Kelet-Magyarország, 1997. április (54. évfolyam, 75-100. szám)
1997-04-19 / 91. szám
1997• ÁPRILIS 19., SZOMBAT Napkelet • A KM hétvégi melléklete Magyar a tiltott városban Szabolcs megye 250 forintja • Körösi Csorna Sándor emlékezete Tibet Normantas Paulius felvétele S zázötvenöt évvel ezelőtt 1842. április 11-én halt meg Kőröst Csorna Sándor az indiai Dardzsilingben 58 éves korában. Az őshaza kutatására indult Ázsiában és helyette az angol-tibeti szótárt és nyelvtant szerkesztette meg és megírta Tibet történetét és földrajzát. Háromszék megyében Kőrösön született 1784. április 4-én. Apja határőr székely volt, aki 10-12 hold földjét művelte. Fiát 1799-ben a nagyenyedi kollégiumba vitte tanulni. Azt követően még hat éven át tanult bölcsészetet és teológiát. 1815-ben a németországi Göttingen egyetemére ment. Itt megtanult arabul, mert hallott arról, hogy az arab könyvekben sok adatot lehet találni a magyarokról, valamint arról, hogy a magyarok a kínai könyvekben sokat szereplő ujguroktól származnak. A Fejér megyében született Sajnovics János írása már 1770-ben megjelent Koppenhágában, mely szerint a Norvégia északi részén vándorló lappok nyelvével rokon a mi nyelvünk. Két tábor nézett szembe egymással. Az egyik a finnekkel, lappokkal való rokonságot hirdette. A másik tábornak nem tetszett ez a halzsíros rokonság és a büszke ázsiai eredet, a hun rokonság mellett tört lándzsát. Ez a gyenge testalkatú, makacs székely — aki angol nyelvű írásaiban magát így nevezte: seculo- hungarian of Transylvania, azaz székelymagyar Erdélyből —, fejébe vette, hogy felkeresi a magyarok őshazáját Ázsiában és eldönti a magyarok eredetével, őshazájával kapcsolatos tudományos kérdést. 1818. végén Göttingen- ből hazatért szülőföldjére. A Zágon melletti Kőrösről 1819. november 23-án indult el gyalog és november 28-án a Vöröstorony-szo- roson át örökre elhagyta hazáját. Bukaresten, a mai Bulgárián, Görögországon át elérte a tengert és hajón átkelve érkezett Alexandriába. Majd következett Ciprus, Libanon, Beirut, a mai Szíria, Irak, Bagdad, Irán, Teherán. Tovább indult, mint eddig is gyalog, teveháton, hol európai ruhában, hol a helyi szokásoknak megfelelő öltözetben, kitéve magát a veszélynek, hogy eladják rabszolgának vagy egyszerűen kémnek tekintik és megölik. Az afganisztáni Kabulon át 1822-ben lépett India földjére Kasmírnál. Az angol kormánymegbízott segítségével jutott a Nyugat-Tibettel szomszédos Ladákh tartományba, ahol Zanglában, a zanszkári zárdában tartózkodott 1823. június 26-tól 1824. október 22-ig. Egy tudós láma segítségével tanulmányozta a tibeti irodalmat. Szkander bégnek, Sándor úrnak nevezték, de nem élt úri módon. Látástól vaku- lásig bújta a könyveket. Tápláléka csak zsíros tea volt. A 3x3 méteres szobájában sohasem égett a tűz. Télen a szabadban 20-30 fokos volt a hideg, amely a szobájában is 10-15 fokot jelentett. Tibeti ruhában járt, ami egy daróckaftánt jelentett. Fején felhajtott szélű prémes sapka, a lábán nemezcsizma vagy szalmabocskor volt. Télen birkabundát vett fel és lábára szőrmével kitömött csizmát húzott. Ilyen körülmények között 16 hónap alatt képes volt megírni a tibeti nyelvtant, Tibet történetét, földrajzát, irodalmát. Már ekkor készen volt 30 ezer szóra terjedő szójegyzete. 1825 januárjában megírta jelentését Calcuttában az Ázsiai Társaságnak és kérte támogatásukat. Ezt megkapta és folytatta munkáját az angolok szolgálatában. Tanulmányozta az óindiai szanszk- rit nyelvet, amely indoeurópai nyelv. 1831-ben Calcuttába érkezett és három év múlva 1834 januárjában jelent meg az angol-tibeti szótár a calcuttai baptista misszió nyomdájában. A Bengáliai Ázsiai Társaság 1834. február 6-án egyhangúlag tagjává választotta. Itt számos tanulmányt írt és rendezte a Tudós Társaság könyvtárát. Itthon a Magyar Tudós Társaság 1833. november 15-én választotta tagjává, de erről csak 1835-ben értesült. A Teheránba küldött 300 aranyat is megkapta Calcuttában. Örömmel töltötte el, hogy Szabolcs megye 250 forinttal segítette a tudós munkáját. Már 58 éves volt, amikor elhatározta, hogy a tiltott városba, Tibet fővárosába, Lhászába megy eredeti célját teljesíteni. 1842 február közepén indult útnak. Március 24-én érkezett Dardzsilingbe, ahol már feltűntek a Mount Everest, a Csomo- lungma csúcsai. Április 6-án lázas lett és április 11-én meghalt. Április 12-én temették el. A bengáliai Ázsiai Társaság állított nyolcszögű emléket neki. Az angol nyelvű felirat összegzi életművét. Reményi Mihály PLAKÁTOK A környezetért Micsoda jövő!? — a Földgolyó ott lebeg egy WC-csésze fölött. Mint pusztulásra, megsemmisülésre ítélt felesleges hulladék. Vajon gyáróriások füstfelhője vagy magasra nőtt fák lombja borítja be számunkra az eget? Lesz-e még 2000-ben tiszta víz, s hattyú a tavon? Elkéstünk, vagy van még remény? Elpusztítjuk-e a természetet, és vele halunk, mi emberek is? — Agresszív és progresszív kérdések, megállapítások. Néhány szó, néhány jelkép és kép. Hatásos, jól szerkesztett, grafikailag pontos és bravúrosan ötletes. Kétszázötvenhat egyedi kiállítási poszter. Mindegyik a környezetvédelemről szól, kiabál. A Magyar Nemzeti Galéria kupolájában rendezték meg Sós László és Kemény Éva 2000?! — környezet- és természetvédelem című kiállítását. A So-Ky néven dolgozó grafikus alkotópáros elkötelezetten, már-már megszállottan hisz a művészet hatalmában. Abban, hogy a plakát képes befolyásolni tetteinket, terveinket. Hisznek benne, különben nem áldoztak volna alkotó ambíciót, időt, pénzt e lenyűgöző vállalkozásba. Az ember is a bioszféra része. De járványok, gyógyíthatatlan kórok pusztítják, az AIDS, az ebola, meg a szellemi fertőzések, a fasizmus, a fajgyűlölet, az emberi jogok sárba tip- rása, a kultúra szennyezése. Címeket, plakátszövegeket idéztem. Mert lényegre törők, roppant kifejezők. Világos beszéd. Hatásos és érthető. Egy plakát a sok közül Körösi Csorna Sándor /MT). w./iq. A KM VENDÉGE Új színész főszerepben Bodnár István Ritka dolog, hogy a színházi évad közepén új művésszel találkozhatunk egy színházi társulatban. Szalma Tamás nevét pedig csak a februárban bemutatott Vén Európa Hotel szereposztásában láthattuk először. A Színművészeti Főiskolán 1981-ben végzett Békés András osztályában. A főiskola elvégzése után előbb a zalaegerszegi, majd a kaposvári színházban játszott. Hivatalosan egyik társulatnak sem tagja közalkalmazottként. Legutóbb a Pécsi Nemzeti Színházban dolgozott, a Julius Caesar című drámában Brutust alakította. Most Nyíregyházán több feladatot is kapott, ő az egyik főszereplője az Azt hiszem, megcsináljuk című darabnak. A színházi társalgóban folytatott beszélgetésünk során először is a szabadúszásról, a színészek kiszolgáltatottságáról kérdeztem. — Mindig annak a társulatnak vagyok a tagja, ahol játszom. Kétségkívül ez bizonyos szabadsággal és kiszolgáltatottsággal is jár. Mindig is úgy gondoltam viszont, hogy a színpadra színész minőségében, szakmai megítélés szerint jusson a művész, ne pedig különbö ző kapcsolatoknak köszönhetően. Sajnos, manapság ez egyre nehezebb. Ezért aztán, olyan színházakban próbálok játszani, ahol szükség van rám. A mesterségről szőtt régi álmaimat csak így tudom megtartani, így őrizhetem meg önbecsülésem. □ Ez bizonyára így van, de a társulati tagság biztonságot, állandó fizetést, munkát, szerepet jelent... — Sajnos, színész társaim mindenütt az országban anyagi bizony talanságban élnek. Néhány példát leszámítva a legtöbb színész megalázóan kevés fizetést kap, ez tehát korántsem jelent biztonságot. O Hogyan került most egyszerre Nyíregyházára? — Verebes színidirektorral már évekkel ezelőtt beszélgettünk arról, hogy a Móricz Zsig- mond Színházban majd foglalkoztat. Úgy látszik, most jött el az ideje. Áz idén két vagy három darabban is játszom. □ Nem is akármilyen szerepet kapott, hiszen Albee Azt hiszem, megcsináljuk című produkciójában főszerepet kapott. Hogyan látja belülről a darabot és a szerepét? — Remek, jó darab. Remélem, jó szórakozásban lesz részük azoknak, akik megtekintik. Módot ad némi gondolkodásra is, amellett egy kicsit a krimire emlékeztet. □ Milyennek találja a Móricz Zsig- mond Színház társulatát egy kívülről jött színész? Hogy érzi magát Nyíregyházán? — Jól érzem magam Nyíregyházán. Egyedül a távolság okoz gondot, de azt meg lehet szokni. Pécsett és itt megvan az a légkör, amire szükségem van ahhoz, hogy ne érezzem fölöslegesnek ezt az egyébként egyedülállóan gyönyörű hivatást. Itt sok színészben megvan az igény, hogy ma jobb legyen, mint tegnap és holnap jobb legyen, mint ma. Cl Úgy tűnik, ebben az évadban lesz tehát munkája Nyíregyházán. Hogyan tovább? Mik a tervei? — Konkrét ajánlatom van Nyíregyházáról, de valószínűleg Pécsett is számítanak a munkámra. Úgy tűnik, kialakult közöttünk egy szorosabb „viszony”, amely addig folytatható, amíg örülni tudunk egymásnak. A kényszerűségeket, ha csak tehetem, megszüntetem az életemben. Távolabbi terveket nincs értelme szövögetni, az biztos, hogy életem végéig színész maradok. Ez az egyetlen kényszerűség, amit nem tudok és nem is akarok megváltoztatni. Szalma Tamás Martyn Péter felvétele
