Kelet-Magyarország, 1997. március (54. évfolyam, 51-74. szám)
1997-03-12 / 60. szám
1997. március 12., szerda HATTER □ Burgonya a benzintankban Alacsony alkoholtartalmú keverékkel a gépjárművek biztonsággal üzemeltethetők ^ ^ V/ ^ " .- 1 Kisvárda (Vincze Péter) — Legalább százezer tonna krumpli, megyénk egyéves termése kerül idén a szeméttelepekre országosan — vélekedett a Burgonya Terméktanács elnöke. A tavalyi csúcsterméssel járó értékesítési gondok máig megmaradtak. Burgonyát kilónként 30 forintért vásárolhat a fogyasztó, miközben a termelőktől 8-9 forintért veszik a kereskedők. A gazdák a hírek szerint az idén harmadával kisebb területen vetnek burgonyát. Ha ez igaz, akkor az idei krumpli is drága lesz. A végtermék: szesz Ilyen helyzetben szerveztek a közelmúltban egyhetes tanácskozást a burgonyáról megyénkben Kisvárdán, az egyéb növényfajai mellett a burgonyájáról híres DATE Kutató Központ Teichmann telepén. Az odaérkezett amerikai szakemberek segítségével már egy születő integráció és a szükséges szövetkezések létrejöttének a körvonalai is kibontakoztak. A cél az volt, hogy újra kedvük legyen a krumplis gazdáknak termelni, s hátha újra visszaszerzi régi hírnevét a burgonyájáról valamikor híres térség, s újra felvirágzik a kisvárdai rózsa. E tanácskozást megelőzően a Várda Drink Rt. szervezésében szintén e témában volt egy megyei szintű megbeszélés. Itt a témában érintettek között a megyei vezetés, az Agárkamara, a Győri Szeszgyár és Finomító Rt., a Teichmann telep, valamint a Felső-Szabolcsi Térség- és Gazdaságfejlesztő, Innovációs Közhasznú Társaság képviselői arról tanácskoztak, lenne-e újra gazdasági jelentősége egy burgonyára alapozott, ismét felvirágoztatott feldolgozóiparnak, aminek szesz, vagy keményítő lenne a végterméke. Kiderült, burgonyából szeszt már a negyvenes évektől nem főznek hazánkban. Pedig a Várda Drink Rt. elődje, a Szabolcsi Gazdák Szeszfinomító Szövetkezete is erre a célra alakult. Magyarországon ma csak búzából, kukoricából és melaszból állítanak elő szeszt. A tanácskozáson részt vevő szakemberek adatokkal bizonyították, hogy a krumpliból előállított keményítő és alkohol is versenyképes, sőt nyereséges is lehet. Egy liter szeszt 16 kilónyi burgonyából lehet előállítani. Kiváltja a kőolajat Ha e növény termesztése során úgynevezett melléktermékként képződő, gyengébb minőségű, sérült, kisméretű gumók kerülnek felhasználásra, akkor ez alacsony költséget is jelent. Az így előállított alkohol a számítások szerint 60-70 forintba kerül literenként. A szeszipari cégek képviselői elmondták, hogy burgonyaalkoholból lehet a legjobb minőségű vodkát és keményítőt előállítani. E témában már folynak a tárgyalások és készülnek a különböző tanulmányok, hogy Kisvárda térségében újraindítsák a korábban Demec serben folyt keményítőgyártást és a burgonyából történő szeszfőzést. A Győri Szeszgyár és Finomító Rt. jelenlévő képviselője új lehetőséggel állt elő. Már készítettek is egy előzetes tanulmányt, melyben bebizonyították az alkohol alternatív üzemanyagként való hasznosítás jelentőségét. Az általános nemzetközi tapasztalatok és kutatások szerint az alacsony (5-10 százalékos) alkoholtartalmú benzin-alkohol keverékkel a jelenleg forgalomban lévő gépjárművek mindenféle műszaki módosítás nélkül, teljes biztonsággal üzemeltethetők. Az így használt keverék jelentősen javítja a levegőminőséget a legkritikusabb területeken is. Ráadásul az üzemanyag-alkohol program bevezetése már rövid távon, évente 300 ezer tonna kőolaj importját váltaná ki, amely jelenlegi árakon is évi 54 millió dollárral javítaná az ország kereskedelmi mérleget. Ez is a jövő egyik lehetősége. Valószínűleg megérné alaposan végiggondolni azt, amit a burgonyás szakemberek is állítanak, nevezetesen, miként lehetne mielőbb megvalósítani a burgonya keményítővé, illetve szesz- szé történő ipari feldolgozását. Ezt igazolja az is, hogy a megyénkben 100 ezer tonna burgonya terem, amelynek 30 százaléka takarmány-, illetve ipari jellegű. Ebből az utóbbi mennyiségből 1,8 millió liter alkoholt lehetne előállítani. Talán újra virágozni fog a kisvárdai rózsa? Talán nem kellene százezer tonna burgonyát kidobni a szeméttelepekre? Hisz a százezer tonna burgonyából mintegy 6 millió liter alkoholt lehetne előállítani! Biztató prognózis A jövő évezredet az alkalmazott alternatív energiaforrások sokfélesége fogja jellemezni. A színes energiapaletta legígéretesebb szereplői a biomasszára épülő energiaforrások, mivel környezetvédelmi és energiabiztonsági szempontok mellett áttörést jelenthetnek az agrárszektor túltermelési, foglalkoztatási és vidék- fejlesztési gondjainak megoldásában. Egyes előrejelzések szerint 2010-re a világ energiaellátásnak 20 százalékát, 2100-ra 50 százalékát megújuló források fedezik. Ezek az előrejelzések biztatóak térségünk gazdasági, vidékfejlesztési gondjainak megoldására. Lépni kell, megelőzve másokat, hogy talpon maradhassunk. C sattogtatom a metszőollót. Meg kellene élezni, mert csak hajtogatja az ágakat, nem akarja elvágni. Jó ideje készülődöm a metszéssel, most hogy végre itt van, én meg az ollóval viaskodom. Végül csak megunom és szétszedem. Metszés közben az ember sok mindenre gondol, ahogy a vesszőket válogatja, lenyírja a vízhajtásokat, a nem oda valókat, a sérülteket, a meddőket, s mindazokat, amelyekre valamilyen okból rossz szemmel néz. A fa nem tud visszaszólni, legfeljebb kócolja a metsző haját, beleakad a sapkájába, vagy letörik az ág alatta, ha törzsére merészkedik. Megtépi a betolakodót. Legelőször is metszőtársaim jutnak eszembe, akik fáik terméséből remélnek kenyeret venni. Bizonytalan és mostoha ez a kenyérvétel, mert manapság nehéz eladni még a jó gyümölcsöt is. Ilyenkor, metszéskor még csak reménykednek benne, mert ott duzzog az ágon a virágrügy, melyből talán lesz gyümölcs. Ha az év jelentős részében meghitelezi a műtrágyát, a növényvédő szereket, a szedést, a fuvart, az eladást, s talán utána jön valami. Nagyon pengeélen táncoló reménység ez, mint a véRózsa és tövise kony ág, melybe kapaszkodik a metsző. O maga is tudja, hogy keveset ér, mégis hisz benne. A mezőgazdaságból élő ember optimizmusa ez. Mégis csak elmúlik a tél, indul a természet, metszeni kell. Valahogy benne van a vérében. Volt úgy is elég sok elhanyagolt föld, szőlő, gyümölcsös a kárpótlás mizériája következtében. Miből is táplálkozik ez az optimizmus? Abból, hogy valamikor értéke volt a mező- gazdasági