bet Európáról? címmel di­ákvetélkedőt rendeznek a nyíregyházi Móricz Zsig- mottd Általános Iskolá­ban. A nagy megmérettetésre kilenc általános iskola ne- - vezett be. Háromfős csapa­tok mérik majd össze a tu- dásukat 14 órai kezdettel. Hogy milyen kérdésekre kell válaszolni, az termé­szetesen titok. Egy biztos: Európáról lesz szó!------------------------------­Nyíregyháza (KM - Gy. L.) — Gödöllőn rendezték meg Tavaszi szél címmel a fiatal magyar tudományos kuta­tók és doktoranduszok az el­ső világtalálkozóját, mely­nek megyénkből egyik részt­vevője volt Riczu Zoltán, a Zrínyi Ilona Gimnázium történelem-földrajz szakos tanára, mint a Ph.D képzés második évfolyamos hallga­tója a Kossuth Lajos Tudo­mányegyetemen. — Az ötnapos találkozón kü­lönös hangsúlyt kapott a tudo­mányos kutatás, annak ered­ményei és a hétköznapok, a napi politika viszonya. Áz Eu­rópai Unióhoz való csatlako­zásunk szempontjából igen fontosnak tartok néhány meg­állapítást, amely a világtalál­kozón elhangzott. Orbán Vik­tor, az Országgyűlés Európai Integrációs Bizottságának el­nöke például felhívta a figyel­met arra, hogy amint teljes jo­gú tagja leszünk a közösség­nek, hozzávetőleg 600 ember fog dolgozni hazánkból Brüsszelben. —Nyilván a pártok igyekez­nek majd saját embereiknek helyet biztosítani a „hatszá­zak” között. Viszont azt jó előre tudni, hogy igen komoly követelményeknek kell meg­felelni egyrészt szakmai vona­lon, másrészt pedig két nyel­vet kell beszélni tárgyalási szinten. — Az is különös hangsúlyt kapott, hogy az európai integ­rációs kapcsolódásunk folya­mata során vajon milyen tör­vények alól kapunk felmentést és milyen időre. Ugyanis a csatlakozáshoz igen felkészült emberek kellenek, pontosan kell tudni, hogy egy-egy ága­zatot képviselő szakember mit is akar. Úgy tűnik jelenleg, hogy a kormányzat részéről ez nem teljesen tisztázott — ér­ződött ki a tudósok előadásai­ból. A média felelőssége is több ízben felvetődött, hiszen gyakran igencsak félrevezetik az embereket. Például az atomerőművekről az a kép ala­kult ki, hogy azok rendkívül veszélyesek, holott a tudomá­nyos kutatások szerint a szén­nel üzemelő hőerőművek több radioaktív anyagot bocsátanak a szabadba. Bor Zsolt akadé­mikus a magyar tudomány helyzetét elemezte, felhívta a figyelmet arra a veszélyre, amely fenyegeti az országot az ipar leépülése következtében, ugyanis nyugaton ez az ágazat finanszírozza a tudományos kutatómunkát, s jelentős fel­használója az eredmények­nek. Be kell lépnünk, nincs mese! Nyíregyháza (KM - N. I. A., K. D„ Sz. J„ L. Gy.) — Nyír­egyháziakat kérdeztünk meg: előnyös-e Ön szerint hazánk csatlakozása, avagy inkább hátrányosnak ítéli? Hargitai István iskolaigaz­gató: / — Ügy gondolom, az EU- csatlakozás az egyetlen járha­tó út. Lényeges, hogy benne legyünk abban a vérkeringés­ben, ami az EU-ra jellemző. Sokba kerül, de egészen biz­tos, hogy megéri. Remélhető­leg mozgásba lendül a magyar gazdaság, s ez jótékonyan be­folyásolja majd az egész or­szág életét. Rövid távon azt várom, hogy javul Magyaror­szágon az idegen nyelvi kultú­ra, hiszen a csatlakozás egyik következménye az lesz, hogy mind többen felismerik: szük­séges egy-egy idegen nyelv tu­dása. Ezáltal valószínűleg ki­tágulnak az iskola lehetőségei is. Tamás György Lajos, a Me­gyei Rendőr-főkapitányság közbiztonsági igazgatója ter­mészetesen elsősorban — hi­vatásából adódóan — a rend­őrséggel, a közbiztonsággal összefüggően néz a jövő elé: — Úgy gondolom, minden­képpen az előnyök dominál­nak, ez nem lehet kérdés, nincs is más utunk. A rendőr­ség helyzetét vizsgálva meg­állapítható — magunk is ta­pasztaltuk több nyugat-euró­pai országban —, hogy szépen közeledünk Európához. Kiter­jedt kapcsolatrendszerrel bí­runk, a hollandiai Hollands- Midden megye rendőreivel testvérmegyei kapcsolatban állunk, a cserelátogatások al­kalmával rendszeresen kicse­réljük tapasztalatainkat. Lát­juk a különbségeket, nyugaton az anyagi-technikai téren, s az intézkedési kultúrában állnak elsősorban előttünk. Van mit tanulnunk, de bátran állítha­tom: a szaktudást és az elhiva­tottságot tekintve nincs szé­gyenkezni valónk. Tibor Bálintné, háziasz- szony: — Nem hiszek a nyugatiak­nak. Olyat szerintem nemigen tettek még, amihez ne fűződött volna közvetlen anyagi érde­kük. Meg, persze, politikai. Nekik szerintem piac kell és olcsó munkaerő, no meg szük­ségük van az eszünkre. Bár hi­ába ellenkezek, ha rajtam áll­na, ennek ellenére Magyaror­szág továbblépése érdekében nem tudnék én sem jobbat ja­vasolni. Fogcsikorgatva, de be kell lépnünk, nincs mese. Leg­feljebb azon kell buzgolkodni- uk a vezetőinknek, hogy a fel­tételek azért ránk nézve ne csak hátrányosak legyenek. Vaskó Mihály, az MSZOSZ megyei képviseletének veze­tője: — A csatlakozás hazánknak történelmi esély; ma még tele kérdőjelekkel. Óriásiak a kü­lönbségek a gazdaság, a fog­lalkoztatás, de szociális téren is. A 18 millió munkanélküli Európában is súlyos gondot okoz. Éppen ehhez kapcsoló­dik az Európai Szakszervezeti Szövetség felhívása „Európa dolgozni akar” címmel, mely akciót május 28-án rendezik meg szerte a kontinensen. Va­lamennyiünk érdeke, hogy a csatlakozás hátrányait ugyan­úgy vegyük számba, mint a most fennhangon emlegetett előnyöket. Az európai polgár számára legalább olyan fon­tos a szociális biztonság, a munkahely biztonsága, mint az unió számára a gazdaság helyzete, a monetáris politi­ka. Atomizált élelem Nyíregyháza, Anarcs (KM- Ny. Zs.) — A tulajdonosi átrendeződés hatása alól nem vonhatta ki magát a megye élelmiszer-gazdasá­ga sem. Az alapanyag ter­melésével foglalkozó üze­mek számbeli gyarapodása a termelői alapok átlagos méretcsökkenésével járt. A divatos szóval élve atomi­zált termelői kapacitás és az új tulajdonosok számos esetben hiányos szaktudása kiegyenlítetlenné teszi az árufelhozatalt. Ezzel egy időben a feldolgozó üze­mek „élelmesebbek” vol­tak: gyorsabban átlendültek a privatizáció nehézségein, megszabadultak az előző rendszerből örökölt terhe- iktől, rendezték adósságai­kat, részben visszaszerez­ték régi piacaikat, részben új partnerekre találtak. Az elmúlt évek során tartós nyereséget produkáltak, ezekből már jut fejlesztés­re, kutatásra is. — A megye jelentősebb élelmiszeripari cégei felké­szültek az EU-tagsággal já­ró kihívásokra: a legkorsze­rűbb technológiát alkal­mazva minőségi terméke­ket állítanak elő, amelyek egyaránt kiállják a szigorú követelmények és a kényes fogyasztói igények próbáját — ad határozott véleményt dr. Kovács Géza, az Anar- cson működő Felső-Tisza- vidéki Almafeldolgozó (FAT) Kft. ügyvezető igaz­gatója. A cégek túljutottak a nemzetközi minőségbiz­tosítási rendszer bevezeté­sén, s azt követve szereztek újabb piacokat, keleten épp úgy, mint nyugaton. A csat­lakozás talán a támogatás területén