Kelet-Magyarország, 1997. március (54. évfolyam, 51-74. szám)
1997-03-22 / 68. szám
MAGÁNVÉLEMÉNY Vadhajtások Talán Jack London történeteihez hasonlítható a mi esetünk, a ’80-as évek végén rajtot vett magyar kapitalizmus. A különbség legfeljebb annyi, hogy míg ott maga a tolvaj lopott, addig nálunk mással lo- patja el magának, amire szüksége van. Lehet, hogy durva a példa, azonban az a vadhajtás, amely a vagyon megalapozásához nélkülözhetetlen, jelentős réteg sajátja lett. Olvastam valahol, hogy az új hazai tőkésréteg kialakulásának öt formája van, s az első az előző évtizedek vezető apparátusában tevékenykedők soraiból került ki. Nevükhöz fűződik az állami vagyon elherdálása, a fedezet nélküli, a baráti alapon nyújtott hitelek, majd ennek következményeként a bankkonszolidáció, ami sok száz mil- liárddal tette szegényebbé az országot. A joghézagokat, a politikai és gazdasági elit összefonódását teszik a szakértők a második helyre, ami együttjár az alacsony jövedelmű hivatalnokok megvesztegethetőségével. Van aztán a nyugatról hazatelepültek rétege, de ennél jóval többen vannak, akik már gmk-kban, kisszövetkezetekben működő vállalkozóként, s azok, akik az elmúlt rendszerben valamilyen pozíciót töltöttek be, majd az átmenet zűrzavarát kihasználva állami pénzből, és személyes kapcsolatok révén tanácsadó cégeket alapítottak. Jól dobbantottak az ugródeszkáról azok is, akik egzisztenciahitellel juthattak el, befektetési alapokhoz, nyugdíjpénztárakhoz, kivásárló társaságokat alapítottak, s szemérmetlenül lekaszálták a kárpótlási jegy piaci és állami árfolyamok közötti jelentős költséget. De hát nem kell megerőltetni emlékező tehetségünket ahhoz, hogy a nagy, az ország teljes lakosságát felháborító piszkos ügyeket felidézzük. És vannak kis ügyek is, amikre már szinte oda se figyeltünk. Hamisították itt a Pick szalámit, a nejlonharisnyát, a tüzelőolaj-jegyeket, a nyelvvizsgapapírt, a tulajdoni lapokat, a horgászengedélyeket, a recepteket, de még Michael Jackson koncertbelépőjét, az érettségi bizonyítványt, hogy a fantomcégekről, az illegális olajkereskedelemről, a pénzmosásról már ne is beszéljünk. Nyilván nem véletlen, hogy nagy vitákat kavart az összeférhetetlenségi törvény, hiszen a politikusoknak, az országgyűlési képviselőknek szigorúbb törvények szerint kellene élni, ez teremtheti meg a közélet tisztulásának lehetőségét. Nem ad felmentést ez alól az sem, hogy ez nem mai keletű gond. Dumas írta: a politikusok olyanok, mint az utcaöntözők, akik sarat tudnak csinálni, amikor süt a Nap, de nem tudnak napsütést csinálni, amikor sár van. Balogh József A KM hétvégi melléklete. '97. III. 22. A földek békében teremnek A mezőgazdasági válság megoldását sürgeti az agrárkamara elnöke AKTUÁLIS INTERJÚNK Az elmúlt hetek legnagyobb visszhangot kiváltott történései között tarthatjuk számon azt az elégedetlenségi hullámot, amely az idei mezőgazdasági adó- és tb-válto- zásokból, illetve a kiskőrösi borosgazdáktól kiindulva agrárdemonstráció-sorozat formájában söpört végig az országon. A megyénk agrártermelőit is az országutakra taszító általános paraszti elkeseredettség, amelyet pontokba szedett követelésekben is megfogalmazott a tüntető gazdatársadalom, jelentős engedményekre késztette a kormányt. Az eseményeket értékelve Lakatos András országgyűlési képviselőt, a megyei Agrárkamara elnökét először is arról kérdeztük, jogosnak tartja-e az ágazat problémáinak a már megismert, kiskőrösi módon történő felvetését. — Ma már tisztábban lehet látni az eleinte nem elég egységes, ugyanakkor sok nem kívánt jelenség kíséretében megfogalmazott igényeket. Azonosulni tudok a demonstráció azon mondanivalójával, hogy az agrárágazatban komoly válságjelek vannak, amelyek kezelése hatékonyabb állami segítséget igényel. Legyünk őszinték, a tb-törvény módosítása valóban többletterhet is magában hordozott az ágazat számára. A demonstrációk tehát, ha kísérő jelenségeitől eltekintek, valós gondot fogalmaztak meg azzal, hogy kimondták: az agrárágazat válságban van, s ha nem történik lényeges változás, akkor a termelők ellehetetlenülnek. Nem értek egyet azonban azokkal a túl szenvedélyes felhangokkal, amelyek a válságot és a demonstrációt közvetlenül összekötötték az őstermelői igazolvány bevezetésével. Az is visszatetszést keltett bennem, amikor a már — egyértelműen politikai behatásra — az fogalmazódott meg, hogy az egész helyzet kialakulásáért a jelenlegi kormány elhibázott, népnyúzó agrárpolitikája tehető felelőssé. ÉJ Miért, Ön milyen okokra vezeti visz- sza az ágazatban kétségkívül mutatkozó válságjelenségeket? I iptti A rendszerváltást követően máig ható hibás döntések születtek a mezőgazdaságban, yy — Három fő okát látom. Az egyik, hogy a rendszerváltást követő időszakban olyan máig ható hibás agrárpolitikai döntések születtek, amelyek a hatékony, versenyképes mezőgazdaságot megingatták, mit ne mondjak, szétverték. Nagyszámú, zömében pénz és eszköz nélküli kényszer-kisvállalkozásokat hoztak létre, ráadásul az egész nyilvántartási rendszer is borult, s már akkor látni lehetett: képtelen lesz követni a folyamatokat. Az is látható volt, hogy a földkiadó bizottság az akkori szabályokban meghatározott működés mellett képtelen lesz eleget tenni az igazságos földosztásnak. A kezdeti problémák mostanra értek be. A második, hogy fokozottan jelentkezett a keleti piacok elvesztésének, kicsit mesterséges leépítésének hatása, hiszen ott értékesült termékeink zöme. Az előbbiek következményeként 40 százalék körüli teljesítmény- és minőségi visszaesést volt kénytelen elszenvedni az ágazat. A válságjeleket erősítő harmadik tényezőként a jelenlegi kormány illetve az országgyűlés hosszas tétovázását vagyok kénytelen említeni. A 94-es kormányváltást követően túl sokat várt, hogy eldöntse, milyen irányba akarja mozdítani az agrárágazatot, következésképpen a határozott lépések is késtek. A kormány agrárprogramjában foglaltak alig valósultak meg, a bizonytalankodás 96 őszéig tartott, amikor legalább már deklaráció szinten megfogalmazódott: tényleg kell a mezőgazdaság a magyar gazdaLakatos András Elek Emil felvétele Ságban. Cselekedetekben persze még nem nyilvánult meg, ami viszont nagyban hozzájárul a válsághangulat kialakulásához. CJ Erre jött a tb-törvény-változás, az őstermelői igazolvány bevezetése. Ezek utolsó cseppként hatottak az agrárium résztvevőinek poharában. A gazdák minden bekövetkezhető rossz legfőbb forrásának kiáltották ki az őstermelői igazolványt. Félreértelmezték volna? — Nem talált megértésre az őstermelői igazolványnak az az alapvető szándéka és szerepe, hogy fehérítse a feketegazdaságot, bevezesse a mindenki számára hasznos nyilvántartásokat. Az igazolvánnyal járó legitimitás, átláthatóság különösen érintett olyan köröket, mint az alföldi bortermelő vidék gazdái, akik elég eredményesen használták ki a korábbi időszak laza szabályozását és igen komoly jövedelmekre tudtak szert tenni. Ezért, miután legin** Egyet lehet érteni az engedményekkel, ám néhány esetben indokolatlan