Kelet-Magyarország, 1997. április (54. évfolyam, 75-100. szám)

1997-04-03 / 77. szám

1997. április 3., csütörtök GAZDASÁG Kelet-Magyarország Pesszimizmus és stabilitás Völgyes Iván Magyarország egyre kedvezőbb gazdasági helyzetéről Vincze Péter Kisvárda — A közelmúltban Kisvárdára látogatott Völgyes Iván professzor, a GE tanácsa­dója, aki korábban a nebraskai egyetem professzora volt. A kilencvenes évek elején tért haza s azóta itthon dolgozik a Generál Electricnél. A ta­nácsadói tisztsége mellett több tanácsadó testület tagja. A professzor kisvárdai tartózko­dását kihasználva kérdeztük tőle hogyan ítéli meg hazánk jelenlegi gazdasági helyzetét, valóban van-e oka a magya­roknak pesszimistának lenni? — Mi magyarok roppantul pesszimisták vagyunk hazánk gazdasági helyzetét illetően — kezdte válaszát. — Sokkal jobb a gazdasági helyzetünk, mint ahogy azt értékeljük. Ami az elmúlt években ebben az országban történt, az párat­lan teljesítmény. Az elmúlt röpke 6-7 évben a gazdaság egészének a 75 százaléka ma­gánkézbe került. Ebben az or­szágban jelenleg 16 milliárd dollár külföldi tőke van, amely csaknem ötven százaléka an­nak, mint ami az egész térség­ben van. Ez a működő tőke je­lenleg az ország exportjának a 75 százalékát adja. Ez azt je­lenti, hogy Magyarország gaz­dasága teljes egészében be­Röviden Rekordárfolyamon... ...531 százalékon, 4,4 mil­liárd forintért kelt el a Ta­karékbank Rt. 61 százalé­kos tulajdonrésze. A nyer­tes vevő a Deutsche Ge­nossenschaft Bank (DG). A német vevő az 5 százalé­kos részesedéshez jutott Hungária Biztosítóval kö­zösen vásárolta meg a 61 százalékos tulajdonrészt. Fél dollárral... ...lett olcsóbb 18,59 USD- ra csökkent a múlt héten a Kőolajexportáló Országok Szervezete (OPEC) által termelt olaj ára. Az előző héten az OPEC-olaj átlagá­ra 18,94 dollár volt. Emelkedett... ...a 3 hónapos kincstárje­gyek hozama. A szerdai aukción az átlagos hozam 20,86 százalék lett az egy héttel korábbi 20,76 száza­lékkal szemben. A felaján­lott 5 milliárd forintnyi kincstárjegyre a befekte­tőktől több mint 9,5 milli­árd forint értékű ajánlat ér­kezett. (MTI) kapcsolódott a multinacionális gazdasági életbe. Az hogy ez megtörténhetett, annak a poli­tikai és a gazdasági stabilitás a fő oka. Ha a gazdasági számokat összehasonlítjuk Kelet Európa egészével, csak azt tudom mondani: sokkal jobban áll ez az ország mint bármely másik ebben a térségben, beleértve Csehországot is. Miért? Mert itt kiépült a gazdasági, pénz­ügyi, banki rendszer, amellyel Kisvárda (KM) — Kárba vész a gazda munkája, ha a terményét nem tudja értékesí­teni. Ez a helyzet most a bur­gonyával, ahol a veszély min­den nap súlyosabb lesz. Fel kell használni a betakarított és eddig tárolt termést, különben tényleg a szemétdombra kerül — vélekedik dr. Borús József nyugalmazott mezőgazda, aki egész munkásságát szentelte e hagyományosan szabolcsi nö­vénykultúrának. — Az értékmentésnek a gő­zölt burgonya besavanyítása az egyik célszerű módja — ál­lítja a Teichmann Vilmos mel­lett nevelődött volt kisvárdai kutató. — Az így tartósított burgonya egész évre ad takar­mányalapot az állattartáshoz és