Kelet-Magyarország, 1997. március (54. évfolyam, 51-74. szám)

1997-03-11 / 59. szám

1997. március 11kedd HÁTTÉR Jön Amazonas tündérrózsája Tízezrek tanulását segíti a huszonötödik születésnapját ünneplő botanikus kert m mm ISI c x p w t Nyíregyháza (KM - B.J.) — Huszonöt évvel ezelőtt Nyír­egyháza város és az Erdő- gazdaság egy négy és fél hek­táros akácos erdőt ajándé­kozott a tanárképző főisko­lának, a Szegedi József Atti­la Tudományegyetem fü- vészkertjének igazgatója pe­dig megtervezte, hogyan le­het az akácosból botanikus kertet, illetve egy arborétu­mot kialakítani. Aki azóta járt arra, láthatja. Pedig még nincs is minden kész. Igazi dzsungel — A negyedszázados fennál­lást azonban meg kell ünne­pelni — mondja Boronkayné Kovács Ágnes, a botanikus- kert vezetője —. A füvészkert- igazgató tervéből eddig elké­szült a terület közepén egy mesterséges tó, körülötte am- fiteátrumszerűen helyezked­nek el a legújabb Soó-rendszer alapján a növénycsaládok. Ez kilencvenhat család 700 növé­nyét foglalja magába. Mester­séges csoportosítás ez, hiszen a növények növényföldrajzi egységben élnek. Xz első részben, a folyó el- folyásánál kialakítottak egy, a bátorligetihez hasonló nyíres, égeres részt, a bejáratnál egy bükkös, tölgyes aljnövényzetű részt, és megépült a pálmaház első része, amit 1985-ben ad­tak át. — Itt az idegen tájak növé­nyei közül az első részben Brazília és az esőerdő növé­nyeit láthatjuk, a nagy, tizen­két méter magas kupolájú részben az igazi dzsungelt, a harmadik részben pedig a me­diterrán tájak növényeit — folytatja a bemutatást Boron­kayné —. Szerettük volna tel­jessé tenni az idegen tájak nö­vényeit is, ezért öt évvel ez­előtt sikerült egy csodálatos si­vatagi házat is megépíteni. Itt a pozsgás növények — kaktu­szok. agávék. aloék, tehát a si­vatagok növényei, több, mint két és fél ezer növény — lát­ható. — A mediterrán tájak növé­nyeit sajnos minden évben Egy kincs a botanikus kertből megviseli a ki- és beköltözte- tés, hiszen az időjárás nem számítható ki pontosan. Az ember már azt hiszi, hogy itt a tavasz és két nap múlva jön egy hóesés és a melegigényes növények egy része belepusz­tul. — Tavaly elhatároztuk, hogy egy mediterrán fóliasát­rat építünk, tavasszal beültet­jük a citrusféléket, gránátal­mát. babért, eukaliptuszokat, bambuszgyűjteményt, agávé- kat, nyáron a nap fénye élteti őket, virágzanak, teremnek, télen pedig egy dupla falú fóli­ával letakarjuk, termállal tíz fokos hőmérsékletet biztosíta­nánk, így a növények pihenni tudnának, s tavasszal ismét teljes szépségükben pompáz­hatnak. Citrom — fástól Ehhez szeretne a botanikus kert segítséget kérni. Eddig se­gítettek a kőbányák, a sóder­bányák, nyertek a Földműve­lésügyi Minisztériumban egy százezer forintos pályázatot, amiből a munkadíjat fizették ki, de most meg kell venni a vasszerkezetet, az ajtót, a fóli­át, és körbe is kell keríteni, ne­hogy valaki fástól akarja haza­vinni a citromot vagy a naran­csot. Minden segítséget öröm­mel fogadnának, ha valaki va­sat tud felajánlani, azt, aki a munkáját azt, és természetesen a pénzadományokat