a kormány döntése, yy részt vevő gépeken. Mind szélsőségesebb vélemények jelentkeztek. Ez a fordulat inkább ártott, mint használt a folyamatnak, miként az is, hogy a nagyszámú agrár érdekképviselet úgy ítélte meg: neki is lépni kell, bizonyítani létét. Ezek a politika körébe tartozó események további inspirációkat adtak a tüntetéseknek. Ekkor követte el a kormány azt a hibát, hogy a demonstráció kiteljesedésekor nem higgadtan, egy érdekegyeztető fórumon próbálta meg kezelni a valós okokat, hanem kizárólag az újonnan alakult érdek- képviselettel ült le tárgyalni. Végül a tárgyalások eredményeként enyhítő változások születtek. □ Hogyan vélekedik e könnyítésekről? — Összességében egyet lehet az engedményekkel érteni, mert az eredeti jogszabályok olyan többletterheket hoztak, amelyek csökkentése indokolt. Ám néhány esetben indokolatlan engedményeket tett a kormány. Például e nagyon jelentős gazdálkodói kör gazdasági alapjairól való információgyűjtés terén. Azzal egyetértek, hogy ezek az adatok ne kerüljenek az őstermelői igazolványba, mert abba sokan belenézhetnek. De az igen fontos, hogy az igazolvány kiváltásakor igenis kerüljenek felvezetésre olyan adatlapokra, amelyek mind a kormányzat, mind a piacszervező feladatokat is ellátó kamara számára pontos képet adnak a termőföld nagyságáról, a termelés irányát, nagyságát meghatározó olyan alapokról, mint hűtőház, gyümölcsösök, állatférőhelyek. Ilyen információk nélkül elképzelhetetlen a kiegyensúlyozott agrártermelés. A másik problémának azt látom, hogy miközben kétségtelenül szükség van a belpolitikai helyzet stabilizálására, a jogos igények kielégítésére, a parlament a kistermelői-őstermelői problémák kizárólagos kezelésével feszültséget teremthet az ágazaton belül. Ha megoldatlanul hagyja ugyanis az ágazat többi kább az ő érdekeiket sértette az őstermelői szabályozás, leghamarabb ők mozdultak. Az általános elkeseredettség pillanatok alatt szimpatizánssá tette országszerte a zömében kistermelő gazdákat, akikben ekkor már mély nyomot hagytak a gazdaság általános válság jelei. CJ Az ágazati gondokat felvető demonstráló gazdák kezdeti, zömében reális követeléslistája fokozatosan bővülni kezdett. — Sajnálatos, hogy határozott politikai jelszavak tűntek fel a forgalomlassításban mcm ** Bízom abban, hogy nem következnek be az egyesek által jósolt polgári engedetlenségek. «« mmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmrn szereplőjének azon kérését, hogy a befizetésüket ők is a mezőgazdaság sajátosságaihoz igazítva, a bevételeikből tudják megtenni, s hogy a tb-terheket náluk is enyhítsék valamilyen módon, akkor továbbra sem lesz nyugalom az agráriumban. □ Lesz-e igazi béke, s mikor az agráriumban? — Remélem, az országgyűlés döntése megnyugvást hoz az ágazatban. Bízom azonban, hogy a Nemzeti Agrár Program- tervezetének társadalmi vitájában megszülető végleges változat alkalmat adhat arra, hogy az ágazat szerepét, feladatait törvénybe lehessen iktatni, a jogi és közgazdasági körülmények megváltoztatásával pedig egy-két év múlva már látható eredményt is fel tudunk mutatni. Abban is bízom, hogy nem következnek az egyesek által jósolt polgári engedetlenségek, mert ez sem az ágazatnak, sem az országnak nem használna. Igen veszélyes az ágazatban dolgozókat egy ilyen, másokat akadályozó eszközökkel a társadalom egyéb rétegeivel szembe állítani. Az érintettek, s a szimpatizánsok többsége tudatos intézkedések híve. Ilyeneket hozni viszont egy túlfeszített helyzetben igen nehéz.
