Kelet-Magyarország, 1997. március (54. évfolyam, 51-74. szám)
1997-03-01 / 51. szám
1997. március 1., szombat Nyárfán is fütyül a rigó Tehermentesíti az öreg tölgyeseket, bükkösöket • Szakmai segítséggel Az erdőművelés komoly eszközöket igényel Harasztosi Pál felvétele Balogh Géza Nyíregyháza-Guth (KM) — A világnak iszonyatos mennyiségű fára van szüksége, ám a famennyiség is véges. A pesszimista jóslatok szerint ha nem érjük be kevesebb fával, előbb-utóbb elfogynak az erdők, annak a következményeibe pedig még belegondolni is rossz. Az erdő nélküli világ ugyan szerencsére még odébb van, ám az igaz, valamit tényleg ki kell találniuk a szakembereknek, hogy tehermentesítsük az öreg tölgyeseket, fenyveseket, az őserdőket. Az erdészek szerint van már erre megoldás, az úgynevezett ültetvényerdők már ma is hatalmas mennyiségű fatömeget biztosítanak, az arányuk az elkövetkező időkben minden bizonnyal hazánkban is tovább nő majd. Állami támogatás Az ültetvényerdők egyik leggyakoribb fája a nyár, amely mind a Nyírségben, mind lent a Feketén, Szatmár- ban és Beregben is egyre nagyobb területeken díszük. Kultuszról talán még túlzás lenne beszélni, ám az utóbbi években valóban szépen gyarapszik a területe a magánkézben lévő földeken is, amelynek egyik fő oka a nem lebecsülendő állami támogatás, s az a tény, hogy a fafajok közül a nyárfatelepítés költségei térülnek meg talán a leggyorsabban. Közismert, megyénkben is az űj kisbirtokok ezrei születtek az elmúlt hét évben, a gazdák egy része azonban nagyon hamar belátta, hogy az elaprózott, gépek, felszerelések nélküli birtokon roppant nehéz a rentábilis gazdálkodás. Kapóra jött tehát a támogatás, ami alaposan megnövelte az erdő- telepítési kedvet. A közhiedelemmel ellentétben azonban az erdőtelepítés és gondozás is szakértelmet kíván, szerencsére az erdészek nincsenek ennek híján. Ők, pontosabban a Nyírerdő Rt. szervezte meg azt a guthi tanácskozást, s nyárfatermesztési bemutatót is a napokban, melyen neves szakemberek beszéltek a követendő tennivalókról, s mutatták be az egyik legismertebb erdészeti termékeket forgalmazó cég gépeit, berendezéseit. Vajon milyen sors vár a magyar mezőgazdaságokra, ha netán majd csatlakozunk az európai közösséghez, fogalmazták meg az egyik kérdést a találkozó résztvevői, melyre Kovács Gábor, a Nyírerdő Rt. vezérigazgatója többek között így felelt: — A csatlakozást követően sok gazdának el kell majd gondolkodnia azon. hogy ér- demes-e egyáltalán neki a rozzsal, a búzával, vagy a kukoricával bajlódnia. Sajnos jó néhány területen nemigen éri majd meg folytatnia a növény- termesztést. A fára viszont, de hangsúlyozom, a jó minőségű fára lesz vevő a jövőben is. A nyárfára is, amit nagyon sok helyen tud hasznosítani az ember. Jó azonban szem előtt tartani: ha már rászántuk magunkat a telepítésre, akkor minden erőnkkel azon kell lennünk, hogy ne ládafa legyen az erdőnkből. az ugyanis csak töredékét jelenti mondjuk a lemezfa értékének. A magyar nyárfakutatás egyik legismertebb alakja, dr. Tóth Béla szerint is nagy jövő előtt áll a magyarországi nyárfatermesztés. A címzetes egyetemi tanárnak volt alkalma számtalanszor összehasonlítani a honi és a külföldi nyárfatermesztést, szomorúan kellett konstatálnia, hogy Olaszországban, vagy például Franciaországban előbbre tartanak. Ne ládafa legyen — Óriási tévedés az a magyar gyakorlat, amely a legszárazabb nyírségi homokdombok tetejére is nyárfát ültet — mondta többek között a professzor. — A földet ismerő embernek persze nem kell ezt bizonygatnunk, tisztában van avval, hogy az is a jó minőségű földet szereti, a silány homokon silány lesz a fa is. De vannak más gondok is! Mi magyarok túlságosan sűrven ültetünk, s hajlamosak vagyunk elfeledkezni a cseperedő fák nyeséséről, törzsalakításáról, és nem vágjuk ki időben a nyárast. — Hazánkban általában négyszer négyméteres a növőtér, Olaszországban a duplája, Franciaországban pedig még annál is nagyobb. Ennek, no meg a megfelelő termőhelynek és fajtaválasztásnak, a gondos ápolásnak köszönhető az, hogy ott már tizenkét-tizenhárom éves korban vágásérettek a fák, míg nálunk gyakran csak húszévesen termelik ki a nyárerdőt. Ki lehet számítani, melyik gazdának mennyi a haszna! Istenkísértés A magyar erdőknek 9,5 százaléka nyárfás, ám mint a Nyírerdő főmérnöke, Oláh Tibor elmondta, a kitermelt fatömeg 18 százalékát adják! S a számítások azt is kimutatják, egy hektár nyárerdő több hasznot hoz, — igaz később térül meg a befektetés — mint például ugyanolyan területű búza, kukorica. Ma egy köbméter nyárfa ára háromezertől tízezer forintig terjed, egy hektár nyárfás pedig kétszáz-kétszázötven köbméter fát ad..., tessék számolni! Még mielőtt azonban mindenki rohanna nyárfát ültetni, jó, ha alaposan végiggondolja a dolgot, mert nem minden arany, ami fénylik. A legfontosabb tanács: a szakemberek megkérdezése nélkül istenkísértés erdőtelepítésbe fogni. Az ő tanácsaikat követve viszont esélyünk lehet a sikerre. A nyárfaerdő ugyan nem olyan szép, mint egy természetes erdő, de a rigó ott is fütyül, s még a faültető életében pénzt hoz. Márciusi fényben r I Fék a bűnözésnek Páll Géza A ki biztonságban akar élni, költözzön mielőbb a világ fővárosának is nevezett metropolisba, New Yorkba. Ez a szlogennek is beillő mondat jutott eszembe a minap, amikor a rádió Világóra című műsorában azt hallottam, egy vezető amerikai bűnügyi szakembertől, hogy New York ma biztonságosabb hely a bűnözés szempontjából, mint Budapest. Ezt az amerikai szakember nemcsak azzal indokolta. hogy a pesti metrón nemrég meglopták és a magyar rendőrség csak széttárni tudta a kezét, s azt tanácsolta neki, máskor vigyázzon jobban értékeire. Vélhetően egy új stílus bontakozott ki a világ fővárosában. amely igen sokáig a bűnözés fővárosának is számított. Elsősorban a számítógépes rendszer kiépítését, a bűnügyek felgöngyölítésére való alapos felkészítését, a rendőrök szakszerűbb kiképzését és mozgatását említette a bűnügyek szakértője. Ennek eredményeként néhány év alatt sikerült lefülelni a nagy bűnbandák, a maffiák egy jelentős részt. De nem utolsó sorban megjegyezte azt is, hozzáláttak egy börtönépítési program megvalósításához, ugyanis több száz, vagy ezer bűnöző a bírósági tárgyalás után azért mozoghatott szabadon, mert nem volt hely a börtönökben. S ezt a bűnözők is jól tudták. S még egy érdekes motívum játszott közre a közbiztonság látványos javulásában. Nem hunynak szemet a kisebb vétségek vagy csupán szabálysértésnek minősülő esetek fölött sem. Elcsípik a metró korlátját át- ugrókat és más szabálytalankodókat, akikről elég gyakran kiderül, hogy nagyobb bűnök is terhelik a lelkűket, s így akadtak horogra. Ez azért is figyelemre méltó, mert épp a napokban nyilatkozta az egyik bűnügyi főember, hogy nálunk egy kicsit nagyvonalúbban kívánják kezelni az apróbb bűncselekményeket, hogy jusson elég erő a nagyobb bűnügyekre. Sajnos, ebben úgy tűnik, nem követjük a bevált amerikai módszert. Azt hiszem Maca, hogy egy ideig nem rúgunk itt labdába... Ferter János rajza Nyíregyháza-jövő Szőke Judit A ranyos volt az a napokban nálunk is megjelent kesernyés hangú aranyköpés, miszerint „Magyarország a világ egyetlen országa, melyet saját maga vesz körül". Azt hiszem, van azért még néhány olyan nemzeti tulajdonságunk ezenkívül is, mellyel Európában is egyedül állunk. Nap mint nap hallunk latolgatásokat uniós csatlakozásunk esélyeiről. Az előrejelzések szintje már egyre lejjebb kerül — ezt bizonyítja az is, hogy Csabai Lászlóné, Nyíregyháza polgármestere nagy sajtó- érdeklődéstől övezve, erről a témáról, benne a Nyírség központjának esélyeiről, gondolkodott hangosan egy fórumon. Emlékeztetett arra, hogy hazánk az EU-tagállamok közül <egyelőre) Portugáliával mutat a legtöbb hasonlóságot — ez alatt főleg az egyenlőtlen fejlődést értette. Az összeurópaiság megvalósulása után a mi keleti granyícánk egybeesik majd a „gyönyörű nő” keleti határával. Ez komoly feladatot jelent... A helyi önkormányzatok Európai Chartája célként fogalmazza meg a társadalmi erőforrások mozgósítását. Nyíregyházán máris nagyon jó példák vannak az együttműködésre a civil szervezetekkel. A tájharmonikus gazdasági fejlesztés, a biokertészet, a nagy munkaerőigényű feldolgozóipar a megyeszékhely számára a jövőt jelentheti. A helyi adottságok, a hagyomány, a sajátos kultúra része a bokortanyás településszerkezet — nem véletlen, hogy az elmúlt néhány évben nagyon sok pénzt fordított az ottani infrastruktúrára a város. A Világbank, a Phare már megvetette lábát a középfokú oktatási intézményekben, hamarosan nyílik a fogyatékos fiatalok speciális szakiskolája is. Ne is Amerikát akarjuk utolérni! Bár a szerzés gyönyörében, a hamis csillogásban, az egy főre jutó képmutatásban már túl is haladtunk rajta. Azok fölött pedig virul a hazudozás, a törtetés, a protekcionizmus dudvája. Ja, persze, hiszen ez most még itt a mákvirág Kelet-Európa...! Elek Emil fotéetüdje