hozhat némi vál­tozást, a belső piaci megje­lenés szabályozása euro- komformnak mondható. Nyíregyháza (KM - K. J.) — A kiművelt, szakmailag képzett, kvalifikált ember­fők megléte európai csatla­kozásunk egyik legna­gyobb kihívása, előfeltéte­le, elfogadtatásunk záloga. Épp ezért a nyíregyházi Eu- rópa-nap eseménydöm- pingjében is kiemelt figyel­met érdemelnek azok a programok, melyek vala­mely módon az oktatáshoz, a képzéshez, a tudás meg­szerezhetőségének legkor­szerűbb technikáihoz kap­csolódnak. Az EU ifjúsági és szakképzési oktatási ese­ménysorozata a városi mű­velődési központban kez­dődik 11.20-kor. Ekkor nyílik meg a PHARE és Vi­lágbanki támogatást elnyert intézmények (Sipkay Szk., Széchenyi Szk., EVISZ, Benes L. Szakisk., Wesse­lényi Szk.) bemutató kiállí­tása. — A különös tárlaton azokat a programokat, do­kumentumokat hozzuk nyilvánosságra — tájékoz­tatta lapunkat Farkas Lász­ló, a Wesselényi Miklós Szakközépiskola és Szakis­kola igazgatója —, melye­ket a PHARE és az Emberi Erőforrások Világbanki project-je égisze alatt (és anyagi támogatásával) munkáltunk ki. A kiállítás­sal párhuzamosan zajlanak a fórumok: a Youth for Eu­rope (Az ifjúság Európá­ért), a Leonardo és a Socra­tes programokról. — Ma délután tartjuk az iskolakeresztelőt. Felvesz- szük az egykor igazán euró­pai módon gondolkodott, kiváló magyar Wesselényi Miklós nevét. Külön meg­tiszteltetés számunkra, hogy a névadó aktust maga a munkaügyi miniszter, Kiss Péter celebrálja. Leonardo, Socrates Nyíregyháza (KM Sz. J.) — A képzés és a munkaerő szabad áramlása az egysé­ges Európa egyik alappillé­re. A mai nap műsorában szerepelnek olyan fogal­mak. mint Leonardo és Socrates program és Youth for Europa (Fiatalok Euró­páért) — ismerkedjünk meg ezekkel közelebbről! A Leonardo tekintetében a tavalyi év a felkészülés je­gyében telt el. A nemzeti prioritások közül fontos a nyelvoktatás, a szakmai csere és a munkaerőpiacon hátrányos helyzetű fiatalok segítése. Ma a Zrínyi gimnázium­ban átadják a térségi infor­mációs bázis szerepét be­töltő Socrates Irodát. Erről a programról érdemes tud- j ni, hogy 15 EU-s tagállam és néhány közép-és kelet- európai ország vesz benne részt. Egyik kulcspontja, a ' közösségi programok rész, mely hálózatépítést, a .! konkrét terveket megvaló­sító intézmények közötti tartós kapcsolatokra épít. A Fiatalok Európáért a sze­.j mélyes tapasztalatszerz.es, az ismerkedés jegyében ■ zajlik majd. A forma ifjúsági csel éket takar, és elsősorban a szoci­ális. gazdasági, kulturális és etnikai okokból hátrányos helyzetű fiataloknak szol Ezt tehát térségünk jói ki­használhatná... A múzeumfaluban Nyíregyháza (KM - N. I. A.) — A Sóstói Múzeumfa­luban az EU-napon népi kismesterségeket tanítanak az érdeklődőknek. Szeren­csére egy egész iskola je­lentkezett, így ezen a hét­köznapon hangos lesz a múzeumfalu. A gyerekek tíz népi kis­mesterség elemeivel ismer­kedhetnek meg hozzáértő szakemberek segítségével. Lesz — többek között — nemezelés, gyöngyfűzés, fafaragás. A foglalkozások ideje alatt próbálnak a lova­sok és az íjászok, így egy kis szerencsére velük is megismerkedhetnek a gye­rekek. A 22. Számú Általá­nos Iskola diákjain kívül Debrecenből is várnak egy csoportot a múzeumfalu munkatársai, akik egyéb­ként lázasan készülődnek a gyermeknapi rendezvé­nyekre is. Helló, ifjúság...

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents