Kelet-Magyarország, 1997. február (54. évfolyam, 27-50. szám)
1997-02-06 / 31. szám
1997. február 6., csütörtök Télen a madár is éhezik Folyamatosan kell etetni, különben többet ártunk, mint használunk A mesterséges odút szeretik a madarak A szerző felvétele Nyíregyháza (KM - BG) — Ilyenkor télen csendesek az erdők, a mezők. A madaraknak kisebb gondjuk is nagyobb annál, hogy fütyüljenek, énekeljenek. Az élelemszerzés köti le minden energiájukat, hiszen a keményre fagyott határban, a hó alól igen nehéz előteremteni az élelmet. Mi, emberek azonban sokat segíthetünk nekik. Jó tudni azonban, a téli etetést az időjárástól függően, akkor kell elkezdeni, amikor erre a cinegéknek és társaiknak már valóban szükségük van. Amikor fontos, sőt néha akár életmentő is lehet, hogy az olajtartalmú magvak fűtsék belülről a nagy hidegben elgémberedett és a hosszú téli éjszakákon alaposan lehűlő odúk mélyén kuporgó kis testeket. Ez az időszak nálunk általában decemberben kezdődik, néha még ennél is később, és többnyire február végéig, március elejéig tart. Aranyszabály Az etetésnek azonban vannak szabályai, melyeket jó betartani. Schimdt Egon, az egyik legnevesebb magyar ornitológus szerint a legfontosabb aranyszabály: folyamatosan kell etetni, hogy a madarak minden zúzmarás, jégcsapokkal tűzdelt reggelen biztosra mehessenek. A folyamatos téli etetéssel nagyobb mennyiségű cinegét szoktatunk egy helyre, mint amit a környék természetes táplálékkal a szűkös téli időben elbírna. Ha mármost az etetés, a mesterséges táplálék- forrás hirtelen megszakad, a madarak könnyen éhen pusztulhatnak. Aki igazán szereti a cinegéket, a csuszkát és a többieket, meg tudja állni, hogy ne etessen idő előtt, legfeljebb egy egészen kis mennyiséget naponta, hogy azzal a környéken tartsa őket, de nem feledkezik meg róluk akkor sem, amikor sűrűn hull a hó, metszőén fúj az északi szél, és tollas barátainknak a leginkább szükségük van az emberi segítségre. A cinegék egyenként hordják el az ablakból a napraforgószemeket, és mindig valamivel távolabb, a bokrok és fák ágain bontogatják fel őket. Ha viszont szalonnabőrkét vagy kemény, fagyos időben nyers húsdarabot függesztünk fel a fák ágaira, kénytelen-kelletlen helyben maradnak. Védik a revírt A bőrke szélébe vagy a húsdarabba kapaszkodva csipegetik le azokat az apró darabokat, amelyektől talán nem laknak teljesen jól, de amelyek különösen a zsíros szalonnadarabkák, mégiscsak kellemesen fűtik őket odabentről és a jóllakottság érzését kelthetik bennük. A neves madarász azonban azt ajánlja, hogy ha már alaposan megfigyeltük őket, tanulmányoztuk érdekes viselkedésüket, osszuk el több darabra a húst vagy a szalonna- bőrkét, hogy különböző helyeken felfüggesztve minél több éhes vendéget fogadhassanak egyszerre. Mert a megfigyelés nagyon érdekes dolog, de a kemény téli hidegben, amikor a szél hordja a fagyos hópihé- ket, elsősorban mégiscsak madárvédelmi munkát kell végeznünk. A csuszka is gyakori vendége a téli erdőnek, de csak ott, ahol a költési időben is találkozhatunk vele. Ez az érdekes életmódú madár ugyanis a fészkélésí időszakban kialakított területeket, szaknyelven revíreket, többé-kevésbé télen is megtartja és féltékenyen őrzi a szomszédokkal szemben. Különösen gyakori harcokat figyelhetünk meg akkor, ha az etetőt történetesen olyan helyre állítottuk fel, ahol két ilyen revír találkozik egymással. A kincset érő táplálékforrásra természetesen mindkét pár egyformán igényt tart s ennek minden eszközzel, beleértve a legkeményebb csőrvágásokat is, érvényt kívánnak szerezni. A csuszkák egyébként ugyancsak elszállítják a napraforgót az etetőről, de míg a cinegék minden esetben nyomban el is fogyasztják azokat, a kékesszürke hátú, rozsdás hasaljú madarak nagyon gyakran különböző rejtekhelyekre, fakéreg mögé, a törzs repedéseibe, üregekbe dugdossák a magokat. Ezeket a kis éléskamrákat azután később néha felkeresik, de nagyon gyakran teljesen megfeledkeznek róluk. Előfordul az is, hogy a mindenhová bekukkantó cinegék találják meg és fosztják ki a nagy munkával meghordott raktárakat. A verebek az etetőn is szeretik a