is. De van más terv is, azt mondja Boronkayné, a botani­kus kertben lévő medencébe egy Viktória amazonika tün­dérrózsát ültetnek, amit az Eötvös Lóránd Tudománye­gyetem füvészkertjétől kap­nak. A mifelénk rendkívül ke­vés helyen látható tündérró­zsának olyan erősek a méte­resre megnövő levelei, hogy hat-nyolc éves gyermeket ké­pes megtartani. Á nagy gond, hogy ez a kincset érő növény csak úgy marad meg, ha a me­dence vizét állandóan harminc fokon tartják. Ehhez kémek ötleteket, hogy a jelenleginél is nagyobb élményt tudjanak nyújtani a botanikus kert láto­gatóinak. A 25 éves évforduló csak egy rövid állomás a botanikus kert történetében. Szeretnék létrehozni a következő nö­vényföldrajzi társulásokat. Már van egy ezres feketefeny­ves gyűjteményük, ezek a cse­meték már hatvan-nyolcvan centiméter magasak. A Du- na-Tisza közére jellemző bo­rókás nyáras szintén szemet Elek Emil felvétele gyönyörködtető már, és mivel a botanikus kert egész területe a háború előtt gyöngyvirágos tölgyes erdő volt, szeretnék visszatelepíteni. Egy 0,9 hek­táros területen már megjelen­tek a tavaly elvetett makkocs- kákból a kis tölgycsemeték. Ha elnyerik a pályázatot, to­vább folytatják a fejlesztést, hiszen az akácos alatt is meg­maradt a gyöngy virágos töl­gyes aljnövényzetnek. Vasárnap is — Sajnos olyan hideg, mint amilyen az elmúlt télen volt, nemigen fordult elő az utóbbi években — mondja Boron­kayné —. Nyíregyházán talaj­közeiben mínusz 23 fok is előfordult, ekkor egy vezeték megsérült és nagyon sok nö­vény tönkrement. Akinek sok növénye van és festés, költö­zés, vagy más ok miatt nem tudja elhelyezni, szívesen fo­gadná a botanikus kert. — Úgy tervezzük, hogy áp­rilistól a kert vasárnap is nyit­va lesz és a látogatók jelképes összegért — ötven, száz forin­tért — vásárolhatnának pozs­gás növényeket, hogy a bevé­telből a mediterrán ház, illetve a botanikus kert más tervei megvalósuljanak. IJ^macS KrMHiik WLctiI IC* 1I111J|C P amela kilépett a: egyik elegáns butik­ból. A közelben par­kolt egy szabad taxi, a sofőr kiszállt és előzékenyen kinyi­totta a hátsó ajtót. Életében nem találkozott még ilyen udvarias taxissal. Jobban iz­gatta azonban a drága ruha. melyet az imént vett. — Jó fuvart talált. A New­ton parkban lakom és az messze van. — Bírom az olyan utaso­kat, akik nem csak az első sa­rokig vitetik magukat—szólt vigyorogva és gázt adott. A ruha az érettségi ban­kettre kellett. Szegény apa, szívja majd a fogát, amikor megkapja a számlát. Persze, a bálon meg majd büszke lesz rám — gondolta a lány, ügyet sem vetve, hogy merre járnak. — Hé, uram! — szólt hirte­len, amint kipillantott. — Ha azt hiszi, hogy a kerülővel több pénzt szed ki tőlem, na­gyon téved. —Befogod a szád, kislány — vetette oda a sofőr és sap­káját mélyen a szemébe húz­ta. — Azonnal álljon meg, ki akarok szállni! Téves kapcsolás A taxis csak vigyorgott. — Oké, próbáld meg: A lány a kilincset kereste, mivel látta, hogy a lámpa ép­pen vörösre vált. Ha kell, ki­ugrik — gondolta. Aztán ész­revette, hogy mindkét hátsó ajtón leszerelték a kilincset... Elhagyott, bontásra ítélt ház