a kisgazdaságban is köny- nyen elkészíthető. Elsősorban a sertéstartóknak ajánljuk. Egy sertés felnevelésére így mint­egy 200 kg burgonyát menthe­tünk meg. — A burgonya takarmány- értékét főként a keményítőtar­talma adja. Régen a szeszgyár­tásra és takarmányozásra ter­melt, hosszú tenyészidejű faj­ták keményítőtartalma 20 szá­zalék fölött volt. A jelenleg egy piacgazdasagra épülő gaz­daság működni tud. Nem vé­letlen, hogy Csehországban, ahol tulajdonképpen az igazi privatizáció és a gazdaság át- struktúrálódása még nem va­lósult meg. Föl tudnak mutatni magasabb gazdasági növeke­dést, kisebb inflációt, de iga­zából egy olyan fajta bekap­csolódást a nemzetközi multi­nacionális életbe, mint ami­lyen hazánkban történt, nem. — Sok mindent lehet mon­termesztett étkezési fajták ke­ményítőtartalma 12-16 száza­lék. Ehhez jön még úgy 1,5 százalék értékes fehérjetarta­lom, amit persze mindenkép­pen ki kell egészíteni fehérje­dús abrakkal. — A burgonyagumó élő szervezet, a téli tárolás során lélegzik, ezért tavaszra még kedvező körülmények között is legalább 5 súlyszázalékot apad. Márciustól felgyorsul az élettevékenység. A csírázás je­lentősen növeli a tápanyag- és vízveszteséget. Mondhatni: minden centiméter csírahossz további 1 százalék súlyveszte­séget okoz. Nyár elejére a gu­mó összefonnyad vagy elrot­had. Ezt nem szabad bevárni: a maradék burgonyát tartósítani kell. — Legjobb tartósítási mód­szer a besavanyítás, amit an­nak idején a Kisvárdai Kísér­leti Gazdaságban kipróbáltunk és eredményesen alkalmaz­tunk is. A lecsírázott és átválo­gatott burgonyát üstben gőzöl­jük. A főtt burgonyát még me­legen, zárt műanyag zsákokba tömjük, légmentesen beköt­jük, majd fedett helyen halom­ba rajuk. A burgonyapép így dani a külföldi tőkére, lehet az jó, lehet az rossz, lehet az ke­gyetlen, de egy dolgot nem le­het elmondani, hogy a tőkés buta ember. A külföldi tőkés oda fektet be, ahol neki az megéri. Márpedig ez Magyar- ország. Más kérdésekről: A bank egy szóra épül, bizalom. Akik a bankszakmát lejáratják, akár így, akár úgy, akár mint politi­kusok. akár mint gazdasági szakemberek, a tűzzel játsza­nak. A bankban hinni kell! S ha egyszer az emberek nem hisznek, akkor jönnek a tragé­diák, mint azt a Postabank ese­tében nyíltan láttuk. — A mezőgazdaság. Ez egy nagyon komoly probléma. Ez abból adódik, hogy egy teljes strukturálás történt a mező- gazdaságban és az új struktúra még nem alakult ki. Az érdek- egyeztetés hiányát látom jelen pillanatban s ezen belül is a kommunikációs problémákat a különböző tárcák és a terme­lők között, amelyeket egy nyíltabb kommunikációval gyorsabban át lehetett volna hidalni. Ugyanakkor „érdek­egyeztetni” nagyon nehéz az utcán vagy az országúton, mert elszabadulnak az indula­tok, belép a pártpolitika s on­nantól kezdve bizony nem ér­dekegyeztetésről, hanem a ha­talomról van szó. másfél hónap alatt megerjed, s a képződött tejsav hosszú hó­napokra tartósítja az értékes takarmányt. Készíthetünk na­gyobb, zárt fóliával bélelt silót is, de ebből alul, egy csövön ki kell vezetni a tápanyagdús csurgaléklevet, amit szalmá­val felitatva megetethetünk a marhával, juhval. A silót fo­lyamatosan töltjük, a tetejét légmentesen takarjuk. — A burgonyapép, különö­sen nyári melegben, gyorsan romlik. Ezért naponta szedjük le a teljes megbontott felületet. A zsákot (silót) minden fel­bontás után szorosan takarjuk vissza, mert a levegőn hamar megindul a bűzös, vajsavas er­jedés és tönkremegy a siló. Nyers burgonya besavanyítá- sával nem érdemes kísérletez­ni, mert a habzó ecetes erjedés eredménye nem lehet jó takar­mány. — Aki viszont gondosan végzi el a gőzölt burgonya be- savanyítását, kellő tapasztalat után megtanul egy olyan jó módszert, amit bármikor ered­ményesen használhat a csak takarmányozásra alkalmas burgonya gazdaságos tartósí­tására. Krumplimentés savanyítással Nyíregyházán először sikerült lencsevégre kapnunk a Postaautó Kft. felé mentében azt a Magyarországon is újdon­ságnak számító haszon­gépjárművet, amely a maga ezer kilogrammos teherbírásával kiemelkedik a személygépkocsi kényel- mű kisteherautók, az úgynevezett pick-upok mezőnyéből, s ezzel nagy valószínűséggel elnyeri majd többek között a mezőgazdasági kisvállalko­zók szimpátiáját is. Az in­diai származású TATA ne­ve igazán barátságosan hangzik magyarul is, de hasonlóan duruzsol orrában a dízel „merci" motor is Balázs Attila felvétele Textilesek húsvétja Fehérgyarmat (M. K.) — A szatmári térségben nem sok olyan üzem van, ahol napjainkban közel kétszáz lány, illetve asszony talál biztos megélhetési lehető­séget. Nagypénteken még dolgoztak, s április elsején kedden már be is fejeződött a húsvétolás. Nagymama, édesanya, ifjú feleség, férj­hez menő lány fogalmazta meg gondolatait az ünnep­ről a Hódiköt fehérgyarma­ti üzemében. Juhász Ferencnél — Március 10-én kaptunk fi­zetést, be kellett tehát osz­tani. Két fiú unokám, illet­ve lányom is nagyon ké­szült az ünnepre. A nyuszi- csoki mellé pénzt is illett adni. Az ünnepi asztalra egy sor olyan ennivaló ke­rült, amit mi magunk állí­tottunk elő. Kézivarróként dolgozom a Hódiban — ahol az elmúlt napokban a MALÉV-nek dolgoztunk —, de otthon is gazdálko­dunk, tartunk jószágot, a csigatésztát magunk csinál­tuk. Húsvét első napján el­mentünk most is a temp­lomba, úrvacsorát is vet­tünk. A második nap a lo- csolkodóké volt. Gyantár Imrénél — Anyagilag próbára tett ben­nünket az idei húsvét. Há­rom fiunk és egy lányunk van. Nem nagyon szeretjük ezt az ünnepet. A fiúk csak a kötelező helyekre szoktak elmenni, lányunk is szíve­sebben elmenne egy kirán­dulásra, mintsem húsvétol- jon. Töltött káposzta, tyúk­húsleves szerepelt a válasz­tékban. Mi nem csigatész­tával szeretjük a húslevest és nem különösebben ked­velt a sonka sem. Anyagi­lag odajutottunk, hogy köl­csön kellett kémünk. Elég lesz visszafizetni. Hóna­pokba kerül, míg utolérjük magunkat. No ez nem azt jelenti, hogy elpocsékoljuk. Egy héttagú családnál min­den elfogy. Az viszont igaz, hogy ha nem lett volna hús­vét, lényegesebben olcsób­ban éltük volna meg ezt a pár napot. Tizenhétezer nettót viszek haza havonta, mint előátnéző. Kissné Lukács Erikái — Túristvándiban élünk. Tízé­ves házasok vagyunk. Én Nyíregyházáról kerültem Istvándiba. Van egy nyolc­éves