Kelet-Magyarország, 1997. február (54. évfolyam, 27-50. szám)

1997-02-06 / 31. szám

1997. február 6., csütörtök Télen a madár is éhezik Folyamatosan kell etetni, különben többet ártunk, mint használunk A mesterséges odút szeretik a madarak A szerző felvétele Nyíregyháza (KM - BG) — Ilyenkor télen csendesek az erdők, a mezők. A madarak­nak kisebb gondjuk is na­gyobb annál, hogy fütyülje­nek, énekeljenek. Az élelem­szerzés köti le minden ener­giájukat, hiszen a keményre fagyott határban, a hó alól igen nehéz előteremteni az élelmet. Mi, emberek azonban sokat segíthetünk nekik. Jó tudni azonban, a téli etetést az időjárástól függően, akkor kell elkezdeni, amikor erre a cinegéknek és társaiknak már valóban szükségük van. Ami­kor fontos, sőt néha akár élet­mentő is lehet, hogy az olajtar­talmú magvak fűtsék belülről a nagy hidegben elgémbere­dett és a hosszú téli éjszaká­kon alaposan lehűlő odúk mé­lyén kuporgó kis testeket. Ez az időszak nálunk általában decemberben kezdődik, néha még ennél is később, és több­nyire február végéig, március elejéig tart. Aranyszabály Az etetésnek azonban vannak szabályai, melyeket jó betarta­ni. Schimdt Egon, az egyik legnevesebb magyar ornitoló­gus szerint a legfontosabb aranyszabály: folyamatosan kell etetni, hogy a madarak minden zúzmarás, jégcsapok­kal tűzdelt reggelen biztosra mehessenek. A folyamatos téli etetéssel nagyobb mennyiségű cinegét szoktatunk egy helyre, mint amit a környék természe­tes táplálékkal a szűkös téli időben elbírna. Ha mármost az etetés, a mesterséges táplálék- forrás hirtelen megszakad, a madarak könnyen éhen pusz­tulhatnak. Aki igazán szereti a cinegé­ket, a csuszkát és a többieket, meg tudja állni, hogy ne etes­sen idő előtt, legfeljebb egy egészen kis mennyiséget na­ponta, hogy azzal a környéken tartsa őket, de nem feledkezik meg róluk akkor sem, amikor sűrűn hull a hó, metszőén fúj az északi szél, és tollas baráta­inknak a leginkább szükségük van az emberi segítségre. A cinegék egyenként hord­ják el az ablakból a naprafor­gószemeket, és mindig vala­mivel távolabb, a bokrok és fák ágain bontogatják fel őket. Ha viszont szalonnabőrkét vagy kemény, fagyos időben nyers húsdarabot függesztünk fel a fák ágaira, kénytelen-kel­letlen helyben maradnak. Védik a revírt A bőrke szélébe vagy a húsda­rabba kapaszkodva csipegetik le azokat az apró darabokat, amelyektől talán nem laknak teljesen jól, de amelyek külö­nösen a zsíros szalonnadarab­kák, mégiscsak kellemesen fű­tik őket odabentről és a jólla­kottság érzését kelthetik ben­nük. A neves madarász azon­ban azt ajánlja, hogy ha már alaposan megfigyeltük őket, tanulmányoztuk érdekes visel­kedésüket, osszuk el több da­rabra a húst vagy a szalonna- bőrkét, hogy különböző helye­ken felfüggesztve minél több éhes vendéget fogadhassanak egyszerre. Mert a megfigyelés nagyon érdekes dolog, de a kemény téli hidegben, amikor a szél hordja a fagyos hópihé- ket, elsősorban mégiscsak ma­dárvédelmi munkát kell vé­geznünk. A csuszka is gyakori vendé­ge a téli erdőnek, de csak ott, ahol a költési időben is talál­kozhatunk vele. Ez az érdekes életmódú madár ugyanis a fészkélésí