Kelet-Magyarország, 1997. február (54. évfolyam, 27-50. szám)

1997-02-27 / 49. szám

1997. február 27., csütörtök r A hevítéses üvegformázás látványos pillanatai a nyíregyházi Universil Üvegtechnikai Kft. műhe­lyében, ahol laboratóriumi üvegeszközök és különbö­ző kézi gyártású üvegdísz- műtárgyak készülnek. A termékek túlnyomó több­sége exportra kerül, legna­gyobb vevők az olasz, a német, a francia és a sváj­ci partnerek. A folyamatos marketingmunka és a ter­mékösszetétel módosítása segít a vásárlói érdeklődés megőrzésében, a cég ve­zetői szeretnének az ukrán és az orosz piacokon is be­mutatkozni. Ez a terv egyelőre a stratégiai célok között szerepel. Belföldön a labortechnikai eszközök a legkeresettebbek Harasztosi Pál felvétele Világutazó agrártermékek Növényegészségügyi szakemberek vigyázzák a szaporítóanyagok mozgását Nyíregyháza (KM - GB) — A tél az ősszel elraktározott mezőgazdasági termelvé- nyek értékesítésének idősza­ka. Jönnek-mennek ilyenkor országúton és vonaton a kü­lönféle növényi magvak, gu­mók, gyümölcsök, hogy egy másik ország fogyasztóihoz, vagy feldolgozó üzemeibe kerüljenek, netán a közelgő tavaszi vetési-ültetési idő­szakban a gazdák földjében végezzék vetőmagként, vagy szaporítóanyagként. Ezeknek a növényi termékek­nek az országhatárokon ke­resztüli mozgását árgus sze­mekkel vigyázzák a növény­egészségügyi szakemberek, akik minden kilépő magyar és hozzánk érkező külföldi tételt megvizsgálnak. Az innen fela­dott exportszállítmányokat azért ellenőrzik, hogy — kö­zérthetően fogalmazva — ne hozzák rossz hírbe a magyar termelési színvonalat, termé­keink minőségét, illetve, hogy a lehetőség szerint megkímél­jék az áru tulajdonosát az el­küldött szállítmánya nem épp örömteli és minden esetben gazdasági kárt is jelentő vi­szontlátásától. Az import ag­rártermékeket, alapvetően ugyancsak gazdasági okokból fontos szigorú vizsgálat alá vetni. Meg kell ugyanis akadá­lyozni azt, hogy éppen általuk kerüljön be hazánkba egy-egy olyan, nálunk még nem elter­jedt, veszélyes növényi károsí­tó (lásd almafák tűzelhalása), amely katasztrofális károkat okozhat hazánk mezőgazdasá­gi termőterületein. Ezekben a hetekben, a me­gyei Növényegészségügyi és Talajvédelmi Állomás (NTÁ) növényegészségügyi felügye­lőjét, Merő Ferencet — miu­tán számottevő exportról saj­nos nem lehet beszélni — leg­inkább a vetőmagvak importja izgatja. Nem véletlenül, mivel az importőrök, és a termelők is elképesztően tájékozatlanok a külföldről behozott szaporító anyagokkal kapcsolatos teen­dőiket illetően. Tájékozatlanság — Tavaly az egyik termelési rendszer Argentínából hozott be napraforgó-vetőmagot úgy, hogy sem a köztelezően elvég­zendő növényegészségügyi vizsgálatokról, sem annak költségeiről nem tájékoztatta a vetőmagot felhasználó terme­lőket — támasztja alá tavalyi negatív példával mostani ag­godalmát Merő Ferenc. így fordulhatott elő, hogy a vétlen növényegészségügyi- sekre zúdult a termelők felhá­borodása, akik közül nagyjá­ból minden második nem is volt hajlandó befizetni a vizs­gálati díjat, melyet végül az importőr termelési rendszer volt kénytelen állni. Be kell jelenteni — A termelők úgy vetettek el import vetőmagot, hogy nem tudták: az ilyen táblákat egy évig növényegészségügyi megfigyelés alatt kell tartani a saját költségükön — mondja a főfelügyelő. — Pedig rendelet írja elő, hogy aki Európán és Földközi-tenger-melléki or­szágokon kívüli területekről származó gabona- és olajosnö­vény-vetőmagot használ föl, a beültetett táblák adatait ellen­őrzés céljából legkésőbb má­jus 15-ig köteles az illetékes NTA-nak bejelenteni. Ugyan­ilyen kötelezettség vonatkozik megkötés nélkül bármely or­szágból származó importált vetőburgonyára is. Ennél be kell jelenteni: az import szapo­rítóanyag felhasználásával végzett nemesítői, honosítói és fajtakísérleti munkát; a köz­vetlen importból származó bármely fokozatú