társaságot, és rendszerint csapatosan érkeznek. Többed- magukkal jelentkeznek a zöldikék és a fenyőpintyek is, a nagy csőrű meggyvágó viszont rendszerint egyedül jön. A pintyfélék valamennyien a helyszínen fogyasztják el az eleséget, egyik szemet mor- zsolgatják a másik után, közben a héjdarabkákat oldalt nagy gyakorlatra valló ügyességgel köpködik ki. Agresszív hímek Kisebb-nagyobb viszályokat persze a magevők között is megfigyelhetünk. Különösen egyes öreg zöldikehím viselkedik agresszíven, de azért a többiek valamennyien ott maradnak az etetőn vagy az ablakpárkányon. A veszekedésre hajlamos példányok hatásköre csak egészen kis területre, mondhatnám úgy is, csővágás- nyi körre terjed, és így alapvetően nem zavarja a többieket. Öt éve a természetvédelemért Nyíregyháza (D. M.) — A Felső-Tisza vidékén található természeti értékek megőrzését, egy ésszerű, a táj és az ott élő emberek érdekeit egyformán figyelembe vevő szemlélet kialakítása biztosíthatja a jövőben. Erre a munkára, a környezeti nevelés támogatására, a folyó még érintetlen területeinek megvédésére jött létre 1992. január 1-jén a Felső-Tisza Alapítvány. — Ezek és a hasonló védett területek szerte a világon bolygónk utolsó ökológiai végvára — fogalmazta meg ars poeticájukat Tóth Miklós, program- vezető. — A várak védelmezőiként úgy gondoljuk, a munkát nem egyszerűen magunkért, nem csak az eljövendő generációk örökségének megőrzéséért végezzük; tesszük ezt magáért a természetért, az emberért. Mindez a hétköznapok aprópénzére váltva azt a szerteágazó, sokszor sziszifuszi munkát jelenti, mellyel megpróbáljuk formálni az emberek környezetvédelmi szemléletét. Ennek megfelelően az elmúlt években több jelentős esemény fémjelzi az alapítvány tevékenységét. Közülük is kiemelkedik Nyíregyházán a „zöld város akció” keretében szervezett lakossági veszélyes hulladék gyűjtés, a zöld óvoda nevelési program meghonosítása. Az első igazi eredményt mégis akkor könyvelhették el, amikor a város önkormányzata védetté nyilvánította az Igri- ce rétet. Ez az Európában is páratlan terület a megyeszékhely természetközeli pihenőhelyévé válhat, egyben megmaradhat az egyedülálló élővilága is. Emellett több információs kiadvány és tábor is segítette a munkájuk eredményességét. — Ha visszatekintünk büszkén vallhatjuk: 1996-ban sem tétlenkedtünk — folytatja a vezető. — A millecentenárium alkalmából Szabolcs községben felépült egy madárles, mely a terület élővilágának jobb megismerését szolgálja. A nyáron közös terepgyakorlaton vettünk részt egy angol alapítvánnyal, célja egy ökológiai hatásvizsgálat elkészítése volt. Tíz előadásból álló továbbképzést szerveztünk óvodapedagógusok részére, melynek tematikáját a környezeti nevelés jelentette. Pénzjutalmat adtunk a szárazelemgyűjtésben élenjárt diákönkormányzatoknak és ifjúsági szervezeteknek. Az Igrice mocsár körül kialakult helyzet döbbentett rá bennünket: az embereket meg kell tanítani „viselkedni”, hogy megtartsák és tiszteljék a táj értékeit. S hogy mik szerepelnek az idei tervben? Erre is kitért Tóth Miklós: a tavasszal végre bemutatásra kerül egy a Sza- bolcs-Szatmár-Bereg megye természeti értékeit feldolgozó film. Folytatódik a szárazelemgyűjtés kibővítve Újfe- hértó és Mezőladány településekre. Szeretnék az Első Nyírségi Fejlesztési Társulás tizenhárom önkormányzati területén feltárni a természeti értékeket. Jó lenne ha ez évben rendeződne az Igrice mocsár tulajdonviszonya. Feladat még, hogy a megrongált madárlest rendbetegyék, és fészekodúkat helyezzenek ki. Egyességre kell jutni az Igrice csatorna vízfelhasználásáról, amit megkíván a Bujtos rendezése is. Szabolcsi Morotvát az alapítvány második védett területének szeretné nyilvánítani, meg kellene oldani a vízutánpótlást is. Folytatódik az ökológiai program az angol alapítvánnyal. Az idén a Bodrogközt akarják feltérképezni. — Egy nemzetközi parti- fecske-program is megvalósításra vár — erősíti meg a vezető. — Az Interneten egy természetfigyelő programot tervezünk indítani, de emellett még sok-sok elképzelés vár megoldásra. Ezekhez viszont jelentős anyagiakra lenne szükség. A már meglévő támogatóink mellett várjuk további érdeklődők segítségét. Úgy gondoljuk, ez az öt év a természetvédelem szolgálatában feljogosít bennünket, hogy kérjük az embereket, támogassanak a személyi jövedelemadójuk egy százalékával (adószámunk: 19208550-215). Igrice mocsár Amatőr felvétel Parlament előtt az Ipoly Balassagyarmat (KM) — A parlament környezetvédelmi bizottsága még ebben az évben az Országgyűlés elé kívánja tárni az Ipoly ügyét. Az előterjesztés elkészítésére a bizottság legutóbbi ülésén Tardy Jánost, a Természetvédelmi Hivatal elnökét, valamint az Ipoly Unió Nemzetközi Környezetvédelmi Szervezetet kérte fel. A környezetvédelmi bizottság a nemzetközi környezetvédelmi szervezet kezdeményezésére tűzte napirendjére az Ipoly-gát ügyét. A szlovák fél ugyanis az 1975-ös terveknek megfelelően folytatja a folyón a gátépítést. Eredetileg a cél az lett volna, hogy a bősnagymarosi erőműnél fel- duzzasztott vizet ezeken a gátakon keresztül egészen Balassagyarmatig szivattyúzzák vissza. Miután azonban a nagymarosi erőmű nem készült el, így az Ipolyon sincs szükség gátakra. Az Ipoly Únió azt szeretné elérni, hogy az építkezést azonnal állítsák le, s kezdődjön el az úgynevezett integrált környezetgazdálkodási és vízügyi gyakorlat. A nemzetközi szervezet nem titkolt célja továbbá, hogy a folyó mentén élőknek legyen végre beleszólásuk az Ipollyal kapcsolatos tervekbe. Veszett állatok Békésben Battonya (KM) — Békés megye több településén elrendelték a három hónapos ebzárlatot, miután az utóbbi hónapban ezeken a helyeken veszett rókákat találtak. Az első jelzést december végén kapták a szakemberek, amikor is Battonyánál, Magyardombegyházon és Dombegyházán találtak veszett róka tetemére, januárban pedig Kisdombegyhá- zán és Orosházán fedezték föl a veszettséget. Magyar- dombegyházán veszett macskát is találtak. Az érintett településeken hatósági intézkedésként elrendelt ebzárlat miatt a kutyákat bezárva kell tartani s pótoltásra szükséges vinni. Ahol veszett macska kerül elő, ott a háziállattal érintkező embereket is beoltják. Békésben nem kivételes, hogy lakott helyeken veszett állatokat találtak, ugyanis ilyenkor télen gyakran előfordul, hogy a kiéhezett rókák élelemszerző útjuk során bemerészkednek a településekre, s így áz esetleges fertőzöttséget a háziállatok is megkaphatják. Egy évvel ezelőtt a megye déli részén hasonló okok miatt ugyancsak el kellett rendelni az ebzárlatot. A veszettség nem járványos, csak szórványos megbetegedésről van szó. Állati fogások Rédics (MTI) — Egyetlen hét alatt két, viszonylag ritka vámjogsértés történt a rédicsi határállomáson. Egy spanyol állampolgár összesen 55 — tizenegy értékes fajtából álló Magyar- országon vásárolt — kölyökkutyával igyekezett hazájába. Nemcsak túlzsúfolt furgonja, hanem szállítási okmányának fiktív zalaegerszegi céget jelölő bélyegzője is feltűnt a vámőröknek. A kétmillió forint értékű kutyákat lefoglalták és egy, az átmeneti gazda szerepét vállaló pornóapáti családhoz szállították, ahol azóta, átverés útján már új gazdára is találtak. A spanyol kutyakereskedőt jelentős bűnügyi letét kifizetése után útjára engedték. Egy magyar férfi a Jászságból felvásárolt 35 fajtatiszta kutyát és 13 macskát kívánt francia gazdákhoz juttatni. O a számlán bukott le, amelyen 14 ezer frank szerepelt a valóságos 49 ezer frankos érték helyett. Ellene —• az állatok származási helye alapján — a Szolnok megyei vámszolgálat nyomozóhivatala folytat vizsgálatot. Lékelik a Tisza-tó vastag jegét Tiszafüred (KM) — Lékelik a Tisza-tó vastag jégfelületét a Mohosz szakemberei, hogy a tó élőlényei ezeken az ablakokon keresztül jussanak fényhez, levegőhöz. E műveletre azért van szükség, mert a jégréteg felső felülete szürke színű összefagyott hó, ami gátját állja a napsugarak terjedésének. A 2x4 méter nagyságú lékek vágását mindaddig végzik, amíg jelentősebb olvadás be nem következik a területen. A lékelés helyét a kivágott jégből kialakított háromszögekkel jelzik. Ugyanakkor a Mohosz felhívja a térségben élő lakosság figyelmét arra, hogy mindenki fokozott körültekintéssel közlekedjen a tó jegén. ZÖLDÖVEZET-
