Kelet-Magyarország, 1997. február (54. évfolyam, 27-50. szám)

1997-02-27 / 49. szám

1997. február 27., csütörtök MEGYEI PLUSZ Könnyen lobban a láng A tavasz időszaka: fokozott tűzveszély az erdő- és mezőgazdaságban Munkában a tűzoltók KM-archiv Nyíregyháza (KM) — Jelen­leg több friss jogszabály is (Tűzvédelmi Törvény, Erdő­védelmi Törvény, Országos Tűzvédelmi Szabályzat) fog­lalkozik az erdő- és mező- gazdasági munkák tűzvédel­mével, de valamennyinek egyik legfontosabb gondola­ta az, hogy az erdő, a parlag, az élő környezet tűz elleni védelme, így a tűzesetek megelőzése, a tűzoltás felté­teleinek biztosítása minden esetben a tulajdonos (kezelő, használó, erdőgazdálkodó stb.) feladata. Tehát a most induló tavaszi munkák közben keletkező nö­vényi hulladék égetése, vala­mint majdani betakarításokat követő tarlóégetések során is figyelnünk kell néhány elemi szabály megtartására. Bátyi Zsolt főhadnagy, a megyei tűzoltó-parancsnokság tűzmegelőzési osztályának fő­előadója egy gondatlan barátja történetével kezdte a figye­lemfelhívást. A szerencséről — Néhány éve történt — me­sélte barátom —, hogy a korán jött tavasz egyik hétvégéjén a csodálatosan tiszta és friss idő­ben a kiskert takarítását, a gyümölcsfák metszését, ápo­lását végeztük. A munka befe­jeztével a hulladékot, nyesedé- ket rögtön el is égettük. A fák alatti magas gazt, úgy gondol­tam, legegyszerűbb szintén le­égetni. a lángok gyorsan vé­gigszaladnak a fák ágai alatt, talán a nedves, sáros gaz meg sem akar majd gyulladni. Csakhogy az összegyűjtött fa­ágak tüze körül a fű gyorsan kiszáradt — ilyet még nem is láttam március elején — és a lángok valóban gyorsan lesza­ladtak a kert végéig a kis csa­torna partjáig. Szerencsémre a kis telek két oldalán lévő föl­dek már fel voltak szántva, így a tűz nem terjedhetett oldal­irányba. A kertem viszont szörnyen nézett ki: a málna, ri­bizli és köszméte bokrok azóta sem teremnek szép gyümöl­csöt és a kis fák sem tudtak még magukhoz térni a gyorsan gerjedt tisztító tűz óta. Eddig a beszámoló a szerencséről. Pe­dig a szerencse mellett — egy kis odafigyeléssel és körülte­Falugyűlés Ópálvi (KM — Sz. E.) — Falugyűlést tartanak a tele­pülésen pénteken délután két órakor az általános is­kola aulájában, ahol részt vesznek az önkormányzat képviselői. Vendég lesz Kertész István országgyű­lési képviselő. A résztve­vők beszámolót hallhatnak az önkormányzat választá­sa óta eltelt munkájáról, az eddig végzett fejlesztések­ről, beruházásokról. kintő munkával — a tudás is garantálhatná biztonságunkat. Bejelenteni kötelező d A tarló és növényi hulladék égetése csak úgy végezhető, hogy az a környezetére tűz- és robbanásveszélyt ne jelentsen. A növényi hulladékokat csak a helyszínen szabad elégetni, a tüzet őrizetlenül hagyni tilos, valamint veszély esetén, vagy ha a tűzre már nincs szükség, azt el kell oltani, majd a hely­színt gondosan át kell vizsgál­ni és a parázslást, izzást vízzel, földtakarással, kéziszerszá­mokkal stb. megszüntetni. A tarlóégetés alkalomszerű tűzveszélyes tevékenység, ter­vezett helyét, idejét, terjedel­mét a megkezdés előtt leg­alább 24 órával az illetékes hi­vatásos önkormányzati tűzol­tóságnak be kell jelenteni, va­lamint az égetés időtartamára a tűzoltásra alkalmas kéziszer­számokkal ellátott, megfelelő