Kelet-Magyarország, 1997. május (54. évfolyam, 101-125. szám)
1997-05-17 / 114. szám
1997. május 17., szombat Fantomcégek a láthatáron Az eltűnés is lehet olyan trükk, amely a pénz ki-, vagy átmentését szolgálja Balogh József Nyíregyháza (KM - B. J.) — Ha valamilyen gazdasági visszaélésről hallunk, szinte biztos, hogy gazdasági vállalkozások jutnak eszünkbe. Méghozzá olyan vállalkozások, amelyek egy kézben vannak, s ügyes manipulációkkal úgy lehet egyiket tönkre tenni, hogy a pénz a másikba vándoroljon, a csődbe jutottól pedig ne lehessen behajtani egy vasat sem. A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Főügyészség nemrég olyan vizsgálatot végzett, ahol nem érhető ugyan utol a tökre- menés folyamata, ám az eltűnés is lehet olyan trükk, amely a pénz ki-, vagy átmentését szolgálja. A vizsgálat célja éppen ezért az volt, hogy a nem törvényesen működő cégek ismertté váljanak, s ha kiderül, hogy el akarnak bújni mások szeme elől, akkor töröljék őket a cégnyilvántartásból. Mert ezzel erősödik a cégnyilvántartás közhitelessége, viszont csökken a visszaélések lehetősége. Angolosan távozott Még 1990-ben alakult meg Nyíregyháza, Tanácsköztársaság tér 7. székhellyel a Transzfer Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. Erről a helyről 1994. őszén elköltöztek, ám új székhelyüket nem jelentették be. Megpróbálták keresni a kft. ügyvezető igazgatóját, de a cégjegyzéken található lakcímen nem volt, s mivel az ügyészi vizsgálat sem tudott felderíteni olyan székhelyet, ahol a kft. elérhető lett volna, az igazgató személyes meghallgatására szóló idézés pedig úgy érkezett vissza: „Ismeretlen helyre költözött”, az ügyészség kezdeményezése alapján a Transzfer-t a Cégbíróság kénytelen volt törölni a nyilvántartásból. Hasonlóképpen járt a Te- Re-Na Kft. Ezt a céget két orosz állampolgár alapította 1994-ben Nyíregyháza, Madách u. 3. sz. alatti székhellyel. Megvizsgálták a cég működését, és megállapították, hogy a tulajdonosok még 1994 végén elköltöztek a lakásból, s azóta a lakás gazdája semmit sem tud róluk. Azt is gondolhatnánk, hogy na, bumm és akkor mi van, hiszen a vizsgálat nem tárta fel, hogy visszaéltek-e ezek a cégek a nevükkel, jutottak-e olyan jövedelemhez, amit mások átjátszásával szereztek. Ám a Pana Kereskedelmi és Szolgáltató Bt.-re már ez nem mondható el. N. Andrásnét, a bt. beltagját éppen amiatt kereste a Borsodi Sörgyár, mert 1994-től nem fizetett a sörért, de hiába kíséreltek meg kézbesíteni mindenféle iratot, az Oros, Élet u. 17. alól minden úgy érkezett vissza, hogy „ismeretlen helyre távozott”. Billeg a mérleg A főügyészség kezdeményezte, hogy a törvény megszegése miatt folytassanak eljárást N. Andrásné ellen, ám ekkor kiderült, hogy a Megyei Egészségbiztosítási Pénztár egyáltalán nem örülne neki, mert a Pana nekik is tartozik, s ha felszámolják a céget, remény sincs arra, hogy valaha is behajthatják rajta. Az Iveco Betéti Társaság azért került az ügyészség látókörébe, mert az 1992-ben létrehozott cég már 1993-ban sem nyújtott be mérleget. Megpróbálták megkeresni M. Andrást, a cég alapítóját, de mind a cég nyírszőlősi bejelentett székhelyéről, mind az alapító nyíregyházi lakóhelyéről ismeretlen helyre