Kelet-Magyarország, 1997. május (54. évfolyam, 101-125. szám)

1997-05-13 / 110. szám

1997. május 13., kedd Fórum olvasóink leveleiből Méltányosságból Tavaly novemberben megvet­tük az önkormányzattól a gáz­ra a jogot, mivel most kedvező lehetőség volt rá, ugyanis az önkormányzat 35 ezer forint­tal járult hozzá, nekünk meg csak 10 ezret kellett fizetni. Igen ám, de szeretnénk a gáz- csönkot bevitetni az udvarra, ami 45 ezer forint. Sajnos a megélhetésre is nagyon kevés marad, mire befizetek min­dent. Férjem hat éve rokkant- nyugdíjas, előnyösebb lenne a gáz, mert nagyon fullad és ne­héz neki a favágás. Én munka- nélküli vagyok. Az önkor­mányzat eladta a gázt a Tigáz- nak, így oda tartozik. Azt sze­retném tudni, hogy a Tigáz méltányosságból nem tud-e ilyen esetben valamennyivel hozzájárulni, hogy ne kerülne ilyen sokba? K. J.-né A Tisztántúli Gázszolgáltató Rt. Debreceni Területi Igazga­tóságának főmérnöke Szalai Jánosné tájékoztatása szerint 1996. év decemberében a Ti­gáz valóban megvásárolta a megyében a települések (ön- kormányzati beruházásában készült) gázhálózati rendsze­rét, melyre külön-külön adás­vételi szerződést kötött. Az ön- kormányzatok csatlakozási díj címen fejlesztési hozzájárulást Csendélet a vásárosnaményi KGST-piacon szedtek a magánszemélyektől, illetve a közületektől. Az adás­vételi szerződés melléklete tar­talmazza azoknak a nevét, akiknek a leágazó vezeték nem épült ki, de a hozzájárulási dí­jat az önkormányzatnak befi­zették. A befizetők listáján az olvasónk neve is szerepel, te­hát félreértés lehetett, ha is­mételten ezt a díjat kérték tőle. A hálózatfejlesztési hozzájáru­lási díj nem azonos a leágazó vezeték építési költségével, ez a meglévő rendszerhez csatla­kozás díját jelenti. Az utólago­san épített leágazó vezeték költségei az ingatlan tulajdo­nosát terhelik. A Tigáz Rt.-nek nincs építési szerelési csoport­ja, a kivitelezést elvégezni nem tudja. Annyit segítségként fel­ajánlanak, hogy a lakás gáz­hálózati tervét igény esetén el­készítik. Kevés Mérhetetlenül nagy keserű­séggel írom önöknek e soro­kat. Ismerősömmel vállvetve dolgoztunk, szültünk, éltük dolgos éveinket. Három év korkülönbség van köztünk. Én 1994 szeptemberben jöttem öregségi nyugdíjba 37 év 180 nap letöltött idővel 11 ezer fo­rinttal. Ismerősömnek több, talán 40 év is, hiszen ő három gyermeket szült, 24 ezer forint nyugdíjat állapítottak meg. Az én fizetésem folyamatosan több volt hosszú éveken át 20-30 százalékkal is. Ez az utolsó három év dobott ekko­rát a nyugdíján? Természete­sen nem az övé a sok, az enyém megalázóan kevés. Ho­gyan lehet ennyire igazságta­lan a nyugdíjmegállapítás módja? Nyugdíjas ismerősöm­mel megállapítottuk 1990-96- ig nem is rugaszkodtak úgy meg a bérek, hogy ledolgozott éveinknek megfelelően a kifi­zetett alamizsna megélhetésül szolgálna. Nem lehet bennün­ket kompenzálni? Hasonló igazságtalanság történik a ha­diárvák egyszeri kártalanítása esetében. Anyám hat gyerme­ket nevelt fel egyedül, 12 évestől 3 hónapos volt a legki­sebb testvérem, amikor apá­mat málenkij robotra elhurcol­ták. Soha többet nem láttuk. Anyám régen meghalt. Én nem tudok igazolni semmit, így nem vagyok jogos testvé­reimmel együtt semmire. Fér­jem, testvéreim két éve járnak ez ügyben. Legalább egy sír­emléket fel tudnánk belőle szüléink emlékére állítani. Ez lenne tehát egy demokratikus állam? N. M.-né, Nyíregyháza Szerkesztőségünk fenntartja magának a jogot, hogy a be­küldött leveleket rövidítve közölje. E rovatunk az olva­sók fóruma, a közölt levelek tartalmával a szerkesztőség nem feltétlenül ért egyet. Megtalálni a kivezető utat Nem panaszkodni szeretnék. Két gyermeket felneveltem egy fizetésből. Becsületes, munkaszerető emberek lettek. Éltünk, ha nagyon szerényen is, de'szer&tetben. A rendszer- váltás hozta természetes válto­zások során munkanélküli lett egymás után mindkét lányom. A nagyobbik társvállalkozás­ban nyitott egy divat-ékszer­üzletet. Szépen fejlődtek, egy­két év alatt visszafizették a kölcsönöket, amiből indultak, s úgy alakult, hogy ketté tud­nak válni a társától. Az üzlet továbbra is üzemel, ők pedig már önállóan a lányommal egy hasonló, de nem ugyanolyan üzletet nyitottak a belváros­ban. Az előző üzletből ráeső részt és a kisebbik lányom megtakarított pénzét befektet­ték, az üzlet beindult. Sajnos az összegyűjtött pénzük ke­vésnek bizonyult, havi 45 ezer forint bérleti díjat plusz a re­zsit nem tudták úgy kitermel­ni, hogy még áruutánpótlásra is legyen. Próbáltak vállalko­zói hitelt kérni, de mivel maxi­mum 2-300 000 forintra lett volna szükség, így nem kap­tak. Kaptak segítséget az egyébként minden tekintetben türelmes és belátó üzlettulaj­donostól, haladékot a bérleti díj fizetésére. Igen ám, de áru még ettől nem lett. így aztán kispénzű de segítőkész isme­rőseink segítették őket, az üz­let azonban addigra már a csőd szélén állt, a tartozásokat pe­dig még törleszteni kell. Be­zártak, mielőtt még tovább sodródtak volna a semmi felé. Közben nyugdíjba mentem, segíteni nem tudtom őket, s mivel az előző üzlet normáli­san működött, így a nagyobbik lányom is vállalta, hogy szül egy gyereket. Akkor még bol­dogok voltunk, tervezgettem a nagymamaság örömeit, szép­ségeit, a nyugdíjas évek nyu­godalmát. Nem számítottunk rá, hogy ide jutunk. Most már öten élünk 19 000 forintból és van 500 000 forint tartozá­sunk. Mindenünket eladtunk, de ez csak arra volt elég, hogy legalább minden második nap főtt ételt együnk. Én senkit nem hibáztatok, sőt köszönöm a hitelezőnk ed­digi türelmét is. Csupán azt kérem önöktől, segítsenek megtalálni a kiutat. Eddig fo­lyamatosan az öngyilkosság foglalkoztatott, rokonaink nin­csenek én a gyerekeimmel te­jesen egymásra utáltán élek. Ha én kilépek az életből, ezzel még nincs semmi megoldva, hiszen ők itt maradnak a prob­lémákkal és még egy temetés hitelével is. 54 éves vagyok, még tudnék dolgozni, ha nem is értek sem­mihez. Egy életet végigdol­goztam becsülettel és még mindig nem rettenek vissza a munkától. De ez nem hiszem, hogy megoldás, hiszen engem már nem foglalkoztatnának, hiszen a fiataloknak sem jut munka. Ha megvárjuk, míg a hitelezők perelnek, mert fizet­ni nincs miből, a perköltséget sem tudnánk kiegyenlíteni, így egyetlen járható kiutat ta­láltam, s kérem önöket, segít­senek ide eljutni. Segítsenek megtalálni az utat egy kény­szermunka börtönbe, hogy le­dolgozhassam az adósságain­kat. Lehet, hogy ennek csak jogi útja van, de az igazság­szolgáltatás sem segít rajtunk, hiszen a pert úgyis elveszte­nénk, és azt is fizetni kellene. Én önként jelentkezek erre a munkára, csak mutassák meg az utat, hogy juthatok oda. Név és cím a szerkesztőségben Kezesség Volt a családunknak egy barátja, minden jót és rosszat megosztottunk egymással, természetes­nem számított tehát, hogy amikor bővíteni akarta a lakását és OTP-hitelét vett fel, bennünket hív kezes­nek. Egy darabig minden rendben is volt, csakhogy a barátunk és felesége között megromlott a kapcsolat, a férfi inni kezdett, a nő el- csábult. Lényeg az, hogy bizony elfelejtették fizetni a felvett kölcsön részleteit. Az OTP bennünket szólí­tott fel. Mikor megkeres­tük őket, ígérték mindent jóvátesznek. Nem is volt gond újra egy darabig. De a volt (mert most már csak múlt időben lehet róla be­szélni) barátunk közben munkanélküli lett, s bizony meg is betegedett így nem volt miből fizetni a tarto­zást. O.K. Jogászszemmel Nem a szakértő dönti el Dr. Bartha Sándor Többször felmerült, hogy olyan eljárásban, ahol különle­ges szakértelem szükséges, és ezzel a bíróság maga nem ren­delkezik, akkor lehetővé válik valamely jelentős tény észlelé­se, illetőleg megfelelő megis­merése, vagy valamely észlelt tény megfelelő értékelésére szakértő kirendelése. A szak­értő kirendelése akkor szüksé­ges, ha valamilyen bizonyíté­kot nem tud a bíróság észlelni, vagy annak bizonyító erejét nem tudja helyesen megállapí­tani. Rendszeresen egy szakér­tőt kell alkalmazni, több szak­értőt csak különböző szakkér­dések felmerülése esetén lehet kirendelni. A feleket a szakér­tő kirendeléséről meg kell hallgatni és az ő javaslatukat is figyelembe venni. Több olvasónk is érdeklő­dött: ki lehet igazságügyi szakértő? A jelenlegi hatályos rendelkezések szerint ilyen te­vékenységet erre feljogosított személy vagy az erre a célra létesített igazságügyi szakértői intézmény végezhet. Igazság­ügyi szakértő az lehet, aki büntetlen előéletű, a szakterü­letének megfelelő felsőfokú képesítéssel és legalább ötéves szakmai gyakorlattal, közép­fokú képesítés esetén (ha nincs a szakterületen felsőfokú kép­zés) legalább tízéves szakmai gyakorlattal rendelkezik. Szakértői tevékenységet csak az folytathat, akit kérelmére az igazságügy miniszter felvett az igazságügyi szakértői név­jegyzékbe. A munkáltató a munkavi­szonyban, közszolgálati, köz­alkalmazotti vagy szolgálati jogviszonyban álló igazság­ügyi szakértőt köteles munká­ja alól a szükséges időre men­tesíteni. A hatósági idézés alapján történő eljárási cselekmények­nél a megjelenéshez, a tárgya­láson való részvételéhez, a szemle elvégzéséhez hozzájá­rulni. A szakértő véleményét a bíróság vagy elfogadja vagy nem veszi figyelembe, tehát őt a szakvélemény nem köti. Kö­teles azonban megindokolni, hogy miért nem veszi figye­lembe a szakvéleményét. A pert nem a szakértő dönti el. Ő csupán a bíróság segítője, s az eljárásban egyik bizonyíték a véleménye. A szakértő tevékenysége el­látásáért, a tárgyaláson, a szemlén való részvételéért megfelelő díjazás jár, amit a bíróság állapít meg és annak előlegezésére illetőleg viselé­sére a bíróság határoz. Szerkesitői üzenetek A Mozgás*... ...korlátozottak Szabolcs- Szatmár-Bereg megyei Egyesületénél sem tudnak az „Orbit” rágógumis papír segélynyújtó akcióról, így valószínű az nem is létezett — válaszoljuk „Egy segíte­ni kívánó embernek”. Ha valaki... ...a más tulajdonában lévő épületet bővíti, ahhoz hozzáépít, vagy azt átépí­ti, vagy ha az idegen földön már épület áll — a felek eltérő megállapodása hiá­nyában — közös tulaj­don keletkezik. A ráépítő tulajdoni hányadát az egész ingatlan értékéből a ráépí­tett részre eső érték alapján kell megállapítani — tájé­koztatjuk F. A. levélírón­kat. A szolgálati... ...idő társadalombiztosítási jogi fogalom, és jóval szé­lesebb körű, mint a külön jogszabályokban meghatá­rozott munkaviszony, köz­alkalmazotti, köztisztvise­lői viszony — üzenjük B. Andrásáénak. Az alkotmány... ...szerint az állampolgári jogok országgyűlési bizto­sának az a feladata, hogy az alkotmányos jogokkal kap­csolatban tudomására jutott visszásságokat kivizsgálja vagy kivizsgáltassa és or­voslásuk érdekében általá­nos vagy egyedi intézkedé­seket kezdeményezzen — válaszoljuk P. Árpádnak Mátészalkára. Ha a szülők... ...a gyermek vagyonának kezelésekor nem teljesítik kötelességüket, a gyámha­tóság a vagyonkezelést rendszeres felügyelet alá vonhatja — tájékoztatjuk M. Béláné levélírónkat. Elfújta a szél Nyírtelek (D. M.) — A ki­számíthatatlan s nem várt eseményekkor nyújt nagy segítséget a biztosítás. Ma már Magyarországon sok cég foglalkozik ezzel a te­vékenységgel. Mivel jelen­tős kárról van általában szó, többször születik vitatott döntés. Aztán a jogi útvesz­tőkbe ki-ki bizonygathatja saját igazát. így van ezzel a Nyírtele­ken F. József is. Ez év janu­ár 7-én havazás és vihar tombolt a település felett. — E természeti csapás hatására lakásunk tetőszer­kezete megrongálódott — kezdi beszámolóját. — Mi­vel kötöttünk biztosítást, felkerestem az ÁB Aegon nyíregyházi irodáját, ahol felvették a kárt. Később az osztályvezető is kijött a helyszínre, de megállapítot­ta, hogy nem elemi kárról van szó, ezért nem tudnak fizetni. Megemlítették, kér­jek statikai véleményt, de egyben azt is hozzátették: dúcoltassam alá a tetőt, hogy le ne szakadjon. Az elvégzett munkákért eddig legalább 35 ezer forintot fi­zettem ki, nem beszélve a rengeteg telefonszámláról és útiköltségről. A statikus véleménye szerint egyértel­mű a kár. Ezért a biztosító részéről újra megígérték, hogy kijönnek, de csak tele­fonon adták tudtomra, hogy elutasítják a kérésemet. Olvasónk panaszát jól is­merik a ÁB Aegon Általá­nos Biztosító Rt. Kelet-ma­gyarországi Igazgatóságá­nál. S mint azt megtudtuk: a szakértő a helyszíni szem­lekor a károsodás jellegéből és a tetőszerkezet faanyagá­nak sérüléseiből megállapí­totta, hogy a kár kialakulása nincs ok-okozati összefüg­gésben a biztosítási szerző­désben rögzített (biztosítá­si) események egyikével sem. Ezért utasítanák el az igényt. A panaszos nem fo­gadta el a véleményt, s többször kérte annak felül­vizsgálatát. Az újabb hely­színi bejáráskor tapasztal­tak megegyeztek az első szemlén készült jegyző­könyvben foglaltakkal, így a helyreállítási költség megtérítésére kért igényt elutasították. A panaszt szerkesztősé­günk jogásza is áttanulmá­nyozta, s felhívta a figyel­met, hogy a lakásbiztosítási szerződésben pontosan meghatározzák, milyen az a szélvihar, vagy orkán, amely biztosítási esemény­nek számít. Erről (például a szél sebességéről) egyéb­ként a legközelebbi meteo­rológiai intézet ad tájékoz­tatást. Amennyiben a be­szerzett adatok igazolják, hogy biztosítási esemény történt, akkor a biztosító kötelezhető kártérítésre, ha nem, akkor sajnos nincs mit tenni. Mindenesetre érde­mes a szerződéskötéskor tisztázni és értelmezni a pontokat, mert utólag... Együtt a magányban Harasztosi Pál felvételei . u- KM-POSTA __

Next

/
Thumbnails
Contents