Kelet-Magyarország, 1997. március (54. évfolyam, 51-74. szám)

1997-03-20 / 66. szám

1997. március 20., csütörtök MEGYEI PLUSZ Kelet-Magyarország 7 A Vöröskereszt a humán piacon Mozgalmiból egyre inkább szolgáltatóbb jellegűvé válik a szervezet Szőke Judit Nyíregyháza (KM) — Nem felforgatni jöttem, hanem se­gíteni — fogalmazott ars po- etica-szerűen dr. Rózsa György, négy szakvizsgás orvos, aki januártól a Ma­gyar Vöröskereszt új főtit­kára. Információszerző, tá­jékozódó országjárása során nemrégiben Nyíregyházán járt — ekkor beszélgettünk arról, milyen eredménye volt a karácsonyi szeretet-akció- nak, hogyan ítéli meg a ma­gyarok adakozókedvét, a ha­zai szolidaritási piacot és mik a 116 éves szervezet idei tervei. Jól jellemzi a kötéltánchely- zetet, hogy amíg volt olyan időszak, amikor több mint ki­lencven százalékos állami tá­mogatottságot élveztek, addig ma, éppen amikor kiélezett a harc a humán piacon is, költ­ségvetésüknek csupán 23 szá­zaléka származik a kincstár­ból. Mára megmaradt elő­nyüknek a múlt hagyomá­nyokból táplálkozó erősség és az ugyancsak történelmi, pél­dátlan, nehéz időkben meg­edződött szervezettség, vala­mint a mozgalmi jelleg. Ez utóbbit — kényszerből és az idő szavának engedve — mind sebesebben felváltja a szolgál­tató jelleg, felértékelődik az önnfenntartó tevékenység, a forrásbővítés. A Szeretet és támogatás ak­ció adományaiból — a számla továbbra is nyitva — a legtöbb Szabolcsnak jutott. Az egyik társadalmi szempontból legér­tékesebb ágazatnak, a „vér­adási vonalnak” meg kell küz­denie a privatizációból adódó tulajdonosi elzárkózással, és általában is a cégek vonakodá­sával. Megyénknek a 100 la­kosra jutó vérvétel tekinteté­ben különben komoly lemara­dása volt... Nálunk sem más a helyzet, mint bárhol a világon — mondta a főtitkár —, itt sem a leggazdagabbak a legadako- zóbbak és a legönzetlenebbek. A szegények segítik a még Dr. Rózsa György A szerző felvétele szegényebbeket, hogy leg­alább a legszegényebbeket életben lehessen tartani. Úgy vélte, valóban Szabolcs a leg- kisemmizettebb megye. Mivel szórt a településszerkezet, drá­gább a helyváltoztatás is, ami megnehezíti, megdrágítja a munkájukat. Az őszinte dicsé­ret hangján szólt a megyei szervezet tevékenységéről, melyet az ország egyik leg­jobbjának, legtekintélyesebb­jének tart. Tavaly nálunk a Vöröskereszttől több mint 21 ezren kaptak valamilyen for­mában közvetlen segítséget. Dicsérendő, hogy takaré­kossági okokból a megyei és a nyíregyházi városi Vöröske­reszt-szervezet összehúzódott. Nehezményezte azonban Ró­zsa doktor, hogy a megyei és a városi önkormányzat — való­színűleg, mivel nem lehet szétválasztani, sem dekára, sem centire mérni azt, mikor milyen illetőségű rászorult számára nyújtanak mentőövet — nem támogatja egyértelmű­en őket. Pedig állami felada­tokból vállalnak tetemes részt. — Épp itt, ebben a régióban kellene a legjobban tudni, hogy a perifériára szorult em­berek tömegei várnak segítsé­get. Azt feltételezné az idegen, hogy itt gőzerővel folyik az együttműködés. Amint megje­gyezte, nem a vezetők meg nem értésével van a gond, ha­nem a testületek szemlélete, közömbössége érthetetlen és esik rosszul. MJr Miwmm Elodázva ismét. Nyíregyháza ha­ladó város, van 30 000 lakosa, van tekinté­lyes számú tisztviselője, de nincs nyugdíjintézménye. Hát ez elég különös, mert alig van ilyen hely Ma­gyarországon. Már a na­gyobb uradalmak is arra törekednek, hogy alkalma­zottaik számára nyugdíjat biztosítsanak. Pedig abból, hogy nincs ilyen alap, sem­milyen haszna nem szár­mazik a városnak. Nem ta­karékosság ennek vissza­tartása, mert kegydíjak czí- men jóval több pénz kifo­lyik a kasszából. És nem jó ez a munkaképtelen tiszt­viselőnek sem, ha szégyen pírjával az arczán, szük­ségből folyamodik a bi­zonytalan kegydíjért. (Szabolcsi Szabad Sajtó, 1897.12. sz.) E H* Telefonjaj. A te­tj lefonközpontra ]£■ hihetetlenül sok a panasz. Kiköpheti az em­ber a tüdejét, ordíthat reg­geltől estig, de a központ, az nem kapcsol. Rimán- kodhatunk, gorombáskod- hatunk, egyik sem használ. Ha mégis kapcsol, akkor a legtöbb esetben nem azzal, akivel beszélni szeretnénk. Ha fejed tetejére áll kedves telefonelőfizető, akkor is csak egy dolga van, hogy pontosan fizesse a kövér számlákat. És lehetőleg ne zaklassa a központot, úgyis nekik lesz igazuk. (Nyíregyházi Déli Újság, 1922. III. 20.) Fizetési osztá­ly lyok. A köztiszt- 31 viselők fizetésé­nek új szabályzatát dolgoz­ták ki az Illetményhivatal- ban. Rövidesen egyszerű­en eltörlik a régi fizetési osztályokat és a tisztvise­lők a szolgálatban eltöltött évek után kapják majd a fi­zetésüket. így havonta 200-540 forint közötti összegek kerülhetnek a bo­rítékba, amit kiegészíthet a pótlékrendszer (pl. vezetői, képesítési). (Nyírség, 1947. III. 20. Védtelenek az önkéntesek Nagyon hiányzik a polgárőrök jogairól szóló törvény Ófehértó (KM) — A napok­ban értékelték az ófehértói polgárőrség tevékenységét. Az értekezleten több, az ön­kéntes szervezeteket általá­nosan érintő vélemény is el­hangzott. Vida Elemér, a helyi szervezet vezetője információi szerint 18,5 százalékkal csökkent a településen a bűncselekmé­nyek száma, ez köszönhető az 51 polgárőr tevékenységének is, akik 1393 órát szolgáltak, s 15 ezer kilométert autóztak sa­ját gépkocsijaikkal. Éjjeli tűz- figyelőt is szerveztek, aktívak , voltak a mezei lopások felderí­tésében is. A rendőrséggel va­ló kapcsolatuk tovább javult, a körzeti megbízottal rendszere­sen teljesítettek közös szolgá­latot. A hozzászólások során álta­lános kritikaként elhangzott: nagyon hiányzik a polgárőrök jogairól szóló törvény, ráadá­sul a televízió, a rádió, az írott sajtó (tisztelet a kivételnek) keveset foglalkozik velük. Azokkal az önkéntesekkel, akik védtelenül, szabad idejü­ket feláldozva védik a közös­ség vagyonát. Gondként vető­dött fel, hogy nincs rádiójuk, így nehézkes az összeköttetés nemcsak egymással, de a rendőrséggel is. Örvendetes viszont a lakosság elismerése munkájukról, s az önkormány­zat által a múlt évben adott 200 ezer forintos támogatás is örömteli. Az idén ezt az össze­get megemelik. Az összejövetel, melyen tá­jékoztatót tartott Gelsei Gábor megyei polgárőr elnök, Fé­nyes László nyírbátori rendőr- kapitány, valamint Kánya Zol­tán máriapócsi őrsparancsnok is, ünnepi vacsorával, s kötet­len beszélgetéssel folytató­dott. Játékkészítők és biotermesztők Képzés minisztériumi