Kelet-Magyarország, 1997. február (54. évfolyam, 27-50. szám)

1997-02-25 / 47. szám

1997. február 25., kedd MEGYEI PLUSZ Kelet-Magyarország 7 A taniroda házhoz ment Vásárosnamény (KM - K. J.) — Tanműhelyi hálózatát terv­szerűen építi a vásárosnamé- nyi Ipari, Kereskedelmi, Ven­déglátóipari Szakmunkás-, Szakközép- és Szakiskola. A múlt hét végén újabb objek­tummal lett gazdagabb az in­tézmény: a diákok, tanárok, szakoktatók ünnepélyes kere­tek között vehették birtokukba a gyakorló tanirodát. Az iskola mint a világbanki program részese kereskedelmi / marketing szakközépiskolai képzést folytat. A diákoknak — a speciális gyakorlati tudni­valók elsajátításához — szük­ségük van egy minden szem­pontból korszerűen felszerelt tanirodára. Az új kabinetet az iskola főépületében rendezték be. A tanulók a képzőhelyen sokféle, praktikus ismeretet sajátíthatnak el; többek között a szövegszerkesztést, számí­tástechnikát, a telefonközpont kezelésének fortélyait, a fény­Májer Ibolya irodavezető és Vincze Krisztián harmadéves a gyakorlóhelyen Bodnár István felvétele másolatkészítés titkát. A büro- hat", elsősorban a marketinges szerint — a vendéglátósok is ban egyszerre tíz diák „irodáz- szakközepesek, de — igény gyakorolhatnak. I TiTil Jármi orgonája. Egy félesztendő- Euü vei ezelőtt lélek­emelő ünnepen avatták fel Jármi község reformátusai templomuk díszes kiállítá­sú, gyönyörű hangú orgo­náját. Az orgona Kerék­gyártó István debreczeni orgonaművész által köza­dakozásból készült. A hangszer kiállítása, mely­nek létrehozásában a vallá­sos buzgóságáról közis­mert Kulin családnak oroszlánrésze volt. Az or­gona bájos hangja az egész templomi közösség köztet­szésével találkozott és az­óta is jól szolgálja a hitköz­séget. Tavaly avattak orgo­nát Nyírmeggyesen is. (Mátészalka és vidéke, 1897. 7. sz.) Képviselő-testü- LjJ leti határozatok. Érdekes, hogy a képviselő-testületi határo­zatokat nem mindig hajtják végre Nyíregyházán. így például polgármesterünk éves beszámolóját nem sokszorosították, nem bo­csátották a polgárság ren­delkezésére. Hol késik ez az éji homályban? Appo- nyi Albert gróf Nyíregyhá­za díszpolgárává választá­sakor a képviselő-testület egyhangú lelkesedéssel fo­gadta el, hogy Meskó László méltató beszédét — a gróf életútját bemutató ismertetőt — kis füzetbe kinyomva a közönség szá­mára is hozzáférhetővé te­szik. Nem történt meg, mintha a polgárokra nem is lenne szüksége a vezetés­nek... (Nyíregyházi Déli Újság, 1922.) Nyíregyházi ta­J nár sikere. Az dl országos tan­könyvpályázat célja az volt, hogy új, demokrati­kus szellemben megírt mo­dem tankönyvek kerülje­nek tanulóink kezébe. A kiírt pályázatra beérkezett pályamunkák értékelése a közelmúltban megtörtént Budapesten. A bírálóbi­zottságban az ország leg­jobb szakemberei kaptak megbízatást, s a pályáza­tok titkosítva voltak. (Nyírség, 1947.39. sz.) Hideg, száraz január Nyíregyháza (KM) — Hideg és száraz — nagyjából így is összefoglalhatjuk a hidrome- teorológus szemével a mögöt­tünk lévő hónapot. Nyíregyhá­zán a januári középhőmérsék­let mínusz 3,5 fok volt, ami 0,6 fokkal alacsonyabb, mint a sokévi átlag. A havi minimu­mot, mínusz 12,1 fokot január 1-jén észlelték a reggeli órák­ban, a maximumot, plusz 2,5 fokot 21-én délben. Viszonylag kevés csapadék volt és az is hó formájában hullott, tudtuk meg a vízügyi igazgatóság vízrajzi csoport- vezetőjétől, Konecsny Károly- tól. Területi átlagban 14 milli­méter esett, ez a sokéves átlag­nak csak a harmada. A leg­több, tizenhét milliméter a Ti- sza-Szamos közi öblözetben hullott, a legkevesebb, tizen­két milliméter az Ecsedi-lápon és Beregben esett. Januárban a kevés csapadék ellenére a folyók vízszintje meghaladta az ilyenkor szo­kottat. Január 5-15. között a hóolvadás és a főleg külföldi vízgyűjtőterületre lehullott mintegy 15-30 milliméter csa­padék hatására kisebb árhullá­mok alakultak ki, de az I. fokú árvízvédelmi készültség elren­delésére csak a Krasznán ke­rült sor, ahol a tetőzés 546 cm- nél következett be január 7-én. A folyók sok helyen már de­cemberben befagytak. A Ti­szán 19. után a folyó felső sza­kaszán, Tiszabecs és Milota között fokozatosan felszaka­dozott a jég, a Szamos-torko- lat és Tokaj között azonban a hónap végéig kitartott az álló jég, 18-30 centiméteres átla­gos vastagsággal. A Szamoson Nábrádnál és Csenger alatt ki­sebb jégtorlaszok is kialakul­tak, de ezek január 20-ig eltűn­tek. Január 16-tól az országha­tár alatti szakasz, 24-től már Olcsvaapátiig, 25-én már az egész folyó jégmentessé vált. A hónap utolsó napjaiban be­következett lehűlés hatására ismét megjelent ajég a folyón. Hasonlóan alakult a jéghelyzet a Túron, a Krasznán, a Lónyay főcsatornán is. Az észlelőkutakban tovább emelkedett a talajvízszint. A hónap végén a talajvíztartó ré­tegek átlagos telítettsége meg­közelítette a sokéves átlagot, az elmaradás csak 6 százalék volt. A Nyírség területén ezek a szintek kismértékben meg­haladták a sokévi átlagot. A Felső-Tisza-vidéki Víz­ügyi Igazgatóság által üzemel­tetett tározókban az elmúlt hó­nap folyamán kismértékben nőtt a betározott vízmennyi­ség. A tizenegy nagyobb táro­zóban január végén 14,2 mil­lió köbméter víz volt, ami 54 százalékos feltöltöttségnek fe­lel meg. Batyut kötött Lidi néni Lefler György Ny íregyháza-Vajdabokor (KM) — Hajnal háromig tar­tott a bál, megnőtt a jókedv, fénylett a parkett, pörgött a tánc! Mindezt a Vajdabokori Művelődési Ház és a Tirpák Népzenei Együttes közös far­sangi bátyus bálján tapasztal­hattuk szombaton este fotós kollégámmal. Az érkező ven­dégek mindegyike rendesen el volt látva batyuval, s a batyu­ból mindenféle földi hívság és finomság jutott az asztalok­ra. Hagyomány a tirpák far­sang, miként annak bátyus jel­lege is. Ebben a mostani sem különbözött a többitől, s leg­alább olyan jól érezték magu­kat a farsangolók, mint a meg­előző bálokon, s ahogyan azt egyébként illik is. Illendőség­ből pedig nem volt hiány. A báli programot a FANAT- X Tánccsoport nyitótánca szí­nesítette; a Mersin együttes húzta fáradhatatlanul a még inkább fáradhatatlan tánco­soknak a talpalávalót; po­Fáradhatatlanul ropták a táncot hárköszöntőt pedig, mert hát az sem hiányozhatott, Giba Tamás, Nyíregyháza alpolgár­mestere mondott a báli közön­ségnek. Természetesen a tombola itt sem maradhatott el, stílusosan egy batyu volt a fődíj! A ba­tyut pedig Pásztor Györgyné, vargabokori lakos vihette asz­talához, miután a kihúzott 100-as sorszámú szelvény az ő tulajdonában volt. A mostani nyertes egyébként szerencsés „tombolás”, a nyári aratási bá­lon ugyancsak ő volt Fortuna kegyeltje, akkor egy kaszával lett gazdagabb. S hogy mi volt a „főbatyuban”? Nos, nem titok: mindenekelőtt egy pezsgő, amely el is fogyott, aztán bor, kávé, ka­kaó, tea, csoki, tusfürdő, szap­pan. S még egy: kitörő tombo­lás! A zenekar pe­dig rázendített a nagy össznépi tánc báli zenéjé­re: Elment Lidi néni a vásárba, csuhája, batyut kötött a hátára, Martyn Péter felvétele csuhája... Városmúltunk mozaikjai Nyíregyháza (KM) — A nyíregyházi Jósa András Múzeum nyitottságát jelzi, hogy rendszeresen tartott előadások segítségével kí­vánják közelebb hozni az érdeklődők számára a múlt eseményeit, értékeit. Két baráti kör, illetve klub várja havonta 1 -2 alkalommal az érdeklődőket. Tegnap a Tájak, korok, múzeumok klubjában tar­tottak összejövetelt, ahol Margócsy József a Mozai­kok a kiegyezés előtti Nyír­egyháza társadalmi életéből címmel tartott érdekes elő­adást. A várostörténész azokat a kultúrtörténeti eseménye­ket vette számba, amelyek Nyíregyházát igazán város­sá tették. Tirpák népfőiskola Nyíregyház-Vajdabokor (KM) — Egy hónappal ez­előtt tirpák népfőiskolát hoztak létre a Nyíregyháza környéki bokortanyák egyi­kében, Vajdabokorban. A sokak számára még ma is idegenül csengő elnevezés, a népfőiskola korántsem mai keletű intézmény, már a múlt század végén és e század elején is találkozunk írásbeli dokumentumokkal, amelyekben megfogalmaz­ták létrejöttüket és céljai­kat. Az utóbbi körülményt a legjobban talán Móricz Zsigmond fejezte ki: „jobb polgárt, jobb hazafit, s jobb embert nevelni, ez a népfő­iskola célja.” A tirpák népfőiskolák megszervezői is ezen gon­dolatokjegyében hívták lét­re a nyíregyházi vajdaboko­ri művelődési házban a tíz alkalomból álló fórumot. A népfőiskola január 22- től március 26-ig tart, az előadások kezdete szerdán­ként 18 óra. Az előadások és az azt követő beszélgeté­sek segítséget nyújtanak ahhoz, hogy a bokortanyák­ban meginduljon az egyéni és közösségi felelősségvál­lalás, de természetesen le­hetőséget teremt a helyi problémák és feladatok megvitatására is. Mint Skolnyik András, az egyik szervező állítja, e közös órák meghozzák a maguk gyümölcsét, hozzájárulnak a bokortanyák kulturális, gazdasági fejlődéséhez. Az előadások fő témái felölelik az élet majd min­den területét: a bokortanyák jelenlegi helyzete és fej­lesztése, az őstermelői iga­zolványok bevezetése, a ta­nyavilág közrendje, közbiz­tonsága, kereskedelmi ellá­tása, a szlovák kisebbségi önkormányzat tevékenysé­ge, a gyümölcsösök met­szése, kezelése, a növény- védelem időszerű kérdései. Természetesen mindezek mellett az egyéni és közös problémák is terítékre ke­rülnek, talán ezzel is ma­gyarázható az, hogy az elő­adások telt ház mellett foly­tatódnak. Közönségsiker a gálakoncerten A Zeneakadémián szereplés közben a Pro Musica leánykar Amatőr felvétel Nyíregyháza (KM) — A Duna Televízió számára rendezett jótékonysági hangversenyen énekelt a napokban Budapesten a Ze- nekadémián a Pro Musica leánykar. Szabó Dénesi, az együttes vezetőjét arról kér­deztük meg, hogyan sike­rült ez a fellépés. — A Duna Televízió na­gyon körültekintően szer­vezte meg a koncertet, ideá­lisak voltak a feltételek — mondta az énekkar karna­gya. — A szervezők kérésére népszerű műveket adtunk elő, s ennek meg is lett a ju­talma, ugyanis a közönség­nek nagyon tetszett a műso­runk, szűnni nem akaró vastappsal köszönték meg szereplésünket. Mivel már előzetesen is maratoni hosszúságúnak ígérkezett a hangverseny, nem akartuk tovább nyújtani, s ezért nem énekeltünk ráadást. — Egy másik szép siker­ről is hadd számoljak be. Sebestyén Márta betegség miatt nem tudott fellépni, ezért az énekkarunktól kér­tek egy énekest, aki beugrik helyette. Földesi Ildikóra esett a választás, aki szintén nagy sikert aratott a magyar népdalok eléneklésével. Csütörtökön nem min­dennapi vendégeket fogad a Kodály Zoltán Általános Is­kola. Milyen programmal várják Göncz Arpádnét és német vendégét? — Úgy gondoltuk, ízelí­tőt adunk iskolánk zenei munkájáról. Míg az állam­fők politikai kérdésekről tárgyalnak a megyeházán, a két „first ladynek” egy hangverseny keretében be­mutatkoznak alsós és felsős növendékeink.

Next

/
Thumbnails
Contents