létszámú, kioktatott személy és legalább egy traktor, eke készenlétéről gondoskodni kell. Lábon álló gabonatábla mellett tilos tarlót égetni. A tarlóégetést 30 hektárnál na­gyobb területen szakaszosan kell végezni, csak az egyik fel­égetése után szabad a másik szakasz felégetéséhez hozzá­fogni úgy, hogy a learatott ga­bona. vagy kukoricatábláról a tűzterjedés irányában a hasz­nos vad elmenekülhessen (minden oldalról egyidejűleg felgyújtani tilos). A vadkár el­Kisvárda (KM - K. B.) — Pá­lyakezdő fiatalok, felnőttek, munkahellyel rendelkezők és nem utolsósorban munkanél­küliek is jelentkezhetnek arra a számítógép-kezelői tanfo­lyamra, amelyet a TIT kisvár- dai szervezete indít várhatóan március közepétől. A kisvárdai ismeretterjesz­tők első ízben tavaly szervez­ték meg a mostanihoz hasonló, az országos képzési jegyzék­ben is szereplő szakképesítés megszerzését lehetővé tevő tanfolyamot, amely iránt az el­kerülése érdekében kötelező a vadriasztás, s az égetés előtt az érintett szakaszokat legalább három méter (fasorok, facso­portok védelmére minimum 6 méter) szélességben körül kell szántani. A tarlóégetéshez csak a tarlómaradványok használhatók, a szalmát elége­téssel megsemmisíteni tilos. Valószínűleg ezen szabályok betartása sem tudja kiküszö­bölni a felelőtlen emberek ve­szélyhelyzetet teremtő ügyes­kedéseit. de remélhetőleg na­gyon kicsire csökkenti a bal­esetek esélyét. Az erdőkről lJ Tudnunk kell-e valamit az erdők tűz elleni védelméről? —- Igen, ezen a területen is van néhány elengedhetetlen, de általában csak körültekin­tést igénylő feladat, amelynek végrehajtásához még állami támogatás is igényelhető. Fon­tos, hogy tilos tüzet gyújtani erdőterületen, valamint annak 200 méteres körzetében, ha a tűz továbbterjedésének feltéte­lei különösen kedvezőek, tilos az erdő területén tüzet okozó tárgyak elhelyezése, tárolása és eldobása. Erdőterületen tűz gyújtására és fenntartására csak az erdőgazdálkodó írás­beli engedélye birtokában lévő személy jogosult, az erdőterü­let határától számított 200 mé­teren belül pedig csak az ottani ingatlan tulajdonosa. Parkerdő területén turisztikai célból, tűzvédelmi szempontból ál­múlt évben igen élénk volt az érdeklődés. A tanfolyamnak a helyi II. Rákóczi Ferenc Szakközép- és Szakmunkásképző Iskola ad otthont, s a képzéshez szüksé­ges számítógépeket is az intéz­mény bocsátja a hallgatók rendelkezésére. Miként az el­múlt évben, úgy idén is a re­gisztrált munkanélküliek a munkaügyi központtól képzési támogatást igényelhetnek. A tervek szerint 8 hónapig tartó — heti 3x4 órás foglalkozá­sokra bontott — tanfolyam so­KPVDSZ Művelődési Ház Alapítványa, asz: 19210740- 1-15, Országos Gyermekvédő Liga Regionális Központ, asz: 19623386-1-42, Magyar Rá­kellenes Liga, asz: 19653417- 1 -43, Sóstó-erdei Szabadidő Park, asz: 15402415-2-15, zá­honyi Nyugdíjas Klubegyesü­let, asz: 19207061-1-15. landó és biztonságos tűzrakó helyet köteles kialakítani az erdőgazdálkodó, ahol a tűzvé­delmi rendelkezések betartá­sával bárki jogosult tüzet rak­ni, de a tűz őrzéséről és bizton­ságos eloltásáról a tűzgyújtás­ra jogosult kell, hogy gondos­kodjon. Aki erdőtüzet vagy tűzveszélyt észlel és azt elolta­ni vagy elhárítani nem tudja, köteles a tűzoltóságot vagy a polgármesteri hivatalt és