Kelet-Magyarország, 1997. március (54. évfolyam, 51-74. szám)

1997-03-01 / 51. szám

1997. március 1., szombat Nyárfán is fütyül a rigó Tehermentesíti az öreg tölgyeseket, bükkösöket • Szakmai segítséggel Az erdőművelés komoly eszközöket igényel Harasztosi Pál felvétele Balogh Géza Nyíregyháza-Guth (KM) — A világnak iszonyatos mennyiségű fára van szüksé­ge, ám a famennyiség is vé­ges. A pesszimista jóslatok szerint ha nem érjük be ke­vesebb fával, előbb-utóbb el­fogynak az erdők, annak a következményeibe pedig még belegondolni is rossz. Az erdő nélküli világ ugyan szerencsére még odébb van, ám az igaz, valamit tényleg ki kell találniuk a szakemberek­nek, hogy tehermentesítsük az öreg tölgyeseket, fenyveseket, az őserdőket. Az erdészek sze­rint van már erre megoldás, az úgynevezett ültetvényerdők már ma is hatalmas mennyisé­gű fatömeget biztosítanak, az arányuk az elkövetkező idők­ben minden bizonnyal hazánk­ban is tovább nő majd. Állami támogatás Az ültetvényerdők egyik leggyakoribb fája a nyár, amely mind a Nyírségben, mind lent a Feketén, Szatmár- ban és Beregben is egyre na­gyobb területeken díszük. Kultuszról talán még túlzás lenne beszélni, ám az utóbbi években valóban szépen gya­rapszik a területe a magánkéz­ben lévő földeken is, amely­nek egyik fő oka a nem lebe­csülendő állami támogatás, s az a tény, hogy a fafajok közül a nyárfatelepítés költségei té­rülnek meg talán a leggyorsab­ban. Közismert, megyénkben is az űj kisbirtokok ezrei szület­tek az elmúlt hét évben, a gaz­dák egy része azonban nagyon hamar belátta, hogy az elapró­zott, gépek, felszerelések nél­küli birtokon roppant nehéz a rentábilis gazdálkodás. Kapó­ra jött tehát a támogatás, ami alaposan megnövelte az erdő- telepítési kedvet. A közhiedelemmel ellentét­ben azonban az erdőtelepítés és gondozás is szakértelmet kíván, szerencsére az erdészek nincsenek ennek híján. Ők, pontosabban a Nyírerdő Rt. szervezte meg azt a guthi ta­nácskozást, s nyárfatermeszté­si bemutatót is a napokban, melyen neves szakemberek beszéltek a követendő tenni­valókról, s mutatták be az egyik legismertebb erdészeti termékeket forgalmazó cég gépeit, berendezéseit. Vajon milyen sors vár a ma­gyar mezőgazdaságokra, ha netán majd csatlakozunk az európai közösséghez, fogal­mazták meg az egyik kérdést a találkozó résztvevői, melyre Kovács Gábor, a Nyírerdő Rt. vezérigazgatója többek között így felelt: — A csatlakozást követően sok gazdának el kell majd gondolkodnia azon. hogy ér- demes-e egyáltalán neki a rozzsal, a búzával, vagy a ku­koricával bajlódnia. Sajnos jó néhány területen nemigen éri majd meg folytatnia a növény- termesztést. A fára viszont, de hangsúlyozom, a jó minőségű fára lesz vevő a jövőben is. A nyárfára is, amit nagyon sok helyen tud hasznosítani az em­ber. Jó azonban szem előtt tar­tani: ha már rászántuk magun­kat a telepítésre, akkor minden erőnkkel azon kell lennünk, hogy ne ládafa legyen az er­dőnkből. az ugyanis csak töre­dékét jelenti mondjuk a lemez­fa értékének. A magyar nyárfakutatás egyik legismertebb alakja, dr. Tóth Béla szerint is nagy jövő előtt áll a magyarországi nyár­fatermesztés. A címzetes egyetemi tanárnak volt alkal­ma számtalanszor összehason­lítani a honi és a külföldi nyár­fatermesztést, szomorúan kel­lett konstatálnia, hogy Olasz­országban, vagy például Fran­ciaországban előbbre tartanak. Ne ládafa legyen — Óriási tévedés az a magyar gyakorlat, amely a legszára­zabb nyírségi homokdombok tetejére is nyárfát ültet — mondta többek között a pro­fesszor. — A földet ismerő embernek persze nem kell ezt bizonygatnunk, tisztában van avval, hogy az is a jó minősé­gű földet szereti, a silány ho­mokon silány lesz a fa is. De vannak más gondok is! Mi magyarok túlságosan sűrven ültetünk, s hajlamosak va­gyunk elfeledkezni a csepere­dő fák nyeséséről, törzsalakí­tásáról, és nem vágjuk ki idő­ben a nyárast. — Hazánkban általában négyszer négyméteres a növő­tér, Olaszországban a duplája, Franciaországban pedig még annál is nagyobb. Ennek, no meg a megfelelő termőhely­nek és fajtaválasztásnak, a gondos ápolásnak köszönhető az, hogy ott már tizenkét-ti­zenhárom éves korban vágásé­rettek a fák, míg nálunk gyak­ran csak húszévesen termelik ki a nyárerdőt. Ki lehet számí­tani, melyik gazdának mennyi a haszna! Istenkísértés A magyar erdőknek 9,5 száza­léka nyárfás, ám mint a Nyír­erdő főmérnöke, Oláh Tibor elmondta, a kitermelt fatömeg 18 százalékát adják! S a szá­mítások azt is kimutatják, egy hektár nyárerdő több hasznot hoz, — igaz később térül meg a befektetés — mint