Kelet-Magyarország, 1997. április (54. évfolyam, 75-100. szám)
1997-04-12 / 85. szám
Napkelet • A hit világa 1997. ÁPRILIS 12., SZOMBAT ÍO HITÉLET Mátészalkán Mátészalkán a régi római katolikus templomban vasárnap 8 és 18 órakor, az új templomban délelőtt 10 órakor kezdődnek a szentmisék. Hétköznap a régiben 8 órakor, az újban kedden és pénteken 18 órakor kezdődik a szertartás. A Kossuth téri református nagytemplomban vasárnap 10 órakor istentisztelet, délután 3-kor gyermekistentisztelet, este 6 órakor a templom gyülekezeti termében istentisztelet. Hétfőn 17 órakor bibliaóra, szombatpn 18 órakor ifjúsági bibliaóra. Az Északi gyülekezet templomában vasárnap 8.30-kor felnőtt, 9.30- kor gyermek-istentisztelet. Szedán 18 órakor bibliaóra, pénteken 18 órakor ifjúsági óra kezdődik. A Jókai úti kistemplomban vasárnap 15 órától felnőtt-istentisztelet, csütörtökön 18 órakor bibliaóra, pénteken 18 órakor ifjúsági óra kezdődik, vasárnap 13.30-kor gyermek-istentisztelet kezdődik. A Rácz-kerti iskolában csütörtök este 6 órakor bibliaóra, vasárnap fél kilenckor gyermek-istentisztelet. Kisvárdán A római katolikus nagytemplomban vasárnap reggel 9-kor, délelőtt 10- kor, fél 12-kor és este hat órakor kezdődnek a szentmisék. A kápolnában (a bíróság mellett) vasárnap reggel fél nyolc a mise kezdési időpontja. Hétköznap a nagytemplomban reggel 7 és délután öt órakor, a kápolnában reggel 8 órakor kezdődik a szentmise. A görög katolikus templomban vasárnap 8-kor liturgia, 9-kor utrenye, 10-kor és 11.30-kor szent liturgia, 16-kor vecsernye, 18-kor szent liturgia kezdődik. Hétköznapokon reggel 7-kor és este 6-kor liturgia, szombaton fél ötkor vecsernye kezdődik. A református templomban vasárnap 10 órakor gyermek- és felnőttistentisztelet, délután 2 órakor az evangélikus templomban, 3 órakor a főtemplomban kezdődik az istentisztelet. Hétköznap reggel 8 órakor kezdődik a reggeli áhítat, kedden 18 órakor az evangélikus templomban, csütörtökön 18 órakor a főtemplomban bibliaóra, szombaton 18 órakor ifjúsági bibliaóra kezdődik. Nyírbátorban Vasárnap 10.30 és 14.30 a szertartás kezdete. A Petőfi téren a vásártéri gyülekezet tagjainak az ottani iskolában 9.30-kor, a cigány közösségi házban 15.30-kor kezdődik az isten- tisztelet. A görög katolikus templomban vasárnap reggel 8 és délelőtt 10 óra a szent liturgia kezdetének időpontja. Hétköznapokon este fél 8-kor kezdődik a szentliturgia, nagyböjt idején minden pénteken az előszenteltek áldozati liturgiája. A minorita templomban vasárnap reggel nyolckor és délelőtt 10 órakor kezdődik a szentmise. Hétköznapokon hétfőn, szerdán, pénteken reggel fél nyoltól, kedden, csütörtökön és szombaton este fél héttől vehetnek részt a hívek a misén. KÉTELKEDŐKNEK Hányán vagyok? Ez lesz a címe a kételkedők istentiszteletének, amely vasárnap este 6 órakor kezdődik a nyíregyházi evangélikus gyülekezeti teremben (Luther tér 14). A téma a klónozás lesz, erről mond véleményt dr. Balogh Árpád biológus, Béres Tamás teológus, dr. Endreffy Ildikó orvos-biológus, Iványi Tamás országgyűlési képviselő, dr. Madácsi Mária pszichológus, dr. Úsz István teológus. Nem foglalkozás, hivatás Dr. Oláh Miklós, a Papnevelő Intézet rektora az intézetben zajló életről Egyetem lesz néhány éven belül a nyíregyházi Hittudományi Főiskola. Ennek egyik lépése, hogy két évvel ezelőtt ketté vált az intézmény. A főiskola a tudományos oktatást végzi, míg a Papnevelő Intézet a kollégiumi ellátást és a lelki nevelést látja el. Az intézet rektora Oláh Miklós atya. A görög katolikus papnevelésről kértünk tőle tájékoztatást. — Az akadémián 61 papnövendék tanul. A legtöbben az alsó évfolyamokon, ahová általában 20 hallgató jár. Körülbelül 15-20 hallgatót szeretnénk felvenni az idén is. Nálunk is némi túljelentkezés van, de figyelembe kell vennünk azt is, hogy a kispapoknak el kell majd helyezkedniük. Magyarországon mintegy 150 görög katolikus egyházközség van. Igaz, a nálunk tanuló diákok egyharmada külföldön élő,, magyar származású testvérünk, akik Erdélyből, a Felvidékről, vagy Kárpátaljáról érkeztek. Nem könnyű tehát bejutni a hittudományi főiskolára sem, noha mások a felvételi követelmények, mint más felsőfokú intézményben. Miklós atya szívesen beszél erről is. — Természetesen legfontosabb a megélt hit, vagyis az, hogy valóban olyan kiválasztottnak érzi-e magát a jelentkező, akit megszólított az Isten; valóban hívja-e erre a szolgálatra. Nem vesznek fel például olyan megtért személyt, aki csak néhány éve vette fel mondjuk a keresztséget. Ám az egyház senki előtt sem zárja be kapuit; nekik azt tanácsoljuk, hogy végezzenek el előbb egyetemet, vagy egy főiskolát, és azután jelentkezzenek újra. Bizonyítani kell tehát a gyakorló vallásos életet. A felvételin figyelembe veszik a tanulmányi eredményt. Elvárás, hogy a közepesnél jobb legyen a bizonyítvány. Bármennyire is furcsán hangzik, fizikai álló- képességre is nagy szükség van, hiszen megeshet, hogy egy ünnepnap 3-4 szertartást is kell végezni, és olykor nem is egy településen. A papnak igen jó alkalmazkodó, pszichikai készéggel kell rendelkeznie, hiszen tanítói, nevelői szerep is vár rá, és sokféle emberrel kell foglalkoznia. A jó pap nyitott, intelligens és megnyugvást keltő. Nem foglalkozásnak tekinti a munkáját, hanem szívből jövő hivatásnak — mondja Miklós atya. A főiskolára egyébként május közepéig lehet eljuttatni a jelentkezéseket, és a felvételire június végén kerül sor. Ez is eltér a többi felsőfokú intézménytől, egy hetet vesz igénybe. Az első napon tartott írásbelit egy háromnapos lelkigyakorlat követi, s ezután kerül sor a szóbeli megmérettetésre. A kiválasztottakra hosszú tanulás vár, amelyet egy év — a római katolikus papjelöltekkel közös — előkészítő vezet be. Az akadémia pedig hatéves. Milyen is lehet az élet a főiskolán? Nos, sok mindent elárul a szigorú napirend. Ébresztő reggel hat órakor, 6.25-től közös ima, hét órától liturgia, majd reggeli; és 8 óra után kezdődik a tanulás. Ebéd előtt még imaóra, majd délután nyelvórák. Meglehet, ezeknek a listája kicsit szokatlan: hiszen a klasszikus latin, görög és ószláv nyelv kötelező. Ezenkívül angol, olasz, francia, német vagy ukrán nyelvből lehet választani. A kimenő némileg korlátozott, de azért napi két, két és fél órás séta engedélyezett. Ám az utcán pap módjára kell viselkedni. A tanulás mellett persze a papi gyakorlatok elsajátítása is szükséges: liturgiavégzés, hitoktatásba való bekapcsolódás, esetleg igehirdetés és még sok minden más . Ez utóbbi komoly tudomány, amelyre öt évig készülnek. Már az első évben próbaprédikációkat kell tartani, amelyek évenként egyre nehezebbek. Az első évben még csak megírt szöveget kell előadni, ötödéven azonban már önállóan kell tudni prédikálni a templomban. Persze azért nem unalmas az élet a kollégiumban sem, hiszen ugyanazok a feltételek — a zenehallgatástól a televízióig — itt is megtalálhatók, mint másutt. A szemináriumon önképzőkörök, kis közösségek is segítik a hivatásra való felkészülést. Jól működik például Szent Damján Kör, amely sérült gyermekekkel foglalkozik. Most épp nyári tábort szerveznek számunkra. Tudvalevő, hogy a görög katolikus papjelöltek még a felszentelés előtt megnősülhetnek. Párt is választ a kispapok 90 százaléka. Ám a papfeleségek élete is némiképp hivatás, ezért elhivatott, gyakorló katolikusnak kell lenniük. Némiképp őket is felkészítik házasság előtt. Közvetíteni égi és földi között Papp D. Tibor Építő művészet. Ezzel a címmel nyílt kiállítás a nyíregyházi Városi Galéria rendezésében április elején. Az anyag a Vigadó Galéria-beli számvetés vidékre költöztetése, s így városunkban is „bemutatkozott” Balázs Mihály építész, Csíkszentmihályi Róbert szobrász, Somogyi-Soma László festőművész, aki szobrokat is alkot, és Török Ferenc építész. A bemutatkozás idézőjele indokolt, hiszen mindegyikük járt már városunkban és letette névjegyét, az odafigyelők számára nem ismeretlenek tehát. A kiállítást nem véletlenül nyitotta meg Keresztes Szilárd görög katolikus megyéspüspök, hiszen mind a négyen kötődnek a szakrális alkotásokhoz. A festő, a szobrász, az építész egyaránt úgy érzi: közvetíteni tud az égi és a földi között. Az ebben való hit eredménye a létrejött mű, amely jelen esetben különböző művészeti megnyilvánulási formák szerves együttese: a templom. Az az épület, amelyben a hívő ember megszólíthatja az Istent, s ezen közben a közösséghez tartozás erejével töltődik fel. Jóllehet, a II. Vatikáni Zsinat liturgiái reformja a természetes őskeresztényi emberközeli állapotokat szorgalmazza, mégsem egyenlő a hétköznapok nehéz pillanatainak fohásza a megtervezett szakrális térben végzett lélekemelő mássággal. Kétségtelen tény azonban, látva a terveket és a festői és plasztikus megnyilatkozásokat; a tendencia a centrális térbe fókuszált emberi és isteni találkozás megteremtése. Rév Ilona építészettörténész 1986-ig tekinti át a mai templomépítészetet igen hasznos könyvében és megállapítja; az újonnan épülő templomok egyik fő sajátossága az összefogás felekezetre való tekintet nélkülisége. Török Ferenc így vallott erről Lóska Lajosnak a 80-as évek végén: „Végső soron nem hiszek a stíluskategóriákban, a templomépítészetben pedig különösen nem. Eben a műfajban a mostani állapotok valahol az ókeresztényre emlékeztetnek. Napjainkban az alulról fölfelé törő, magukat kereső közösségek a jellemzőek, ezeknek építek. A templomnak sokféle funkciót kell ellátnia: egyszerre kell ókeresztény sírkamrának, sírtemplomnak, keresztelőhelynek, história domusnak, háztemplomnak lennie.” Bármennyire furcsán hangzik is, az épületnek, a műalkotásnak érnie kell. A természetes városképi elemmé válás, az elmélkedés, szemlélődés nemzedékek során való folyamatában alakul ki, ha jó az épület. Ha nem, lebontásáig zárvány marad. A két helyszínen bemutatott kiállítást szemlélve fölmerült a kritikusban az a gondolat, hogy amikor a városban a templomépítkezés soha nem látott üteme bontakozik ki — Jósaváros, Ságvári-telep, Borbánya — nem beszélve az egyházi építkezések további soráról, nem lett volna-e szerencsés a kiállítás ürügyén egy építészi beszélgetést kezdeményezni a különböző álláspontokról, amelyet az itt lakó egyetértő bólogatással, vagy enyhe fejcsóválás- sal követett volna a városi Tv adásában. A nyíregyházi görög katolikus templom rajza Balázs Attila felvétele Bodnár István Nyelvóra a Hittudományi Főiskolán Martyn Péter felvétele
