Kelet-Magyarország, 1997. március (54. évfolyam, 51-74. szám)

1997-03-17 / 63. szám

1997. március 17., hétfő MEGYEI PLUSZ Elismerés a nemzeti ünnepen Köztársasági Érdemrend Középkeresztje, Jászai Mari- és Balogh Rudolf-díj Dr. Páll István Martyn Péter felvételei Normantas Paulius Dr. Keresztes Szilárd Gazsó György Nyíregyháza (KM) — A Ma­gyar Köztársaság elnöke — a miniszterelnök javaslatára — 1997. március 15. alkalmából a Magyar Köztársasági Ér­demrend Középkeresztje ki­tüntetést adományozta dr. Ke­resztes Szilárd hajdúdorogi megyéspüspöknek életműve elismeréseként. Keresztes Szilárd Nyíracsá- don született 1932-ben. és 1955-ben szentelték pappá. 1960-tól kezdve tanított a Nyír­egyházi Hittudományi Főisko­lán. Nyíregyházán szentelték püspökké 1975. február 8-án. II. János Pál pápa dr. Timkó Imre megyéspüspök halála után 1988. június 30-án kine­vezte hajdúdorogi megyéspüs­pökké és a Miskolci Exarchá­tus apostoli kormányzójává. Megyéspüspökként 1989-től 1994-ig a Keleti Egyhá­zak Kongregációjának tagja volt. Jászai Mari-díjat vehetett át a művelődési és közoktatási minisztertől kiemelkedő szín­házművészeti tevékenységéért Gazsó György , a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház művésze, aki 15 éve színmű­vész, több társulatnak volt már tagja. Három éve láthatjuk a Móricz Zsigmond Színház színpadán. Az idei esztendő különösen sikeresnek mond­ható számára, nagy sikerrel szerepelt például a Vén Euró­pa Hotel című darabban és a Senki sem tökéletes című pro­dukcióban. Két közeli bemuta­tóra készülődik, hamarosan az Azt hiszem, megcsinálják cí­mű darabban is szerepel, és ő játssza majd Hasek Svejkjé- nek a főszerepét. Kitüntetésben részesült ki­emelkedő fotóművészeti tevé­kenysége elismeréseként Nor­mantas Paulius fotóművész is, akinek Balogh Rudolf-díjat adományoztak. 1948-ban szü­letett Litvániában. Vilniusban az állami egyetemen a közgaz­dasági karon szerzett diplo­mát. Nyíregyházára házassága révén került. Közel húsz éve fotózik, járja a világot. Hat fo­tóexpedíción tíz finnugor nép­hez jutott el, ebből született az Apadó források című kötete, amelyet a VII. Finnugor Vi­lágkongresszusra jelentetett meg a Corvina Kiadó. A mű­vésznek a nyíregyházi Jósa András Múzeumban éppen a napokban nyílt tárlata, amely a szamojédok életét mutatja be. Kiemelkedő szakmai mun­kája elismeréseként a Művelő­dés Szolgálatáért díjat vett át dr. Páll István, a Nyíregyháza- Sóstói Múzeumfalu igazgató­ja. Az ELTE-n végzett néprajz szakon. A muzeológus több mint húsz éve dolgozik a nyíregyházi múzeumfaluban, amelynek nyolc éve igazgató­ja. Több elismerésben is része­sült már, például néhány éve a Kós Károly-díjat vett át kollé­gáival. Több könyve is napvi­lágot látott. A közelmúltban szerezte meg a Ph. D címet. Laptár ír T 1 Március 15. Ha­KJ1U zafias lelkese- 12231 déssel ünnepelte meg városunk közönsége márczius 15-e szent ünne­pét. A délelőtti órákban az összes elemi és felsőbb is­kolákban belső megemlé­kezést tartottak. A közpon­ti iskolai díszünnepélyre a gimnáziumban került sor. Itt került sor a Kossuth- Alapítvány díjátadására, melyet Homéczy Géza VIII. osztályos tanuló kap­ta meg. Délután három órakor zeneszó mellett vo­nult a lelkes közönség a színházba, ahol Bencs László polgármester szép beszédében gyönyörköd­hetett. Ezt szavalatok és a Dalárda műsora követte. (Szabolcsi Szabad Sajtó 1897. III. 21.) E j—w Díszpolgárság. rí Nagyhalász köz- JJI ség díszpolgárá­vá választották a betegsé­géből felépült Kállay And­rás volt nemzetgyűlési képviselőt. A lelkes egy­hangúsággal megszavazott kitüntetést azért adomá­nyozták, mert Kállay úr hosszú éveken keresztül önzetlen pártfogásába vet­te a községet és sok segít­séget nyújtott annak fejlő­déséhez. (Nyírvidék, 1922. 49. sz.) Március 15. Ez­res tömegek vo­nultak tegnap a Kossuth térre. A Himnusz hangjai után Fazekas János polgármester köszöntötte az ünneplőket. Dobog Béla tanítóképzős diák szavalta el Petőfi Sándor Nemzeti dal c. költeményét, majd r. Bodonyi Márton népü­gyész emelkedett szólásra. Végül az evangélikus isko­la növendékei Kossuth nó­tákat énekeltek... (Nyírség, 1947. Ili 16.) A megye emlékplakettje Nyíregyháza (KM) — A Sza- bolcs-Szatmár-Bereg Megyei Közgyűlés emlékplakettje ki­tüntetést adott át dr. Zilahi Jó­zsef, a közgyűlés elnöke pén­teken a megye mezőgazdasá­gáért, vízgazdálkodásáért vég­zett sok évtizeden át kifejtett tevékenységéért dr. P. Szabó Gyula nyugdíjasnak, a megyei tanács volt elnökhelyettesé­nek, Farkas Kálmán újságíró­nak, lapunk nyugdíjas rovat­vezetőjének több évtizedes Kitüntetések Nyíregyháza, Túrricse, Kis- várda, Opályi, Nyírbátor (KM) — Hazánk nemzeti ün­nepe alkalmából a Belügymi­nisztérium vezetése március 14-én központi ünnepséget rendezett. A rendezvényen Kuncze Gábor belügyminisz­ter köztársasági elnöki kitün­tetéseket és miniszteri elisme­réseket adott át a Belügymi­nisztérium, valamint a tárca irányítása alá tartozó szerve­zetek munkatársainak. A Magyar Köztársaság Arany Érdemkereszt polgári tagozatával Kovács Gusztáv Túrricse polgármesterét, / a Magyar Köztársaság Ezüst Ér­demkereszt polgári tagozatá­val Berecz Csaba, a kisvárdai polgármesteri hivatal osztály- vezetőjét, Demcsák Bertalan ópályi polgármestérét. A Ma­gyar Köztársaság Bronz Ér­demkereszt polgári tagozatá­val Rácz Lászlónét, a Sza- bolcs-Szatmár-Bereg Megyei Közigazgatási Hivatal ügyke­zelőjét, a Magyar Köztársa­sági Bronz Érdemkereszt ka­tonai tagozatával Asztalos Fe­renc határőr törzsőrmestert, a Nyírbátori Határőr Igazgató­ság járőrét, Orosz József tűz­oltó főtörzsőrmestert, a kisvár­dai tűzoltóság tűzoltóját. A megyei TÁKISZ dolgozói közül belügyminiszteri mi­niszteri dicséretet és jutalmat vehetett át dr. Koncz Imre igazgató, Tóth Béláné és Mol­nár Éva osztályvezető és Mát­rai Istvánná főtanácsos. Március 15-e tiszteletére az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal megyei igazgatósága céljainak eredményes megva­lósításában részt vevők kima­gasló tevékenységének elis­merésére került sor. DO UT DES kitüntetésben részesültek: Papp László, Ha­jósi Béláné, Kupferschmidt Józsefhé, Dr. Molnámé Ignáth Anna és Lázár Olga. Címzetes főtanácsosi címet kapott: Po- lyákné dr. Sebők Kátalin, Ma- dai Lajosné. Címzetes taná­csosi címet kapott: Franczelné Csernyik Margit, Karajzné Ta­más Klára, Nagyné Mihály Éva. Igazgatói dicséret kitün­tetésben részesültek: Fignár Lászlóné, Svéda Jánosné, Sza­bó Árpád, Szatmári Erika, Vattamány Mária, Vincze László. közéleti munkájáért és Boros Sándornak, aki a Damjanich laktanyánál 1956-ban olyan súlyos sérüléseket szenvedett, hogy 89 műtétre volt szüksé­ge, de a nyomokat így sem si­került eltüntetni. Találkozó Mátészalka (KM - Sz. E.) — Március 19-től 21-ig a 138. sz. Ipari Szakközépiskola és Szakmunkásképző Intézet ad otthont A Szakma Kiváló Ta­nulója Országos Versenynek bútorasztalos és épületasztalos szakmában. Hatvan iskola je­lezte részvételét. Nagy Gusz­táv igazgató tájékoztatása sze­rint százhatvannégy gyermek nyolcvan tanár kíséretében lesz az intézet vendége. A ver­senyen képviselteti magát a Nemzeti Szakképzési Intézet, az Országos Asztalosipari