termékeknek, búzának, gyümölcsöknek, boroknak. Nemcsak keleten, hanem előtte nyugaton is. Az ág sűrű, spekulálok is egy darabig, hogy melyiket vágjam ki, kevesebb kárt okozva, mert én magamnak tudok. De érzem a másokét is, ahogy látom a sok kivonuló traktort (hála istennek még futja egy kis üzemanyagra), s az arcokon a felgyülemlett keserűséget. hogy hiába jöttek új tavaszok, új metszések, nem oldódott meg semmi. Valakik makacsul és mindenáron ragaszkodnak a bevételekhez, s lassanként rádöbbennek, hogy ezzel is csak a kiadás lesz nagyobb. Persze nem eszik olyan forrón a kását, a felvonulásokban is van egy jó adag túlzás és most még ráérnek, még nem vagyunk a munka és a szezon közepén, még most van idő. Mire is van idő? Talán semmire, talán mindenre. Még nem tudjuk mit mulasztottunk el. Csak egyet tudunk: megyünk valami felé, megjelölik mit, hogyan faragjunk meg, s közben nem figyelnek oda mit is hoz az ilyen metszés. Mert ahol nyírnak, ott újabb sarjadás van, megindulnak a vakrügyek, kiszámíthatatlan, még erőteljesebb növekedés, mint előtte volt. Hogy ki fizet adót, hogyan fizet, a városi és a falusi ember hogy él, manapság nem érdekel senkit. Mindenkinek sajátos gondja van, s nem jó, ha arra emlékeztetik, hogy neki jobb, vagy rosszabb, mert mindenki látja, hogy ki hogyan él. Az ilyenfajta szembeállítás mögött felsejlik némi fondorlat is. Bár a közmondás azt mondja: „Ki mint él, úgy ítél! Végül is kinek jó ez a megosztottság? Valakinek biztos, csak egy nem biztos, hogy annak jó-e aki felvonul? Nem könnyű most ez a metszés, a válogatás. A gyümölcsfák szépek, de a szőlő nem örült igazán a hidegnek, hónak, ónos esőnek. A néhány szőlőtőkémről tudom, hogy a szőlősgazdák nem csak a bortörvény miatt fognak bosszankodni. Nem is beszélve a botfogyasztókról, mert újra csak mélyebbre kell nyúlniuk a zsebbe, ha a nagy hőségben, a szőlő zöldmunkálatai közben egy-egy nagyfröccsre vágynak. Már csak ilyen ez a mi életünk: fantáziadús reménységgel teli, s tudjuk, hogy valahol a végén mindig van egy keresztbe tett szalmaszál, egy letaglózó ütés... y j égre elérek a rózsák- 1 / hoz is, a tövises, gyö- V nyörűséget rejtegető tövekhez. Türelemre inteném magam, de amikor a kabátomba akad a horgas tövis, ha bogozom kezembe, akkor bizony elszáll a türelmem. Mégis örülök a rózsának, mert hiába van néhány gyümölcsfa, a szőlőtövek, mégis kell a rózsa. Mint ahogy a lakásba is kell a virág, az asz- szony, a kedves, hogy feloldódjon ez a sok-sok felgyülemlett bosszankodás. A metszés mindig csak ígéret, valami kis melegség, hogy no lám, túléltük a telet, gyűl az emberben az erő, a munkavágy, a megújulás. Erdőtelepítők Balogh Géza j—T rdőt nem magának, í-j hanem az unokának, K -Z jobb esetben a fiának telepít az ember. Évszázados mondás ez, manapság azonban erősen megkérdőjelezhető az igazság- tartalma, hiszen a fafajokon belül olyan új fajták jelentek meg a kísérletező tudósok jóvoltából, melyeknek növekedési sebessége messze meghaladja az átlagember számításait. Ilyen például a nyár, amelynek területe örvendetesen nő megyénkben. Jelentős mértékben növelte a telepítési kedvet a rendszer- váltást követő kormányok támogatási politikája, az utóbbi években messze a szabolcsi, szatmári, beregi gazdák éltek az országban a legjobban e lehetőséggel, ide majdnem annyi érkezett a központi kasszából, mint a fél országba együttvéve. A hibából igyekeztek, s igyekeznek erényt kovácsolni a szabolcsi gazdák. Korántsem véletlen az ugyanis, hogy a szabolcsiak kísérleteznek a leginkább a nyárral, s nem mondjuk a zsíros, fekete földön gazdálkodó hajdúságiak, békésiek, kisalföldiek. Az utóbbiak bolondok lennének ilyen hosszú időre befektetni a pénzüket, sokkal hamarabb megtérül az, ha búzát, tengerit vetnek. A mi embereink azonban többnyire öt-tíz aranykoronás földeken kénytelenek próbálkozni, ha valaki tizenöt aranykoronás földeket birtokol, az már a mennyben érezheti magát. A gyenge földeken nem fizet a búza, de még a rozs is keveset, erdővel kísérletezik hát a szabolcsi gazda. Az erdészek természetesen örülnek minden fának, ám óva intik az érintetteket, hogy hebehurgyán beleugorjanak az erdőtelepítésekbe. Még a nyárfát is csak jó földbe érdemes ültetni, hiszen a gyenge talajban sínylődni fog, a befektetett pénzt se hozza vissza. Mert a támogatások ellenére a tulajdonosnak is mélyen a zsebébe kell nyúlnia természetesen. Érdemes hát megfogadni az erdészek szavait: szép erdő jó földben nő. Célpontban Ferter János rajza A reálfolyamatok Balogh József y j an remény arra, 1 / hogy az infláció V csökkenésének mértéke jövőre meghaladja a kormány által eredetileg ígért évenkénti 5 százalék- pontot — fogalmazta meg hétfőn a miniszterelnök szokásos havi sajtótájékoztatóján, s hozzátette: erre mutatnak a kormány vasárnapi döntései, a vámpótlék és a forintleértékelés mértékének csökkentése. Hogy a kormányfőnek ezt az optimizmusát a bank elnökének bejelentése alapozta-e meg, hogy tudniillik áprilistól az eddigi 12 százalék helyett 1,1 százalékra mérséklik a forint csúszó leértékelését, vagy a bankoptimizmus az eredője a kormány szándékának, voltaképpen mindegy lenne. A gond csak az, hogy a gazdaságkutató intézet vezetőjének eléggé eltér erről a véleménye. Azt mondta: a kormány vasárnapi döntése az inflációs várakozásokra lehet jelentősebb hatással, a reálfolyamatok alakulását ugyanis érezhetően nem befolyásolja egy ilyen nagyságú változtatás. Viszont a kereskedelmi mérleg tavaly óta mutatkozó tartósan meglévő hiánya kedvezőtlenül befolyásolhatja a gazdaság egészében végbemenő folyamatokat. A februári inflációs ráta várhatóan 2 fi százalék körül alakul, a következő hónapokban viszont az árindex meghaladhatja az előző év azonos időszakának mértékét. És ez a tendencia vélhetően a harmadik negyedévben sem fordul meg, hiszen az idénycikkek meglehetősen alacsony tavalyi árszintje jelentősen nőhet az idén. Ezt a vámpótlék leépítése sem ellensúlyozza, mert azt a cégek már korábban beépítették az áraikba. Mindezek alapján az utolsó 12 hónapban mért infláció decemberre várhatóan 18 százalékra alakul — véli a szakember. A tavalyihoz, főképp a tavalyelőttihez képest ez is szép eredmény lenne. De felvetődik a kérdés: ha igaz, amit a miniszterelnök a Postabank-botrány kapcsán mondott, hogy megkezdődött a választási kampány, akkor ez akár az infláció mérséklésének optimista megítélésére is érvényes lehet. Nem csak szállított súly, hajtóanyag is lehetne Harasztosi Pál felvétele