segítséggel másfél ezer embernek Nyíregyháza (N. L.) — Me­gyénkben a tartós munkanél­küliek a következő hetekben, hónapokban igen sok képzési forma közt választhatnak. Ezeket a Munkaügyi Minisz­térium központi programként hirdette meg, a tanfolyamok költségeit tehát központi for­rásból finanszírozzák. Áprilistól, a képzési év kez­detétől januárig megyénkben 540 tartós munkanélküli kép­zésére van lehetőség, ezenkí­vül 1080 munkanélküli sze­mélyiségfejlesztő tréningen vehet részt. A témáról Bor­bély György, a Nyíregyházi Regionális Munkaerőfejlesz­tő és Képző Központ igazga­tó-helyettese adott informá­ciót. A Széchenyi utcán lévő in­tézmény szervezésében és le­bonyolításában három kategó­riában indulnak a tanfolya­mok. A szakképzettséggel és nyolc osztállyal nem rendelke­zők virágkötő, kerti munkás, dísznövénytermesztő, gyógy­növénytermesztő, lovastúra, vendégfogadó tanfolyamra je­lentkezhetnek. A szakképzett­séggel nem rendelkezőknek induló tanfolyamok: fajáték­készítő, nőiruha-készítő, trak­torvezető, méhész, háztartási- gép-kezelő, háztartásvezető, hulladékgyűjtő és -szállító, vállalkozási ügyintéző, kiad­ványszerkesztő. A szakkép­zett, de legalább hat hónapja elhelyezkedni nem tudó mun­kanélkülieknek ezeket a tanfo­lyamokat indítják: számítás- technikai műszerész, szoft­verüzemeltető, biotermesztő, irodavezető, mentálhigiénés. A munkaadók a felsorolta­kon kívül újabb képzési igé­nyekkel állhatnak elő, és a bel­ső, elbocsátásokat megelőző tanfolyamok megszervezését is kérhetik. Tárlat a szoba falán Tisza vasvári (KM) — Tárlat a lakószoba falán címet visel­hetné Mészáros László „ma­gánkiállítása”. A tiszavasvári szociális központban élő idős fényképész fotói az elmúlt év­tizedek vidéki életébe kalau­zolnak. A már majdnem antik korúnak számító gépekkel fe­ledhetetlen pillanatokat örökí­tett meg barangolásai során és a mai napig készít felvételeket lakótársairól. Az idős asszony derűjétől a szigorú dzsentri te­kintetekig számtalan arc meg­ihlette. Azonban sok tehetsé­ges alkotóhoz hasonlóan mun­kája nem került a nagy nyilvá­nosság elé. Martyn Róbert felvétele A szakember válaszol Nyíregyháza (KM) — Március 17-én, hétfőn a Közlekedési Felügyelet Járműfelügyeleti Osztályá­nak vezetője, Olasz Tamás fogadta olvasóink telefo­non feltett kérdéseit. A leggyakrabban érintett té­makörökből és az azokra adott válaszokból közlünk néhányat az alábbiakban. A téli hónapokra — pl. takarékossági okokból — sokan adják le a rendőrsé­gen járművük rendszám- tábláját, amelyet tavasszal ismét szeretnének vissza­tenni. Ennek hivatalos me­netéről tudni kell, hogy az ideiglenesen leadott rend­számtábla felszereléséhez nem kell műszaki vizsga, ha a forgalmi engedély ér­vényessége időközben nem járt le. Egy évnél hosszabb idő elteltével a rendszámot leselejtezik, de ha a forgal­mi engedély még érvényes, szintén nem szükséges a műszaki vizsga. Végleges kivonásnál azonnal leselej­tezik a rendszámot, s csak műszaki vizsgát követően helyezhető forgalomba a jármű. Járműve gumiabroncsai­nak jóváhagyási jele felől érdeklődött az első telefo­náló. Ez a jel egy körbe zárt nagy „E” betű, és a körön belül a jobb alsó sarokban egy szám is található. A