vetőgumó­szaporítást; a közvetlen beho­zatalból származó vetőgumó­val végzett étkezési vagy im­port burgonya termesztést. Évközben a növényegész­ségügyi hatóságnak a bejelen­tett táblák növényállományait egy vagy több alkalommal szemléznie kell, amelyet bur­gonyánál még laboratóriumi vizsgálat is kiegészít. A terme­lőknek mindezekért díjat kell fizetniük. Mentes a díjfizetés alól az, aki import burgonya­vetőgumót 1 hektárnál kisebb területen saját célra használ fel, viszont ha forgalombaho- zatali szándékkal állítja elő, már nem. Fontos, hogy honnan — Azok a termelők sem kerü­lik el a vizsgálatot, akik elmu­lasztják megtenni a bejelentés — hangsúlyozza Merő Ferenc. — A növényegészségügyi há­lózat az országba belépéstől kezdve nyomon követi a szál­lítmányokat, illetve a belőlük szétosztott tételek sorsát, így nyilvántartásunkban szerepel minden import vetőmagot vá­sárló termelő adata. Az elmúlt évek tapasztalatai azt bizo­nyítják, hogy a kereskedelem nem minden hátsó szándék nélkül igyekszik eltitkolni a vetőmag származását és nem ad tájékoztatást a termelőknek a felhasználással kapcsolatos kötelezettségekről. Most kezdődik a tavaszi nagy vetőmagbeszerzési ak­ció. A kiválasztásnál fontos követelmény a jó minőség és a vetőmag magas genetikai ter­mőképessége. Ám közben ne feledkezzünk meg a mag szár­mazása felől is érdeklődni, mert ezzel sok kellemetlen­ségtől óvhatjuk meg magun­kat, ajánlja a szakember. Közvámraktár Komorón Disznóbú Bern (MTI) — Számotte­vően csökkent a sertések szexuális aktivitása. A ko­cák ritkábban engedik ma­gukhoz a kan disznót, s ha mégis, kevesebb malacka jön a világra. A jelenségre annak nyomán figyeltek fel Svájcban, hogy a szarvasmarhák kergekórja keltette félelem miatt a nagy élelmiszer-felvásár­lók nyomására a sertéste­nyésztők tavaly nyár óta nem adnak húslisztből ké­szült takarmány-kiegészí­tőket állataiknak. Mások szerint nem a növényi ere­detű táplálék, hanem az ét­rend megváltozása idézte elő a sertéshölgyek hűvö­sebb magatartását, amely épp ezért csupán átmeneti lesz. Az állatorvos-szövet­ség állásfoglalása szerint a sertések hús- és halliszttel történő takarmányozása az e sertések húsát fogyasztó emberekre semmiféle ve­szélyt nem rejt magában. Komoró, Záhony (N. L.) — Újabban közvámraktárát mű­ködtet a vasút Komorón és Zá­honyban. Ennek hasznát ve­szik a szállíttatok, a raktárak működtetése kedvezően érint­heti a tranzitforgalmat is — er­ről tájékoztatott Farkas József, a MÁV Rt. Záhony Port Üz­letigazgatóságának vezetőhe­lyettese. A komorói, a nagyobb köz- vámraktár 75 ezer négyzetmé­ter alapterületű. Nyitott és fő­leg faáruk, tömegáruk.gépko- csik befogadására szolgál. A záhonyi fedett közvámraktár 7500 négyzetméteres, itt töb­bek közt élelmiszereket, papír­árukat tárolnak. A raktárak működtetését a megyei vám­parancsnokság engedélyezte az elmúlt év végén. Az intézkedésre azért is volt szükség, mert a vámjogról és a vámigazgatásról szóló törvény kimondja, hogy árukat huza­mosabb ideig csak közvám­raktárakban szabad tárolni. Az üzletigazgatóságnak árumeg­állító joga és szerepe is van, mivel a vasutak nyomköze változik. A közvámraktárak szolgál­tatásokat nyújtanak. Mindket­tőben öt évig lehet tárolni az árut a vámterhek megfizetése nélkül. A rakomány egy ség megbontható, több részben is kiszállítható. Lehetőség van az úgynevezett manipulálásra, vagyis tárolás közben egység- rakományt képezhetnek, a vasút fóliába csomagol, rak­lapra rak. A szállíttató kellő időben — a világpiaci áraktól is függően — indíthatja el áru­ját. A vasút különböző infor­mációkkal is szolgál. A köz- vámraktárak működtetése bele illik a logisztikai programba. Mindkét helyen versenyké­pesek a szolgáltatási díjak. Zá­honyban van a vasútnak két gépkocsitárolója. Igény sze­rint később mindkettőt köz- vámraktárrá alakítják át. A szerző felvétele Burgonyajövő Kisvárda (KM - K. B.) — Az elmúlt