Kelet-Magyarország, 1997. március (54. évfolyam, 51-74. szám)
1997-03-11 / 59. szám
1997. március 11kedd HÁTTÉR Jön Amazonas tündérrózsája Tízezrek tanulását segíti a huszonötödik születésnapját ünneplő botanikus kert m mm ISI c x p w t Nyíregyháza (KM - B.J.) — Huszonöt évvel ezelőtt Nyíregyháza város és az Erdő- gazdaság egy négy és fél hektáros akácos erdőt ajándékozott a tanárképző főiskolának, a Szegedi József Attila Tudományegyetem fü- vészkertjének igazgatója pedig megtervezte, hogyan lehet az akácosból botanikus kertet, illetve egy arborétumot kialakítani. Aki azóta járt arra, láthatja. Pedig még nincs is minden kész. Igazi dzsungel — A negyedszázados fennállást azonban meg kell ünnepelni — mondja Boronkayné Kovács Ágnes, a botanikus- kert vezetője —. A füvészkert- igazgató tervéből eddig elkészült a terület közepén egy mesterséges tó, körülötte am- fiteátrumszerűen helyezkednek el a legújabb Soó-rendszer alapján a növénycsaládok. Ez kilencvenhat család 700 növényét foglalja magába. Mesterséges csoportosítás ez, hiszen a növények növényföldrajzi egységben élnek. Xz első részben, a folyó el- folyásánál kialakítottak egy, a bátorligetihez hasonló nyíres, égeres részt, a bejáratnál egy bükkös, tölgyes aljnövényzetű részt, és megépült a pálmaház első része, amit 1985-ben adtak át. — Itt az idegen tájak növényei közül az első részben Brazília és az esőerdő növényeit láthatjuk, a nagy, tizenkét méter magas kupolájú részben az igazi dzsungelt, a harmadik részben pedig a mediterrán tájak növényeit — folytatja a bemutatást Boronkayné —. Szerettük volna teljessé tenni az idegen tájak növényeit is, ezért öt évvel ezelőtt sikerült egy csodálatos sivatagi házat is megépíteni. Itt a pozsgás növények — kaktuszok. agávék. aloék, tehát a sivatagok növényei, több, mint két és fél ezer növény — látható. — A mediterrán tájak növényeit sajnos minden évben Egy kincs a botanikus kertből megviseli a ki- és beköltözte- tés, hiszen az időjárás nem számítható ki pontosan. Az ember már azt hiszi, hogy itt a tavasz és két nap múlva jön egy hóesés és a melegigényes növények egy része belepusztul. — Tavaly elhatároztuk, hogy egy mediterrán fóliasátrat építünk, tavasszal beültetjük a citrusféléket, gránátalmát. babért, eukaliptuszokat, bambuszgyűjteményt, agávé- kat, nyáron a nap fénye élteti őket, virágzanak, teremnek, télen pedig egy dupla falú fóliával letakarjuk, termállal tíz fokos hőmérsékletet biztosítanánk, így a növények pihenni tudnának, s tavasszal ismét teljes szépségükben pompázhatnak. Citrom — fástól Ehhez szeretne a botanikus kert segítséget kérni. Eddig segítettek a kőbányák, a sóderbányák, nyertek a Földművelésügyi Minisztériumban egy százezer forintos pályázatot, amiből a munkadíjat fizették ki, de most meg kell venni a vasszerkezetet, az ajtót, a fóliát, és körbe is kell keríteni, nehogy valaki fástól akarja hazavinni a citromot vagy a narancsot. Minden segítséget örömmel fogadnának, ha valaki vasat tud felajánlani, azt, aki a munkáját azt, és természetesen a pénzadományokat is. De van más terv is, azt mondja Boronkayné, a botanikus kertben lévő medencébe egy Viktória amazonika tündérrózsát ültetnek, amit az Eötvös Lóránd Tudományegyetem füvészkertjétől kapnak. A mifelénk rendkívül kevés helyen látható tündérrózsának olyan erősek a méteresre megnövő levelei, hogy hat-nyolc éves gyermeket képes megtartani. Á nagy gond, hogy ez a kincset érő növény csak úgy marad meg, ha a medence vizét állandóan harminc fokon tartják. Ehhez kémek ötleteket, hogy a jelenleginél is nagyobb élményt tudjanak nyújtani a botanikus kert látogatóinak. A 25 éves évforduló csak egy rövid állomás a botanikus kert történetében. Szeretnék létrehozni a következő növényföldrajzi társulásokat. Már van egy ezres feketefenyves gyűjteményük, ezek a csemeték már hatvan-nyolcvan centiméter magasak. A Du- na-Tisza közére jellemző borókás nyáras szintén szemet Elek Emil felvétele gyönyörködtető már, és mivel a botanikus kert egész területe a háború előtt gyöngyvirágos tölgyes erdő volt, szeretnék visszatelepíteni. Egy 0,9 hektáros területen már megjelentek a tavaly elvetett makkocs- kákból a kis tölgycsemeték. Ha elnyerik a pályázatot, tovább folytatják a fejlesztést, hiszen az akácos alatt is megmaradt a gyöngy virágos tölgyes aljnövényzetnek. Vasárnap is — Sajnos olyan hideg, mint amilyen az elmúlt télen volt, nemigen fordult elő az utóbbi években — mondja Boronkayné —. Nyíregyházán talajközeiben mínusz 23 fok is előfordult, ekkor egy vezeték megsérült és nagyon sok növény tönkrement. Akinek sok növénye van és festés, költözés, vagy más ok miatt nem tudja elhelyezni, szívesen fogadná a botanikus kert. — Úgy tervezzük, hogy áprilistól a kert vasárnap is nyitva lesz és a látogatók jelképes összegért — ötven, száz forintért — vásárolhatnának pozsgás növényeket, hogy a bevételből a mediterrán ház, illetve a botanikus kert más tervei megvalósuljanak. IJ^macS KrMHiik WLctiI IC* 1I111J|C P amela kilépett a: egyik elegáns butikból. A közelben parkolt egy szabad taxi, a sofőr kiszállt és előzékenyen kinyitotta a hátsó ajtót. Életében nem találkozott még ilyen udvarias taxissal. Jobban izgatta azonban a drága ruha. melyet az imént vett. — Jó fuvart talált. A Newton parkban lakom és az messze van. — Bírom az olyan utasokat, akik nem csak az első sarokig vitetik magukat—szólt vigyorogva és gázt adott. A ruha az érettségi bankettre kellett. Szegény apa, szívja majd a fogát, amikor megkapja a számlát. Persze, a bálon meg majd büszke lesz rám — gondolta a lány, ügyet sem vetve, hogy merre járnak. — Hé, uram! — szólt hirtelen, amint kipillantott. — Ha azt hiszi, hogy a kerülővel több pénzt szed ki tőlem, nagyon téved. —Befogod a szád, kislány — vetette oda a sofőr és sapkáját mélyen a szemébe húzta. — Azonnal álljon meg, ki akarok szállni! Téves kapcsolás A taxis csak vigyorgott. — Oké, próbáld meg: A lány a kilincset kereste, mivel látta, hogy a lámpa éppen vörösre vált. Ha kell, kiugrik — gondolta. Aztán észrevette, hogy mindkét hátsó ajtón leszerelték a kilincset... Elhagyott, bontásra ítélt ház előtt állt meg a kocsi. A taxis egy majdnem üres szobában, magas támlájú székre parancsolta. Az arca elé fényképezőgép-állványhoz hasonló szerkezetet helyezett. Aztán a székhez kötözte a lányt, fejét is a támlához erősítette egy széles bőrszíjjal — Mintha villamosszékben ülnél, ugye, kicsikém? — Mit akar?! — Tőled? Semmit! A papádtól azonban akarok egymilliót és ehhez kellesz nekem. A telefonasztalhoz ment. A fiókból kivett egy pisztolyt, az állványra erősítette. A cső Pamela homlokát célozta. — Figyelj, bogaram! Tudnod kell, hogy a ravaszt elektromágnessel mozgattatom, a telefoncsengő hangjára. Ha a készülék csengeni kezd, egy kicsi, ám gyógyíthatatlan lyuk marad a homlokod közepén. —- Maga megőrült! — mondta a lány és megpróbálta kiszabadítani a kezét. A férfi gúnyosan nevetett. — Attól nem kell tartanod, hogy bárki is telefonál. Ez a vonal tulajdonképpen nem él, csak a postán dolgozó haverom tette ismét használhatóvá. De csak akkor cseng, ha én tárcsázom a számot. Rajtam kívül senkisem ismeri. Ez ugye, világos arra az esetre, ha apád rámszabadítaná a zsarukat. Felvette a készüléket és a lány füléhez tartotta a kagylót. — És most szépen megbeszéled a dolgot a papával, én pedig megyek a millióért. Nehezen múlott az idő. Pamela már azt sem tudta, mióta iil a pisztoly elé kötözve. Az alkonnyal a pisztoly körvonala is elmosódott. Nagyon félt. Végre lépések hallatszottak. Valaki kinyitotta a bezárt ajtót és villanyt gyújtott. A taxis jött vissza. — Rendes az öreged — mondta jókedvűen és a kezében lévő táskából kivett egy köteg pénzt. — Akkor hát engedjen elmenni — kérte a lány. — Még egy kicsit velem kell maradnod. Csak addig, amíg kijutok a városból. Ott kiteszlek a kocsiból—mondta, miközben a lány előtt állva oldozta a kötelékeit. Ebben a pillanatban megcsörrent a telefon. A férfi tompa ütést érzett, a szemét tágra nyitotta és összerogyott. Hátából vér szivárgott. A telefon továbbra is csengett. Pamela kioldotta a lábbilincset és felvette a kagylót. — Helló, Sam — hörögte