időszakban kialakí­tott területeket, szaknyelven revíreket, többé-kevésbé télen is megtartja és féltékenyen őr­zi a szomszédokkal szemben. Különösen gyakori harcokat figyelhetünk meg akkor, ha az etetőt történetesen olyan hely­re állítottuk fel, ahol két ilyen revír találkozik egymással. A kincset érő táplálékforrásra természetesen mindkét pár egyformán igényt tart s ennek minden eszközzel, beleértve a legkeményebb csőrvágásokat is, érvényt kívánnak szerezni. A csuszkák egyébként ugyancsak elszállítják a napra­forgót az etetőről, de míg a ci­negék minden esetben nyom­ban el is fogyasztják azokat, a kékesszürke hátú, rozsdás has­aljú madarak nagyon gyakran különböző rejtekhelyekre, fa­kéreg mögé, a törzs repedései­be, üregekbe dugdossák a ma­gokat. Ezeket a kis éléskamrá­kat azután később néha felke­resik, de nagyon gyakran telje­sen megfeledkeznek róluk. Előfordul az is, hogy a min­denhová bekukkantó cinegék találják meg és fosztják ki a nagy munkával meghordott raktárakat. A verebek az etetőn is szere­tik a társaságot, és rendszerint csapatosan érkeznek. Többed- magukkal jelentkeznek a zöl­dikék és a fenyőpintyek is, a nagy csőrű meggyvágó vi­szont rendszerint egyedül jön. A pintyfélék valamennyien a helyszínen fogyasztják el az eleséget, egyik szemet mor- zsolgatják a másik után, köz­ben a héjdarabkákat oldalt nagy gyakorlatra valló ügyes­séggel köpködik ki. Agresszív hímek Kisebb-nagyobb viszályokat persze a magevők között is megfigyelhetünk. Különösen egyes öreg zöldikehím visel­kedik agresszíven, de azért a többiek valamennyien ott ma­radnak az etetőn vagy az ab­lakpárkányon. A veszekedésre hajlamos példányok hatásköre csak egészen kis területre, mondhatnám úgy is, csővágás- nyi körre terjed, és így alapve­tően nem zavarja a többieket. Öt éve a természetvédelemért Nyíregyháza (D. M.) — A Felső-Tisza vidékén találha­tó természeti értékek megőr­zését, egy ésszerű, a táj és az ott élő emberek érdekeit egy­formán figyelembe vevő szemlélet kialakítása bizto­síthatja a jövőben. Erre a munkára, a környezeti neve­lés támogatására, a folyó még érintetlen területeinek megvédésére jött létre 1992. január 1-jén a Felső-Tisza Alapítvány. — Ezek és a hasonló védett te­rületek szerte a világon boly­gónk utolsó ökológiai végvára — fogalmazta meg ars poeti­cájukat Tóth Miklós, program- vezető. — A várak védelmezőiként úgy gondoljuk, a munkát nem egyszerűen magunkért, nem csak az eljövendő generációk örökségének megőrzéséért vé­gezzük; tesszük ezt magáért a természetért, az emberért. Mindez a hétköznapok apró­pénzére váltva azt a szerteága­zó, sokszor sziszifuszi munkát jelenti, mellyel megpróbáljuk formálni az emberek környe­zetvédelmi szemléletét. Ennek megfelelően az el­múlt években több jelentős esemény fémjelzi az alapít­vány tevékenységét. Közülük is kiemelkedik Nyíregyházán a „zöld város akció” keretében szervezett lakossági veszélyes hulladék gyűjtés, a zöld óvoda nevelési program meghonosí­tása. Az első igazi eredményt mégis akkor könyvelhették el, amikor a város önkormányza­ta védetté nyilvánította az Igri- ce rétet. Ez az Európában is páratlan terület a megyeszék­hely