Kelet-Magyarország, 1997. március (54. évfolyam, 51-74. szám)

1997-03-17 / 63. szám

1997. március 17., hétfő HATTER □ Szürkülő feketegazdaság Aki korrupt, az nagyobb fizetés mellett is az lesz • Odafigyelni a kiválasztásra Kováts Dénes Nyíregyháza (KM) — A me­gyei Gazdaságvédelmi Koor­dinációs Bizottság közel­múltbeli ülésén részt vett az országos testület elnöke, dr. Bencze József államtitkár is, aki konstruktívnak ítélte a megyebeliek munkáját. A sajtótájékoztatót követően készséggel adott exkluzív in­terjút lapunknak. Többrétű munka — A gazdaság általános álla­pota is meghatározza, hogy a vásárlók pénzének hány szá­zaléka megy el nem legális ke­reskedelmi csatornákon, ez az összeg még mindig jelentős — fogalmazta meg a tapasztala­tokat dr. Bencze József. — Nyilván az arány térségenként más és más, ebben a régióban a pénztelenség is oka annak, hogy a vásárlóerő az olcsó bóvii irányába megy el. S ta­lán emiatt arathatnak az úgy­nevezett bizalmi társaságok, így válnak az emberek csalá­sok áldozataivá, egy-egy ügy­ben nem ritka a többezer, sőt, a 20-30 ezer sértett. □ Bár Ön gyakori szereplő­je televízió- és rádióinterjúk­nak, különböző újságokban is gyakorta nyilatkozik, mégis arra kérem, ismertesse a bi­zottság munkájának főbb irá­nyait. — A gazdaságvédelmi ko­ordinációs bizottságot több mint 20 szakmai szerv, ható­ság szakemberei alkotják. A kormány döntés-előkészítő szerveként legfontosabb fel­adata egyrészt a javaslattétel, másrészt a gazdaságvédelem­mel kapcsolatos jogalkotás fi­gyelemmel kísérése, valamit a más szervek által kezdemé­nyezett elképzelések vélemé­nyezése. Feladatunk a gazda­sági bűnözés megelőzési kon­cepciójának megalkotása épp­úgy, mint az európai joghar­monizáció figyelemmel kísé­rése. Ez azt jelenti, hogy a ma­gyar jogszabályok harmóniá­ban kell, hogy legyenek az eu­rópai törekvésekkel, törvé­nyekkel. □ Szépen hangzik, hogy ez a kormány döntés-előkészítő szerve, s javaslatokat tesz, de Elkobzott cigaretta a záhonyi vámáruraktárban Elek Emil felvétele vajon ezeket mennyire veszik figyelembe? — Az elmúlt években (1994-96 között) 140 olyan jogszabály megalkotására vagy módosítására került sor, amelyek a feketegazdaság el­leni fellépést segítették. Hosz- szú lenne felsorolni valameny- nyit, de megemlítek néhányat. A vonzóbb, stabilabb és kiszá­míthatóbb közteherviselést szolgálja a vállalkozók társa­sági adójának jelentős mérté­kű csökkenése. Enyhültek a tár- sadalombiztosítási terhek, s folyamatban van a vámpót­lék fokozatos leépítése. Ami a jogalkotást illeti: a vámügyek­kel kapcsolatosan több tör­vény született, emellett a mun­kaügyi ellenőrzésről, a pénz­mosás megelőzéséről és sza­bályozásáról szóló, vagy a de­vizatörvény is a feketegazda­ság elleni fellépést szolgálták. Ezek mellett további törvé­nyek állnak elfogadás vagy módosítás alatt, amik szintén az említett célt szolgálják. Visszaszorítás — Arról sem szabad megfe­ledkezni, hogy különböző szervezeti változások is meg­történtek, illetve lesznek, elég, ha csak az Államkincstárra, a Közbeszerzési Tanácsra, a Központi Bűnüldözési Igazga­tóságra, vagy az Országos Bűnmegelőzési Tanács felállí­tására gondolunk. Persze azért bőven van még feladat. □ Hatásosnak tűnik ez a fel­sorolás, különösen, ha arra gondolunk, ez korántsem tel­jes. Egy dolog azonban az, hogy jogszabályokat, intézke­déseket hoznak, a másik része azonban érdekesebb: vajon mire lehet jutni vele? Hiszen hiába tudom, hogy bóvlit ve­szek illegális csatornán, ha az adózott, s boltokban árult ter­mékeket, árucikkeket nem tu­dom megvenni a pénztárcám vékonysága miatt. — Mint látszik, a jogalkotók teszik a dolgukat, de csupán jogalkotással nem lehet ered­ményeket elérni. Felvetésében ott a válasz is: akkor lehetünk igazán eredményesek, ha az okokat sikerül megszüntetni. A GDP hullámzása, az élet- színvonal és a reáljövedelem csökkenése, az infláció ilyen mértéke, a munkanélküliség mind-mind kezelendő problé­ma. Ha tudjuk kezelni, van esély a feketegazdaság vissza­szorítására. Lényeges dolog, hogy az állam milyen szinten tudja tartani a közterheket, mert ha ezek instabilak, kiszá­míthatatlanok, akkor gerjesz­tik a feketegazdaságot. □ Ehhez azonban jó lenne az átgondolt törvényhozás, mert nem ritkán a kapkodást, a következetlenséget tapasz­taljuk. Amit nemcsak a szüksé­ges törvénymódosítások mu­tatnak, de a sok-sok megha­gyott kiskapu is, melyek révén kijátszhatók a jogszabályok. — Iszonyatos a jogalkotási dömping, időigényessége mi­att nem lehet gyors rugalmas­ságot várni, még ha jogos is a változtatás, a mó­dosítás igénye. Úgy gondolom azonban, hogy a ja­vaslatok figyelem- bevétele, érkezzen az tőlünk, vagy megyei szintekről, elősegíti az élethez igazodó törvény- hozást. □ A sajtótájé­koztatón szólt ar­ról, hogy fontos a társszervek együtt­működése a koor­dinációs bizottság­ban, s az egymás munkájának meg­ismerése is. Oly­kor-olykor azon­ban porszem kerül­het a gépezetbe azáltal, hogy valamenyik bi­zottsági tag gyanús, mondjuk korrupciós ügyletekbe kevere­dik. Mint például az itteni egészségbiztosítási pénztár igazgatója. Nagy jelentőség — Bizonyos fontos tisztségek betöltése előtt nemzetbizton­sági ellenőrzés történik, ebbe a körbe tartoznak például a rendőri vezetői posztok, nem vonatkozik viszont az ellenőr­zés az Ön által említett sze­mély posztjára. Az kétségte­len, hogy vannak munkakö­rök, melyek betöltésekor fi­gyelembe kellene venni a gaz­dasági érdekeltségeket, hasz­nos lenne a hivatalba lépés előtt, és utána is vagyonbeval- lás készítése. Feltétlenül be kell építeni a rendszerbe kor­rupciócsökkentő elemeket, fontos a nyilvánosság ereje is — ebben a sajtónak lehet sze­repe és tennivalója. — A nyilvánosságot én úgy értelmezem, hogy az nem a rendszer nagy traumája, in­kább lehetőség arra, hogy mindenki előtt bizonyítsunk: képesek vagyunk tenni a kor­rupció, illetve a korrupt sze­mélyek ellen. Egyetlen példát hadd említsek. Azt mondják, több pénz kell a rendőrségnek, akkor visszaszorulhat a kor­rupció. Én azt mondom: aki korrupt, az nagyobb fizetés mellett is az lesz, tehát a kivá­lasztásra kell jobban odafi­gyelni, annak van nagy jelen­tősége.-y—j zt az őrültséget. Még J-Y hogy házasságon be- 1—J lüli nemi erőszak. Már csak ez hiányzott az éle­tünkből. Ez a törvény... Enél­kül nem is tudom, mi lett vol­na velünk... A középkorú férfi, vélhető­en nős, cinikusan meglobog­tatta az újságot. Barátjával, a nyugdíjas bíróval üldögélt a kora tavaszi napsütésben a pádon, ahol a napi baromsá­gokat megvitatják. Leg­alábbis így nevezik maguk között a nap hordalékát, amit a tévé, a rádió, a lapok zúdí­tanak az emberek fejére. A bíró fásultan hallgatta a nála fiatalabb ismerőse kirohaná­sát a készülő vagy talán már életbe is léptetett törvényről. — Te szakember vagy, igaz, agglegény. De mint bí­ró, mit gondolsz erről a mondvacsinált őrültségről. Mivel nyugaton ez most a nagy téma, állandóan napi­renden tartják a médiák, el­csámcsognak egy-egy eseten, hát most úgy gondolják a mi jogászaink is, nem maradha­Kényes téma tunk le. Nekünk is szüksé­günk van egy ilyen törvényre. Mivel a szakember, a bíró továbbra is bölcs hallgatás­ba burkolózott, a méltatlan­kodóférfiú kénytelen volt to­vábbi érveket felsorolni, bi­zonyítva, ez mégis abszurd. Törvényt hozni a házasságon belüli nemi erőszak ellen. Talán ez a legégetőbb prob­léma napjainkban? Egyre- másra panaszkodnak az asszonyok, hogy a férjük me­gint megerőszakolta őket? S nincs kihez fordulniuk orvos­lásért? — Inkább a részeges, erő­szakos férjekről van szó — törte meg a hallgatását a bí­ró. — Vagy olyan esetekről, amikor a férj és a feleség még egy fedél alatt, egy la­kásban él, de már semmi kö­zük egymáshoz. De a férj to­vábbra is úgy tekinti a nőt, mintha a felesége lenne... Ilyenkor valóban nagyon ki­szolgáltatott és védtelen le­het a nő, de a házasságon be­lüli esetek már bonyolultab­bak. A bíró, jóllehet talán a mundér becsületét vette párt­fogásba, maga is érezte, jócskán akadnak itt homá­lyos pontok is. Elég sok váló­peres ügyben kellett ítélkez­nie, amikor az esetek egy je­lentős részében éppen az volt az asszonyok panasza, hogy a férjük ügyet sem vet rájuk, úgymond nem teljesíti az alapvető szerelmi kötelessé­geit sem. Negyvenéves bírói működése alatt egy-két olyan esettel találkozott, amikor a válni akaró feleség arra pa­naszkodott: a férje erőszako­san tette magáévá. De az igazi válóok mégsem ez volt. — Egy újabb kabaré az életünkben — hergelte magát a felhevült barát, akit külön is bosszantott a bíró szűksza­vúsága. — Kérdezem tőled, aki nemrég még ott ültél a pulpituson, milyen bizonyíté­kok kellenek majd ahhoz, hogy a bíróság megállapítsa, valóban nemi erőszak tör­tént. Talán videofelvételeket készítenek majd az asszo­nyok, vagy behívják a szom­szédot, vagy telefonálnak közben a nem tudom kinek? Már néhány járókelő is fel­figyelt a gesztikuláló, olykor szerelmi aktust is utánzó fér­fira, akit a méreg és a neve­tés egyszerre kerített hatal­mába. Aztán mégiscsak erő­sebb lett a felszabadult neve­tés. Elvégre mi mást tehet a jámbor halandó, ha/ ilyen furcsaságokról hall. Éktelen hahotázásban oldódott fel a haragja, és alig hallotta a barátja csöndes, ironikus megjegyzését. r udod, öregem, azért van ebben a törvény­ben valami megnyug­tató is. Ugyanis a dolog köb csönös. A törvény nem ad előnyt a nőnek, a férfiak is beperelhetik őket a nemi erő­szak vétségéért. Talán meg­lehet, ők lesznek többen... Oldódó légkör Sipos Béla M egtört a jég, s még Mátyás sem kellett hozzá. A tavasz eleji áttörést Horn Gyula és Victor Ciorbea magyar, il­letve román kormányfő kéz­fogása hozta meg a napok­ban, amikor a román fél Budapesten tárgyalt. Olyan kormány vezetőjeként utaz­tam első ízben külföldre, amelynek történelmünkben először az RMDSZ is tagja — mondta Ciorbea. Az uta­zás ténye mindenképpen több egy politikai gesztus­nál. A hivatalos megfogalma­zás szerint a találkozó új fe­jezetet nyitott a két ország kapcsolataiban. Fordítsuk ezt le az átlagember nyelvé­re. Mindenki tudta, érezte, eddig sem a kisemberek akadályozták a kapcsolatok pozitív irányú alakulását. S valljuk be őszintén, legin­kább a korábbi román veze­tés gátolta a jó szomszédi, úgymond baráti viszony fej­lődését. Mert hacsak azt vesszük, hogy a hosszú, kö­zös határ kétoldalán bizony szép számmal élnek a másik országában magyarok és románok, nekik semmikép­pen sem volt érdekük a gyakran fagyos légkör. Ezért keltett bel- és külföl­dön egyaránt óriási figyel­met az, amikor a román mi­niszterelnök szinte önmagát túllicitálva tett újabb és újabb gesztusokat Magyar- országnak és a romániai magyar kisebbségnek. Öt új egyezményt írtak alá, s ami a legnagyobb visszhangot váltotta ki, az az a minisz­terelnöki kijelentés volt, amely szerint a magyar ki­sebbségnek joga van az anyanyelvi oktatásra, egye­temi szinten is. Kétségtelen, ezek megnövelik a románok EU és NATO csatlakozásá­nak esélyeit. A sok szűk esztendő után jött hirtelen bőség egy ki­csit zavaró is lehet. Am Ci­orbea budapesti látogatá­sán nagyon erősnek mutat­kozott. Úgy tűnt, teljes mér­tékben ura a hatalomnak, nincsen előítélete a magya­rokkal szemben. A tegnap még elválasztó ügyek ma már nem léteznek. S ez így természetes. Mint az, hogy lapunk is példát mutatott a magyar-román viszony kedvező alakulásában, hi­szen évtizedek óta jó kap­csolatot tartunk fenn a szat­márnémeti magyar nyelvű újsággal. Mit lehet még hozzátenni: irány Európa! Tavaszi fészekrakás Ferter János rajza Riadójelet adtak Galambos Béla M iközben a múlt csütörtökön Gö­döllőre, a nemzeti agrárprogram alapelveinek délutáni megismerésére és vitájára készült az agrár­társadalom, délelőtt 12 óra tájban bombariadót rendel­tek el a Földművelésügyi Minisztériumban, egy isme­retlen telefonáló vészjósló bejelentése nyomán. Ilyen­kor nincs mese, azt kell ten­ni, amit az FM vezetése is megcselekedett: kiürítették az épületet. Miként ez idáig minden hasonló eset jól végződött Magyarorszá­gon, természetesen ezúttal is kiderült a ház átvizsgálá­sánál: csupán idétlen tréfá­ról volt szó. Ha történetesen nem gyű­lölném annyira az agresszi­ót, a félelemkeltést ártatlan emberekben, akár még él- celődhetnék is a párhuzam­mal: riadót fújtak a minisz­tériumnak, miként az ag­rárdemonstrációban részt­vevők riadójelet adtak a kormánynak a teherviselő képessége legvégére jutott ágazat megmentésére. Am eszem ágában sincs vicces­re fogni a riadódolgot, sőt. Éppen most olvasom a bul­gáriai gabonahiány körüli friss botrányról szóló híre­ket: a börtön árnyéka vetül a volt bolgár mezőgazdasá­gi miniszterre, mert ellátási gondok követték a megala­pozatlanul engedélyezett búzakivitelt. Ennek fényé­ben inkább megértéssel le­het fogadni azokat az erőfe­szítéseket, amelyeket a ha­zai termelésről szóló rend­szeres és megbízható adat­szolgáltatásért próbál tenni az eddig sokszor vakon ta­pogatózni kénytelen és nyil­ván ezért is túl óvatosnak tűnő magyar agrártárca. Az olyan kiéleződött hely­zet, mint amilyen jelenleg a magyar agráriumban is ki­alakult, sajnos nem igazán alkalmas a higgadt ér­vek befogadására. Miköz­ben folytatódnak a terme- lők-kormány tárgyalások, az idő vészesen fogy a mun­kák közelgő dandárjáig. Ezért van most igazán szük­ség józan észre, kompro­misszumkészségre, mert csak ezek révén lehet eljutni egy — a többség számára elfogadható, a nyugodt munkát lehetővé tevő — megoldásig. □

Next

/
Thumbnails
Contents