az er­dőgazdálkodót haladéktalanul tájékoztatni valamint a tűz ol- tatásában tőle elvárható mó­don közreműködni. Fokozott tűzveszély esetén általános tűzgyújtási tilalom rendelhető el, ekkor tűzjelző szolgálatot kell szervezni és működtetni az illetékes tűzvé­delmi hatóság és erdészeti ha­tóság közreműködésével. Ál­talános tűzgyújtási tilalom fel­oldásáig az erdőgazdálkodó az erdőbe való belépést és az ott tartózkodást megtilthatja, kor­látozhatja. Ezeknek a szabályoknak a pontos szövegéről, illetve egyéb tűzvédelmi kérdésekről szívesen adnak tájékoztatást a hivatásos tűzoltóságok. Mivel azonban az előző évek tapasz­talatai azt mutatják, hogy a tűzesetek túlnyomó többsége épp e szabályok be nem tartása miatt következett be, ezért fo­kozott figyelmet fogunk fordí­tani az ellenőrzésre és vala­mennyi esetben kezdeményez­ni fogjuk a felelősségre vo­nást. rán a hallgatók az alapismere­tek, szövegszerkesztés, táblá­zatkezelés mellett hardware- és kommunikációs ismerete­ket, valamint alkalmazói szoftverek használatát is elsa­játíthatják. A tanfolyamra március 10- éig lehet jelentkezni, szemé­lyesen a képzésnek helyet adó iskola igazgatóhelyettesénél, Marciinké Istvánnál, illetve telefonon munkaidőben a 45/410-000-ás, míg este a 45/420-324-es számot tárcsáz­va. Feloldott tilalom Nyíregyháza (KM) — A nyír­egyházi Jósa András Kórház főigazgató főorvosa március 1-től valamennyi gyógyító osztályon feloldja a látogatási tilalmat az influenzás megbe­tegedések számának csökke­nése miatt. Számítógép munkanélkülieknek Vasminiszter Széchenyi szellemében Molnár Károly Nyíregyháza — Hagyo­mány a családban a köz ügyeinek támogatása. Számtalan példát találunk erre a Baross-név viselői között. Első helyen érde­mes felidézni, hogy mi mindent tett a közlekedé­sért, a vasútért, a hajózá­sért, a kikötők kialakításá­ért Baross Gábor, az egyko­ri miniszter, akinek a szob­ra ott látható a budapesti Keleti pályaudvar mellett. Mostanában egyre többet emlegetik, mert már meg­kezdődött az 1998-as Ba­ross emlékév előkészítése. Mi mindent ígér ez a program? — érdeklődtünk dr. Baross Dénestől, aki Nyíregyházán arról is is­mert, hogy hétjegyű szám­mal kifejezhető összeggel támogatta, hogy a városban szobor emlékeztessen a jel­legzetes magyar katona, a huszár hősiességére és a há­borúkban játszott szerepé­re. — Alapítványunk ápolja a „Vasminiszter” szellemi örökségét és felhívja főleg a fiatalok figyelmét, mit le­het és kell tenni a hétközna­pokon a közért, mondjuk ki bátran az országért, a hazá­ért. Baross Gábor követke­zetes és szigorú ember volt. Főleg önmagával, de má­sokkal szemben. Csak két példát említek. Élete végén, mit sem törődött az egész­ségével, betegen is dolgo­zott, orvosai figyelmezteté­se ellenére is. Egy másik eset. Egy minisztériumi tisztviselője késett. Baross Gábor úgy intézkedett, hogy vigyék ki az íróaszta­lát a szobájából. Amikor a tisztviselő késve megérke­zett. csak az íróasztala hűlt helyét találta. Ha ma is így lenne, ki tudja hány hivatali szoba kongana reggelen­ként az ürességtől. Visszatérve az 1998-as Baross Gábor-emlékévre, már készül a „Vasminisz­ter” életét és munkásságát bemutató emlékkönyv. Lesz tudományos ülésszak, amelyen a szakértők meg­vitatják. mit tett, ahogy mi emlegetjük a családban Gá­bor bácsi a közlekedésért, a vasútért, a fiumei kikötőért és a Vaskapu szabályozásá­ért. Széchenyi István gróf szellemében dolgozott te­hát, így épülnek egymásra a nemzedékek munkái, akár­csak egy ház alapjára a kü­lönböző szintek. Baross Gábor azt folytatta, amit a „legnagyobb magyar” el­kezdett. Kevesen gondol­nak a történelmi dátumok összefüggéseire. 