Kelet-Magyarország, 1997. március (54. évfolyam, 51-74. szám)
1997-03-13 / 61. szám
1997. március 13., csütörtök HATTER Hatalom és demokrácia Dr. Kukorelli István alkotmányjogász a képviseleti és a részvételi demokráciáról Dr. Kukorelli István Harasztosi Pál felvétele Nyíregyháza (KM - Gy. L.) — A múlt hét végén a népfőiskolái konferencia egyik vendége volt dr. Kukorelli István alkotmányjogász. Ezt az alkalmat ragadtuk meg, hogy interjút kérjünk tőle, hiszen előadása témájának — a képviseleti és részvételi demokrácia — ma különös aktualitása van. O Napjainkban tapintható a feszültség a volt szocialista országokban, köztük Magyarországon is. Ón is így látja? Örök vita — Valóban, a téma izgalmas, ma is egymásnak feszül a társadalomban a részvételi demokrácia és a politikai életet képviselő demokrácia: a pártpluralizmus. Az aktualitások között szerepel például az egyetem, ahonnan jövök, ahol bizony nem éppen nyugodt a helyzet. A kiskőrösiekről, vagy a Postabank-botrányról nem is beszélve. Azt hiszem, ez a kérdés örök vitatéma az antik idők óta. Vitatkoznak azon, hogy a hatalom gyakorlásának e két formája hogyan férjen meg egymással, melyik legyen az elsődleges. Természetesen nem lehet az adott nép kultúrájától függetlenül választ adni erre a kérdésre. Van, ahol a részvételi demokráciát preferálják inkább, s van, ahol az elit parlamentális demokrácia működik. Sokféle példát lehet mindkettőre felhozni. Én annak a híve vagyok, hogy az a jó, ha egyik sem gázolja el a másikat, és a hatalomgyakorlásnak ezt a két klasszikus formáját valahol össze kell békíteni. Több dolog mondatja ezt az emberrel, Vers, próza Nagyhalász (KM) — A Rétközi Iskolaszövetség az idén is megrendezi 21 település iskolásainak vers- és prózamondó versenyét. Nagyhalászban a versmondók március 19-én, a prózamondók 26-án mérik össze tudásukat. mert nagy baj van, ha a két hatalomgyakorlási mód egymást horzsolja, akkor nem működik hatékonyan a rendszer. — Csak Magyarországra fordítva a szót: a kérdés nálunk is régi nagy dilemma. Hiszen szakadék tátong a mindenkori kormányzó politikai elit és a civil társadalom között. Az ember azt hitte ’89 környékén, hogy végre megszűnik ez a szakadék. Azt is látni kell viszont, hogy ’89 és '96 között nem erősödtek meg a részvételi demokrácia gyökerei. Ezen a participatív, tehát a hatalomhoz viszonyított demokráciát értem, nem a hatalomhoz képest szuverén módon megszerveződött társadalmat. Tehát nincs olyan partici- pációs intézményrendszer, főleg országos szinten, és olyan készség sem az állampolgárokban, hogy ne ez működjön. S ebben benne van az elit felelőssége is, mert nagyon úgy értelmezte a részvételi demokráciát, hogy nincs is igazán szüksége a részvételi demokráciára, amely mögött bizonyos félelem húzódik. Ezt ki lehet jelenteni, mert vannak bizonyítékok rá. O Mondana példákat? — Jól ismerem az alkotTiszavasvári (KM - HZs) — Francia delegáció érkezik március 15-én Tiszavasváriba, köztük szociológusok, a Mull- hause-i Felsőfokú Szociális Intézet oktatói, a Mullhause- Hasenrain Kórház Szociális Osztályának és a Gérardmer-i Városháza szociális munkásai, az Illkirch-i Ifjúsági Otthon és mánykoncepciót és a szövegtervezetet is, melyből érződik: teljesen érzéketlen az elit a részvételi demokrácia iránt, ugyanis azt a hét parlamenti frakció alkotta meg. Ez megnyilvánul például a köztársasági elnök választásának módjában, abban, milyen irányban fejlődik a népszavazás intézménye; ’89 és ’96 között ugyanis hat országos népszavazási kezdeményezés volt és 12 népi kezdeményezés. A magyar parlament — a két népszavazást leszámítva — egyiket sem tűzte napirendjére. Sokszor igen vitatható módon megsértette a tételes jogot is. Legyen példa akár a NA- TO-népszavazás. Látható, más tényekkel is igazolható, hogy félelem tapasztalható a részvételi demokráciától, és nagyon sokszor mentségül csúsztatott érveket keresnek erre. Egyensúly O Gondolom, azzal nem nagyon lehet vitatkozni, hogy meg kell találni egyfajta arany középutat, éppen a szélsőségek kirekesztése, elkerülése érdekében... — Lényeges: féljen meg egymással, egyensúlyban legyen a képviseleti és a részvéa Szocio-Kulturális Központ speciális nevelői. A Komisné Liptay Elza Szociális és Rehabilitációs Központban egész napos szakmai fórumot tartanak, amelyen többek között Sulyok József polgármester tájékoztatja a francia vendégeket a város szociális helyzetéről, majd Bundáné Badics Ilditeli demokrácia. Mindegyik a maga helyén. Ezt az egyensúlyt azonban különböző izmusok és téveszmék veszélyeztetik. Egy részről az elitizmus, ami mögött vannak — ki kell mondani — gazdasági érdekek is, ez jól látszik, hiszen működik a kontroll. Tehát az elitizmus, a neoliberalizmus és más izmusok, amelyek csak ebben képesek gondolkodni, veszélyeztetik az egyensúlyt. A másik oldalról viszont a populizmus is veszély, abban az esetben, ha erről az oldalról kísérlik meg egyensúlytalanná tenni a hatalomgyakorlást. Vannak demagóg politikusok Magyarországon, akik erre játszanak. Ez mindig népszerű. Probléma — Én a szélsőségekben látom a veszélyt, mert látni kell mindegyik hatalomgyakorlási módnál az előnyöket és a hátrányokat egyaránt. Látni kell, hogy például a képviseleti demokráciának rendeltetése van, mert például csak ez képes alternatívákat állítani, kihordani a kérdéseket, megoldani az asztalnál a problémákat. Hiszen így másként lehet kormányozni az országot. Másik oldalról a részvételi demokráciánál is látni kell az előnyöket, hogy mindig visszajelez: folyamatosan karbantartja a bizalmat, ami négyéves ciklusban működik a részvételinél. — A gond: a részvételi demokrácia esetében általában mindig egy érdek jelenik meg. Mint a kiskőrösiek esetében, vagy általában egy népszavazáson is csak egy kérdésre keresik a választ. Éz pedig nem tudja megoldani a problémát. kó az etnikai kisebbség életét mutatja be, ezt követően ellátogatnak a C-telepre és megtekintik a cigány közösségi házat. Kottái Tamás országgyűlési képviselő Szabolcs-Szat- már-Bereg megye szociális helyzetét vázolja fel, a munka- nélküliség problémáját vetíti a fórum résztvevői elé. Francia vendégek a C-telepen Az ibrányi múzeum Békítő érdekek Nyéki Zsolt A természet osztatlanul ajándékozta meg a földet értékeivel, a hegyek és völgyek, az erdők és rétek, a folyók és legelők egységét csak az ember alkotta társadalmak darabolták fel. Összefogásra intő bölcs szavak ezek, amelyek a Kárpátok Eurorégió Munkabizottságának nyíregyházi tanácskozásán hangzottak el. Hogy menynyire felszabdaltuk életterünket, arról meggyőző képet ad bármelyik nem földrajzi térkép, s egy pillantással megállapítható, meddig terjed az önös érdekek határa. E vonalak gyakran figyelmen kívül hagyják a természet törvényeit, ezt mi nagyon jól megtanultuk, hiszen nem véletlen, hogy egy ENSZ-felmérés hazánkat ivóvízellátás szempontjából veszélyeztetett országgá nyilvánította. Az ember húzta határokhoz temérdek szenvedés tapad, nehezen gyógyuló sebeket ejtett eddig minden módosításra tett kísérlet. Az öt ország egymáshoz közel fekvő területeiről érkezett szakemberek tanácskozása mégis felcsillantja a reményt, van békés módja az együttműködésnek, amely minden fél számára a gyümölcsöző kapcsolatok lehetőségét kínálja fel. Keserű tapasztalat: az elszigetelt, elaprózott régió könnyen magára marad. A Magyar- országra érkezett működő külföldi tőke kétharmada Dunántúlon és a fővárosban eresztett gyökeret, egy másfél milliós piaccal jellemezhető vidék nem túl nagy csáberő. De ha a lengyel, szlovák, magyar, ukrán és román hatóságok is támogatják a partnerségi törekvéseket, ha leküzdik azt az ellenérzést, ami pusztán a magyar név hallatán elfogta őket, akkor egy tízmilliós régió kínál terepet a befektetőknek. Ha pedig a közös programok az életszínvonal magasabb fokához segítik az érintetteket, minden bizonynyal tompulni fog a fejlődés természetellenes akadálya. Aztán nehogy kend is dugóba kerüljön és a vetés meg rám maradjon... Ferter János rajza Kecske, káposzta Szondi Erika * * y-y rdekes előterjesztés került az elmúlt hé* J ten a többnyire pénzügyekkel foglalkozó, megszorító intézkedésekre kényszerülő, folyamatosan osztó-szorzó mátészalkai képviselő-testület elé. A városatyáknak a Munkácsy és Kossuth utcai lakosok panaszáról kellett dönteniük. A panasz a platánfák ellen érkezett. A lakók évek óta kérik e fák kivágását. A platánokat 25-30 évvel ezelőtt a kerítéstől két-három méterre, a lakásoktól pedig öt-hat méterre ültették. A fák gyökérzete a kerítés és a lakások alapja alá kúszott, veszélyeztetve ezzel az építmény állagát és a földbe fektetett közművezetékeket. Az előterjesztésből az is kiderül, hogy a platánfák most élik legszebb legénykorukat és további növekedésük várható. A várost szépítő fasorok beárnyékolják a lakásokat és akaratukon kívül komoly kárt okozhatnak. Műszaki szakértők vizsgálták a helyzetet és megállapították, a veszély- helyzet kialakulásának egyre nagyobb a valószínűségeSzegény fák! Eddig csak a természet törvényeinek kellett engedelmeskedniük, most azonban emberek hoznak törvényt róluk. A kérvényezők a teljes kiirtásukat követelik, az érzőbb lelkületű embereket viszont tiltakoznak ez ellen. Kertész- mérnök, műszaki mérnök gondolkodik felőlük. A városképi szempontból is jelentős fasorok élete így is, úgy is megváltozik. Átmeneti megoldásként a szakemberek az évenkénti visz- szavágást, szakszerű metszést javasolják. A platánfák nem is tudják, mi készül ellenük. Visszavágják ágaikat, hogy ne fejlődjön tovább buja gyökérzetük. A fák megmaradnak tehát, igaz megfosztják őket ágaiktól. Eredeti szépségükben ezentúl nem pompázhatnak, természetes lombkoronájukat megcsonkítják. Mondhatnánk, ez mégis jobb, mint a teljes pusztítás. A kecske is jóllakik a káposzta is megmarad. Csak az a kérdés, hogy ez a kompromisszum hosszú távon valóban megoldást jelent-e. Nézőpont