természetközeli pihenő­helyévé válhat, egyben meg­maradhat az egyedülálló élő­világa is. Emellett több infor­mációs kiadvány és tábor is segítette a munkájuk eredmé­nyességét. — Ha visszatekintünk büsz­kén vallhatjuk: 1996-ban sem tétlenkedtünk — folytatja a vezető. — A millecentenárium alkalmából Szabolcs község­ben felépült egy madárles, mely a terület élővilágának jobb megismerését szolgálja. A nyáron közös terepgyakor­laton vettünk részt egy angol alapítvánnyal, célja egy ökoló­giai hatásvizsgálat elkészítése volt. Tíz előadásból álló to­vábbképzést szerveztünk óvo­dapedagógusok részére, mely­nek tematikáját a környezeti nevelés jelentette. Pénzjutal­mat adtunk a szárazelemgyűj­tésben élenjárt diákönkor­mányzatoknak és ifjúsági szervezeteknek. Az Igrice mo­csár körül kialakult helyzet döbbentett rá bennünket: az embereket meg kell tanítani „viselkedni”, hogy megtartsák és tiszteljék a táj értékeit. S hogy mik szerepelnek az idei tervben? Erre is kitért Tóth Miklós: a tavasszal végre bemutatásra kerül egy a Sza- bolcs-Szatmár-Bereg megye természeti értékeit feldolgozó film. Folytatódik a száraze­lemgyűjtés kibővítve Újfe- hértó és Mezőladány települé­sekre. Szeretnék az Első Nyír­ségi Fejlesztési Társulás tizen­három önkormányzati terüle­tén feltárni a természeti érté­keket. Jó lenne ha ez évben rendeződne az Igrice mocsár tulajdonviszonya. Feladat még, hogy a megrongált ma­dárlest rendbetegyék, és fé­szekodúkat helyezzenek ki. Egyességre kell jutni az Igrice csatorna vízfelhasználásáról, amit megkíván a Bujtos rende­zése is. Szabolcsi Morotvát az alapítvány második védett te­rületének szeretné nyilváníta­ni, meg kellene oldani a víz­utánpótlást is. Folytatódik az ökológiai program az angol alapítvánnyal. Az idén a Bod­rogközt akarják feltérképezni. — Egy nemzetközi parti- fecske-program is megvalósí­tásra vár — erősíti meg a ve­zető. — Az Interneten egy ter­mészetfigyelő programot ter­vezünk indítani, de emellett még sok-sok elképzelés vár megoldásra. Ezekhez viszont jelentős anyagiakra lenne szükség. A már meglévő tá­mogatóink mellett várjuk to­vábbi érdeklődők segítségét. Úgy gondoljuk, ez az öt év a természetvédelem szolgálatá­ban feljogosít bennünket, hogy kérjük az embereket, tá­mogassanak a személyi jöve­delemadójuk egy százalékával (adószámunk: 19208550-2­15). Igrice mocsár Amatőr felvétel Parlament előtt az Ipoly Balassagyarmat (KM) — A parlament környezetvé­delmi bizottsága még ebben az évben az Országgyűlés elé kívánja tárni az Ipoly ügyét. Az előterjesztés el­készítésére a bizottság leg­utóbbi ülésén Tardy Jánost, a Természetvédelmi Hiva­tal elnökét, valamint az Ipoly Unió Nemzetközi Környezetvédelmi Szerve­zetet kérte fel. A környezet­védelmi bizottság a nem­zetközi környezetvédelmi szervezet kezdeményezésé­re tűzte napirendjére az Ipoly-gát ügyét. A szlovák fél ugyanis az 1975-ös terveknek megfe­lelően folytatja a folyón a gátépítést. Eredetileg a cél az lett volna, hogy a bős­nagymarosi erőműnél fel- duzzasztott vizet ezeken a gátakon keresztül egészen Balassagyarmatig szi­vattyúzzák vissza. Miután azonban a nagymarosi erő­mű nem készült el, így az