Kelet-Magyarország, 1997. március (54. évfolyam, 51-74. szám)
1997-03-29 / 74. szám
1997• MÁRCIUS 29., SZOMBAT Napkelet • A KM húsvéti melléklete n MS mester szenzációi Budán Az egykori Selmecbányái főoltár táblaképei *Tk jF mester Vizitáció ké1% /I pének és az egykori I %/ I Selmecbányái főoltár ▼ -JL. k-/ további darabjainak bemutatása az idei Budapesti Tavaszi Fesztivál igazi kultúrtörténeti eseménye. A kiállítás május 25-ig látható a Magyar Nemzeti Galériában, de a legjobban az a látogató „időzít”, aki még megvárja a hónap végét, amikor is Szlovákiából megérkezik a Jézus születése, s akkor a nyolc darabból hét lesz látható. (Az első kép, az Angyali üdvözlet sajnos ismeretlen, mert elveszett.) A Poszler Györgyi és Mikó Árpád által rendezett kiállítás célja az is, hogy felvázolja a festmények művészeti környezetét. Ezért a késő középkorban széles körben elterjedt rézmetszet bemutatására is vállalkozik. Dürer művei is ott vannak azok között, melyeket a nürnbergi Germanisches Natinalmu- seum, a müncheni Graphische Sammlung, a bécsi Graphische Sammlung Albertina és a Szép- művészeti Múzeum kölcsönzött e kiállításra. A németek egyik feltétele volt, hogy a metszetek megóvása érdekében nagyon korlátozott fényviszonyok közepette mutathatók be a művek, így MZ mester, illetve Dürer munkái szinte félhomályban láthatók. A kiállítás középpontjában persze a galéria saját tulajdonában lévő Vizitáció című táblaképe áll. Menráth Péter és Her- nády Szilvia restaurátormunkája eredményeként a képet eredeti pompájában állították a közönség elé. Mojzer Miklós, a Szépművészeti Múzeum főigazgatója szerint önmagában ez a tény is elegendő lenne egy „rendkívüli kiállítás” létrehozásához. Á Vizitációt korábban is lehetett látni a Galéria tróntermének előterében. A tervek szerint a kiállítást követően bekerül majd a trónterembe. Ez a kiállítás most azonban nem pusztán a magyarországi gótika táblaképfestészetének „csúcsművét”, tója, Varga Dezső ez alkalomra frissen restaurálta. A további alsó táblák: Keresztvitelen, Kálvária és Feltámadás. A kiállítás a bányavárosi művészet e remekéből fennmaradt festmények együttes bemutatására vállalkozik. Először szerepel az esztergomi négy passiójelenet a Vizitá- cióval. A múlt század végén a lille-i Museé des Baaux-Arts tulajdonába került Királyok imádása című táblát pedig azóta Magyarországon még be sem mutatták. Ez utóbbinak a Selmecbányái oltárhoz való tartozását éppen a mostani bemutatás, az ehhez kapcsolódva várhatóan megélénkülő kutatás igazolja vagy cáfolja végérvényesen. Mint Mojzer Miklós, M S mester mo- nográfusa írja, a művész azonosításához a stiláris érvelés mellé egyelőre hiányoznak a történelmi adatokkal is alátámasztható, félreérthetetlenül azonos jelleget hordozó alkotások. A középkori magyarországi művészet e minden kétséget kizáróan legkitűnőbb festőjének kiléte rejtve van. Eddig ismert képei mindenesetre a magyarországi késő gótikus művészet minden egykorú alkotását messze felülmúló remekművei most az eredeti időszakot nem tekintve soha eddig együtt nem látott egységükben jelennek meg — középpontban a restaurálásával eredeti önmagát visszanyert Vizitációval. A Mária és Erzsébet találkozását ábrázoló 1506-ban készült Vizitáció emblémaszerű, szinte „zászlóra emlékeztető”. M S mesternek ez lehet a leginkább sajátja, itt adta „legjobb önmagát”. A két figura megkomponálása, kézcsókkal összefűzése, a tájba vesző kis alakok és az előtér meg a háttér áttetsző színekben játszó, meseszerű, idilli világa mind a festő invenciója — olvashatjuk Mojzer Miklósnak a kiállítás katalógusába írt tanulmányában. Dombrovszky Ádám de az egész egykori Selmecbányái főoltárt mutatja be. Azt a főoltárt, amely az egyik leggazdagabb magyarországi bányavárosban, Selmecbányán, a Mária-templom szentélyében állt egykor. A templom a 13. században épült, a tulajdonképpeni plébániatemplomot a 15. század második felében, a 16. század elején építették át. A sors azonban nem volt kegyes hozzá: már a 16. század közepén a török támadások miatt erőddé alakították át, oltárait valószínűleg szétbontották, töredékeiket pedig a város, a környék különböző egyházaiban helyezték el. Á Mária-templom hajdani főoltárával egyetlen egykori dokumentum hozható összefüggésbe: 1506-ban búcsúengedélyt adtak ki az alapítóknak. (Érdekes, hogy ugyanez a dátum látható az oltár Feltámadás tábláján, amelyen felismerhető a mester kézjegye: M S betűkkel, köztük mesterjeggyel.) Az elnyert igen nagy — 1600 napos búcsú — az oltárépítést nagyra értékelt, kitüntetett vállalkozásnak mutatja. Az egykori Selmecbányái főoltár mintegy 5 méter széles lehetett, s szekrénye önmagában is 3,5 méter magas volt. Mozgószárnyának belső, ünnepi oldalát aranyozott hátterű, gazdagon faragott mérmű- vekkel ékesített, kétalakos — feltehetően szenteket ábrázoló — domborművek díszítették. Az oltár szekrényében vélhetően három szobor állt. A mozgószárnyak külső oldalain, illetve a merevszárnyakon elhelyezett táblaképek az oltár becsukott állapotában voltak láthatók. A felső sorban Jézus életének négy örömteli eseménye jelent meg: az Angyali üdvözlet (amely tehát elveszett), a Vizitáció, a Jézus születése (ezt a ma Szlovákiában lévő hontszentantali plébániatemplomban őrzik, de március végére ez a kép is itt lesz a kiállításon) és a Királyok imádása (amely ez alkalomra Franciaországból érkezett „haza”). Az alsó sorban lévő négy tábla ma az Esztergomi Keresztény Múzeum tulajdona. A Krisztus az Olajfák hegyén különös értéke most, hogy a Képzőművészeti Főiskola Restaurátorképző Intézetének igazgaVasarely emlékére Victor Vasarely: Zebrák 1908-ban Pécsett született Vásárhelyi Győzőként. 1930-tól Franciaországban élt, Victor Vasarely néven vált világhírűvé. Világéletében magyarnak tartotta magát. Az op-art jelentős képviselőjeként tartották számon, sajátos, rendkívül egyéni művei mindenki számára felismerhetőek. Az általa kinetizmusnak neve- ' zett stílus valamikor a második világháború után alakul ki: a geometrikus formák a néző helyzetétől függően változó mozgást mutatnak. Munkáinak gyűjteményéből hazánkban Pécsett és Budapesten is található múzeum. 1970-ben nyílt Chateau de Gordes Vaucluse-ban a helyi múzeuma, 1976-ban pedig Aix-en-Provence-ban indult a Vasarely Alapítvány. Állandó kiállítása van a New York-i Modern Művészeti Múzeumban, a párizsi St.-Étienne Múzeumban, a harvardi Albright Knox Galériában, a londoni Taté Galériában, az amszterdami Stedelijk Múzeumban, Buenos Airesben, Montevideo- ban, Brüsszelben, Reykjavikban, Sao Pao- loban, Helsinkiben, Oslóban 1982 óta Vasarely Központ működik. 89 évet élt. Kell-e mondani: mély nyomot hagyott a világ művészetében. PROGRAMOK Fővárosi tavasz Fesztiválvég. A Budapesti Tavaszi Fesztivál szabadtéri programjait kicsit megzavarta a váratlanul jött hideg időjárás. Március 29-31-ig, a fesztivál húsvéti ünnepi műsorokkal zár. A szervezők reménykednek, hogy nem lesz akadálya annak, a Vörösmarty téri locsolóünnep megrendezésének. A tervek szerint lesz tojásfestés, illetve néptáncosok, énekesek és zenekarok lépnek fel a téren elhelyezett színpadon. □ □□ Élő közvetítés a Párizsi Opera Bastil- le-ből. Bizet: Carmen című operájának élő, műholdas közvetítésére kerül sor április 2-án este a Corvin Budapest Filmpalotában. Óriás képernyőre vetítik a francia és nemzetközi repertoár egyik leggyakrabban játszott operáját. Az esemény a Magyarországi Francia Intézet 50. születésnapjához kapcsolódik, miként az az április 4-i rendezvény is, amikor a Stefánia Palotában levetítik — eredeti színezéssel — Marcel L’Herbier: ElDorado című 1921-ben készült filmjét. A zenés kíséretet a Kovács László vezényelte Miskolci Szimfonikus Zenekar biztosítja. □ □a Koncertmenű. A Budapesti Tavaszi Fesztivál hétvégi zenei csemegéje a Royal Philharmonic Orchestra Budapest Kongresszusi Központban történő fellépése, húsvéthétfőn pedig ugyanott a Gustav Mahler Ifjúsági Zenekar ad koncertet. A fesztivál végeztével sem marad a főváros rangos komolyzenei esemény nélkül, hiszen április 2-án a Zeneakadémián Koba- yashi Ken-Ichiro vezényli a Magyar Állami Hangversenyzenekart. A programon Beethoven 6. szimfóniája és Stravinsky: Tavaszi áldozat című műve szerepel. aaa Három a kislány bemutató az Erkel Színházban. Az elmúlt héten volt a premierje a Schubert életéről készült daljátéknak, melynek muzsikája is a nagy zeneszerző munkásságára épül. Felvételünk a főpróbán készült, ahol Fülöp Zsuzsanna, Megyesi Schwartz Lúcia és Péter Anikó között a „fiú”: Melis György. ooo Egy kép Krista Gábor Csepel sorozatból. A tavaly 33 éves korában meghalt fotós munkáiból összeállított kiállítás a Néprajzi Múzeumban látható
