Kelet-Magyarország, 1997. április (54. évfolyam, 75-100. szám)
1997-04-08 / 81. szám
1997. április 8„ kedd HÁTTÉR „ 4A megyeszékhely építészszemmel (4.) A kiskörút építése változtatta meg meghatározó módon a városközpontot Balogh József Nyíregyháza (KM) — A kiskörút két szakaszát végigjártuk, a keleti és nyugati szakasz azonban egyelőre csak építészek gondolataiban fogalmazódik. Milyen lehetne dr. Vincze István megyei főépítész szerint? Az eredeti tervek készítésekor úgy tűnt, lesz pénze Nyíregyházának a városmag köré megépíteni a kiskörutat, ám ahogy teltek az évek, egyre reménytelenebbé vált a megkezdett építés folytatása. Sok helyen járt volna szanálással, ami mindig nagy anyagi áldozatokat követelt. Mostanában ha nincs is több pénz, az Egyház és a Síp utcai házak lebontásának következményeként a kiskörút nyugati szakaszának kialakítása realitássá vált. Igényes beépítés — Itt korábban sem csak e két utca lakásai okozták a gondot, hanem a Bethlen Gábor utcán túli folytatás. Pedig szerintem nem kellene annyira félni attól, hogy a volt fogtechnikai épület és a színészház által zárt tömbhöz hozzányúljunk. Ezt a tömböt is rekonstrukció alá lehetne venni, körülbelül a református templomig. Tehát a színészház és a templom között megnyitni a kiskörút folytatásának az utat, nem félve attól, hogy itt néhány épületet le kellene bontani. Az természetesen alapvető követelmény, hogy ezt, a városképet jelentősen befolyásoló lépést csak igényes beépítéssel lehet megtenni. Ezzel a kiskörút nyugati szakasza reális közelségbe kerülne, egyetlen kényes pont maradna, a keleti szakasz, ami a legnehezebb része ennek a témának. — Vannak elképzelések azzal kapcsolatban, hogy milyen megoldást lehetne találni. Egyik megoldás lehetne, hogy utak párhuzamosításával, tehát a megfelelő közlekedési rendszer kialakításával műköEz a rész még útjában van a kiskörút építésének Balázs Attila felvétele dőképessé kellene tenni ezt a körútrészt. Az én vizsgálataim szerint — mondja a főépítész — nem sok épületet kellene ahhoz lebontani, hogy ezt megoldja a város. Legalább tervezési szinten vissza kellene térni erre a kérdésre, mert az, ami jelenleg erről a város- rendezési tervben szerepel, annak megvalósítása manapság irreális. Rengeteg szanálással járna, s nem hiszem, hogy ezt a város most fel tudná vállalni. Legyen a gyalogosoké — És abban sem hiszek, hogy fel kell vállalni. Azzal, hogy Nyíregyháza városmagját egy ilyen kiskörút határolja körbe, nem jelenti feltétlenül azt, hogy mindössze ekkora a városközpont, mert az terjedhet túl a körúton is. Ez megközelítés kérdése, csak annyit jelent, hogy egy ilyen gyűjtő rendszerű kiskörút közlekedési szempontból feltárja a városközpontot. Nagyon fontos ugyanakkor, hogy a kiskörút mentén olyan parkolási lehetőségeket biztosítsunk, mindenféle eszközt és lehetőséget megragadva, ami lehetővé teszi, hogy városközpont inkább a gyalogos forgalom számára legyen fenntartva. Én ezt nem látom irreálisnak, úgy gondolom, hogy meg lehetne oldani. Információim szerint ezt a fontos kérdést a város napirendre is tűzte és bízom benne, hogy megfelelő döntés fog születni. A városmagot alaposan körbejártuk, de belsejéről, arról, amit körbezár, még nem ejtettünk szót. Itt az alkalom rá. — Két központi tere van Nyíregyházának, amit valóban térnek is lehet nevezni. Egyik a Kossuth tér, ahol a városháza van, másik a Hősök tere, ahol a megyeháza épülete áll. Azért említem ezt a két házat, mert ezt szinte mindenki ismeri. A Kossuth tér térfalai azzal, hogy átépült a volt ABC-áru- ház, lényegében rendezetté váltak, olyan épületek határolják, amire rá lehet nézni. Egy másik kérdés az, hogy némelyik épület javítására mindenképpen sort kellene keríteni. Ilyen a Takarékpalota, amire nagyon ráférne egy rekonstrukció, de az épület műemléki védettség alatt áll, tehát az sem mindegy, hogy milyen módon újítják fel. De említhetjük azt az épületet, amelyben a Borsodi Söröző volt, amely bár nem olyan régen lett felújítva, sajnos a homlokzatain már most látszik, hogy vagy szigetelési, vagy más problémák miatt rohamosan megy tönkre, tehát a felújítás elkerülhetetlen. Szintkülönbség És akkor itt átléptünk egy jellegzetes nagy térre, a Hősök terére. — Lényegében ennek a térnek a térfalai is rendezetteknek mondhatók, de itt is szóvá lehet tenni, hogy többet kellene törődni magukkal a házakkal is. A Béke háznak például több olyan része van, amely felújításra szorul, de mint érdekességet elmondanám — folytatja Vincze István —, hogy ha valaki megáll a tér közepén, láthatja, hogy kétszintesen épült be ez a tér. Van viszont egy földszintes része is. Ha a megyeházával szembefordulunk, balra látható. A Bercsényi utcán van egy kétszintes, a századforduló táján emelt épület, amit meg lehetne tartani, viszont a megyeháza és e kétszintes ház közötti épületet nyugodtan át lehetne építeni, méghozzá olyan építészeti felfogásban, ami illeszkedik ehhez a századfordulós stílushoz. Ezáltal válna teljessé az a főpárkánymagasság, ami a Hősök terén kialakult a tér térfalainál. Nagy István Attila aforizmái A mosoly arcai Teleraktad a zsebeimet a barátság koldusfilléreivel. Alamizsna A kiáltás: összesűrűsödött csönd. Csönd Az egyetlen esélyem: kétesélyes. Dilemma Összezárt szárnnyal zuhannak az álmok. Ébredés Beleférek egyetlen könnycseppbe. Elválás Ha behunyom a szemem, jobban látlak. Emlékezés Pirossal tüntet a gyász lobogója. Fájdalom Ma még udvarias vagy, holnap a nevemet lapozgatod az időben. Felejtés Ha híres felfedező lennél, egyszer még magadra is lelnél. Felfedezés Az infúziószereléktől nem látszik az égbolt. Kórházban Ki vagyok én? — kérdeztem magamtól, amikor a mélység fölé hajoltam. (Zabriskie Point, USA) Kétségbeesés Harangszónak szegődött a szívem. Gyász Az arcod reggelre a tükörben maradt. Hiányzol Az alamizsna nem kamatozik. Kamat Kasszandra kitépte a nyelvét, mert szerette az életet. Kasszandra Lassan kihal az ember minden ismerősből. Kihalás Ma éjszaka küszöbömre feküdt a bánat. Magány Aki szeretni tanít, szenvedni tanít. Lecke Nem kellenek hosszú kínzások, egy fájós fog is térdre kényszerít. Mai hősök Szinte félek: annyi arca van a mosolynak. Mosoly Két ember is lehet a nagyvilág. Nagyvilág A kövek: bölcsek, csak akkor beszélnek, ha faggatják őket. Oxford Kiharcoltuk a nyomort magunknak. Rendszerváltás Félelmünket közös sírba rakjuk. Temetés (A szerzőnek a költészet napjára jelenik meg Összezárt szárnyak címmel aforizmakötete.) Szaloniki koncert Thessaloniki (KM - Sz. E.) — Az idén Thessaloniki az európai kultúra fővárosa. Ebből az alkalomból utazott az elmúlt héten Görögországba a mátészalkai Adám Jenő Pedagóguskórus a helyi tanárképző főiskola meghívására. Három nagysikerű koncerten mutatkoztak be. Először Laga- dában egy középiskolában léptek fel, majd Thessalonikiben az Analipsi-templomban énekeltek. A Csányi Ottó vezette kórust nagy szeretettel fogadták a thessaloniki egyetem koncerttermében is. Vastapssal jutalmazta a közönség, amikor felcsendült Nikisz Theodorakisz egyik műve a kórus előadásában. A másfél órás hangversenyen egyházi kórusműveket, magyar népdalfeldolgozásokat, néger spirituálékat egyaránt hallgathatott a közönség. Szólót énekelt Németh Istvánné, zongorán és orgonán kísért Szabó Attila. A kórus a görög kultúra csodáival ismerkedhetett szabad idejében. Ma a Meteorákhoz utaznak, majd csütörtökön érkeznek haza Mátészalkára. Kamiontúra Máthé Csaba y—y Iképzelem, mekkoráig ra nyílik egy-két AJj WTO-s szakembernek a szeme, amikor kiderül, a kvótán felüli magyar exporttámogatás egy része fiktív ügyleteken alapul. Két hónapja dérrel-durral jelentették be WTO-beli tagországok, mégis csak csúfság az, hogy a magyarok túlszubvencionálják az exportjukat, ezért tudnak kedvező árat kialkudni a külföldi piacokon. Akkor mindenki magyarázkodott: rosszul állapították meg az exportra szánt termékek körét, néhányat kifelejtettek, meg amúgy is hanyag munkát végeztek. Ebből még azóta is zajlik a perpatvar, egyezség nincs. Kezdhetünk megint magyarázkodni. Mint kiderült, az exporttámogatások nagy részét kamionok utaztatására fordították. Pedig azért jó sokat fogyaszt 100 kilométeren egy kamion, de hát csak kibírták annak a költségét, amíg többször kiutaztatták a határon, meg visszajött. A papírokat a határon leigazolták, s máris küldhették az igénylést az export szubvencióra. Először még áru is szerepelt a kamionon, aztán egyszerűbb volt az, amikor üresen szaladgált. Abból a pár milliárdból, mert ekkora tételről van szó, tellett arra a kis benzinpénzre. Na jó, egy kicsit áldozni is kellett, hiszen néhány embert csak meg kellett „zsírozni”, hogy működjön a gépezet. Ez a kamionutaztatás hasonlított a szabolcsi birkatúrához, lehet, az ötletet onnan vették. Az egyik faluban leigazoltatták az állatokat, éjszaka kocsira rakták őket és megkezdődött a túra, amelynek valamennyi állomáspontján ugyanúgy bemutatták az állományt, amire már lehetett kaszálni. Az ötlet nem vész el, csak más csatornán pénzzé alakul. A milliárdok pedig eltűntek, visszaszerzésükre fikarcnyi esély sincs. Lehet, hogy újabb kamionokat vásároltak? (Maczó) Ágnes asszony... Fért er János rajza Kommentár Jövőnk, ha lesz... Kállai János A zt, hogy a nagysza- kállú Télapó (bár most nincs szezonja) a jó gyermek barátja, tudhatjuk a bugyután kedves dalocskából. De hogy a felnövekvő, cseperedő gyerkőc-kamasz generációk úgy általában és összesenben vajon kinek a védőszárnya, óvó-segítő figyelme közepette cselekszik felnövekvésüket...? Nos, erre nem is olyan egyszerű a válasz, mint gondolnánk. A család? Evidenes lenne a papa, mama, a nagytestvérek. De hát folyvást csak válás, széthulló famíliák, csellengő suhancok, csitrik. Az iskola? A statisztikák szerint élete összidejének csupán 9 százalékát tölti a nevelt az alma mater falai között. Az ifjúsági szerveződések, az egyházak, a hivatali adminisztráció? Teszik a dolgukat. Az eredmény azonban valahogy nincs arányban a szándékok intenzitásával. Az utóbbi bő fél évtizedben egyre kevesebbet tudunk az utánunk jövőkről. Konstatáljuk: mások, mint mi voltunk. Internetes, tech- nos, hamburgeres, és még tudj'isten milyen aposztrófumokkal illetjük őket. Pedig csak azt kellene konstatálnunk: ők a vibráló monitorok, a sokkoló sztrobosz- kópok, a house party-füstös lebegések közepette is a gondoskodásunkra szorulnak; még akkor is, ha az ellenkezőjét állítják magukról. A múlt hét végén, úgy tűnik, picit felpörgött a dolog. Országos konferenciát rendeztek a legjelesebb ifjúságkutató szakembereknek, mivel: se információ, se semmi, csak a nagy tájáko- zatlanság a serdülők vagy a felnőttkor küszöbét épp átlép ettek ügyeiben. De a megyei vonatkozás se maradjon szó nélkül! Országos randevút adott egymásnak Nyírbátorban a tavaly megalakult Gyermek- barát Köztársaság gyere- mek kormánya és a Magyar Köztársaság kabinetjének képviselete. Hasznos eszmecserét folytattak törvényekről, környezetvédelemről, hátrányos helyzetről. Jó, mondhatják: ugyan, mire mentek? Ettől lesz jobb? Ettől is. Merthogy egyáltalán szóhoz jutottak és meghallgattattak azok, akik nélkül nincs nemzet, nincs magyarság, nincs jövő. Semmi sincs! IM Ki t
