Kelet-Magyarország, 1997. február (54. évfolyam, 27-50. szám)

1997-02-05 / 30. szám

1997. február 5., szerda 8 Kelel-Magyarország MEGYÉN INNEN, MEGYÉN TÚL A Tocsilc-ügy osztrák szemmel Becs (MTI) — Még hétfőn is nagy volt az izgalom a magyar politikai életben amiatt, hogy a Népszabad­ságban szombaton megje­lent az országggyűlési vizs­gálóbizottság jelentésterve­zete a Tocsik ügyről — írja keddi számában az osztrák Der Standard. „Ez az anyag olyan kendőzetlenül mutat­ja be az ügyet, amelynek során a két kormánypárt, az MSZP és az SZDSZ látha­tólag 343 millió millió fo­rintot (24,3 millió schillin­gs) akart átlapátolni az APV Rt.-től a saját párt­kasszájába, hogy még maga az ellenzék is elhatárolódott a célzatos indiszkréciótól” — fejtegeti a cikkíró. A cikkíró úgy látta: De­utsch Tamás fideszes vizs­gálóbizottsági elnök ellent­mondásba keveredett egy nyilatkozaton belül, hiszen szombaton először azt mondta a rádióban, hogy nem létezik semmilyen je­lentéstervezet, majd két mondattal később azt köve­telte, hogy nevezzék meg az indiszkréció elkövetőjét — már mint azt a személyt, aki ezt a dokumentumot el­juttatta a Népszabadsághoz. A Der Standard jólérte­sült magyar körökből úgy értesült, hogy a vizsgálóbi­zottság összetétele miatt a vizsgálat végén a jelentés lekerekített, a tényeket szé­pítő változatban került vol­na a közvélemény elé. A lap szerint a jelentés nyers változata nemcsak a pénz útjáról számol be, ha­nem kimondja, hogy a juta­lék címzettjeként előtérbe tolt Tocsik Márta jogi szak­értő elvégzett munkája nem áll arányban a neki kifize­tett 804 millió forinttal. A dokumentum szerint ugya­nez vonatkozik az alvállal­kozóként álcázott MSZP- és SZDSZ-cégekre is, ame­lyek „mint a rajtakapott al­kalmi tolvajok ősszel, a botrány kirobbanásakor a felvett összeget gyorsan visszafizették az állam­kasszának”. Embervadászat Belgrad (MTI) — Vasár­nap este és hétfő hajnalban a szerb belügyminisztérium azon különleges egységei verték meg a belgrádi ellen­zéki tüntetőket, amelyeket korábban Koszovóban, va­lamint a boszniai harctere­ken teljesítettek szolgálatot, s megfelelő „harctéri gya­korlattal” rendelkeznek — írta keddi számában a Nasa Borba című belgrádi füg­getlen napilap. A lap értesülései szerint a különleges egységeket már vasárnap este hét órakor mozgósították, s Obrad Ste- vanovic vezérőrnagy pa­rancsnok utasítására meg­szállták Belgrád egyes pontjait. „Az egység tagjait félóránként figyelmeztet­ték, hogy viselkedjenek fel­tűnés nélkül, hogy ne lát- szódjon rajtuk: támadásra készülnek” — írta a lap, amely szerint este tíz órakor érkezett a figyelmeztetés, hogy küszöbön áll az akció. .Amikor nem sokkal 23 óra után a helyszínen tartózko­dók azt jelentették a köz­pontnak, hogy az Együtt el­lenzéki pártkoalíció vezetői visszavonulásra kérték a ta­valy novemberi helyhatósá­gi választások eredeti ered­ményeinek elismerését kö­vetelő tüntetőket, megérke­zett a parancs, mely szerint kíméletlen akciót kell indí­tani mindenki ellen, aki edzőcipőben van, jelvényt hord, vagy síp van a szájá­ban” — írta a Nasa Borba. Kislányával erőszakoskodott Salgótarján (MTI) — Óvodás kislányával erősza­koskodó apa ellen indított vizsgálatot a salgótarjáni városi rendőrkapitányság — a tettel alaposan gyanú­sítható férfit előzetes letar­tóztatásba helyezték. A város peremén lévő Somlyó bányatelepen élő családban alighanem hosz- szabb idő óta kénytelen tűr­ni a hároméves kislány, hogy apja szerelmi játék­szere legyen. A gyermek már tavaly panaszkodott anyjának, mit művel vele az apja, ha kettesben marad­nak, az asszony azonban nem vette komolyan a hal­lottakat. Nemrégiben aztán újra elpanaszolta a kislány a történteket, ezúttal azonban már az óvodában is. Anyja végül elvitte orvoshoz, ahol a vizsgálat igazolta a pana­szok valódiságát. Ezt köve­tően az asszony feljelentet­te férjét, aki előbb tagadott, majd beismerte tettét. Kommandósok akciója Békéscsaba (MTI) — Ked­den Gyulán a Békés Me­gyei Rendőr-főkapitányság kommandós egysége meg­rohamozott egy lakást, amelyben a többszörösen büntetett előéletű Kará­csony Lajos és három társa tartózkodott. A kézrekerült három férfit azzal gyanúsít­ja a rendőrség, hogy hosz- szabb ideje ők tartják rémü­letben a város lakóit — tá­jékoztatta az MTI munka­társát Karakas Ferenc alez­redes, a megyei rendőr-fő­kapitányság osztályvezető­je. Gyulán tavaly több sér­tett is bejelentést tett a rend­őrségnek a személyi sza­badság korlátozása, bántal­mazás és csalás miatt, bár a „kemény fiúknak” tartott gyanúsítottaktól félve a leg­több kárvallott óvakodott a feljelentéstől. A kelet-franciaországi Apache közelében kedden hajnalban kisiklott egy nukleáris hulladékot szállí­tó vonat. A Németország­ból indult 180 tonnányi szállítmányt a francia-né­met határ közelében érte a baleset, melynek során radioaktív környezet- szennyezés nem történt. A szerelvény három vagonja és a mozdony elhagyta ugyan a síneket, de nem borult fel, csak az első vagon dőlt meg kissé. A brit tulajdonban lévő nukleáris hulladék végcélja a további feldolgozás végett Dunkerque-en át Nagy-Britannia volt AP-felvétel Vita a gyermekek védelméről A leendő törvény nem a súlyosan veszélyeztetett fiatalok „magánügye" Budapest (MTI) — A szoká­sos napirend előtti vitával kezdte meg keddi ülésnapját az Országgyűlés. Elsőként Barsiné Pataky Etelka (MDNP) kapott szót, aki az autópályadíj csökkentése ér­dekében szólalt fel. Mint el­mondta: az autópályadíj 12 százalékos áfáját a költségve­tésnek vissza kellene forgatnia az M5-ösbe, így jelentős ár­csökkenést lehetne elérni. Kovács Kálmán, a közleke­dési minisztérium politikai ál­lamtitkára válaszában elmond­ta: a jelenlegi finanszírozási rendet még az előző kormány idején, 1991-92-ben állapítot­ták meg. Az államtitkár állás­pontja szerint az autópályák építése össztársadalmi érdek, így célszerű lenne, ha az utak építéséhez és fenntartásához nemcsak az azt igénybe ve­vők, hanem minden adózó hozzájárulna. Bogárdi Zoltán (MDF) Bős-Nagymaros kapcsán szó­lalt fel. Példa nélkülinek ne­vezte a Horn Gyula által kez­deményezett tárgyalásokat a szlovák féllel, ami álláspontja szerint ellentétes a parlament korábbi döntéseivel. Hozzátet­te: az említett tárgyalásokon a magyar felet az a Jakus György képviseli, aki koráb­ban a vízlépcső-rendszer híve­ként szerepelt. Lányi Zsolt (FKGP) az ügy kapcsán kijelentette: Hóm Gyulát zavarja a parlament, il­letve az ellenzék, és nincs ér­zéke a demokráciához. Szent-Iványi István, a Kül­ügyminisztérium politikai ál­lamtitkára cáfolta, hogy a tár­gyalások peren kívüli meg­egyezésre irányulnának. El­mondása szerint az említett egyeztetések célja az