héten pénteken a kurzus elvégzését igazoló oklevelek átadásával befe­jeződött a kisvárdai Teich- mann-telepen rendezett egyhetes — elsősorban bur­gonyát (is) termelő gazdák számára meghirdetett — tanfolyam. A gazdaképző befejeztével több mint fél­száz termelő vehette át dr. Béres József kutatótól az okleveleket. A résztvevők közül többen ugyancsak a tanfolyamot záró nap folya­mán írták alá azt a szándék- nyilatkozatot, amely a bur­gonyát kis- és közepes mé­retű gazdaságokban terme­lők regionális szövetkezeti integrációja megszületésé­nek első dokumentumának tekinthető. Mint a kurzus zárónapján elhangzott, a burgonyások térségi szö­vetkezéséhez a jövőben bárki csatlakozhat, így nem csupán magángazdák, gaz­dakörök, de termelőszövet­kezetek is tagjai lehetnek a kisvárdai székhelyű integ­rációnak. A burgonyás gaz­dák integrációjában rejlő majdani siker esélyeiről a tanfolyam házigazdája, dr. Kruppa József szólt. — Még időben sikerült előrelépnünk a szövetkezeti integráció megteremtésé­ben. Az illetékes tárcához elküldött integrációs pályá­zatokat — közöttük a mién­ket is — ugyanis április 1- jéig bírálják el. A földmű­velési minisztérium mellett az agrármodemizációs programiroda által meghir­detett pályázatok értékelése is a közeljövőben várható. Utóbbiról tudni kell, hogy az iroda idén kizárólag csak a szövetkezeti integrációs kezdeményezéseket támo­gatja kedvezményes hite­lekkel. Ezeken túlmenően a megyei területfejlesztési ta­nács agrárágazatot segítő lehetőségeit is igyekszünk kihasználni az indulásnál, sőt a vissza nem térítendő Phare-támogatásban is bí­zunk. — Az első integrációs lé­péseink mindenképpen megfelelő tárolókapacitás kiépítésére és egy csoma­goló gépsor beállítására irá­nyulnak majd, ez jelentheti ugyanis az alapot célunk, a védjegyes (márkázott) bur­gonya előállításához. Ter­mészetesen nem közömbös a termelt fajták kérdése sem. A megfelelő vetőgu­mók előállításához — és a termelés során felmerülő egyéb problémák megoldá­sához — a szaktanácsadást kutatóintézetünk vállalja. Ugyancsak az integráció ügyét segíti, hogy hamaro­san egy hároméves holland kutatóprogram — elsősor­ban a modem technológiák meghonosítására és új faj­ták, fajtajelöltek bemutatá­sára irányuló projekt — kezdődik a Teichmann-te- lepen. Az életbiztosítási... ...piacon dúló ádáz ver­senyben tavaly egy orr- hosszal, a 2. helyezetnél 200 millióval nagyobb díj­bevétellel, a holland NN biztosító tört az élre, meg­előzve a jelenleg még 13 szereplős mezőnyben utána következő másik óriást az AB-Aegont, a középme­zőnyt vezető Providenciát és negyedik Hungária Biz­tosítót. (KM) Eurobus... ...Kelet-Magyarország Konferenciát rendez márci­us 5-6-án Debrecenben az AIESEC, Magyar Közgaz­dászhallgatók Egyesülete Debreceni Helyi Bizottsá­ga, amelynek programján Európai dimenzió az okta­tásban, valamint Kelet-Ma­gyarország címmel lesznek tanácskozások, valamint vállalati előadások, ter­mékbemutatók. (KM) Tőzsdei Index (ideiglenes) február 26-án: 5617,02 (+21,40) Hivatalos árfolyamok Érvényben: 1997. február 26. Valuta Deviza Pénznem ______Vétel Eladás Középért, Angol font 281,79 287.15 285,16 Ausztrál (Már 13331 »5.87 134.88 Belga franki 100) 499.00 509.30 504.36 Dán korona 26,99 27.55 27.29 Finn márka 34.58 35.28 34.92 Francra frank 3031 31.13 .30.85 Holland forint. 91,61 93.51 92,60 ír font 274,1.3 279.49 277.40 Japán jen (100) 142,07 144.91 144,12 Kanadai dollár 126.67 129.05 127,91 Kuvaiti dinár 568,16 578,82 574,22 Német márka 103.00 105,12 104.12 Norvég korona 25,90 26,40 26,14 Olasz lírai IOOOi 103.12 105.34 104.40 Osztrák se. 14,64 14,94 14,80 Port. esc.(IOO) 102,62 104.72 103,62 Spanyol pesjfHjO) 121,48 124,00 122,76 Svájci frank 117.89 120.39 119,29 Svéd korona 2330 2.3,68 23,49 USA dollár 172,12 175.30 173,93 ECU 199,72 203,80 202,07 _ GAZDASÁG — Árfolyamok

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents