Kelet-Magyarország, 1997. március (54. évfolyam, 51-74. szám)
1997-03-03 / 52. szám
1997. március 3„ hétfő KULTÚRA Kelet-M agyaromig 13 Grafikus a mitológia vonzásában Gyakran vesz részt kiállításokon, jelenleg a Bolyai Kollégiumban láthatók művei Martyn Péter felvétel Horányi Zsuzsa Nyíregyháza (KM) — Az emberekben ősidők óta vonzódás alakult ki a végletek iránt. Baráz János grafikus- művész esetében e szélsőségvágy igazolódni látszik, mivelhogy csak a fekete és a fehér színnel dolgozik. A linómetszet az a technika, amiben és amivel igazán ki tudja fejezni önmagát. A két véglet között megtalálja az összekötő utat, amely a gondolatok közvetítésére alkalmas. Mindig olyan témát próbál keresni, ami „formai- lag” nem egyértelműen a mai korról szól, de mégiscsak a jelen problémái bújnak meg benne. Úgy tűnik: figurái, alakjai nem jelenünkben élnek. A művész vonzódik a magyar és más népek mitológiai alakjaihoz; magához a mitológiához, amelyben ha más környezetben is, de megtalálható az emberiség minden problémája, az emberiség vívódása önmagával és környezetével. Ironikus látásmód Munkáiban felfedezhető a groteszkség, bár ez szándékán kívül jelenik meg képein. Ironikusan — amely nem nélküBaráz János művész-tanár lözi az öniróniát sem — nézi a problémákat. Talán azért, mert az összes emberi butaság megjelenik az élethelyzetekben, s ez mindig mosolyra készteti. Minden viselkedési formában, ami kialakult, amit ránk kény- szerített a környezet és a társadalom, az ember saját magát is egyfajta kényszerhelyzetbe hozza, eltér attól a viselkedéstől, ami egy biológiai lénytől elvárható lenne. Ha az ember így tekint a világra, könnyű megtalálni minden szituáció fanyar humorát. Baráz János nemrég tagja lett a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének, s ezzel hivatásos grafikusművésszé lépett elő. Főállásban tanít az Apáczai Gyakorló Általános Iskolában. A 2-es gyakorló növendéke volt hajdan maga is, itt kapta az indíttatást a művészi pályához Novák Istvántól és H. Németh Katalintól. Éjjel-nappal rajzolt, mindenféle ábrákkal dekorálta tankönyveit, majd 16 évesen teljesen belemerült a rajzművészeti problémák tanulmányozásába. Életút A Bessenyei György Tanárképző Főiskolán folytatta tanulmányait; Horváth János volt a mestere. Pályakezdőként Nagyhalászban tanított, majd elhagyta a pályát, reklámgrafikával, dekorációval foglalkozott. Kevesen tudják róla, a Bujtosi Szabadidő Csarnok emblémáját is ő tervezte. Közben vágyat érzett a tanításra, az ÉVISZ-ben óraadóként került kapcsolatba ismét az oktatással. Mikor régi tanára, Novák István nyugdíjba vonult, megpályázta az álláshelyét a gyakorlóban, a így 1995-től a nagy hagyományokkal rendelkező iskolában tanít. Művészet, tanítás Kolléganője, H. Németh Katalin sokat segít munkájában, talán az országban nincs még egy ilyen alapfokú oktatási intézet, ahol mindkét rajztanár hivatásos művész. Folyamatosan vesz részt kiállításokon, jelenleg a Bolyai Kollégiumban láthatók grafikái. Kérdezhetnénk: mikor jut ideje az alkotásra a tanítás mellett. Hétvégén vagy munka után, mikor késztetést érez rá, készíti linómetszeteit. A tanítás egyáltalán nem hátráltatja művészi munkáját, sőt a gyermeki képzelet alkotásai ösztönzőleg hatnak rá. A gyerekek olyan megoldásokhoz folyamodnak, melyek kellemesen meglepik a rajztanárt, nincs bennük semmiféle meggyökeresedett előítélet, teljesen szabadon bánnak az eszközökkel és a képtérrel. Hazájában eltiltották a filmezéstől A nemzetközi áttörést a Száll a kakukk fészkére hozta meg számára Budapest (MTI) — Milos Forman, a világhírű — csehszlovákiai születésű — rendező, 1968 óta él az Egyesült Államokban. A filmes szakma rangos művészeti díjaival többszörösen kitüntetett művész nemrég ünnepelhette 65. születésnapját. Forman zsidó családban született a csehszlovákiai Caslav- ban. Szülei koncentrációs táborban pusztultak el, őt és két fivérét rokonok nevelték fel. A prágai filmakadémiát dramaturgia szakon végezte el, s ezt követően évekig dolgozott a televíziónál rendezőasszisztensként. 1961-ig az akkoriban igen híres Laterna Magica nevű kísérletező színház dramaturgja volt. Több filmben működött közre asszisztensként, forgatókönyvíróként, és színészként, amíg 1962-ben be nem tört az élvonalba Meghallgatás (Konkurs) című dokumentumfilmjével. Amerikába emigrál Játékfilmrendezőként az 1963-ban készült Fekete Péterrel mutatkozott be. A film egy kamasz útkeresését, s az apák és fiúk nemzedékének szembekerülését mutatja be. Az Egy szöszi szerelme egy vidéki kislány csalódásait, a Tűz van, babám a illúziókkal való leszámolást eleveníti fel. A hatvanas évek talán legsikeresebb rendezőjét volt hazájában egy külföldi út miatt azonban 1968-ban eltiltották a filmezéstől, s még a Varsói Szerződés csapatainak prágai bevonulása előtt Párizson át Amerikába emigrált. Ha hinni lehet a híreknek, nehezen, súlyos depressziók közepette élte meg az idegenben töltött első éveket. Első, 1971-ben készült amerikai filmjét, az Elszakadást (Taking off) — amely a kor ifjúságának problémáit boncolgatta — hivatalos amerikai versenyfilmként nevezték a Cannes-i filmfesztiválra, ahol a zsűri különdíját nyerte el. A végső, nagy, nemzetközi áttörést a Ken Kesey regénye nyomán készült Száll a kakukk fészkére című film hozta meg számára 1975-ben. Az elmegyógyintézetben játszódó film a következő évben elnyerte a legjobb filmnek, rendezőnek, forgatókönyvnek, valamint a legjobb férfi és női főszereplőnek járó Oscart. A kritikusok főleg biztos koncepciójáért és színészvezetéséért dicsérték a mennyekbe Formant. Hippi-emlékmű Forman 1979-ben vitte filmre a Broadway-n akkor már évek óta sikerrel játszott Hair című musicalt. Noha sokan úgy tartják, hogy a film átütő sikere azért maradt el, mert a vietnami háború és a hippik mozgalma akkor már a múlté volt, ekkor keletkezett Francis Ford Coppola vietnami eposza, az Apokalipszis most és a vietnami traumával, annak megemésztésével foglalkozó filmek egész sora. Arról nem is szólva, hogy milyen kedves, elnéző szeretettel emlékszik az idők távolából a pacifizmust és szabad szerelmet prédikáló hippikre, mintegy emlékművet állítva nekik a filmmel, amelyet még ma is jó végignézni. A következő nagy sikert az Amadeus című alkotás hozta meg Formánnak 1984-ben. Ez a film nyolc Oscar-díjat nyert, a legjobb filmnek, legjobb rendezőnek, a (Salierit alakító) legjobb férfi főszereplőnek járót, valamint a forgatókönyvért, a kivitelezésért, a hangért és a sminkért kiadott díjat. A szertelen zseni és irigye, a „csupán” tehetséges vetélytárs közötti örök, egyenlőtlen harcot Forman megrendítően és felejthetetlen képekben vázolta fel. A legújabb siker Több éves szünet után tavaly mutatták be Milos Forman legutóbbi művét, Larry Flynt pere című alkotást, amelynek sztorija megtörtént eseten alapul: az Egyesült Államok legízléstelenebb és egyben legsikeresebb pomókiadója az ellene indított támadásokat a legfelsőbb bíróság előtt a szabad véleménynyilvánításhoz való alapvető jogra hivatkozva védte ki. Forman számára ezúttal is az volt az izgalmas, hogy az emberek és a társadalom csakis iróniával elviselhető vonásait mutassa be, s ez — remekül sikerült! Volt növendékek muzsikáltak Élményt adó, hangulatos est volt a zeneiskolában Klári '97 Nyíregyháza (KM) — Lemezbemutató koncertet : tartanak március 20-án 19 órától a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színházban. A kétórás programban Katona Klári legújabb —: „Fekete gyöngy” című — lemezének számait énekli. ; de várhatóan meglepi a közönséget néhány korábbi, nagy-nagv slágerével is. A ; zenekar tagjai: Babos Gyu- ' la (gitár), ifj. Szakcsi Lakatos Béla (billentyűsök). Szappanos György (b. gitár), Borlai Gergely (dobok). Nyíregyháza (KM) — Minden évben — immár hagyományosan — a nyíregyházi Zeneiskolában megrendezik az egykori növendékek hangversenyét. A volt tanítványok már főiskolásként vagy akár végzett művészként, tanárként hazatérve mutathatják meg tudásukat a nyíregyházi közönségnek. Sajnos, az idén az épp „esedékes” influenzajárvány beleszólt a műsorba, így a változatosnak tervezett program veszített a színességéből, ám a színvonal annál inkább magával ragadta az amúgy is lelkes publikumot. A fellépők között üdvözölhettük Nyeste Lillát (oboa), Barbinek Gábori (harsona), Huszárszki Évát (oboa), Magyar Gabriellát (ének), Tóth Móricát (zongora), Plajner Ilonát (fuvola), Mélykúti Emesét (fuvola), Keresztes Esztert (gordonka), Tóth Nándort (gordonka) és Suhanyecz Szi- lárdot (ütő). A zeneiskolai tanároknak — Széles Csabáné, Tóthné Kulcsár Katalin és Babka József — vállaltak zongorakíséretet. A művek változatosak voltak: Stamitz, Marcello, Mozart, Chopin, Bone, Reinecke, Popper és Genzmer darabjait élvezhették a komolyzene barátai. — Élményt adó, hangulatos estnek voltunk tanúi — fogalmazta meg Papp Istvánná, a zeneiskola igazgatóhelyettese —, ami a további munkánkhoz biztatást, erőt, lelkesedést ad. Ezért érdemes dolgozni, elindítani gyermekeinket, hogy részesei legyenek annak az élménynek, amit a zene ad. Az est sikeréhez jelentősen hozzájárultak iskolánk szponzorai. Szellemi örökségünk Nyíregyháza (KM — B. I.) Bessenyei-évnek nyilvánították az idei esztendőt. Nem véletlenül. Bessenyei György 250 éve született, és tíz éve működik a Bessenyei Társaság. Mint Bánsz- ki István, az irodalmárról elnevezett társaság elnöke a múlt héten tartott ünnepségen elmondta: a Nyíregyházán élő Porubszki Pál irodalomtanár fedezte fel tulajdonképpen Bessenyeit. A múlt század végén, Nyíregyháza óriási szellemű vállalkozásaként, szobrot állítottak a város főterén a filozófus írónak. Az a tény pedig, hogy Nyíregyháza a régió kulturális központja lett, nagy mértékben köszönhető az 1898-ban született Bessenyei Kör tevékenységének. Ennek szellemi atyja Vas Mihály volt, aki azt a célt tűzte ki, hogy fel kell pezsdíteni a „poros város” szellemi életét. A megalakuló kör két szakosztállyal indult: egy zenei és egy irodalmi csoporttal. A társaság minden évfordulót igyekezett méltó módon megünnepelni, és olyan művészeket is meghívott Szabolcsba, mint Bartók Béla és Kodály Zoltán. Később megalakult egy tudományos ismeretterjesztő szakosztály is, amelynek a lelke Vietórisz József lett. Lelkes követői mindent megtettek annak érdekében, hogy „a sötétséget eloszlassák” ezen a vidéken. Küzdöttek az analfabétizmus ellen, és még a tanyákat is felkeresték, hogy előadásokat tartsanak. A tudományos élet minden területéről hangzottak el sorra előadások, a női emancipációtól kezdve Japán bemutatásáig. Országos érdeklődést váltott ki, hogy 1931-ben az evangélikus gimnázium diákjainak segítségével megjelentették Bessenyei addig kiadatlan költeményeit. Néhány év múlva létrehozták az első nyíregyházi irodalmi folyóiratot, amelyben Bessenyi ismeretlen műveit is közzé tették. Mint Bánszki István megfogalmazta: annak a ténynek köszönhetően, hogy 1898-ben „egy fát ültettek el”, az a fa virágba szökkent, Nyíregyháza a régió szellemi központja lett. Sajnálatos módon később, 1951-ben megszüntették a Bessenyi Társaságot, amelyet csak 1987-ben szerveztek újjá. A Bessenyi Társaság is koszorúzott február 24-én a nyíregyházi tanárképzőn Martyn Péter felvétele A vajai... ...Vay Ádám Múzeum Képtárának és Nemzetközi Művésztelepének anyagából nyílik kiállítás március 4-én délután fél négykor a nyíregyházi KPVDSZ Művelődési Házban. (KM) Felnőttoktatás... ...és civil társadalom Észak- és Kelet-Magyaror- szágon címmel szervez konferenciát a Nyíregyházi Népfőiskolái Egyesület március 6-án és 7-én Nyíregyházán, a Hotel Korona Kodály Termében. A tanácskozást március 6-án délután negyed háromkor nyitják meg. (KM) Az orosi... ...általános iskolában a megyei népdaléneklési versenyt, melyre huszonnégy település ötvenhárom dalosa nevezett be, március 4- én, kedden délután két órától rendezik meg. (KM) Pub és csárda Mizser Lajos Manapság egyes vendéglátóipari egységek szívesen adják maguknak a pub elnevezést, és természetesen előtte is angol szó van — hátha megérti valaki. Talán a következő lépés a saloon lesz, elvégre sok amerikai filmet láttunk már. Nyilván azért történik mindez, mert a csárdát régiesnek, parasztosnak, a kocsmát pedig közönségesnek érzik. Ha szétnézünk a régiségben, igen hangulatos nevekre bukkanhatunk. Pesty Frigyes 1864. évi kéziratos Helynévtárában is találkozunk néhánnyal. Ezek a csárdák parkolóhellyel is rendelkeztek, amelyeket akkor „állás”-nak neveztek. Nézzük meg az akkori Szabolcs megye területét! Ilyen csárdaneveket tartottak fontosnak feljegyezni: Be- csali (Biri), Törik-szakad csárda (Búj), Dohos csárda (Demecser), Guta csárda (Komoró), Szarvas csárda, Kormos csárda (Nyírtass). Deák Péter, Szentmihály jegyzője az alábbi községbeli korcsmák neveit tartotta fontosnak közölni: Zöld ág, Dobogó, Rózsás, Fehér ló, Hollósi. Nyilvánvaló, hogy nem ennyi csárda (kocsma) volt akkor a megyében, hanem jóval több. így pl. Jókai Mór Egy magyar nábob című regényének első fejezete a keresztúti (mai nevén: kótaji) Törik-szakad csárdában játszódik. Az igaz, hogy felgyújtották. Hírcsokor