kislányunk. Idén Nyír­egyházán húsvétoltunk. Péntek délután kezdődött a készülődés. Ilyenkor test­véreimmel közösen dobjuk össze az enni-inni valót. A hölgyek a locsolókat vár­ták, a férfiak meg körbe jár­ták a rokonokat, barátokat, ismerősöket. Persze ezzel együtt jár, hogy inni is kell. Látszik is a hatása különö­sen késő délután. Én lánco­ló vagyok. Szerencsére van munkánk húsvét utánra is. Az, hogy bátyámékkal, a nyíregyházi ismerősökkel találkozhattunk, minden­képpen emlékezetes. Bihari Mónikái — Nagyarban élek, onnan já­rok be a fehérgyarmati üzembe. A mi falunkban, miként a többi szatmári te­lepülésen, a legények álta­lában délután járnak locso- lódni. Délelőtt a gyerekek jönnek. Anyuval közösen készítettük az ennivalót a vendégeknek. Az én havi nettó 17-18 ezer forintom jól jön a családi kiadások­hoz. Nálunk is általában húsvét első napján mennek a fiatalok a templomba. Nyűg a készülődés, de na­gyon kellemes érzés azt tudni, hogy törődnek az emberrel. Susánszkyné Bartha Ag­nesi — Testvéremmel együtt kerültünk több évvel ezelőtt Túristvándiba neve­lőszülőkhöz. Ster József és Ster Józsefné saját gyerme­kükként szerettek, keresz- teltettek meg, neveltek fel bennünket. A szakmunkás- vizsga után Istvándiból jár­tam be dolgozni a Hódiköt Rt. fehérgyarmati gyárába. Férjezmenésem után anyó- somékhoz költöztünk ide Gyarmatra. Tibor testvérem továbbra is anyukáméknál maradt. így mindkét telepü­lésen megosztva terveztük a közös húsvétolást, készül­ve arra is, hogy hozzánk is jönnek locsolkodók. Nem volt gond az enni- és inni­valóval sem. Csendesen, békésen telt a húsvét a szatmári térség­ben, s került az asztalra en­ni- és innivaló. Keddtől pe­dig folytatódtak a hétköz­napok. Mérsékelt tőzsdei áremelkedés Budapest (MTI) — Kezde­ti gyors áremelkedés után általában csökkenő árakon kereskedtek a részvények­kel szerdán a Budapesti Ér­téktőzsdén. A záróárak alapján szá­molt BUX-index így is több mint 30 pontos erősödéssel zárt. A Mol-papírok 3000 fo­rint fölötti áron forogtak. Az olajrészvény ára nap­közben 3050 forintig nőtt, majd fokozatos csökkenés után 5 forinttal az előző na­pi záróára fölött, 3005 fo­rinton fejezte be a kereske­dést. A TVK árfolyama 2300 forintra nőtt, de nap­közben 2360 forinton is kö­töttek üzletet a társaság részvényeire. A Borsod- Chem a nyitás utáni erősö­dést leszámítva a nap leg­nagyobb részében a keddi záróára alatt forgott, a ke­reskedés végére 6220 fo­rintra csökkent az árfolya­ma. Az OTP-re 4000 forint fölött is születtek üzletek, végül 3875 forinton, több mint 100 forintos emelke­déssel zárta a napot. A nap­közben 5100-5150 forinton forgó Danubiusnak a keres­kedés utolsó perceiben 5300 forintra tornázták föl az árfolyamát. A Richter-részvények 70 forintot veszítettek értékük­ből, az Egis viszont 55 fo­rintos árfolyamemelkedést könyvelhetett el. Tovább csökkent a Fotex-papírok ára, 147 forintot értek a tár­saság részvényei. A Príma­gáz árfolyama 11 000 fo­rintra emelkedett. A kárpót­lási jegyek 650-660 forint között keltek el, a kereske­dés végén 657 forintot ér­tek. Völgyes Iván professzor A szerző felvétele

Next

/
Thumbnails
Contents