például ugyanolyan területű búza, ku­korica. Ma egy köbméter nyárfa ára háromezertől tíze­zer forintig terjed, egy hektár nyárfás pedig kétszáz-két­százötven köbméter fát ad..., tessék számolni! Még mielőtt azonban min­denki rohanna nyárfát ültetni, jó, ha alaposan végiggondolja a dolgot, mert nem minden arany, ami fénylik. A legfon­tosabb tanács: a szakemberek megkérdezése nélkül istenkí­sértés erdőtelepítésbe fogni. Az ő tanácsaikat követve vi­szont esélyünk lehet a sikerre. A nyárfaerdő ugyan nem olyan szép, mint egy termé­szetes erdő, de a rigó ott is fü­tyül, s még a faültető életében pénzt hoz. Márciusi fényben r I Fék a bűnözésnek Páll Géza A ki biztonságban akar élni, költözzön mielőbb a világ fő­városának is nevezett met­ropolisba, New Yorkba. Ez a szlogennek is beillő mon­dat jutott eszembe a minap, amikor a rádió Világóra cí­mű műsorában azt hallot­tam, egy vezető amerikai bűnügyi szakembertől, hogy New York ma bizton­ságosabb hely a bűnözés szempontjából, mint Buda­pest. Ezt az amerikai szak­ember nemcsak azzal indo­kolta. hogy a pesti metrón nemrég meglopták és a ma­gyar rendőrség csak szét­tárni tudta a kezét, s azt ta­nácsolta neki, máskor vi­gyázzon jobban értékeire. Vélhetően egy új stílus bontakozott ki a világ fővá­rosában. amely igen sokáig a bűnözés fővárosának is számított. Elsősorban a számítógépes rendszer ki­építését, a bűnügyek fel­göngyölítésére való alapos felkészítését, a rendőrök szakszerűbb kiképzését és mozgatását említette a bűn­ügyek szakértője. Ennek eredményeként néhány év alatt sikerült lefülelni a nagy bűnbandák, a maffiák egy jelentős részt. De nem utolsó sorban megjegyezte azt is, hozzáláttak egy bör­tönépítési program megva­lósításához, ugyanis több száz, vagy ezer bűnöző a bí­rósági tárgyalás után azért mozoghatott szabadon, mert nem volt hely a börtö­nökben. S ezt a bűnözők is jól tudták. S még egy érdekes motí­vum játszott közre a közbiz­tonság látványos javulásá­ban. Nem hunynak szemet a kisebb vétségek vagy csu­pán szabálysértésnek minő­sülő esetek fölött sem. El­csípik a metró korlátját át- ugrókat és más szabályta­lankodókat, akikről elég gyakran kiderül, hogy na­gyobb bűnök is terhelik a lelkűket, s így akadtak ho­rogra. Ez azért is figyelem­re méltó, mert épp a napok­ban nyilatkozta az egyik bűnügyi főember, hogy ná­lunk egy kicsit nagyvona­lúbban kívánják kezelni az apróbb bűncselekményeket, hogy jusson elég erő a na­gyobb bűnügyekre. Sajnos, ebben úgy tűnik, nem követ­jük a bevált amerikai mód­szert. Azt hiszem Maca, hogy egy ideig nem rúgunk itt lab­dába... Ferter János rajza Nyíregyháza-jövő Szőke Judit A ranyos volt az a na­pokban nálunk is megjelent keser­nyés hangú aranyköpés, miszerint „Magyarország a világ egyetlen országa, me­lyet saját maga vesz körül". Azt hiszem, van azért még néhány olyan nemzeti tulaj­donságunk ezenkívül is, mellyel Európában is egye­dül állunk. Nap mint nap hallunk latolgatásokat uniós csatlakozásunk esélyeiről. Az előrejelzések szintje már egyre lejjebb kerül — ezt bizonyítja az is, hogy Csa­bai Lászlóné, Nyíregyháza polgármestere nagy sajtó- érdeklődéstől övezve, erről a témáról, benne a Nyírség központjának esélyeiről, gondolkodott hangosan egy fórumon. Emlékeztetett arra, hogy hazánk az EU-tagállamok közül <egyelőre) Portugáli­ával mutat a legtöbb hason­lóságot — ez alatt főleg az egyenlőtlen fejlődést értet­te. Az összeurópaiság meg­valósulása után a mi keleti granyícánk egybeesik majd a „gyönyörű nő” keleti ha­tárával. Ez komoly felada­tot jelent... A helyi önkor­mányzatok Európai Char­tája célként fogalmazza meg a társadalmi erőforrá­sok mozgósítását. Nyíregy­házán máris nagyon jó pél­dák vannak az együttműkö­désre a civil szervezetekkel. A tájharmonikus gazda­sági fejlesztés, a biokerté­szet, a nagy munkaerőigé­nyű feldolgozóipar a me­gyeszékhely számára a jö­vőt jelentheti. A helyi adott­ságok, a hagyomány, a sa­játos kultúra része a bokor­tanyás településszerkezet — nem véletlen, hogy az el­múlt néhány évben nagyon sok pénzt fordított az ottani infrastruktúrára a város. A Világbank, a Phare már megvetette lábát a középfo­kú oktatási intézmények­ben, hamarosan nyílik a fo­gyatékos fiatalok speciális szakiskolája is. Ne is Amerikát akarjuk utolérni! Bár a szerzés gyö­nyörében, a hamis csillo­gásban, az egy főre jutó képmutatásban már túl is haladtunk rajta. Azok fölött pedig virul a hazudozás, a törtetés, a protekcionizmus dudvája. Ja, persze, hiszen ez most még itt a mákvirág Kelet-Európa...! Elek Emil fotéetüdje

Next

/
Thumbnails
Contents