elsőfokú bírósági döntés utáni kompro­misszum megteremtése. A napirend előtti felszólalá­sokat követően az Országgyű­lés megkezdte a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényja­vaslat általános vitáját. Kö­kény Mihály népjóléti minisz­ter expozéjában emlékeztetett arra, hogy hasonló szabályo­zást utoljára 1901-ben foga­dott el az Országgyűlés. A most előterjesztett javaslat szellemiségében elődjének te­kinti az akkori törvényeket, s elfogadásával új korszakába lép a gyermekvédelmi intéz­ményrendszer. A miniszter aláhúzta, hogy a leendő tör­vény nem a súlyosan veszé­lyeztetett fiatalok „magán­ügye”, hanem valamennyi Magyarországon élő gyermek érdekeit hivatott védelmezni. Érthető módon azonban meg­különböztetett figyelmet fordít a különleges védelemre szoru­lókra. E gyermekek száma az elmúlt év végén 313 ezer volt, az őket leginkább veszélyezte­tő ok pedig a szegénység. Kökény Mihály a törvényja­vaslat mibenlétét részletezve rámutatott arra, hogy az elő­terjesztés kibontja az alkot­mányban már garantált jogo­kat. Kimondja, hogy a gyer­mekek nevelésére elsősorban családja jogosult és köteles, s ehhez segítséget nyújt az ál­lam és az önkormányzat. Le­szögezi, hogy a családok éle­tébe kizárólag akkor lehet bea­vatkozni, ha a gyermekek vé­delmét más módon nem lehet biztosítani. Béki Gabriella (SZDSZ) örömének adott hangot, hogy a törvényjavaslat alapértékei­vel egyetért a T. Ház. Bölcs döntésnek tartja, hogy a gyer­mekek családban tartására, il­letve a megelőzésre helyezik a hangsúlyt. Dobos Krisztina, az MDF vezérszónoka kifejtette: rend­kívüli a törvény időszerűsége, mert drámaian nőtt a veszé­lyeztetett gyermekek száma. Farkas Gabriella, az MDNP vezérszónoka üdvözölte, hogy a törvényjavaslat tartalmazza a gyermekek bármilyen hátrá­nyos megkülönböztetésének tilalmát. Nem látja biztosított­nak, hogy a körültekintően ki­dolgozott hatósági eljárási rend nem lesz-e a későbbi köz- igazgatási reform áldozata. Az azonnali kérdések és vá­laszok órájában Torgyán Jó­zsef (FKGP) Nagy Frigyes földművelésügyi miniszterhez intézett kérdést a GATT- egyezmény ügyében. A frakci­óvezető a mezőgazdaság elle­hetetlenítését látta abban, hogy 1993-ban a magyar kor­mány téves adatokat közölt a GATT-tál a hazai agrártermé­kek támogatásáról. Nagy Frigyes földművelés- ügyi miniszter elismerte, hogy a téves adatokon alapuló megállapodás gyakorlatilag lehetetlenné teszi a közvetlen exporttámogatást, ám hangsú­lyozta, hogy ebbe a kormány nem nyugszik bele, és tárgya­lásokat folytat a probléma ren­dezése érdekében. A pályakezdő munkanélkü­liek helyzetéről intézett kér­dést Kiss Péter munkaügyi mi­niszterhez Mádi László. A fi­deszes képviselő úgy vélte, hogy a pályakezdők munka­nélküli-segélyét megszüntető és a gyakornoki rendszer be­vezetéséről határozó rendele­tet nem készítették elő. Takács Péter (MDF) a föld­művelésügyi miniszter állás- foglalását kérte az őstermelői igazolványokhoz kapcsolódó tb-járulék-fizetés nagyságáról. A mezőgadasági termelők kö­rében ugyanis elterjedt, hogy az őstermelői igazolványok kiváltóinak havonta 8400 fo­rintos tb-járulékot kell fizetni­ük. Nagy Frigyes cáfolta ezt az értesülést. Elmondta, hogy azoknak az őstermelőknek, akik nem biztosítottak és nyugellátásban sem részesül­nek, havonta az adóköteles jö­vedelem, de legalább a mini­málbér után 11,5 százalékot, valamint 1800 forintos egész­ségügyi hozzájárulást kell fi­zetniük. Nem vonatkozik ez a nyugdíjas őstermelőkre, aki­ket járulékfizetési .kötelezett­ség nem terhel. Mentesülnek a fizetés alól azok az őstermelői igazolvánnyal rendelkezők is, akik után munkáltatójuk már fizeti a tb-járulékot. A minisz­ter úgy vélte, hogy a téves in­formáció elterjedésében nagy szerepet játszott az őstermelői igazolványok bevezetése elle­ni hecckampány. Csak a díj emelkedett Nyíregyháza (D. M.) — A ja­nuári nagy áremelésekből nem maradhattak ki a biztosítók sem. A gépjármű-tulajdono­sok nagy bánatára ez évben át­lagosan 19,85 százalékkal nö­vekedtek a kötelező biztosítási összegek is — tudtuk meg Fü- löp Józseftől az ÁB-Aegon Általános Biztosítási Rt. Ke­let-magyarországi igazgatósá­gának üzleti főtanácsosától. Például a leggyakoribb 1100-1500 köbcentiméteres személygépkocsiknál az éves alapdíj 17,8 százalékot nőtt, ami jelenleg 19 200 forint. Míg az 1500-2000 köbcenti­seknél az emelkedés 25,6 szá­zalék. Itt az éves alapdíj 35 280 forint. A 2-61 súlyú te­hergépkocsiknál 24,9 százalé­kot emelkedett az alapdíj, ez évi 66 708 forint. Jelenleg az országban hat cég foglalkozik kötelező biztosítással, ahol a díjak mindenütt egységesek. A felelősségbiztosításról szóló kormányrendelet előírja, hogy a tulajdonos vagy az üzembentartó egy biztosítási év elteltével kármentesség esetén díjengedményre (bo­nus) jogosult, illetve az általa okozott balesetek számához igazodóan pótdíj (malus) meg­fizetésére köteles. Ez a rend­szer 1991 júliusában lépett életbe, amikor minden szerző­déskötő az alapdíjról indult. S balesetmentesen közlekedők­nek évente egy-egy fokozatot csökken az alapdíja, ami 5-5 százalék kedvezményt jelent. (Ez tíz évig csökkenhet, ami­kor már az alapdíj felét kellesz fizetni.) Ugyanakkor egyszeri károkozás esetén a besorolás kettő, két okozott kár esetén négy, háromnál hat osztállyal romlik. Aki sok balesetet okoz, az a malusba kerül, ami különböző százalékú alapdíj­növekedést von maga után. Ez a legrosszabb esetben elérheti a kétszeres díjfizetést is. A bonus-malus rendszer csak személygépkocsikra vo­natkozik, nem számít, hogy dí­zel- vagy benzinüzemű a jár­mű. A károkozás összege sem lényeges. Az ügyfélnek érde­mes átgondolni, hogy kisebb kár esetén inkább „zsebből” fi­zessen, minthogy évekig visel­je annak következményeit a felelősségbiztosítási díjban. Ha a tulajdonos eladja az autó­ját, a biztosítónál bejelenti az adásvételt, és kilenc hónapon belül másikat vásárol, a bonus folyamatossága átvihető. Januárban az alapdíj emel­kedett, de maga a rendszer nem változott.-----------;---------------------­Robbant a gránát Budapest (MTI) — Buda­pesten újabb kézigránátos robbantás történt hétfőn 22 óra 15 perc körül a Buda­örsi út 146/A szám alatti autókereskedés területén. Amint a rendőrség közölte az MTI-vel, ismeretlen tet­tesek több kézigránátot ha­jítottak be az autókereske­désbe, de csak az egyik robbant fel. Miután fel nem robbant kézigránátok is voltak, az éjjel abba­hagyták a helyszíni szem­lét, hogy világosban, tehát nappal folytassák. Ezúttal a. rendőrség tanúkat is ta­lált, akik látták, hogy több személy a robbantás után az autópálya irányába fu­tott el a helyszínről.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents