Kelet-Magyarország, 1997. április (54. évfolyam, 75-100. szám)
1997-04-03 / 77. szám
1997. április 3., csütörtök MEGYÉNKBŐL Keresetek, jövedelmek, vásárlóerő A versenyszféra és a költségvetési szféra közötti különbség növekedett Hajnal Béla Nyíregyháza (KSH) — A piacgazdaságra történő áttérés kezdete (1989) óta országosan a bérből és fizetésből élők keresetének reálértéke évente 4 százalékkal lett kisebb, ami a hét év során összességében 26 százalékos csökkenést eredményezett. Mivel a keresetek reálértékének mérséklődése már 1979- ben megkezdődött, az 1996. évi keresetek vásárlóereje az 1966. évi szintnek felelt meg. Az egy főre jutó reáljövedelmeket tekintve kedvezőbb a kép, mert a társadalmi jövedelmek a munkajövedelmekhez viszonyítva kevésbé veszítették el értéküket. A reáljövedelmek szintje 1989-ben volt a legmagasabb, az azóta bekövetkezett csökkenések következményeként az elmúlt évi egy főre jutó reáljövedelmek az 1976-1977. évi szintre estek vissza. A stabilizáció hatása A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint az 1996. évi reálkereset-csökkenés kevesebb, mint fele (5,4%) az 1995. évinek (12,2%), mely évben a gazdasági stabilizációs intézkedések hatására és azzal összefüggésben a fogyasztói árak (28,2%) növekedési üteme jóval meghaladta a foglalkoztatottak nettó keresetében (12,6%) bekövetkezett emelkedést. A nemzetgazdasági bruttó átlagkereset 1996. évi 20,4 százalékos növekedése némileg magasabb volt az Érdekegyeztető Tanács által ajánlott 19,5 százalékos értéknél, de a fogy ásztói árindex 23,6 százalékos növekedési üteme is meghaladta az előzetesen prognosztizáltat. Az átlagkereset-változás tehát megfelelt az ÉT-ajánlás- nak, de a versenyszféra és a költségvetési szféra közötti különbség mind abszolút értelemben, mind a bruttó és nettó keresetek növekedését tekintve nőtt. Mindez annak ellenére történt, hogy a kormány az év során több intézkedést hozott a költségvetési szféra hátrányos kereseti pozíciójának javítására. A jellemzően költségvetés finanszírozta három gazdasági ág közül az oktatásban emelkedtek legkevésbé a bruttó keresetek, ettől jobban az egészségügyben és a szociális ellátásban és legjobban (de a nemzetgazdasági átlagot el nem érően) a közigazgatásban és a kötelező társadalombiztosításban. Havi nettó: 25 ezer A KSH megfigyelési körébe tartozó szervezeteknél a teljes munkaidőben foglalkoztatottak havi bruttó átlagkeresete 1996-ban Szabolcs-Szatmár- Bereg megyében 35 952 forint (a havi nettó átlagkereset 24 989 forint) volt, 12,9 illetve 11,9 százalékkal több, mint az előző évben. Mindezek azt jelentik, hogy e szerény kereset- növekedés miatt a megyében a reálkeresetek az országosnál sokkal jobban, mintegy 9 százalékkal csökkentek. A megyék közötti kereseti különbségek az eltérő mértékű keresetnövekedési ütem hatására tovább nőttek. A megyék közötti két szélső értéket jelentő Győr-Moson-Sopron foglalkoztatottjainak bruttó és nettó átlagkeresete 8034 illetve 4201 forinttal haladta meg Szabolcs-Szatmár-Bereg megye ugyanezen értékeit az elmúlt évben. A fizikai foglalkozásúak havi bruttó átlagkeresete a megyében 27 ezer forint, a szellemi foglalkozásúaké pedig 48 ezer forintot tett ki, melyeknek 20 ezer illetve 31 ezer forint nettó kereset felelt meg. A szellemi foglalkozásúak esetében az oktatásban dolgozók a megyében csak 7,6 százalékos nettó keresetnövekedést értek el (országosan is csak 10,5 százalékos volt), így körükben a reálkereset-csökkenés megközelítette a 13 százalékot. Átalakult munkaerőpiac Az elmúlt években nemzet- gazdasági szinten a munkaerő- piac mind méretét, mind struktúráját tekintve jelentősen átalakult. A munkanélküliek száma mellett a munkanélküliség mértékét jellemező munkanélküliségi ráta (9,2 százalék) kisebb volt 1996-ban, mint bármikor az elmúlt 4 évben. Minden jel arra utal, hogy befejeződött a munkaerőpiac radikális átrendeződése és a munkaerő-piaci egyensúly a korábbinál alacsonyabb szinten állt helyre. A munkanélküliség tekintetében viszont változatlanul nagyok a területi egyenlőtlenségek. Szabolcs-Szatmár- Bereg megye Északkelet-Ma- gyarország többi megyéjéhez hasonlóan, állandó harcot vív a magas munkanélküliséggel szemben. (Grafikon az 1. oldalon) Otthonra talált Fogadó Pócson Máriapócs (KM - B. I.) — A jó idő beálltával egyre több zarándok és turista keresi fel Máriapócsot. Éppen a vendégek számának növekedése miatt, és a jobb fogadásuk érdekében alakult meg néhány hónappal ezelőtt a városban a Turisztikai Hivatal. Feladata: a szolgáltatások színvonalának és a szervezettebb vendégfogadásnak a kialakítása. A hivatalban búcsú idején 24 órás szolgálatot teljesítenek: információval szolgálnak, sőt kérésre megyei kiránduló utakat is szerveznek. A hivatal az április 26-27-én tartandó diákbúcsú idején is állandóan hívható a 385- 015 telefonszámon. A Turisztikai Hivatal egyébként a művelődési házban található, és nem csak a búcsú idején tevékenykedik. Máriapócson hamarosan javulnak a vendégfogadás feltételei is; nemrég rakták le a görög katolikus egyház területén egy fogadó alapjait, ahol ősztől már fogadni tudják a turistákat. «mm a jr — Elvágta ■ ■ mm m m ütőeret Nyíregyháza-Oros (KM L, Gy.) — Április elsején, este kilenc óra tájt Oroson, egy presszó előtt G. János 43 éves orosi lakos ittas állapotban szóváltásba keveredett Sz. Béla ugyancsak orosi lakossal, akit több esetben mellkason, illetve hasba szúrt, s elvágta a bal kar főerét. A sérültet élet- veszélyes állapotban szállították kórházba, ám az életét nem sikerült megmenteni, másnap reggelre meghalt. Mátészalka (KM - Sz. E.) — Tegnap ünnepélyes keretek között adták át az Idősek Otthonát a mátészalkai Rácz-kertben. A korábban bölcsődeként funkcionáló épület felújítása az elmúlt év augusztusában kezdődött, s mára elfoglalhatták szobáikat Mátészalka idős, egyedül élő lakói a harminc- nyolc férőhelyes intézményben. A Népjóléti Minisztérium pályázatán tizenkét millió forintot nyert a város, s ehhez tett hozzá saját erőként hat milliót az önkormányzat, hogy a szépen berendezett környezetben otthonra találjanak az idős emberek. A napokban tiNyírbátor (KM-K. É.) —A nyírbátori városi könyvtár hagyományteremtő szándékkal 1992-ben indította útjára a költő-író csemeték évenkénti találkozóját. A kezdeményezés sikerét jelzi, hogy minden rendezvényen sok diák vett részt, nagy számban küldték be verseiket, rövidebb prózai írásaikat. A találkozók visszatérő vendége dr. Katona Béla irodalomtörténész, a Szabolcs- Szatmár-Bereg megyei írócsoport vezetője. Ez évben április 12-én szombaton 10 órakor Nagykálló (KM - HZs) — Ratkó József ezer szállal kötődött megyénkhez, különösen Nagykállóhoz. Ebben a nagy múltú városban írta legismertebb műveit, köztük a Segítsd a királyt című drámát, s itt fordította az Antigonét. A költő szellemiségének megőrzésére Ratkó József Irodalmi Napokat rendeznek Nagykállóban április 11. és zenöten költöztek be az intézménybe, s folyamatosan töltik fel a többi férőhelyet is. Napközis jelleggel tízen járnak rendszeresen az idősek otthonába. Az otthonba az a nyugdíjkorhatárt betöltött idős ember kérheti a felvételét, akinek egészségi állapota rendszeres gyógykezelést nem igényel, önmaga ellátására részben képes, önálló életvitelt folytat, valamint mátészalkai állandó bejelentett lakással rendelkezik. A felvétel iránti írásbeli kérelmet az intézmény vezetőjéhez kell benyújtani, melynek elbírálása a polgármester hatásköre. A szolgáltatásért fizetendő térítési díj a nyugdíj nyolcvan százaléka, valamint az elhelyezést kérő harmincekerül sor a rendezvényre a könyvtár első emeleti gyermekrészlegében. Nem véletlen ez az időpont, hiszen április 11-én ünnepeljük a Költészet Napját. Dr. Katona Béla az előzetesen bekért verseket, rövidebb prózai írásokat véleményezi, ötleteket, tanácsokat ad a gyerekek további munkájához, illetve biztosítja a helyszíni konzultáció lehetőségét is. Ezentúl megemlékezik a Költészet Napjáról, és ismerteti a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei írócsoport tevékenységét is. A könyvtár felhívással 13. között. Április 11-én 11 órától a megye magyar tanárait várják egy rendhagyó irodalom órára. Délután 14 órától előadássorozat kezdődik „Ratkó József a költő, a drámaíró és a fordító” címmel, a költő pályáját mutatják be az előadók. A gazdag program között a legrangosabb rendezvény az április 12-én megrendezendő idősek zer forint egyszeri hozzájárulás fizetésére kötelezett. Az ünnepélyes átadáson részt vett Mátészalka holland testvérvárosának, Zevenaar- nak a delegációja is. A külföldi vendégek között szociális munkával foglalkozó szakemberek is meglátogatták az új intézményt. A város tervei szerint ezzel az átadással az otthon építése nem ér véget, hiszen második ütemként egy közalapítványi formában működtetett, magas komfortfokozatú idősek otthonát szeretnének építeni. Ehhez felajánlotta segítségét a zevenaari ZOM alapítvány is. A most elkészült otthon berendezési tárgyait is ez az alapítvány küldte Mátészalkára. fordult az iskolák igazgatóihoz, illetve irodalom szakos pedagógusaihoz az érdeklődők felkutatására, felkészítésük segítésére. Kérték, hogy az elkészült és továbbításra javasolt munkákat az iskolán keresztül, vagy akár személyesen március 28- ig juttassák el a városi könyvtárba. A Nemzeti Kulturális Alaptól nyert pályázati összeg lehetővé tette a nyírbátori városi könyvtár számára, hogy csatlakozzon az Internet nevű számítógépes világhálózatra. III. Országos Ratkó József versmondó verseny, amelyen középiskolás diákok indulnak, Ratkó verseit és szabadon választott kortárs költők műveit adják elő. A zsűri tagjai között neves színművészeket, rendezőket, költőket találunk, mint Nagy András László rendező, Csikós Sándor színész-rendező, Dúsa Lajos és Serfőző Simon költők. Irodalombarát iskolások Ratkó József szellemében Kitörés Suránynál Símaszkban vezette az Audit Beregsurány (T. J.) — A ki- és belépősávon is tartózkodtak gépjárművek, utasok egyaránt április 2-án hajnali 2 óra után néhány perccel, amikor két kivílá- gítatlan gépkocsi érkezett a beregsurányi határállomásra. Az első — egy Audi Á4- es a szűk helyen a várakozók között nagy sebességgel lavírozva ukrán területre távozott, megállás nélkül továbbhajtott a szomszédos ország belseje felé. A másodikként érkező Chryssler hátramenetbe kapcsolt, mintegy 500 métert tolatott nagy sebességgel magyar területen, majd megfordult és Vásárosna- mény irányába elhajtott. A közben kiérkezett határőr | járőr Tarpa és Marokpapi között „Állj!” jelzésére a gépkocsi nem lassított. Sőt, a járőr testi épségét veszélyeztetve elszáguldott. A féireugró járőr kél lövést adott le az őt elütni szándékozó gépkocsira, melynek valószínűleg sárvédőjét találhatta el. Mindkét kocsiban sí- maszkot viseltek az isme- ■ rétién sofőrök. ' jl ____________________________________Lesz-e kerékpárút? Nagyhalász (KM - Gy. L.) — Ä Nyíregyházát Raka- mazzal, illetve Tokajjal összekötői Nagyhalászt is érintő kerékpárút ügye évek óta csak kis lépésekkel halad előre a pályázati lehetőségek bizonyos korlátái miatt. Egy-egy szakaszra ugyanis más-más önkormányzat nyújthatja be a pályázatot állami támogatásra. Tavaly Nyíregyháza és Rakamaz, illetve Tímár nyert, Nagyhalász viszont nem. Ezért az idén — április elseje volt a határidő — újra (ezúttal hatodszor!) benyújtották a pályázatot. Nagyhalász építené meg sikeres pályázat esetén a kerékpárút mintegy 6700 méteres szakaszát, mely a kó- taji útelágazástól a településhatárig terjed. Kivert kutyák helyett Nyíregyháza (KM) — Lapunkhoz is eljuttatta a nyíregyházi Állatbarát Alapítvány azt a felhívását, amelyben arra kéri a kutyatartókat: az ebek párzási időszakában fokozottan vigyázzanak kedvenceikre, hogy elkerüljék a nem kívánt szaporulatot. A megyeszékhelyen így is rengeteg kóbor kutya szenved — éhezik, szomjazik — az utcákon. Telt ház van az alapítvány Állatotthonában is, ahol nemcsak keverékek, de fajtatiszta kutyák is várják volt vagy leendő gazdáikat. Ebben az időszakban erőteljesen megnövekszik az otthonban a leadott kölyök- vagy vemhes kutyák száma. Kémek mindenkit: mielőtt kiskutyát fogadnak otthonukba, gondolják meg, tudnak-e gondoskodni róla akkor is, ha megnőtt. Felelőtlen döntéssel ne szaporítsák tovább a kóbor ebek számát, s ne okozzanak nekik se fájdalmat azzal, hogy dédelgetett kedvencből kivert kutyákká váljanak. Laptár | T | T | Í Széchenyi ün- yjj nepély. A Korona Halai Szálló dísztermében — a kereskedő ifjak kitűnő szervezésében — rendezték meg a városi Széchenyi ünnepséget. Az est fényesen sikerült, a közreműködő notabilisták biztosították a nagy magyar emlékéhez méltó színvonalat. Először Benczy Gyula és zenekara foglalta el a színpadot és eljátszották a Teli Vilmos opera nyitányát. A Dalárda Schubert dalokat énekelt, majd Halasi János ügyvéd tartott színvonalas előadást Széchenyi munkásságáról. Végül Dömötör György helybeli r. k. lelkész szavalta el meghatóan Arany János Széchenyi emlékezete czímű költeményét. (Nyírvidék, 1897.16. sz.) ^ Dohnányi Ernő hangversenye. A magyar zeneművészet koronázatlan fejedelme adott felejthetetlen koncertet tegnap a Korona nagytermében. Jól esett látni azt a hatalmas és felfokozott érdeklődést, amely kísérte a legnagyobb magyar muzsikus, a világhírű zongoraművész fellépését. A Mester Mendelsohn, Beethoven és Schubert műveket játszott a műsor első részében, majd szünet után Liszt-szerzeményeknek szentelte a koncert második felét. Sikere leírhatatlanul nagy volt, a termet az utolsó zugig megtöltő nyíregyházi közönség lelkesen és hosszan ünnepelte a nagy Művészt. (Nyírvidék, 1922. 72. sz.) ■ -4 j U Képzőművészeti ELLJ siker. Boross Gé- UllM za nyíregyházi festőművész április végén nagyszabású, gyűjteményes kiállítással mutatkozik be a fővárosban. A kiállítás megnyitására dr. Keresz- túry Dezsőt kérték fel, aki örömmel vállalta ezt a megbízatást. Boross Géza a fiatal festőművész nemzedék egyik legérdekesebb, legizgalmasabb alkotója. Nyíregyháza művészeti életében fontos szerepet tölt be és most reméljük, fontos, lépéseket tesz az országos hímév megszerzésének érdekében. (Nyírség, 1947. 95. sz.) □