Szövetség (OASZ), a Kézmű­ves és Iparkamara és az iparág több vezetője, valamint külföl­di érdekeltségek is. A témához kapcsolódóan tizenhat kiállító mutatja be termékeit az iskola földszinti termeiben március 20-án. Amíg a diákok ver­senyfeladataikat oldják meg, a kísérő tanároknak az OASZ szervezésében szakmai to­vábbképzést tartanak, ahol a legújabb anyagok és technoló­giák bemutatására kerül sor. A zsúfolt programban az OASZ küldöttválasztó gyűlése mel­lett jut majd idő városnézésre és múzeumlátogatásra is. Lapunk a Szamos Tv-ben Fehérgyarmat (KM) — Ven­dégségbe készül lapunk, a Ke- let-Magyarország: 1997. már­cius 17-én 17 órától a Szamos Televízió teremt lehetőséget arra, hogy a Kelet-Magyaror- szág Lapkiadó Kft., illetve a szerkesztőség képviselői élő. egyenesadásban, közvetlenül is találkozhassanak a megyei lap szatmár-beregi olvasótá­borával. A Fehérgyarmaton lé­vő Szamos Tv stúdió egy órán át sugározza a műsor kereté­ben feltett kérdésekre az illeté­kesek válaszát — a sajtó napja közelsége okán — a Kelet- Magyarország szerkesztési el­veiről, a véleménynyilvánítás, az információáramlás gyakor­latáról. Választ kapnak azok is, akik a lap terjesztésével, a hirdetésekkel kapcsolatban ér­deklődnek. Az élő adásban 17 órától a (44)362-231-es, illet­ve a (44)361-362-es telefonon lehet feltenni a kérdéseket. A műsor szerkesztői és a lapki­adó kft. vezetői ezen túl telefo­nos játék keretében kellemes meglepetést is kívánnak sze­rezni a Szamos Tv csaknem százezernyi nézőjének. Lázadás Bétsben Vilhelm Főherczeget megpofozták nnsKessssKisfSSBSseííBSSíSSSSíssssssKKSsessisssiSKSSKSSsssíSSíXtseisesx Néző István Nyíregyháza — Március közepén a pesti forradalom­ról szokás méltató írásokat és korabeli dokumentumo­kat közölni, jóval kevésbé kerülnek azonban a figye­lem középpontjába azok az események, amelyek a fő­városbéli „rebelliót” meg­előzték, azt kiváltották vagy azzal egyidőben zaj­lottak. A majd másfélszáz éve alvó korszellem feléb­resztését egy olyan egyén levelei segítségével keltjük most életre, aki ez idő tájt éppen Pozsonyban, az or­szággyűlésnek helyet adó városban tartózkodott, s in­nen tudósította Kisvárdán élő szüleit. Somogyi Re­zsőről, a későbbi 48-as hon­véd főhadnagyról van szó. Március 14-én többek között ezt írta: „...Legújabb mit tudathatok az, hogy Bétsbe a lázadás kitört. Tegnap előtt a Metternich villáját Bétsbe a nép feldúl­ta, a Politechnikumi ifjúság és a polgárság szövetkez­tek, és a pozsonyi újságban kinyomott Kossuth beszé­dét az felelős ministerium ügyben, a kávéházakban nyilván felolvasták, erre igen lelkesedvén a bétsi né­metek a tanulók és összes polgárok küldöttséget ne­veztek a Császár elébe, a mikor őket Ferdinánd a leg­kegyesebben fogadta, kér­vén a Császárt alkotmány adásért, a mikor is nékik mindjárt teljesítő kívánato- kat, és sajtó teljes szabadsá­got és nemzeti őrsereg fel­állítását megengedő. Met­ternich erre leköszönt. A nép egy akasztófát állított palotája elébe, és az ő képét akasztván rája, azon felirat­tal, hogy ezen hunczfuttnak ezen keilend meghalni.” A bécsi forradalom 13-án tört ki s ez nagymértékben meggyorsította a pozsonyi törvénykezést. Egyértelmű­vé tette, hogy Magyaror­szágon is gyorsabb és radi­kálisabb változásokra van szükség és lehetőség. Ad­juk át ismét az események­ről való beszámolás lehető­ségét a Pozsonyban tanuló egyetemistának. „...Kos­suth megtudván a Telegraff nyomán Bétsi eseménye­ket, köztök felkélt indítvá­nyával. E gyűlésen jelen voltam, szavait így kezdé: „A múlt éjjel Bétsbe polgá­ri vér folyt. Metternich