Ipolyon sincs szükség gá­takra. Az Ipoly Únió azt szeret­né elérni, hogy az építke­zést azonnal állítsák le, s kezdődjön el az úgyneve­zett integrált környezetgaz­dálkodási és vízügyi gya­korlat. A nemzetközi szer­vezet nem titkolt célja to­vábbá, hogy a folyó mentén élőknek legyen végre bele­szólásuk az Ipollyal kap­csolatos tervekbe. Veszett állatok Békésben Battonya (KM) — Békés megye több településén el­rendelték a három hónapos ebzárlatot, miután az utóbbi hónapban ezeken a helye­ken veszett rókákat találtak. Az első jelzést december végén kapták a szakembe­rek, amikor is Battonyánál, Magyardombegyházon és Dombegyházán találtak ve­szett róka tetemére, január­ban pedig Kisdombegyhá- zán és Orosházán fedezték föl a veszettséget. Magyar- dombegyházán veszett macskát is találtak. Az érin­tett településeken hatósági intézkedésként elrendelt ebzárlat miatt a kutyákat bezárva kell tartani s pótol­tásra szükséges vinni. Ahol veszett macska kerül elő, ott a háziállattal érintkező embereket is beoltják. Bé­késben nem kivételes, hogy lakott helyeken veszett álla­tokat találtak, ugyanis ilyenkor télen gyakran elő­fordul, hogy a kiéhezett ró­kák élelemszerző útjuk so­rán bemerészkednek a tele­pülésekre, s így áz esetleges fertőzöttséget a háziállatok is megkaphatják. Egy évvel ezelőtt a megye déli részén hasonló okok miatt ugyan­csak el kellett rendelni az ebzárlatot. A veszettség nem járványos, csak szór­ványos megbetegedésről van szó. Állati fogások Rédics (MTI) — Egyetlen hét alatt két, viszonylag rit­ka vámjogsértés történt a rédicsi határállomáson. Egy spanyol állampolgár összesen 55 — tizenegy ér­tékes fajtából álló Magyar- országon vásárolt — kö­lyökkutyával igyekezett ha­zájába. Nemcsak túlzsúfolt furgonja, hanem szállítási okmányának fiktív zalae­gerszegi céget jelölő bé­lyegzője is feltűnt a vám­őröknek. A kétmillió forint értékű kutyákat lefoglalták és egy, az átmeneti gazda szerepét vállaló pornóapáti család­hoz szállították, ahol azóta, átverés útján már új gazdá­ra is találtak. A spanyol ku­tyakereskedőt jelentős bűn­ügyi letét kifizetése után út­jára engedték. Egy magyar férfi a Jász­ságból felvásárolt 35 fajta­tiszta kutyát és 13 macskát kívánt francia gazdákhoz juttatni. O a számlán bukott le, amelyen 14 ezer frank szerepelt a valóságos 49 ezer frankos érték helyett. Ellene —• az állatok szár­mazási helye alapján — a Szolnok megyei vámszol­gálat nyomozóhivatala folytat vizsgálatot. Lékelik a Tisza-tó vastag jegét Tiszafüred (KM) — Léke­lik a Tisza-tó vastag jégfe­lületét a Mohosz szakembe­rei, hogy a tó élőlényei eze­ken az ablakokon keresztül jussanak fényhez, levegő­höz. E műveletre azért van szükség, mert a jégréteg felső felülete szürke színű összefagyott hó, ami gátját állja a napsugarak terjedé­sének. A 2x4 méter nagysá­gú lékek vágását mindaddig végzik, amíg jelentősebb olvadás be nem következik a területen. A lékelés helyét a kivágott jégből kialakított háromszögekkel jelzik. Ugyanakkor a Mohosz fel­hívja a térségben élő lakos­ság figyelmét arra, hogy mindenki fokozott körülte­kintéssel közlekedjen a tó jegén. ZÖLDÖVEZET-

Next

/
Thumbnails
Contents