egy részeg hang. — Itt nincs semmiféle Sam — mondta a lány. — Akkor elnézést — motyogta a borízű hang tulajdonosa. A lány elengedte a kagylót és feltört belőle a zokogás. Most értette meg, hogy mi történt. Ha ez a részeg néhány perccel előbb tárcsázza a téves számot... Kormányígéret Angyal Sándor T» t agy vihart kavart J\J annak idején, hogy a X Y kormány jelentős vámpótlékokkal terhelte meg a gazdasági életben, főleg az importban résztvevőket. A megszorító intézkedések között is ez volt az egyik legérzékenyebb hurokkötés a gazdaságnak. Kényszerhelyzetben cselekedett ekkor a kormány, hiszen az ország pénzügyi egyensúlya volt a tét. Azt szinte mindenki tudta abban a pillanatban, hogy az intézkedés valósággal sokkolja az inflációt, hiszen az elvonásokat, amit a vámpótlék eredményezett az érintettek továbbították a fogyasztókra. így aztán az élet legkülönfélébb területein (ott, ahol nem is képzeljük) áremelő tényezőként jelentkeztek ezek a milliár- dok. Most vasárnapi ülésén a kormány úgy határozott, hogy május közepétől további egy százalékkal, immáron 3 százalékra csökkenti a vámpótlékot s egyúttal határozat is született arról, hogy a pénzügyminiszter az MNB elnökével közösen elkészíti az infláció leépítésére a hosszú távú programot. Nem váratlan ez a lépés, hiszen a vámpótlék csökkentése már megkezdődött, most amikor a kormány szavahihetőségét. vonják sokfelől kétségbe, a korábbi ígéret megtartása mégis némi nyugvópontot jelent. Előrevetíti annak a lehetőségét, hogy talán nem is annyira utópia az infláció nagyobb ütemű leszorítása, a végső cél az egyszámje- gyűség irányába. Ide illeszthető az a másik döntés is, hogy a kabinet a forint csúszó leértékelésének ütemét is csökkenti, ami azt is feltételezi, hogy a forint stabilizálódik. Miközben súlyos társadalmi gondok feszülnek több irányból, elégedetlen ség visszhangzik a társada lom legkülönfélébb rétegei bői, talán jelenthet ez a va sárnapi döntés egy kis re ménysugarat: ha lassan is de nemcsak szólamokban hanem a valóságban is ta pasztaiható lesz egyfajta gazdasági sziiárdulás. Újgazdagéknál Kommentár Ferter János rajza Vizsgafeladatok Kállai János-m- -m- a bekombináljuk a Í—J több ezernyi, alul- JL JL ról jött (a szakmai szintet újabban így aposztrofálják) javaslatot, felvetést, öltletet, melyet gyakorló pedagógusok, iskola- igazgatók, specialisták fogalmaztak meg a Nemzeti Alaptantervehez (NAT) szervesen csatlakozó alapvizsga-követelményekkel, mechanizmussal kapcsolatban, szóval, ha a temérdek jószándékot mérlegeljük is: a szaktárca, az oktatási szféra legfelsőbb irányítója nincs irigylendő helyzetben. Mint kiderült: a szervezéssel, a munkafázisok egymásutánjával akadnak priickök. Egyre közelgőbben figyelmeztet 1998 szeptembere, amikor belép a NAT. Addigra ugyebár mégiscsak tudni kellene — de nagyon biztosan! — mi az, amit a helyi tantervekben megjelenített az adott tanoda, vagyis mi megy be és mi jön ki a folyamat végén. Ezért most a lázas sürgés-forgás az alapvizsga (vele párhuzamosan az érettségi) körül. Persze, és ez nem kekeckedés, a szá- monkérendők egzaktságához célszerű lenne tudni: mit, mikor, hogyan, kiktől. Az alapvizsgáról volt, aki úgy vélekedett: a 10. osztályt lezárandóan kijelölt helye nem illeszkedik a magyar oktatási-nevelési hagyományrendszerbe. Éppen az iskolaszerkezet markáns polarizáltsága miatt — az általános iskola 4., 6., 8. osztálya után egyaránt be lehet lépni a középfokra! — e megméretés okafogyottá válhat. Emiatt hangoztatják többen: valamiféle egzá- men a nyolcadik befejeztével is elkelne. Más! Legyen behatároltabb idejű a középfok felvételiztetése (ha a csökkenő létszámok nem teszik ab ovo értelmetlenné az egészet). Ne tartson novembertől májusig. Van remény! A hivatottak döntöttek: az új tanévnek csak a második félévében szabad majd elő- felvételiztetni, az általános felvételikre pedig bő két hónap jut. Ja, hogy mi lesz az alapvizsgával? Majd kiderül, mint ahogyan derül a kép pedagógus bérkérdésekben. Hogy zavarosodik? Elnézést, ki lát tisztán e nagy gomolygásban? □