költözött jelzéssel érkezett vissza a vétív. Aki azt hiszi, hogy az ügyészségnek könnyű dolga volt a fantomcégek felelősségre vonásának kezdeményezésében, nagyon téved. A felderítés még csak-csak ment, mert ha nem nyújtották be a mérleget, vagy nem válaszoltak az értesítésekre, akkor egyértelmű volt, hogy „eltűntek”, ám más hivatalos szervek nemigen segítettek az ügyészségnek. A Vám- és Pénzügyőrség például azt nyilatkozta, ők nem tudnak fantomcég létezéséről, az APEH megyei igazgatósága pedig azért vonakodott megadni a kért adatokat, mivel azok olyan cégekre vonatkoztak volna, amelyeknek velük szemben tartozása van, s tartva attól, hogy a főügyészség indítványa alapján a Cégbíróság törli őket a cégjegyzékből, nem adtak információt. Az Agrárkamara is csak a vizsgálattal érintett időszak után küldött egy hosszabb listát olyan cégekről, amelyek székhelyükön, telephelyükön nem lelhetők fel. Huszonöt törlés A vizsgálat során kiderült, hogy a fantomcégek megjelenése szoros összefüggésben van a megye gazdasági helyzetével, magyarul ezek is a gazdagabb vidékeket kedvelik. Itt, az ország gazdaságilag legelmaradottabb régiójában a külföldi tőke részvétele minimálisnak mondható, így nem sikerült olyan kirívó törvény- sértéseket felderíteni, mint Csongrádban, Bács-Kiskun- ban, ahol például előfordult, hogy egy épületet 48 cég réNagy Tamás illusztrációja szére jegyeztek be székhelyként. Nem fordult elő az sem, hogy nem létező utca vagy házszám szerepelt volna a cég telephelyéül, de még az ukrán, a szlovák és a román tőke sem itt próbál céget alapítani, hanem az ország fejlettebb régióiba áramlik. Bár a legújabb tendencia az, hogy a tőkével nem rendelkező ukrán vagy román állampolgárok azért alapítanak a megyében betéti társaságot, hogy ennek bejegyzése után megszerezzék a belföldi munkavállalási szerződést, s ennek segítségével már el tudnak helyezkedni magyarországi munkahelyeken. Bele sem kezdenek tehát a cégjegyzékben megjelölt tevékenységbe, hiszen az eredetileg sem állt szándékukban. A vizsgálat eredménye az lett, hogy 25 fantomcég törlését kezdeményezte az ügyészség. A vizsgálata azonban nem ért véget, s úgy tűnik, eredményesebb is lesz, mert jobb lett a kapcsolat az APEH, a Társadalombiztosítás megyei igazgatósága, a Vám- és Pénzügy- őrség, a rendőrség, a gazdasági kamarák és az ügyészség között, így arra számítanak, hogy az év végéig akár a százat is elérheti a cégjegyzékben lévő, de székhelyükről nem idézhető cégek. S mivel ez sérti a közhitelességet, felszámolásukra megteszik majd a javaslatot. Hátha ez akadálya lesz a pénzügyi manipulációknak is. Nézőpont Polgárbarát Marik Sándor A közbiztonság javítása érdekében a rendőrség fejlesztésére a kormány legutóbbi ülésén programot fogadott el. A huszonnegyedik órában, mert hovatovább már a közhangulatot rontja a rengeteg megoldatlan ügy, a sok rablás, gyilkosság, az elképesztő mértékben megszaporodott autólopás, nem beszélve a feketegazdaság milliárdjairól, amelyből kevesen sokat szakítanak, milliók viszont bosszankodnak — és fizetnek—miatta. Nem volna igaz, ha azt állítanánk: nem történtek már eddig is intézkedések. Történtek, de a kormány — sajnos — a legtöbbször anyagilag olyan szegényes módon indította útnak a rend őreit, a nyomozók különféle csoportjait, hogy már eleve bprítékolható volt a szerény eredmény. Az is idegölő lehetett a bűnügyieknek, hogy örökösen átszervezgették az egyébként hosszú idő alatt fokozatosan kifejlődött, a valós helyzethez idomult rendőri, nyomozói apparátusokat. Nem tudom, hogy most, amikor nagy visszatérésről lesz szó, miképp vélekednek. Hiszen teljesen nyilvánvaló: posztos rendőr kell az utcákra, terekre, rendőrőrs, körzeti megbízott a falvakba, nagyobb városrészekbe, és speciális közlekedési rendőrség az utakra, hozzáértő nyomozó az élet és vagyon elleni bűncselekmények felderítéséhez. Most újra ezeket szorgalmazza a kormány által e héten jóváhagyott fejlesztési program. Csupa olyanokat, amilyenek még nem is olyan régen láthattunk, tapasztalhattunk a mi megyénkben is. Fogalomnak számítottak a Soltész Mihály utcai közlekedésiek, a fél város ismerte a Kossuth téren posztoló „közeget". Csak remélni tudjuk, hogy valós eredmények követik az elhatározást, s megérjük; átalakul a kis dolgokért büntetést kirovó, a nagy ügyeket alig bolygató rendőrség képe, a közterületeken az emberek számára megnyugtató lesz a— polgárbarát—rendőrök jelenléte. Nem tűnik egyszerűnek. Hétvégi dilemma Ferter János karikatúrája Kommentar y '' , ,, , ■. * < \ Ki fér össze? Cservenyák Katalin észül, s talán a kö- K vetkező választáso- x\_ kig meg is születik az önkormányzati képviselők jogállásáról szóló törvény, amely azt taglalja, mely tevékenységek férnek össze, melyek nem a képviselőséggel. Na, erre kíváncsi leszek! Kíváncsi, mert nem tudom, lesz-e elég idejük, energiájuk körültekintően eljárni a kérdésben a törvényhozóknak. Tanácskozásokon (legutóbb például a Baloldali Önkormányzati Közösség rendezvényén) elhangzott: különbséget kell majd tenni a kis, közepes és nagyobb lélekszámú települések között. Ez teljesen nyilvánvaló. De hol és hogyan húzzák majd meg a határvonalakat? Vegyünk egy néhány száz lelkes települést. Tegyük fel: Józsi bácsi, aki egyébként maszek tetőfedő, elindul az önkormányzati választásokon és nyer. Társadalmi megbízatásban látja majd el képviselői teendőket, mert a falu szegény. Jól is nézne ki, ha ezek után kiderülne: tetőfedő kisiparosi tevékenysége nem fér össze társadalmi munkájával... Másik példa: kistelepülésen bekerül a testületbe az állatorvos, a háziorvos, az is- kolaigazgato. Ok miről es hogyan mondjanak le? Izgalmasabb és árnyaltabb a probléma a nagyobb településeken, amelyekben az önkormányzati képviselőségből lassan már meg lehet élni. A képviselői tiszteletdíj ugyanis különböző igazgatósági és felügyelőbizottsági tagságért járó illetményekkel egészül ki. Lehet-e felügyelőbizottsági tag a képviselő az önkormányzati tulajdonú cégekben? Válasz: miért ne. Hiszen ki más, ha nem a tulajdonos jelenítse meg érdekeit a cégekben? Erre legalkalmasabb a képviselő, aki politikai felelősséggel tartozik, a balhét úgyis neki kell elvinni. Nade. Miután a felügyelőbizottsági tagságért járó tiszteletdíjat az adott cég fizeti, cserébe joggal várja: a testületben az ő érdekeit jelenítse meg, ne pedig fordítva. Még akkor is, ha ez pont a választók érdekeivel összeférhetetlen... __ HÁTTÉR _