mi- nisteriuma megbukott.” Ek­kor vagy egy negyed óráig a legnagyobb öröm éljenzés történt, magok a nők ken­dőikkel lombozván éljenez­tek. Kossuth ezen beszédjé­ben azt indítványozó, hogy röktön mennynek a rendek a nádorhoz, kérvén őt, hogy tartson a fő rendeknél or­szággyűlést, felvevendők a Ministeriumot illető indít­ványt, azután indítványoz­za a sajtó szabadságot, és az ország vészét megelőzen­dő, nemzeti őrsereg felállí­tását.” Kossuth javaslatát a nádor és a főrendek immár ellenezhették, s úgy döntöt­tek, hogy István nádor ve­zetésével egy deputáció megy a királyhoz. Este a helybéli lakosság ünnepé­lyes felvonulást tartott. Tíz órakor tehát újabb esemé­nyeket róhatott a papírra Somogyi: „... Most értünk haza. A polgárság egytől egyig fénybe öltözve a jurá­tusokkal egyesülten fák­lyás-zenét adtak. Kossuth­nak, a Szabadság szent ér­zésétől hevítve. Remek és kebelindító látvány volt az egész... összesen felöl 1000-nél mind fáklyával a sétatér hosszában négyszö­get képeztek, a középet a polgári egyenruhás zene kar, több magányos ze­nésszel és czigányokkal egyesülten, azután 4 nem­zeti nagy lobogó, körülvéve kivonat kardos fiatalokkal foglalta. A Zöldfa vendéglő telve... nőkkel és liberális orsz. urakkal, az erkélyen Kossuth, Bónis, gróf Battyány Lajos, gróf Teleki László és több liberálisok állottak.” Rezső ezután részletesen beszámol az ak­kor elhangzott különböző beszédekről. Március 15- én, a pesti forradalom nap­ján utazott az említett kül­döttség Bécsbe. A kisvárdai ifjú természetesen ekkor is jelen volt: „Reggel 10 óra­kor indul ma azon gőzös Bétsbe, melly a királyhoz kinevezett küldöttséget vit­te. Telve volt a Dunapart és a híd minden rangú néppel. Ágyú dörgések, éljenzések és fehér kendők lobogtatása mellett indult el, zászlókkal felékesítve a gőzös. Min­den ablakból számos női kéz lobogtatta a köszöntő kendőket. Az orsz. gyűlési fiatalság kardosán és nem- zetiesen felöltözve, kivont kardokra akasztott kalpa- gokkal köszöntötték a men­tőket és ezek viszonozva azt a gőzösről a Szabadság ünnepének megkezdését re- begtette a nép ajkáról.” Ä Ferenc Károly gőzha­jón lévő csoport célja az volt, hogy elérjék a nádor teljhatalmú helytartóvá, Batthyányi miniszterelnök­ké való kineveztetését, és azt az ígéretet, hogy V. Fer­dinánd minden törvénycik­ket szentesít, amelyet a ná­dor vezetésével az ország- gyűlés megalkot. Miután a nádor ügyében sikerrel jár­tak, a küldöttségben lévők rávették őt arra, hogy ne­vezze ki Batthyányit kor­mányfővé. Ezt István nádor megtette, sőt megszerezte ehhez a király jóváhagyását is. Az ország sorsát azon­ban tizenötödikétől kezdve más város határozta meg. Az újabb bécsi hírek — me­lyeket Somogyi emígy ha­gyott az utókorra: „...a bétsi polgárok, midőn Albert Fő- herczeg rájok lövetett, be­törtek a királyi udvarba, Vilhelm Főherczeget a ló­ról lerántották és megpo­fozták, Albert Főherczeget szintén lerántották lováról, és az elfolyt polgárok véré­vel arczát bemázolták. A Bétsi telegraffot szintén el­rontották...” — Pestre is el­jutottak. Március 14-én dél­után az Ellenzéki Kör még úgy határozott, hogy a ko­rábban összeállított tizen­két pontot Pozsonyba, Batthyányihoz juttatják el, s ő terjeszti majd az ország- gyűlés elé, ezzel is támoga­tandó a kossuthi politikát. Este, a bécsi forradalom hí­rének megérkezte ezt az el­gondolást túlhaladottá tette. Elvetették a petíciózást és másnap végrehajtották azon tetteket, melyek első lépé­sek voltak a függetlenség és a polgári átalakulás megte­remtéséhez vezető úton.

Next

/
Thumbnails
Contents