Kelet-Magyarország, 1997. április (54. évfolyam, 75-100. szám)

1997-04-14 / 86. szám

1997. április 14., hétfő KULTÚRA Például: történelemből A leendő történészek Nagy Ferenc tanár úr előadásán Kállai János Nyíregyháza (KM) — A nyír­egyházi tanárképzőre jelent­kezők körében változatlan népszerűségnek örvend a történelem szak. E stúdium­ból a bejutáshoz eleget kell tenni írásbeli és szóbeli köve­telményeknek; mindkét for­mában vár megméretés a je­lentkezőre. — Az írásbeli feladatsor a gimnázium négy évfolyamán jelenleg használatos tankönyvi anyagra épül — tájékoztat dr. Sallai József főiskolai docens. A szakközépiskolában érettsé­gizők e körülményre figyelje­nek! — A tesztben szereplő kér­dések a história tudományá­nak a kulcsfogalmára: a törté­nésre irányulnak, melyek sze­mélyekhez kötődnek, hely-idő viszonylatában „jelennek” meg. Pl. Mikor zajlott le egy háború, milyen időinterval­lumban? A feladatok értelme­zését személy(nevek), helyszí­nek, időpontok (évszámok, dátumok) pontos ismeretében lehet elvégezni. A tesztnek az objektív, minden kérdésre egyetlen hely es választ feltéte­lező része az írásbelin megsze­rezhető pontszám felét adja. A másik fele az ún. esszéfelada­tokból — öt ilyennel kell meg­birkóznia a jelöltnek — jöhet össze. Néhány szó az „egyvá­laszos” kérdésekről. Jelentős részük idő(kor) ismeretet kér: mikor volt, melyik volt előbb; kortársak lehettek-e bizonyos személyek. Másik típus: fogal­mak ismerete. Nem a definíci­ók szintjén kérjük; a vizsgázó­nak értelmeznie kell pl. a hi­degháború, a köztársaság, a monarchia fogalmát. Számíta­ni kell olyan kérdésekre, me­lyek a történelmi térbeli válto­zásokra irányulnak. Pl. Melyik mai ország területén volt Babi­lon? Melyik ország gyarmata volt a mai...? Milyen néven ta­lálkozott az adott várossal ta­nulmányai során (Konstanti­nápoly, Bizánc, Isztambul)? Vagy: A történelmi Magyaror­szág bizonyos része mely or­szág területén található ma? Más: Milyen nyelven beszél­nek pl. Belgiumban? Az írás­belin mindig sok gond van a művelődés-, a vallás- és a technikatörténeti feladatokkal. Rájuk érdemes alaposan felké­szülni! — Jó, ha tudatosul a felvéte­lizőben: a tankönyv nemcsak szöveg! Képek, térképek, gra­fikonok, ábrák találhatók ben­ne. Funkciójuk ugyanúgy az információközvetítés, mint a leírtaké. A feladatok, kérdések jelentős része valamilyen mó­don kapcsolódik hozzájuk! — Az esszékérdéseket ille­tően meglepetés nem érheti a vizsgázót. A felvételi tájékoz­tatóban ismertetett témakörök­re épül az öt kifejtendő esszé­kérdés — 1-1 oldal terjede­lemben. Ez kemény próba! Úgy kell kifejteni az egyes té­Balázs Attila felvétele mákról a mondanivalót, hogy az értékelhető elemek (nevek, évszámok, adatok, címek) do­mináljanak benne. Nem lehet mellébeszélni! — A szóbeli vizsgán a tájé­koztatókban közzé tett tétele­ket húzza a jelölt. Egyet az egyetemes, egyet a magyar történelemből. Negyedórát kap a feleletre. A bizottság dönti el: a két tétel közül me­lyiket kéri részletesebben. Vi­gyázat! A felvételi vizsga a négy középiskolai év teljes anyagára épül, vagyis bővebb ismeretet feltételez, mint az érettségi! (A sorozat következő része —Hogy a vizsgád sikerüljön... például: földrajzból — lapunk április 18-i számában lesz ol­vasható.) Örök talány a tehetség titka Baranyay László A szerző felvétele Nyíregyháza (KM - MML) — Sok neves vendéget kö­szönthettek az elmúlt napok­ban a nyíregyházi Művészeti Szakközépiskolában, hiszen a megalakulásának 10. év­fordulóját ünneplő zenei ta­gozat jubileumi rendezvény- sorozatát több előadómű­vész is megtisztelte jelenlété­vel. Közöttük volt Baranyay László zongoraművész, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főis­kola tanára is. □ Elfoglalt zongoraművész, szinte minden napra van vala­milyen programja. Miért fon­tos önnek, hogy távol a fővá­rostól, Nyíregyházán vállaljon bemutató tanítást? — Ha hívnak, mindenho­va elmegyek, Görögországtól Spanyolországig már sok he­lyen tartottam bemutató taní­tásokat. Számomra az a fon­tos, hogy alkalmam legyen át­adni a tapasztalataimat a fiata­loknak. Szerencsére, mint itt Nyíregyházán is, a foglalkozá­sokra olyan gyermekeket ka­pok, akik már kész művészek, vagy nemsokára azok lesznek. Haj­lékonyak, rugal­masak, értik, amit mondok. A bemu­tató tanításokat másként hallgatják a tanárok, másként a növendékek. Igyekszem mon­danivalómat minél érthetőbbé tenni, ennek érdekében utalok irodalmi, képzőművészeti alkotásokra. □ Mennyire van kapcsolata a Mű­vészeti Szakközép- iskola zenei tago­zatával? — Régóta tar­tom a kapcsolatot a zenei tagozattal, hiszen Sára Jenő tanár úr jó barátom, Fehér Ot­tó igazgató úrral pedig egy év­folyamon tanultam a Zeneaka­démián. Még közös növendé­künk is van Sára Jenővel, fi­gyelemmel kísérem ugyanis a most negyedikes Gyülvészi Gábort, aki az akadémián sze­retné folytami tanulmányait. Sajnos, az iskola hangszerei nagyon rossz állapotban van­nak — mindezt a zongorákra értem, csak azokról tudok vé­leményt mondani. Természe­tesen megértem, hogy egy is­kola önerőből nem tud beru­házni, ám egy idő után majd úgy járnak a növendékek, mint az a sofőr, aki Ladán gyako­rolt, és a Forma-1-ben indul. Q Mikor derül ki valakiről, hogy mennyire tehetséges? — A kor és az egyéniség vá­logatja, s az sem mindegy, hogy fiúról vagy lányról van-e szó. Arról sem szabad elfelejt­kezni, vannak korán és későn érő típusok. Egy tehetség mil­lió összetevőből áll. Sok tehet­séges gyermeket láttam már, de száz százalékkal nem me­rem megjósolni, mi lesz az il­letőből. □ Több évtizede van már a művészpályán, mégis leült gyakorolni minden este itt Nyíregyházán. Ennyi év után is szükség van a próbára? — A hangszeren való játék keveréke egy sportoló és egy színész teljesítményének. Az élvonalban edzés és próbák nélkül huzamosabb ideig nem lehet megmaradni. Nem a má­nak, hanem a holnaputánnak gyakorolunk. Ha ma ugyanis nem gyakorolok, nem ezen a héten veszem észre, hanem később. Floralia Tác (MTI) — Az idén is­mét lesznek Gorsiumi Játé­kok a Tác melletti római kori feltárás színhelyén. A székesfehérvári Szent Ist­ván király Múzeum által szervezett programsoroza­tot április 28-án az amik Rómában Kr. e. 238-tól minden esztendőben nagy pompával megült Floraliá- val nyitják meg, majd má­jus 4-én gladiátoijátékokra és Euripides Helene című drámájának a bemutatására kerül sor. Huszonnégyes honvédek a Kárpátokban Dankó Mihály Nyíregyháza — Szomorú ap­ropója van Be ne János, a Jósa András Múzeum főmuzeoló­gusa és Szabó Péter, a hadtör­téneti intézet főmunkatársa napokban megjelent Huszon­négyes honvédek a Kárpátok­ban című könyvének, mely a magyar királyi 24. gyaloghad­osztály történetét dolgozza fel 1944-1945 időszakban. Ugyanis most áprilisban lesz 53 éve, hogy hadosztály elin­dult a frontra. Mint a kötet bevezetőjében olvasható: a második világhá­ború utolsó évei mind Ma­gyarország, mind a hadsereg szempontjából sorsdöntőnek bizonyultak. Ez időszakot is a kényszerű német szövetség korlátái és következményei, a szembenálló ellenséges hadse­reg technikai és számbeli fölé­nye, s a háború megannyi, ma­gyar szempontból roppant előnytelen matematikai tör­vényszerűsége jellemezte. A szerzők e művükben a Nyíri bakák a Donnál című könyvük folytatásaként tovább követik a Szabolcsból, Szatmárból és Beregből származott honvé­dek sorsát, kik 1944 tavaszától elsősorban az ungvári pa­rancsnokságé 24. gyaloghad­osztály kötelékében vettek részt a háború végső küzdel­meiben. A kiadvány inkább helytör­téneti jellegű, s a magyar kirá­lyi honvédség krónikájának csak egy kis szeletét tárgyalja. Mégis fontos adalékul szolgál­hat a második világháborús katonai részvételünk — rész­leteiben még kevésbé bemuta­tott — utolsó fejezeteihez. (Bene János-Szabó Péter: Huszonnégyes honvédek a Kárpátokban. A m. kir. 24. gyalogezred története 1944- 1945. Kiadja a nyíregyházi Jósa András Múzeum) Az utazás öröme Antal Attila Nyíregyháza — A tavaly napvilágot látott előző könyvében gyermek- és if­júkora tájaira kalauzolta ol­vasóit Bodnár István, újabb kötetében pedig, mely nem­rég került az olvasók elé, hazai és külföldi utazásairól ad számot. Európa kék ege alatt — olvasható a mozai­kosan elrendezett színes ké­pek között a fedőlapon. Fi­gyelembe véve, hogy az egybegyűjtött írások mint­egy fele megyénk, s a vele szomszédos tájak neveze­tességeit, szépségét idézi meg, a cím egyben állás- foglalás is: minden ellenke­ző híreszteléssel szemben Európa lakosai vagyunk mi is itt, Északkelet-Magyar- országon. A tizenöt útibeszámoló s a tucatnyi rövid költemény arról tanúskodik: szerző­jüknek sikerült elkerülni a hasonló vállalkozások szokványos buktatóit. Bod­nár István — bár írásai sok ismert és kevésbé ismert tényt, adatot közölnek — nem akar jólinformáltságá- val kitűnni, nem szándéko­zik versenyre kelni az úti­könyvekkel az adatok hal­mozásában, és „felfedezni” se kívánja a meglátogatott várost, tájat, országot. írásai egy örömökre és szépségekre nyitott utazó beszámolói inkább, ame­lyek személyességükkel, lí- raiságukkal nyerik meg az olvasó szimpátiáját. Múlt és jelen pillant egymásra a tokaji szőlősgazda pincéjé­ben, jégkorszakok és fel­melegedési periódusok em­lékét őrző vegetáció virul Bátorliget párás levegőjé­ben, honfoglalók nyomait őrzi a táj a Felső-Tisza mentén, az „érdemes élni” érzése sugárzik a halott impresszionista mesterek képeiről Párizsban, őseik szokásait idézik vendégeik és önmaguk örömére a halk szavú finn házigazdák, Szent Ferenc működése óta alig változott valami Assi­siben... Bármerre jáijon is, a szerző jól ismeri az éppen ott honos virágok neveit, olykor rövid jellemzést is ad róluk, megkóstolja s vé­leményezi a helyi ételkü­lönlegességeket, az pedig egyenesen üdítő hatású az olvasó számára a mai pénz­hajszoló világban, ahogy a vérbeli ásványgyűjtő lelke­sedésével kőzetzsákmányá­ról tudósít, vagy egy lepke­lenyomat szépségét részle­tezi. A figyelmes utazó évődő hangon találgatja a tokaji lányok varázsának titkát, szellemes anekdoták­kal érzékelteti az olasz ven­déglők árainak meglepő „színvonalát”, spanyolor­szági élményeiről szólva pedig a délutáni alvás elő­nyeinek ismertetéséről sem feledkezik meg. A prózai tudósítások között versek kaptak helyet. Ezek a leíró, impresszionista jellegű köl­temények a kötet lírai jelle­gét erősítik. Bállá László... ...Kárpátalján élő magyar íróval rendeznek ma dél­előtt tíz órától találkozót a nyíregyházi tanárképző fő­iskola 1. számú körelőadó­jában. Az összejövetel házi­gazdái a NYIFE Hungaro­lógiai Intézete és a BGYTF Irodalom Tanszéke. (KM) Váci Napok... ...kezdődnek ma a nyíregy­házi Váci Mihály Általános Iskolában. A megnyitót 9 órakor tartják a Manda II.- ben levő Váci Emlékház­nál. Beszédet mond: dr. Margócsy József nyugal­mazott főiskolai főigazga­tó, irodalomtörténész. Gávavencsellőn... ...a Rakovszky Sámuel Ál­talános Iskolában nyílik ma délután négy órakor tűzzo­mánc-kiállítás Kertész Ka­talin művésztanár munkái­ból. (KM) Az Űr érkezése... ...címmel rendezik meg — immár ötödik alkalommal — az országos ökumenikus (diák) szavalóversenyt Nyír­egyházán az Evangélikus Kossuth Lajos Gimnázium­ban. A döntőt, melyre húsz egyházi gimnázium 40 ver­senyzőjét váiják, április 20- án 9 órától tartják. (KM) Olav Petri... ...a CITO holland nyelvok­tatási szakértője tart elő­adást április 28-án 11 órától a nyíregyházi tanárképző főiskola 162. számú termé­ben. A négy nyelvű referá­tum címe: Angol, német, francia, orosz tesztek a tu­dásmérésben. (KM) A belga Urica kórus és a Piccoli Archi zenekar közös koncertjében gyönyörködhetett a napokban a Nyír­egyházi Zeneiskolában egybegyűlt közönség. Az est' díszvendégeként várt, kilencvenkét esztendős kiváló zeneszerző. Farkas Ferenc (képünkön jobbról) sajnos végül lemondta a meghívást, viszont a „piccolisok" vezetője, Tóth Nándor (balról) a nagysikerű zenei rendezvényről készített videofelvétellel tájékoztatta a „mesterek mesterét" Amatűr felvétel Hírcsokor _______

Next

/
Thumbnails
Contents