Kelet-Magyarország, 1997. április (54. évfolyam, 75-100. szám)

1997-04-19 / 91. szám

1997• ÁPRILIS 19., SZOMBAT Napkelet • A KM hétvégi melléklete Magyar a tiltott városban Szabolcs megye 250 forintja • Körösi Csorna Sándor emlékezete Tibet Normantas Paulius felvétele S zázötvenöt évvel ezelőtt 1842. ápri­lis 11-én halt meg Kőröst Csorna Sándor az indiai Dardzsilingben 58 éves korában. Az őshaza kutatására indult Ázsiában és helyette az angol-tibeti szótárt és nyelvtant szer­kesztette meg és megírta Tibet történetét és földraj­zát. Háromszék megyében Kőrösön született 1784. április 4-én. Apja határőr székely volt, aki 10-12 hold földjét művelte. Fiát 1799-ben a nagyenyedi kollégiumba vitte tanulni. Azt követően még hat éven át tanult bölcsésze­tet és teológiát. 1815-ben a németországi Göttingen egyetemére ment. Itt meg­tanult arabul, mert hal­lott arról, hogy az arab könyvekben sok adatot lehet találni a magyarokról, valamint ar­ról, hogy a magyarok a kínai könyvekben sokat szereplő ujguroktól származnak. A Fejér megyében született Sajnovics Já­nos írása már 1770-ben megjelent Kop­penhágában, mely szerint a Norvégia észa­ki részén vándorló lappok nyelvével rokon a mi nyelvünk. Két tábor nézett szembe egymással. Az egyik a finnekkel, lappok­kal való rokonságot hirdette. A másik tá­bornak nem tetszett ez a halzsíros rokon­ság és a büszke ázsiai eredet, a hun rokon­ság mellett tört lándzsát. Ez a gyenge test­alkatú, makacs székely — aki angol nyelvű írásaiban magát így nevezte: seculo- hungarian of Transylvania, azaz székelymagyar Er­délyből —, fejébe vette, hogy felkeresi a magyarok őshazáját Ázsiában és el­dönti a magyarok eredeté­vel, őshazájával kapcsola­tos tudományos kérdést. 1818. végén Göttingen- ből hazatért szülőföldjére. A Zágon melletti Kőrösről 1819. november 23-án in­dult el gyalog és november 28-án a Vöröstorony-szo- roson át örökre elhagyta hazáját. Bukaresten, a mai Bulgárián, Görögországon át elérte a ten­gert és hajón átkelve érkezett Alexandriá­ba. Majd következett Ciprus, Libanon, Beirut, a mai Szíria, Irak, Bagdad, Irán, Teherán. Tovább indult, mint eddig is gyalog, teveháton, hol európai ruhában, hol a helyi szokásoknak megfelelő öltözet­ben, kitéve magát a veszélynek, hogy elad­ják rabszolgának vagy egyszerűen kémnek tekintik és megölik. Az afganisztáni Kabulon át 1822-ben lé­pett India földjére Kasmírnál. Az angol kormánymegbízott segítségével jutott a Nyugat-Tibettel szomszédos Ladákh tar­tományba, ahol Zanglában, a zanszkári zárdában tartózkodott 1823. június 26-tól 1824. október 22-ig. Egy tudós láma se­gítségével tanulmányozta a tibeti irodal­mat. Szkander bégnek, Sándor úrnak nevez­ték, de nem élt úri módon. Látástól vaku- lásig bújta a könyveket. Tápláléka csak zsíros tea volt. A 3x3 méteres szobájában sohasem égett a tűz. Télen a szabadban 20-30 fokos volt a hideg, amely a szobá­jában is 10-15 fokot jelentett. Tibeti ruhá­ban járt, ami egy daróckaftánt jelentett. Fején felhajtott szélű prémes sapka, a lá­bán nemezcsizma vagy szalmabocskor volt. Télen birkabundát vett fel és lábára szőrmével kitömött csizmát húzott. Ilyen körülmények között 16 hónap alatt képes volt megírni a tibeti nyelvtant, Tibet történetét, földrajzát, irodalmát. Már ekkor készen volt 30 ezer szóra terje­dő szójegyzete. 1825 januárjában megírta jelentését Calcuttában az Ázsiai Társaság­nak és kérte támogatásukat. Ezt megkapta és folytatta munkáját az angolok szolgála­tában. Tanulmányozta az óindiai szanszk- rit nyelvet, amely indoeurópai nyelv. 1831-ben Calcuttába érkezett és három év múlva 1834 januárjában jelent meg az angol-tibeti szótár a calcuttai baptista misszió nyomdájában. A Bengáliai Ázsiai Társaság 1834. február 6-án egyhangúlag tagjává választotta. Itt számos tanulmányt írt és rendezte a Tudós Társaság könyvtá­rát. Itthon a Magyar Tudós Társaság 1833. november 15-én választotta tagjává, de er­ről csak 1835-ben értesült. A Teheránba küldött 300 aranyat is megkapta Calcuttá­ban. Örömmel töltötte el, hogy Szabolcs megye 250 forinttal segítette a tudós mun­káját. Már 58 éves volt, amikor elhatározta, hogy a tiltott városba, Tibet fővárosába, Lhászába megy eredeti célját teljesíteni. 1842 február közepén indult útnak. Már­cius 24-én érkezett Dardzsilingbe, ahol már feltűntek a Mount Everest, a Csomo- lungma csúcsai. Április 6-án lázas lett és április 11-én meghalt. Április 12-én temet­ték el. A bengáliai Ázsiai Társaság állított nyolcszögű emléket neki. Az angol nyelvű felirat összegzi életművét. Reményi Mihály PLAKÁTOK A környezetért Micsoda jövő!? — a Földgolyó ott lebeg egy WC-csésze fölött. Mint pusztulásra, megsemmisülésre ítélt felesleges hulladék. Vajon gyáróriá­sok füstfelhője vagy magasra nőtt fák lombja borítja be számunkra az eget? Lesz-e még 2000-ben tiszta víz, s hattyú a tavon? Elkéstünk, vagy van még remény? Elpusztítjuk-e a természetet, és vele halunk, mi em­berek is? — Agresszív és progresszív kérdések, megállapítások. Néhány szó, néhány jelkép és kép. Hatásos, jól szerkesztett, grafikailag pontos és bravúrosan ötletes. Kétszázötvenhat egyedi kiállítási poszter. Mindegyik a környezetvéde­lemről szól, kiabál. A Magyar Nem­zeti Galéria kupolájában rendezték meg Sós László és Kemény Éva 2000?! — környezet- és természetvé­delem című kiállítását. A So-Ky néven dolgozó grafikus alkotópáros elkötelezetten, már-már megszállottan hisz a művészet hatal­mában. Abban, hogy a plakát képes befolyásolni tetteinket, terveinket. Hisznek benne, különben nem ál­doztak volna alkotó ambíciót, időt, pénzt e lenyűgöző vállalkozásba. Az ember is a bioszféra része. De járványok, gyógyíthatatlan kórok pusztítják, az AIDS, az ebola, meg a szellemi fertőzések, a fasizmus, a faj­gyűlölet, az emberi jogok sárba tip- rása, a kultúra szennyezése. Címe­ket, plakátszövegeket idéztem. Mert lényegre törők, roppant kifejezők. Világos beszéd. Hatásos és érthető. Egy plakát a sok közül Körösi Csorna Sándor /MT). w./iq. A KM VENDÉGE Új színész főszerepben Bodnár István Ritka dolog, hogy a színházi évad köze­pén új művésszel találkozhatunk egy színházi társulatban. Szalma Tamás ne­vét pedig csak a februárban bemutatott Vén Európa Hotel szereposztásában lát­hattuk először. A Színművészeti Főisko­lán 1981-ben végzett Békés András osz­tályában. A főiskola elvégzése után előbb a zalaegerszegi, majd a kaposvári színházban játszott. Hivatalosan egyik társulatnak sem tagja közalkalmazott­ként. Legutóbb a Pécsi Nemzeti Színház­ban dolgozott, a Julius Caesar című drá­mában Brutust alakította. Most Nyír­egyházán több feladatot is kapott, ő az egyik főszereplője az Azt hiszem, meg­csináljuk című darabnak. A színházi társalgóban folytatott be­szélgetésünk során először is a szabad­úszásról, a színészek kiszolgáltatottságá­ról kérdeztem. — Mindig annak a társulatnak vagyok a tagja, ahol játszom. Kétségkívül ez bi­zonyos szabadsággal és kiszolgáltatott­sággal is jár. Mindig is úgy gondoltam viszont, hogy a színpadra színész minő­ségében, szakmai megítélés szerint jus­son a művész, ne pedig különbö ző kapcsolatoknak köszönhe­tően. Sajnos, manapság ez egyre nehezebb. Ezért aztán, olyan színházakban próbá­lok játszani, ahol szükség van rám. A mesterségről szőtt régi álmaimat csak így tudom megtartani, így őrizhetem meg önbecsülésem. □ Ez bizonyára így van, de a társulati tagság biz­tonságot, állandó fize­tést, munkát, szerepet jelent... — Sajnos, színész társaim mindenütt az országban anyagi bizony talanságban él­nek. Néhány példát leszá­mítva a leg­több színész megalázóan kevés fizetést kap, ez tehát korántsem jelent bizton­ságot. O Hogyan került most egyszerre Nyíregyházára? — Verebes színidirektorral már évekkel ezelőtt beszélget­tünk arról, hogy a Móricz Zsig- mond Színházban majd foglal­koztat. Úgy látszik, most jött el az ideje. Áz idén két vagy há­rom darabban is játszom. □ Nem is akár­milyen szerepet kapott, hiszen Albee Azt hi­szem, meg­csináljuk cí­mű produk­ciójában fő­szerepet ka­pott. Hogyan látja belülről a darabot és a szerepét? — Remek, jó darab. Re­mélem, jó szórakozás­ban lesz ré­szük azok­nak, akik megtekintik. Módot ad némi gondolkodásra is, amel­lett egy kicsit a krimire emlékez­tet. □ Milyennek találja a Móricz Zsig- mond Színház társulatát egy kívülről jött színész? Hogy érzi magát Nyíregyházán? — Jól érzem magam Nyíregyházán. Egyedül a távolság okoz gondot, de azt meg lehet szokni. Pécsett és itt megvan az a légkör, amire szükségem van ah­hoz, hogy ne érezzem fölöslegesnek ezt az egyébként egyedülállóan gyönyörű hi­vatást. Itt sok színészben megvan az igény, hogy ma jobb legyen, mint tegnap és holnap jobb legyen, mint ma. Cl Úgy tűnik, ebben az évadban lesz tehát munkája Nyíregyházán. Hogyan tovább? Mik a tervei? — Konkrét ajánlatom van Nyíregyhá­záról, de valószínűleg Pécsett is számíta­nak a munkámra. Úgy tűnik, kialakult közöttünk egy szorosabb „viszony”, amely addig folytatható, amíg örülni tu­dunk egymásnak. A kényszerűségeket, ha csak tehetem, megszüntetem az életemben. Távolabbi terveket nincs értelme szövögetni, az biz­tos, hogy életem végéig színész maradok. Ez az egyetlen kényszerűség, amit nem tudok és nem is akarok megváltoztatni. Szalma Tamás Martyn Péter felvétele

Next

/
Thumbnails
Contents