Kelet-Magyarország, 1997. április (54. évfolyam, 75-100. szám)

1997-04-16 / 88. szám

IVV/. április 16., szerda GAZDASÁG A lakosság egyötöde keres Az aktív dolgozók terhe egyre nyomasztóbb — mutatják a KSH adatai Nyíregyháza (KSH - Dajka János) — A Központi Statisz­tikai Hivatal 1870 óta tíz­évenként tart teljes körű népszámlálást, sőt az 1960- as évek óta mikrocenzus (kisnépszámlálás) végrehaj­tására is sor kerül. A legutóbbi 1996. április else­jei eszmei időponttal végre­hajtott mikrocenzusban az or­szág lakosságának 2 százaléka vett részt. Ennek az adatgyűj­tésnek most az adott különös jelentőséget, hogy az 1990. évi népszámláláskor éppen kezde­tén voltunk annak a gyors áta­lakulásnak, mely napjaink tár­sadalmi, gazdasági életét a ko­rábbiakhoz képest alapvetően megváltoztatta. Összetett hatások Az adatok értékelése rávilágít azokra az összetett hatásokra, amelyek befolyásolták a de­mográfiai, foglalkoztatási fo­lyamatokat, a háztartások és családok jellemzőit, a lakáskö­rülmények alakulását. Az egyik legnagyobb léptékű vál­tozás a lakosság foglalkoztatá­sában, a gazdasági aktivitás­ban következett be. Egyrészt bővült a gazdaságilag nem aktív réteg az aktívak terhére, másrészt a gazdaságilag ak­tívak struktúrája is jelentősen I partner Budapest (KM) —-. Az Ipari, Kereskedelmi és Ide­genforgalmi Minisztérium nemrég bevezetett gazda­sági információs szolgála­ta: az „Ipartner” telefonja­in (269-3703, 111-9669, 131-4375) április 16-án, szerdán az európai uniós szabványokra vonatkozó témák után lehet tudako­zódni, április 17-én, csü­törtökön pedig a latin-ame­rikai országokkal való ke­reskedésre vonatkozó kér­déseket lehet feltenni az il- letékes minisztériumi szakembereknek naponta 12-től 16 óráig. módosult. Szabolcs-Szatmár- Bereg megyében a népesség kétharmada (országosan 60 százaléka) gazdaságilag nem aktív. A lakosság alig több mint egyötöde tartozik az ak­tív keresők közé, arányuk a megyében 8 százalékponttal kisebb az országostól. Ugyan­akkor a magasabb gyermek­szám miatt az eltartottak ará­nya itt 32 százalék, szemben az országos 28 százalékkal. Az aktív keresők és a nem ak­tívak egymáshoz viszonyított aránya már a nyolcvanas évek­ben jelezte, hogy az aktív tevé­kenységet folytatókra háruló terhek társadalmi méretekben nagyobbak lettek. A 100 aktív keresőre jutó nem aktívak szá­ma országosan lényegesen (1980 és 1990 között 111-ről 129-re) növekedett. Ez a fo­lyamat a ’90-es években erő­teljesen felgyorsult és a muta­tó értéke 6 év alatt 190-re nőtt. Aktív keresők Megyénkben a gazdaságilag aktívak kötelezettsége ennél jóval nagyobb, itt 100 aktív keresőre 44 százalékkal több (278 fő) nem aktív személy jut, ami a megyék között is a legmagasabb. Az aktív keresők aránya az utóbbi hat évben főleg a legfi­atalabb (25 éven aluli), vala­mint az 50 éves és idősebb korcsoportba tartozók körében csökkent. A fiataloknál ennek oka a nappali tagozaton tanu­lók növekvő száma, valamint a pályakezdők munkanélküli­sége. Az 50 éven felüliek ese­tében különösen a tartós mun­kanélküliség jelentett komoly veszélyt, minthogy ők állásuk elvesztése után nehezebben tudtak új munkalehetőséghez jutni. Ez teszi érthetővé, hogy miért folyamodtak viszonylag nagy hányadban a korhatár előtti nyugdíjazás (a megyé­ben elsősorban rokkantnyug­díjazás) különböző formáihoz. A mikrocenzus felvételekor a megyében élők 7 százaléka (40 ezer fő) vallotta magát munkanélkülinek, ami 19-20 százalékos munkanélküliségi rátának felel meg. Az aktív ke­resők nemzetgazdasági ág sze­rinti megoszlása is nagymér­tékben változott. Országosan hattizedük, a megyében 55 százalékuk a tágan értelmezett szolgáltatási ágak valamelyi­kében, az úgynevezett tercier szektorban tevékenykedik. Tartós tendenciaként észlel­hető a mezőgazdaságban és er­dőgazdálkodásban foglalkoz­tatottak részarányának csök­kenése. Megyénkben ez a nemzetgazdasági ág 1970-ben még az aktív keresők 45 szá­zalékát, 1990-ben is több mint egyötödét, 1996-ban már csak egytizedét kötötte le. Ez a csökkenés arra is rávilágít, hogy az évtized elején a me­gye mezőgazdaságában fog­lalkoztatottak váltak először tömegesen munkanélkülivé vagy gazdaságilag inaktívvá. Az aktív keresők zöme (orszá­gosan 83, a megyében 84 szá­zaléka) ma is alkalmazotti munkaviszonyban dolgozik. Tartós tendenciák Helyzetük azonban érdemle­gesen változott azáltal, hogy munkáltatójuk 1990-ben még döntő többségében az állami szektorba tartozott, 1996-ban viszont jelentős részük ma­gánszemély, magánvállalko­zás, illetve társulás volt. Az aktív keresők körében növeke­dett az egyéni vállalkozók tá­bora, részarányuk országosan 15, a megyében 10 százalék. Viszonylag kevés a társas vállalkozások tagjainak száma és aránya, de a szövetkezeti tagság is csak 1,6-1,7 százalé­kát teszi ki az aktív keresők körének. Az átalakulási folya­mat az ingázók arányát alig érintette. Az aktív keresők vál­tozatlanul negyede, a megyé­ben háromtizede naponta in­gázók csoportjába tartozik. (Grafikon az 1. oldalon) A megye első ötven vállalata Nyíregyháza (KM - Ny. Zs.) — A közelmúltban első alka­lommal jelent meg Szabolcs- Szatmár-Bereg megye 50 leg­jelentősebb vállalkozását be­mutató kiadvány, mejyben a Megyei Fejlesztési Ügynök­ség az 1994-95-ös bevallások eredményességi mutatói alap­ján választotta ki a cégeket. Az élénk szakmai érdeklő­désre közöljük a megyei TOP 50 listáját: Agro-City Mező- gazdasági Kereskedelmi és Szolgáltató Kft., Agrogép Gépgyártó Kft., Alkaloida Ve­gyészeti Gyár Rt., Bátortransz Kft., Bereg Crystal Kft., Betu- lafarma Gyógyszergyártó Kft., Buchman Optikai Csúcster­mék Export Rt., Carl Zeiss Hungária Optikai Kft., Carof- lex Fékbetétgyár Kft., Diru- váll Ruházati Kft., Dunapack Rt., Elit Ruhagyár, Első Kelet- Magyarországi Befektetési és Eszközhasználati Kft., Éelsőti- szávidéki Almafeldolgozó Kft., Fevill-Electric Kft., GE Lighting Tungsram Rt., Haj­dú-Bét Rt., Interspan Faipari Kft., Isobau Építőmérnöki Kft., Kallux Cipőipari Szövet­kezet, Kárpát-Food Kereske­delmi és Húsipari Kft., Kelet­hús Húsipari Rt., Kelet-Spe- eck Építőipari Kft., Lady-Line ’93 Kereskedelmi Kft., Ma­gyar Optikai Művek Vízmé­réstechnikai Rt., Marso Kft., Mátészalkai Sütőipari Rt., MSK Hungary Gépgyártó Bt., Nyidofer Rt., Nyírbau Építő Kft., Nyírgabona Kft., Nyírség Sütőipari Kft., Papp-Ker Kft., Sandra Form Euromobili Kft., Sotex Kft., Start Rehabilitáci­ós Vállalat, Szabolcs-Gabona Rt., Szabolcstej Tejipari Rt., Szalka Kárpitos Rt., Szigma ’95 Építőipari és Gépipari Rt., Taurus Carbonpack Kft., Tau­rus Mezőgazdasági Abroncs Kft., Taurus Pálma Kft., Té- kisz Kereskedelmi Kft., Tí­már-Gumi Ipari és Kereske­delmi Kft., Tiszatej Kft., Uni­lever Rt., Vagép Rt., Vajai Zöldség-Gyümölcs Kft., Vár- da-Drink Rt. Gumicsizma és olykor stoplis csuka □ A munka mel­lett mire futja az idejéből? — Gyerekként megszerettem a labdarúgást. Tanul­mányaim alatt is futballoztam. Ez életemnek egy ré­szét, egy nagyon fontos részét jelen­tette, jelenti. Ti­zenöt éve játszom a helyi csapatban. Büszkék vagyunk arra, hogy Tiszakó- ród 1971 óta állan­dóan a városkörzeti I. osztályban szere­pel. Különösen a vetés, betakarítás Tiszakóród (M. K.) — Vala­mikor biztos egzisztenciának számított az iskolában szer­zett agrár végzettség. A rendszerváltozás a gazdasá­gi életben is módosítást ered­ményezett. Gyulai Zsolt ti- szakóródi fiatal agrárius vállalkozásba fogott. — 1992 óta magánvállalkozó vagyok. Szántóföldi növény- termesztéssel és állattenyész­téssel foglalkozom. Földhöz a szülők, nagyszülők kárpótlási jegye, illetve földbérlet révén jutottam. Búza, kukorica, árpa a környék jellegzetes kultúrá­ja. Egyes területeken naprafor­gót is eredményesen lehet ter­melni. Ugyancsak nagy múltja van az almának, főleg a jona­tánnak. A szilva, de különösen a dió is nevezetes. □ Mennyire váltak be szá­mításai? — Ha arra gondolok, hogy ma a gazdaság minden terüle­tén nehéz boldogulni, nincs különösebb okom a panaszra. Dolgozni kell. Nem tudtam minden elképzelésem megva­lósítani. A családdal közösen végezzük a gazdálkodást, illet­ve alkalmazottam is van. Tu­domásul keit enni, hogy a mezőgazdaságban az időjárás nagyban befolyásolja az em­ber életét. Szezonidőben sok­szor még az alvásra sem jut idő. Éjfélig, hajnalig kint va­gyunk a mezőn. Akkor még mindig befolyásolja az ered­ményességet, hogy milyen áron illetve mikor tudjuk elad­ni a terméket, s mikor kapjuk meg az árát. Ezért kell több mindennel foglalkozni. Juho­kat is tartunk. A trágya a rosszabb minőségű szántóföl­dekre kerül, ahol már több éve nem használtak szervesanya­got. □ Milyen mezőgazdasági gépek segítik a családot a munkában? — Apósommal közösen üzemeltetünk egy kombájnt, a tárcsa, a vetőgép, kultivátor, rendsodró ugyancsak rendel­kezésre áll. Saját munkánk el­végzése után szívesen segí­tünk másnak is. A falubeli la­kosok tudnak erről, s ha szük­ségük van gépeinkre, felkeres­nek bennünket. Nem rendelke­zik minden földtulajdonos megfelelő gépi eszközállo­mánnyal. idején kell nagyon jól meg­szervezni az otthoni munkát, hogy ott lehessek a fiúkkal a mérkőzéseken. Nagyon remé­lem, hogy a jövőben sem okoz majd megoldhatatlan feladatot a két tevékenység összeegyez­tetése. Mindig is nagyon sze­rettem a falusi életet, a földet, a mezőgazdasági munkát. Igaz, az iskolában még arra képeztek ki bennünket, hogy nagyban tervezzünk és gon­dolkodjunk. Most ugyanezt igyekszem kicsiben megvaló­sítani. Fődíjas a tetőn Nyíregyháza (KM - GB) — Az év tetőjét 1996-ban Magyarországon szabolcsi cég, a Szakszig Kft. készí­tette — jelenthetjük ki örömteli büszkeséggel. Az építőipari szigetelési mun­kák terén az ország határain kívül is ismert nyíregyházi kft. ugyanis a fővárosban közelmúltban befejeződött Construma Építőipari Kiál­lításon és Vásáron az Épü­letszigetelők és Tetőfedők Szövetsége által kiírt, az „Év Tetője” pályázaton fő- díjat kapott, amelyet április 11-én adtak át Bagaméry Lajos ügyvezető igazgató­nak. A rangos szakmai meg­mérettetést jelentő verseny­ben az ország legjobb szi­getelő, tetőfedő, bádogos szakemberei előtt, laposte­tő-szigetelési kategóriában nyerte a fődíjat a Szakszig. A nemzetközi zsűri által e jelentős elismeréssel díja­zott munka az a különleges szigeteléssel ellátott, növé­nyekkel telepített zöldtető volt, amelyet a budapesti Westel Rádiótelefon Kft. székházára készítettek el az elmúlt évben a nyíregyházi­ak. A Szakszig egyébként a zöldtetők kivitelezése mel­lett a földtéglagyártással és az oldószermentes környe­zetkímélő bevonatszigete­lési rendszer alkalmazásá­val igyekszik bekapcsolód­ni a környezetvédelmi programba. Bankugrás keletre Nyíregyháza (KM) — Az Inter-Európa Bank első kül­földi kirendeltségét idén Kijevben nyitotta meg, ahol a cég vezetői az ukrán-ma­gyar, valamint az olasz­magyar gazdasági kapcso­latok növekedését is várják, hangzott el a pénzintézet el­múlt heti nyíregyházi sajtó- tájékoztatóján. Ennek elő­segítésére nyitották meg a szintén olasz többségi tulaj­donban lévő TÉKISZ Rt. területén újabb hazai kiren­deltségüket. A 16 éves múltra vissza­tekintő bankot külkereske­delmi vállalatok alapítot­ták, szabad pénzeszközeik összegyűjésére, hogy azt exportbevételt jelentő fej­lesztésekre fordítsák. Az Inter-Európa Bank a pénz­intézetek közül elsőként ke­rült vegyes tulajdonba, 1989-ben az olasz Sanpaolo Bank vásárolta meg többsé­gi részvénycsomagját. Az­óta a spanyol Santander Bank 10 százalékos tulaj­donrészt szerzett, hazai pénzügyi befektető társaság is a tulajdonos lett, mellet­tük 1-2 százalék a sok kis­befektetőé, akik kárpótlási jegy ellenében jutottak részvényhez, de részvénye­sek külföldi nyugdíj és egészségbiztosítási pénztá­rak is. 1994-ben a bank részvényeit bevezették a tőzsdére, ahol kb. a részvé­nyek 40 százaléka forog, bár az is igaz, a vevők sok­kal többen vannak, mint az eladók. Emiatt két pénz­ügyi műveletre szánja el magát a bank, előbb a saját vagyonból alaptőke-eme­lést hajt végre, majd még egyszer megemeli az alap­tőkéjét. Az Inter-Európa számos terméke piacveze­tő, dr. Bódy László, az igazgatóság elnöke a tele­fonbanki szolgáltatás mel­lett a CompuServe-t emelte ki. Ügyfeleik számára uta­zás közben is elérhetők sa­ját cégének adatai. Rövid időn belül pedig az Inter­netre is felkerül a cég. Pier Franco Rubatto, a cég vezérigazgatója el­mondta, a banknál nagyobb a hosszú lejáratú hitelállo­mány, mint a rövid lejáratú, ami azt jelenti, hogy szá­mos gazdaságilag megerő­södött cég tevékenységét tudja finanszírozni a bank. A kijevi kirendeltség meg­nyitása után a következőt Romániában tervezik. Ru­batto szerint a bankok dik­tatúrája már a múlté, négy éve még félve jött hozzájuk az ügyfél, manapság az ügyfél nem mozdul, nekik kell felkeresni. Ráadásul az országban rengeteg új ke­reskedelmi bank alakult, ami a konkurenciát növeli. A magyar bankok ugyanak­kor nyugati színvonalú szolgáltatást nyújtanak. Az olasz bankszakember sze­rint a magyar gazdaság fel­szálló ágban van, amit a ta­valyelőttihez képest csök­kenő kamatlábak, a jelentős befektetések is jelzik. A bankról szólva kifejtette, a klasszikus banki feladatok­kal foglalkoznak, ha azok­nál a kényszerbefektetések­nél, ahol a hitelt részvénnyé átkonvertálták, a részvé­nyek rentábilisak lesznek, akkor eladják őket. A két bankvezető szólt arról is, hogy a nyíregyházi fiókot ismét bővítik, elsősorban a földszinti szűk fogadórészt szeretnék tágasabbá tenni. Minőségi élelmiszerek Nyíregyháza (KM) — Jó gyártási gyakorlat az élel­miszeriparban címmel ta­valy jelent meg Magyaror­szágon az a könyv, amelyet hazai szakemberek az UNI­DO segítségével állítottak össze. A kiadvány az élel­miszer-biztonságtól a mi­nőségi szempontokig ösz- szefoglalja mindazt, ami a mai korszerű gyártáshoz szükséges. Ezekről a gya­korlatokról a napokban a nyíregyházi EKO Kft.-nél megyénkbeli élelmiszeripa­ri szakembereknek tartottak előadásokat, amelyet a Mi­relité Hűtőipari Fejlesztési és Minőségvizsgáló Intézet szervezett. Sósné dr. Gaz­dag Mária, az intézet mű­szaki tudományos kandidá­tusa elmondta, Nyugat-Eu- rópában évek óta hasznosít­ják ezeket a gyakorlati ta­nácsokat. jelentős áruház­láncok, mint például a Met­ro, vagy a Tesco beszállító­inak ajánlja a könyvben megfogalmazottak betartá­sát. Les Bratt, az angol C&C cég képviselője hoz­zátette, a gyártásnál a leg­fontosabb az élelmiszer­biztonság, amely nemcsak a személyi higiéniát, hanem például a hulladékkezelést, a fertőzés elleni védelmet is magában foglalja. Nem minden földtulajdonos rendelkezik a Gyulaiékhoz hasonló gépparkkal A szerző felvétele

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents