Kelet-Magyarország, 1997. április (54. évfolyam, 75-100. szám)

1997-04-02 / 76. szám

1997. április 2., szerda HÁTTÉR Kelei-Magyarország Levegőhöz jutott termelők Enyhítette az Országgyűlés a mezőgazdaságban dolgozók adó- és tb-jogszabályait Galambos Béla Nyíregyháza (KM) — Enyhí­tette az országgyűlés a me­zőgazdasági kistermelőket érintő, múlt év végén hozott adó- és tb-jogszabályokat és ugyancsak bizonyos enged­ményeket tett a demonstráló gazdák által erősen nehez­ményezett, az őstermelői iga­zolványokkal kapcsolatos adatszolgáltatások terén. Ezzel mintegy lélegzetvétel­hez juttatta a fojtogatás ré­métől félő, hátrányos helyze­tű térségekben viszont már sok esetben valóban fuldokló termelőket. Pontosan milyen módosítások azok, amelyeket a parlament különleges sürgősséggel tár­gyalva végül egyöntetűen és visszamenőleges hatállyal el­fogadott, nyilván valamennyi gazdát érdekli. Családi őstermelés A módosítások egyik fő eleme az, hogy az őstermelői termék­kört a kormányzat kibővíti a saját gazdaságban előállított élelmiszertermékekkel, vala­mint a bortermeléssel évi 4 millió forintos, illetve a virág- és dísznövénytermesztéssel évi 250 ezer forintos árbevéte­lig- Változás az is, hogy az említett termékekre — kivéve a virágot és dísznövényt — a kistermelők egységesen, bevé­telhatártól függetlenül az áfa rendszerében alkalmazhatják a kompenzációs felárat is. A törvénymódosítás egysze­rűsíti az őstermelői igazolvány kialakított rendszerét is. Emel­lett az őstermelői igazolvány­ba az értékesítés esetén, a fel­vásárlás helyén az őstermelő is beírhatja a bevételi adatokat. Jelentős könnyítésnek számít, hogy a családi típusú ősterme­lés segítésére a törvényjavas­lat választást tesz lehetővé, és bevezeti a közös őstermelői igazolvány kiváltásának lehe­tőségét, amely az együttlakó és együttdolgozó családtagok­nál jelentősen mérsékli az ad­minisztrációt. A közös igazol­ványban szereplő személyek változatlanul önálló ősterme­lőnek minősülnek, tehát vala­mennyien jogosultak a ked­vezményre. A mezőgazdasági ősterme­lésből származó árbevétel fel­ső határa 3 millióról 4 millió forintra emelkedik. Ha nincs más jövedelme, nem kell majd adóbevallást beadnia annak a tételes elszámolást választó őstermelőnek, akinek 1,5 mil­lió forint alatt marad éves be­vétele és ennek 20 százaléká­ról számlákkal rendelkezik. Ha a kistermelésből származó árbevétel nem érné el az évi 250 ezer forintot, erről elég egy egyszerűsített nyilatkoza­tot tenni, más adóköteles jöve­delemről szóló adóbevallás­ban nem kell erről nyilatkozni. Diszkrét adatok Azoknál, akik az átalányadó­zást alkalmazzák, a növényter­melésből és a -feldolgozásból származó bevétel 15, az állat- tenyésztésből és az állati ter­mékek feldolgozásából szár­mazó bevétel 6 százaléka szá­mít jövedelemnek. Bár a kor­mány által beadott módosító javaslat szerint nem kellett volna részletes adatokat kö­zölni az őstermelői igazolvány kiváltásakor a termelési felté­telekről, végül is a költségve­tési bizottság indítványát fo­gadták el. Ez előírja ugyan az őstermelő számára a földnagy­ságra, a művelési ágakra, állat- tenyésztés esetén az állattar­tásra alkalmas épületekre az adatszolgáltatást, de azt nem az őstermelői igazolványnak, hanem egy csatolt nyilatkozat­nak kell ezután tartalmaznia. Az adatok pusztán gazdálko­dási szempontokat szolgálnak, erősített meg a Pénzügymi­nisztérium államtitkára, aki hozzátette: a kormánynak to­vábbra sincs szándékában a részletezettebb nyilatkozat alapján, egy esetleges vagyoni típusú adóztatás kezdeménye­zése. Mindez az őstermelők érdekét védi, mivel segít ki­szűrni az esetleges közvetítő­ket és a borhamisítókat az ős­termelői kedvezmények igénybe vevői közül. A társadalombiztosítási-tör­vénnyel kapcsolatos legfonto­* sabb módosítás az, hogy az ős­termelők az egész évi egész­ségügyi hozzájárulást a beta­karítás után, a tárgyév novem­ber 30-ig fizethetik be. A költ­ségvetési bizottság itt is elfo­gadott egy módosító indít­ványt, nevezetesen azt, hogy ne csak az őstermelők, hanem a mezőgazdasági, halászati, vadászati társasvállalkozások is élhessenek e lehetőséggel. Ez azonban csak ebben az év­ben lehetséges a társasvállal­kozások esetében. A tb-változ- tatások révén az egyéni vállal­kozók járulékfizetési felső ha­tára idén is havi 99 ezer forint, azaz napi 3300 forint marad. A hónap első napja A módosítás alapján a munka- viszony mellett, valamint a felsőoktatási intézmények nappali tagozatán tanuló és egyben egyéni vállalkozást folytatók esetében a tb-járulék alapja az előző naptári évben elért, e tevékenységből szár­mazó, szja-alapot képező jö­vedelem, de legalább a tárgy­hónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér 50 százaléka. A búcsúlevél-m—f g a villany a férjed *-/ szobájában — mondta JL-/ a férfi a szeretőjének. — Az lehetetlen! Úgy vál­tunk el, hogy holnapután jön csak haza. Liza kiszállt az autóból és az ablakot nézte. — Úgy látszik, igazad van. Szerintem a takarítónő hagy­ta égve a lámpát. Körülné­zek. És ha nem jönnék hamar vissza... — ...akkor fogok egy taxit és nyomtalanul eltűnők—fe­jezte be a mondatot Ludwig és dühös volt. hogy miért nem rendezik már a kapcso­latukat, tulajdonképpen el kellene válnia és kész. Az asszony gyorsan vissza­jött és nagyon izgatottnak látszott. — Mi történt? — Gerd... A férjem... Meg­halt. — De hát hogyan ? — Öngyilkos lett! A férfi felszaladt a lépcsőn. A dolgozóba vezető ajtó nyit­va volt és látni lehetett, hogy valaki felsőtestével az asztal­ra borul. Megfogta a kezét, a pulzust tapogatta. Már későn érkeztek. Az asztalon üres poharat vett észre, mellette kis üveggel, amelynek címké­jén jól kivehető volt a kopo­nya rajza. Szóval ez volt a tettes — gondolta. Találtak búcsúlevelet is, a helyzet te­hát tisztázódott: ....nincs más kiút, az utolsó próbálko­zásom is kudarcba fulladt, a cég nem menthető megfizet­ni nem tudok...” A férfit meg­rendítette az eset és összerez­zent Liza ajtónyitására. — Azonnal fel kell hívnod a rendőrséget! — mondta az asszonynak. — Dehogy hívom! — vá­gott vissza ingerülten, majd a szekrényhez sietett és egy irattartót vett elő. —Ez az — mondta enyhült hangnem­ben. — Mi az? — kérdezte Lud­wig még mindig zavartan. — A férjem nagy értékű biztosítást kötött a nevére. Sajnos öngyilkosság esetén a biztosító nem fizet. Ludwig — mondta hízelegve —, ten­nünk kell valamit. Meg kell kapnunk ezt a pénzt. — Mire gondolsz? Liza nem válaszolt, hanem sietősen távozott és egy pisz­tollyal jött vissza. Közelről rálőtt a halottra. Aztán zihál­va, de láthatóan elégedetten megszólalt. — Megölték szegényt... A férfi elsápadt. Rádöb­bent, hogy most már nincs visszaút. De hogyan tovább? — El kell hinniük, hogy rablótámadás történt — szólt az asszony és máris cseleke­dett; szétszórta a könyveket, néhány fiók tartalmát a sző­nyegre borította. — Fogd a levelet, az üveget, meg a pisztolyt és tüntess el min­dent. Ludwig gépiesen engedel­meskedett és a tárgyakkal kezdett bíbelődni. Az asszony újból szólította. — Sajnos, most jön a leg­kellemetlenebb. Ludwig, le kell engem ütnöd. A fétft szinte gépiesen cse­lekedett. Felemelte a fegyvert és a nő tarkójára ütött. Ami­kor az összeesett, zsebrevág- ta a pisztolyt. Rosszullét kör­nyékezte. Felvette a poharat, kiöblítette, majd öntött egy korty whiskyt és sietősen fel­hajtotta, majd távozott. Liza a tarkóját tapogatva, fájdalmas arccal kezdte val­lomását. —Nem tudom, ki volt... Le­ütött és valószínű utána agyonlőtte a férjemet. A felügyelő terepszemlét tartott, majd higgadtan, szin­te atyai hangon mondta: — Asszonyom, jobb lenne, ha azt mondaná el, ami tör­tént. — Hogyhogy azt mondjam el? Így történt! A zsaru nem válaszolt, ha­nem szó nélkül, lassú és két­ségkívül hatásos mozdulattal elővette a búcsúlevelet, az üres méregtartó üveget és a pisztolyt. Ezeket komótosan az asztalra rakta, az asszony elé. Liza dadogni kezdett. Mik ezek!... És hon­nan?... Hogyan kerültek ma­gához? — A szeretője és tettestár­sa már nem tudta eltüntetni, így aztán bizonyítékként le­foglaltuk. Ot ugyanis egy ta­xisofőr mérgezés tüneteivel kórházba vitte, s mivel önkí­vületben volt, a személyi iga­zolvány keresésekor ezt ta­lálták a zsebében. —Mit mond? Mérgezés tü­neteivel szállították be a kór­házba? — Hát az úgy volt — kezd­te a felügyelő —, hogy nem mosta el alaposan a poharat, amiből whiskyt ivott. És ab­ban a férje végzetes itala után maradtak méregcsep- pek. Egyébként, hölgyem, az a trükk a biztosítóval úgysem sikerült volna, mert bonco­láskor az orvosszakértők ki­mutatták volna a mérget. Te­hát a lövése, hogy úgy mond­jam, értelmetlen volt. A halál pedig, ugye, rendszerint csak egyszer áll be... |fcf Ám 2% mm #> lwfi»Zv|10vlV Az élet iskolája Kovács Éva ét hír borzolja mos- K tanában a diplomá­J.\. sok, a diplomát ezekben a hetekben, vagy a jövőben megszerezni szán­dékozók táborát. Az egyik, amely szerint elhárult a jogszabályi akadálya an­nak, hogy a létszámcsök­kentés miatt elbocsátott pe­dagógusok az APEH-nél vállaljanak munkát. Miután a kormány módosította a köztisztviselők képesítési előírásairól szóló rendele­tet, több száz tanár számára válik lehetővé, hogy a ka­tedrától kényszerű búcsút véve immár az APEH köte­lékében keresse kenyerét. Idekívánkozó hír, hogy a számítások szerint túlter­melés, mégpedig bőséges túltermelés várható az elkö­vetkező években, évtizedek­ben diplomásokból. Amíg ugyanis a következő tizenöt év alatt a jelenleg dolgozó diplomások közül kétszáz­ezren hagyják majd abba a munkát, a helyükbe jóval több, közel félmillió frissen végzett felsőfokú képesítés­sel rendelkező pályakezdő fiatal pályázik majd. Történik mindez akkor, amikor bizonyított tény, hogy e legmagasabb kép­zettségből ennél a számnál jóval kevesebbre lenne szükség a hazai munkaerő- piacon. A legtöbb felesleget a mezőgazdaságban tippe­lik a szakértők, ahol adata­ik szerint háromszor annyi­an próbálnának megélni, mint amennyivel elbír az ágazat. Pedagógusból húsz százalékkal lesz több a szükségesnél. A felsorolt te­rületeken bőséget, a jogi, egyes egészségügyi terüle­teken hiányt jósolnak. Nehéz problémával ál­lunk szemben. Amíg egyfel- lől a tanulásra, a mind ma­gasabb képzettség megszer­zésére biztatjuk gyermeke­inket, addig másrészről azt kell tapasztalnunk, sajnos a diploma sem biztos kenyér. Eközben a főiskolák, egye­temek válságáról olvasunk, s alig győzzük számon tar­tani azokat a lehetőségeket, amelyek állami vagy ma­gánszinten ma már a tanul- nivágyók rendelkezésre áll­nak. Nem az iskolának, az életnek tanulunk — olvas­tuk valamikor a jelszót. Mi­lyen életnek vajon? — kér­dezhetjük. Szöveg nélkül Ferter János rajza Kommentár Pályázati pénz Sipos Béla G yőzött Kelet-Ma- gyarország! Nem sporteseményre kell gondolni, az Ipari, Ke­reskedelmi és Idegenfor­galmi Minisztérium három jelentős pályázatán ért el sikert az ország távoli szeg­lete. Itt köttetett a szerződé­sek fele, s ide került a forint- összeg harmada. Ez azt je­lenti, hogy Kelet-Magyar- országon több vállalkozó, nagyszámú fejlesztésre kért és kapott támogatást. S már itt van az újabb se­gítség a kis- és középvállal­kozóknak. A német hitel né­ven ismerté vált hitelkeret most nagyobb összeggel bővült — harmincmillió márkával, ötvenről nyolc­vanmillióra emelkedett —, kedvezményes hosszú lejá­ratú kölcsönhöz juttatja az igénylőket, amelynek a ka­mattámogatási rendszerét már kidolgozta az ipari tár­ca. Vagyis, a lehetőség minden szinten és téren adott. Ehhez pedig nem kell más, mint jól kidolgozott és megfontolt üzleti terv, s ter­mészetesen a pályázat be­nyújtása. Mert pénz nélkül nem megy, ez régi igazság. Az sem új keletű, hogy ott fia- dzik a pénz, ahol már van belőle. No meg, befektetés nélkül nincsen nyereség. Mindezt tudják a vállalko­zók. Mégis, mit lehet tenni, hogyan lehet elindulni, to­vábblépni, versenyképessé tenni a vállalkozást? Az előzőekben leírtak már vá­laszt is adnak a kérdésekre. Meg kell ragadni a kedvez­ményes pályázati lehetősé­geket, hiszen a banki hitel a legdrágább. Márpedig a megfelelő anyagi fedezet alapkérdése minden gazda­ságnak. A minisztériumi pályázat célja: támogatást nyújtani a működőtőke-bevonáshoz és a korszerű termelőkapa­citások jelentős bővítésé­hez. Ez úgy látszik most sze­rencsésen találkozott az itt és a környező megyékben élő vállalkozók elképzelése­ivel, s megelőzve Budapes­tet és a Dunántúlt, az or­szág keleti fele jelentős összeggel gyarapodott. Ar­ról nem beszélve, hogy idő­ben és jó pályázatokat nyúj­tottak be a kérelmezők. Éz már önmagában is dicsére­tes, és a sporthasonlatnál maradva: csak így tovább, fiúk. Munkában a vetőaéD Elek Emil felvétele

Next

/
Thumbnails
Contents