jogszabály kimondja, hogy csak jóváhagyási jellel ellá­tott abroncsokkal hozható forgalomba jármű, de ha nincs ilyennel ellátva, ak­kor sem kell eldobni, amennyiben megfelel a töb­bi feltételeknek. Ezek: megfelelő mintázatú és mélységű (a korábbi 1 mm- el szemben január 1-től 1,6 mm!) bordázat. A következő telefonáló lassú járművet kívánt for­galomba helyezni, de nem rendelkezik a korábbi szár­mazási okmányokkal. Itt személyes egyeztetést kö­vetően nyílik lehetőség vizsgáztatásra a kihelyezett vizsgahelyszínen. Olasz Tamás Martyn Péter felvétele Mezőgazdasági vontató­hoz kell-e zöldkártya? — hangzott az újabb kérdés. Nem követelmény, viszont közúti közlekedés esetén ellenőrizhetők a káros anyag kibocsátási értékek, s a jármű meg kell hogy fe­leljen az előírásoknak. Uborka minden mennyiségben Géberjén (KM - Ny. Zs.) — Bátran vághatnak idén az uborka termesztésébe a mezőgazdasági termelők, mert a feldolgozóipar gya­korlatilag korlátlan meny- nyiségben fogadja a termést — biztatták kedden Géber­jén művelődési házában megjelent környékbeli gaz­dálkodókat. Markovics Gyuláné, a Zóna Kft. igaz­gatója elmondta: az egykori konzervgyárak megerősöd­ve vészelték át a tulajdo­nosváltás időszakát, a stabil pénzügyi háttér ma már fi­zetőképes partnerré emeli a feldolgozókat. A felvásárló cég képviselője megtette ajánlatait az idei termésű uborka fix- és garantált árá­ra, most a kisebb-nagyobb földeken gazdálkodóknak kell dönteniük: mit és mi­lyen formában termeszte­nek. Ehhez nyújtott taná­csot az S&G Vetőmag Kft. termékmenedzsere, aki a térség talajtani és klimati­kus adottságaihoz igazodva ajánlott fajtákat konzervu­borkából, és ismertette a si­keres termesztéshez szük­séges technológia elemeit. Az ipari paradicsom ese­tében a hibridek térnyeré­séről szólt a szakember. Sándor és környéke Mizser Lajos A múlt század közepe óta hallatlan népszerűségnek örvendő Sándor név ezt a népszerűséget kétségtele­nül Petőfi Sándornak kö­szönheti, bár a megelőző századokban is voltak ne­ves képviselői (pl. a testőr­bíró Báróczy Sándor). Ezt a nevet a görögben alakult, de a latinosított Alexander­ből szokták levezetni. Sőt, mint napilapjaink írták, a német Sander átvétele. Itt azonban — ahogy mondani szokták — némi gubanc van. A németből csak a XIV. századtól mutatható ki a Sander, Zander név. Szent István királyunk uralkodá­sának első évében adta ki a Veszprémvölgyi apácák alapítólevelét. Ebben ne­vünk mint az első birtokos nevéből származó helynév szerepel Sandru formában. Könyves Kálmán korában már Sandur, s ez megmarad egy jó évszázadig. A Sán­dor név valójában török eredetű, és az eredeti jelen­tése: erős akaratú férfi. Az megint más kérdés, hogy a német rövidült forma, amely csekély 300 évvel fi­atalabb, hangalakilag ha­sonló a Sandurhoz. A Nagy Sándor regény hatására kezdték azonosíta­ni a két nevet. De: csak azo­nosítás — és nem azonos­ság. Nem véletlen, hogy a XVI. században sem Pesti Mizser Gábor, sem Sylves­ter János, de még Károli Gáspár sem fordítja le az Alexandert Sándorra. Ale­xander ugyanis szerepel Márk evangéliumában, az Apostolok cselekedeteiben, Pál apostol leveleiben öt személy neveként. □

Next

/
Thumbnails
Contents