előtt állt meg a kocsi. A taxis egy majdnem üres szo­bában, magas támlájú székre parancsolta. Az arca elé fényképezőgép-állványhoz hasonló szerkezetet helye­zett. Aztán a székhez kötözte a lányt, fejét is a támlához erősítette egy széles bőrszíj­jal — Mintha villamosszékben ülnél, ugye, kicsikém? — Mit akar?! — Tőled? Semmit! A pa­pádtól azonban akarok egy­milliót és ehhez kellesz ne­kem. A telefonasztalhoz ment. A fiókból kivett egy pisztolyt, az állványra erősítette. A cső Pamela homlokát célozta. — Figyelj, bogaram! Tud­nod kell, hogy a ravaszt elektromágnessel mozgatta­tom, a telefoncsengő hangjá­ra. Ha a készülék csengeni kezd, egy kicsi, ám gyógyít­hatatlan lyuk marad a hom­lokod közepén. —- Maga megőrült! — mondta a lány és megpróbál­ta kiszabadítani a kezét. A férfi gúnyosan nevetett. — Attól nem kell tartanod, hogy bárki is telefonál. Ez a vonal tulajdonképpen nem él, csak a postán dolgozó ha­verom tette ismét használha­tóvá. De csak akkor cseng, ha én tárcsázom a számot. Rajtam kívül senkisem isme­ri. Ez ugye, világos arra az esetre, ha apád rámszabadí­taná a zsarukat. Felvette a készüléket és a lány füléhez tartotta a kagy­lót. — És most szépen megbe­széled a dolgot a papával, én pedig megyek a millióért. Nehezen múlott az idő. Pa­mela már azt sem tudta, mió­ta iil a pisztoly elé kötözve. Az alkonnyal a pisztoly kör­vonala is elmosódott. Na­gyon félt. Végre lépések hal­latszottak. Valaki kinyitotta a bezárt ajtót és villanyt gyúj­tott. A taxis jött vissza. — Rendes az öreged — mondta jókedvűen és a kezé­ben lévő táskából kivett egy köteg pénzt. — Akkor hát engedjen el­menni — kérte a lány. — Még egy kicsit velem kell maradnod. Csak addig, amíg kijutok a városból. Ott kiteszlek a kocsiból—mond­ta, miközben a lány előtt áll­va oldozta a kötelékeit. Ebben a pillanatban meg­csörrent a telefon. A férfi tompa ütést érzett, a szemét tágra nyitotta és összero­gyott. Hátából vér szivárgott. A telefon továbbra is csen­gett. Pamela kioldotta a láb­bilincset és felvette a kagylót. — Helló, Sam — hörögte egy részeg hang. — Itt nincs semmiféle Sam — mondta a lány. — Akkor elnézést — mo­tyogta a borízű hang tulajdo­nosa. A lány elengedte a kagy­lót és feltört belőle a zokogás. Most értette meg, hogy mi történt. Ha ez a részeg néhány perccel előbb tárcsázza a téves számot... Kormányígéret Angyal Sándor T» t agy vihart kavart J\J annak idején, hogy a X Y kormány jelentős vámpótlékokkal terhelte meg a gazdasági életben, főleg az importban résztve­vőket. A megszorító intéz­kedések között is ez volt az egyik legérzékenyebb hu­rokkötés a gazdaságnak. Kényszerhelyzetben csele­kedett ekkor a kormány, hi­szen az ország pénzügyi egyensúlya volt a tét. Azt szinte mindenki tudta abban a pillanatban, hogy az intézkedés valósággal sokkolja az inflációt, hiszen az elvonásokat, amit a vám­pótlék eredményezett az érintettek továbbították a fogyasztókra. így aztán az élet legkülönfélébb terüle­tein (ott, ahol nem is kép­zeljük) áremelő tényezőként jelentkeztek ezek a milliár- dok. Most vasárnapi ülésén a kormány úgy határozott, hogy május közepétől to­vábbi egy százalékkal, im­máron 3 százalékra csök­kenti a vámpótlékot s egyút­tal határozat is született ar­ról, hogy a pénzügyminisz­ter az MNB elnökével közö­sen elkészíti az infláció le­építésére a hosszú távú programot. Nem váratlan ez a lépés, hiszen a vámpótlék csök­kentése már megkezdődött, most amikor a kormány szavahihetőségét. vonják sokfelől kétségbe, a korábbi ígéret megtartása mégis né­mi nyugvópontot jelent. Előrevetíti annak a lehető­ségét, hogy talán nem is annyira utópia az infláció nagyobb ütemű leszorítása, a végső cél az egyszámje- gyűség irányába. Ide il­leszthető az a másik döntés is, hogy a kabinet a forint csúszó leértékelésének üte­mét is csökkenti, ami azt is feltételezi, hogy a forint sta­bilizálódik. Miközben súlyos társa­dalmi gondok feszülnek több irányból, elégedetlen ség visszhangzik a társada lom legkülönfélébb rétegei bői, talán jelenthet ez a va sárnapi döntés egy kis re ménysugarat: ha lassan is de nemcsak szólamokban hanem a valóságban is ta pasztaiható lesz egyfajta gazdasági sziiárdulás. Újgazdagéknál Kommentár Ferter János rajza Vizsgafeladatok Kállai János-m- -m- a bekombináljuk a Í—J több ezernyi, alul- JL JL ról jött (a szakmai szintet újabban így aposzt­rofálják) javaslatot, felve­tést, öltletet, melyet gyakor­ló pedagógusok, iskola- igazgatók, specialisták fo­galmaztak meg a Nemzeti Alaptantervehez (NAT) szervesen csatlakozó alap­vizsga-követelményekkel, mechanizmussal kapcsolat­ban, szóval, ha a temérdek jószándékot mérlegeljük is: a szaktárca, az oktatási szféra legfelsőbb irányítója nincs irigylendő helyzet­ben. Mint kiderült: a szerve­zéssel, a munkafázisok egy­másutánjával akadnak priickök. Egyre közelgőb­ben figyelmeztet 1998 szep­tembere, amikor belép a NAT. Addigra ugyebár mégiscsak tudni kellene — de nagyon biztosan! — mi az, amit a helyi tantervek­ben megjelenített az adott tanoda, vagyis mi megy be és mi jön ki a folyamat vé­gén. Ezért most a lázas sür­gés-forgás az alapvizsga (vele párhuzamosan az érettségi) körül. Persze, és ez nem kekeckedés, a szá- monkérendők egzaktságá­hoz célszerű lenne tudni: mit, mikor, hogyan, kiktől. Az alapvizsgáról volt, aki úgy vélekedett: a 10. osz­tályt lezárandóan kijelölt helye nem illeszkedik a ma­gyar oktatási-nevelési ha­gyományrendszerbe. Éppen az iskolaszerkezet markáns polarizáltsága miatt — az általános iskola 4., 6., 8. osztálya után egyaránt be lehet lépni a középfokra! — e megméretés okafogyottá válhat. Emiatt hangoztatják többen: valamiféle egzá- men a nyolcadik befejezté­vel is elkelne. Más! Legyen behatárol­tabb idejű a középfok felvé­teliztetése (ha a csökkenő létszámok nem teszik ab ovo értelmetlenné az egé­szet). Ne tartson november­től májusig. Van remény! A hivatottak döntöttek: az új tanévnek csak a második félévében szabad majd elő- felvételiztetni, az általános felvételikre pedig bő két hó­nap jut. Ja, hogy mi lesz az alapvizsgával? Majd kide­rül, mint ahogyan derül a kép pedagógus bérkérdé­sekben. Hogy zavarosodik? Elnézést, ki lát tisztán e nagy gomolygásban? □

Next

/
Thumbnails
Contents