1848 köz­tudottan a magyar szabad­ságharc éve. Arról viszont Dr. Baross Dénes, a Ba­ross Alapítvány díszel­nöke Amatőr felvétel sokan elfeledkeznek, hogy Baross Gábor ugyanebben az esztendőben született. Rendezünk életrajzi ve­télkedőket is, hogy a diákok megismerjék a „vasminisz­ter” tevékenységét és az or­szág, de még inkább a Kár­pát-medence térképén meg­keressék tevékenységének színhelyeit. Bízom benne, lesz ilyen kérdezz-felelet játék a nyíregyházi iskolák­ban is. Baross Dénes egyébként rendszeresen eljön Nyír­egyházára, mert szívügye a huszár szobor mielőbbi fel­állítása. 1 r i/.I Katonai lóvásár. ÜmIJ A csász. és kir. kö- Küil zös hadsereg ré­szére Kis-Várdán. Nyíregy­házán. és Nyír-Bátorban a jövő hónapban katonai ló­vásárt fognak tartani. Miu­tán a fő czél az, hogy a had­sereg részére minden köz­vetítés nélkül egyenes a te­nyésztőktől vétessenek meg a lovak, annál fogva fi­gyelmeztetnek a tenyész­tők, hogy teljes bizalommal vezessék elő katonai czé- lokra alkalmas lovaikat és túlzott árak követelése által a megvételt lehetetlenné ne tegyék. Alkalmas minden 4 és 7 év közötti ló, amely legalább 158 cm magas. Á gazdák is jól járnak, ha köz­vetítő nélkül biztos pénzhez juthatnak és a haza védelme is biztosíttatik. (Nyírvidék, 1897. 6. sz.) ■ rn| Hová utazik Sza- InKE bölcs lakossága? A vármegyei köz- igazgatási bizottság meg­tárgyalta dr. Jármy Béla fő­ispán elnökletével az elmúlt évre vonatkozó részletes közigazgatási tevékenysé­get. Igen tanulságosak azok a számok, amelyek a tava­lyi évben kért útlevelekre vonatkoznak. Szabolcs vár­megyében 1921-ben 5033 utas kért külföldre szóló út­levelet, ebből 45 kérelmet elutasítottak. Legtöbben 2163-an Csehszlovákiába utaztak. Amerikába 1613, Romániába 659, Ausztriába 282, Jugoszláviába 69, Né­metországba 40, Olaszor­szágba 12, Franciaországba 5, Svájcba 4, Hollandiába 3, Angliába és Palesztinába 1-1 utas kapott útiok­mányt... (Nyírvidék, 1922. II. 21.) A hároméves tervhez. A terv jH alapja Nyíregyhá­zán a villanytelep helyreál­lítása. hogy állandóan le­gyen villamosenergia. A dohánybeváltó hivatal újjá­építése és szivarkafeldolgo- zó üzemmé való kibővítése kedvező befektetés. így le­hetséges lenne 1000-1500 munkás megélhetését biz­tosítani. (Magyar Nép, 1947. 36. sz.) Akiknek még utalhatjuk jét, a Magyar Közlöny 1996/ 120. számában az erről szóló törvényt olvassa el, ugyanis a jogosulatlan jelentkezésből adódó bonyodalmakért szer­kesztőségünk nem vállalja a felelősséget. Az alábbi szer­vezetek küldték még el je­lentkezésüket (az asz az adó­szamot jelenti): nyíregyházi Nyíregyháza (KM) — Ahogy ígértük olvasóinknak, segítsé­get kívánunk nyújtani, kiknek utalhatják a személyi jövede­lemadó 1 százalékát. Február 15-ig vártuk a szervezetek je­lentkezését, de csak azokét, amelyek jogosultak az szja 1 százalékára. Ezért kértük vala­mennyi szervezet képviselő-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents