Kelet-Magyarország, 1997. február (54. évfolyam, 27-50. szám)

1997-02-25 / 47. szám

1997. február 25.. kedd HAZAI HOLMI Kelet'Magyarorszag 5 Szigorúbb lesz a piac Jön Balczó Nyíregyháza (KM) — Balczó András és Balczó Zoltán lesz a vendége feb­ruár 28-án a Bessenyei György Tanárképző Főis­kola hallgatói önkormány­zatának. A többszörös olimpiai és világbajnok a hitéről tesz bizonyságot, öccse, a főiskolai docens, a MIEP elnökségének tagja az oktatás-nevelés idősze­rű kérdéseiről tart előadást. Az este hat órakor a 7-es számú körelőadóban kez­dődő fórum címe: Lehet-e ma kereszténynek és ma­gyarnak lenni? Nyíregyháza (D. M.) — To­vább szigorodnak az árusí­tás feltételei a vásárokon és a piacokon. Legalábbis a jövő­ben néhány árura új jogsza­bály vonatkozik. A vásárokról és piacokról szó­ló 1995. évi kormányrendele­tet 1997 januárjában módosí­tották — tudtuk meg Pongor Gyulától, a Szabolcs-Szatmár- Bereg Megyei Közigazgatási Hivatal Fogyasztóvédelmi Felügyelőség munkatársától, mely a kihirdetéstől számított harmincadik napon lép életbe. Ami újdonság: a piacokon nem hozható forgalomba mér­gező és veszélyes anyag, nö­vényvédő szer, látásjavító szemüveg, kontaktlencse, há­lózatról üzemeltethető elektro­mos, valamint gázüzemű ké­szülék. Nem érinti a szigorítás a piac és vásártér területén te­lepített és üzemeltetett — a vonatkozó rendelkezéseket és hatósági előírásokat megtartó — üzleteket. A jogszabályokban foglal­tak betartását, a vásárok és pi­acok rendjét, forgalmát a ren­dező, fenntartó szerv mellett többek között a fogyasztóvé­delmi felügyelőség és a főfel­ügyelőség más hatóságokkal együtt ellenőrzik. A renitens- kedőket a vétség nagyságrend­től függően, helyszíni bírság­gal sújtják vagy szabálysértési eljárást indítanak ellene. Nyíregyházán, a Tokaji úti Vásártéren (közismert nevén KGST-piacon) már napokkal ezelőtt magyarul, románul, oroszul kihirdették, hogy sza­badterületen megszűnik a fenti termékek árusítása — erősítet­te meg Teszenyi József a Vá­sártér vezetője. Ennek ered­ményeként, szombaton elvét­ve lehetett csak ilyen árussal találkozni. A kistermelő nem vállalkozó Viharfelhők Gyüre (KM - Gy. L.) — Akár viharosnak is mond­ható az a falugyűlés, ame­lyen Gyüre lakosságának egy része azt követelte, hogy az önkormányzat he­lyezze vissza a háziorvost, akinek lejárt a mandátuma, s aki már jócskán túl van a nyugdíjkorhatáron. A nép­akarat győzött. Annak el­lenére, hogy számos szak­mai és egyéb kifogás me­rült fel a háziorvossal szemben, ám az újonnan kiírt pályázat neki is lehe­tőséget biztosított (volna). Információink szerint a hangadók általában önkor­mányzat- és hivatalellene­sek, a háziorvos ügye is — úgy tűnik — csak ürügy volt arra, hogy aláássák az eddig jól működő önkor­mányzat tekintélyét. Annyira az önkormányzat ellen tüzelik a község la­kosságának egy részét, hogy nagy valószínűséggel hamarosan időközi válasz­tásokra kerül sor. Újfehértó (KM) — Az Újfe- hértón tegnap tüntető mező- gazdasági termelők az érde­kükben parlamenti felszólalás­ra is ígéretet tett országgyűlési képviselőjükön keresztül jut­tatták el írásos követeléseiket a kormány vezetőinek. Papp Ferenc a helyi gazdák 12 pontjáról újságíróknak a következőket nyilatkozta: a mezőgazdasági adó- és tb-ter- heken, az adómentesség eltör­lésén túl, az itteni termelőknek az alapvető élelmiszerek elő­állítása — méztermelés, ká­posztasavanyítás, tejtermék­előállítás, elsődleges zöldség- feldolgozás — ipari tevékeny­séggé minősítése az egyik leg­nagyobb sérelme. A paraszt- ember ugyanis nem tud kétféle tevékenységet folytatni. Aki eddig nem adminisztrált, ab­ból hogyan akarnak vállalko­zót csinálni? A legnagyobb gond, hogy nincs a mezőgazda- sági termékeknek piaca, nem megoldott a termelés finanszí­rozása, ráadásul a kormány is csak a nagyüzemeket, a nagy- vállalkozókat támogatja. Magdus József újfehértói kistermelő: „nem terem annyi a 4 hold földemen, amennyi­ből a folyton emelkedő költsé­geket fedezni tudnám. Állítsák vissza a tavalyi adómentességet, másfél millió forintos bevételig, mert köny­velőre évi 60 ezer forintért ne­künk nincs pénzünk. Ami pe­dig az ellopott milliárdokat il­leti, ne rajtunk, kistermelő parasztokon akarják behajta­ni!” Bogár Mihály nagykállói termelő és vállalkozó: „nem hasonlítható össze a bérből, fi­zetésből élőkkel a mezőgazda- sági termelő, akinek év elején kell befektetnie, s nem biztos, hogy azt eredmény is kíséri majd hónapok múltán. Három éve vállalkozom a termelés mellett gépi szolgáltatásra is, ebből eddig egyetlen esztendő hozott 15 százalékos nyeresé­get. Kávássy Sándor az újfehértói részvevőkhöz beszél Balázs Attila felvétele A sláger a káposztás langos Mészáros Ferencné Martyn Péter felvétele Lefler György Vajdabokor KM — A 37 éves Mészáros Ferencnének, Ilona asszonynak legalább tíz, még kócos fejet kell reggelen­te simogatnia, tíz terítéket le­raknia, tíz születésnapot ész­ben tartania, tíz karácsonyi ajándékkal angyalkodnia, s ehhez a gyönyörű családhoz egészen pontosan tízszer kel­lett szülnie is. A két nagyobb lány sorjázza a neveket: Ilona, Ferenc, Má­ria, József, Zsolt, László, Ist­ván, Teréz, Erzsébet, s Péter. Ilona Vajdabokorban nőtt fel, húgával. A kétszintes házuk felépítéséig, 1985-ig a szülők­nél laktak. Férje debrőbokori, a 11 gyerek közül Ferenc ne­gyediknek született. A férjével mindketten vágy­tak a nagy családra, nekik ez nem jelent áldozatot. Ám ál­muk, kis híján meghiúsulni látszott már a második terhes­ségnél, a szakorvos ugyanis erőnek erejével el akarta vetet­ni a gyereket, Ilona szeme mi­att. Szerencsére nem hallgat­tak rá, s a már 15 éves Feri, s az őt követő nyolc csemete az élő cáfolat igazukra, no és Ilo­na szeme sem romlott tovább. A háziasszony naponta öt­kor kel, begyújt, mert a gázfű­tés mellett azért spórolni is kell. A gyerekek fél hat körül ébrednek. A mindennapos reg­geliig segítenek az állatgondo­zásban, a sertés, tehén, nyúl, baromfi ellátásában. A reggeli általában vajas kenyér, felvá­gott, tea vagy kávé. A sláger viszont a tejbegríz, Ilona 4 li­ter tejbe fél kg grízt kever! A gyerekek szétszélednek, csak a legkisebb marad otthon. Ez idő alatt mos-főz a házi­asszony, míg délután ötre is­mét együtt a család. A vacsora előtt ismét a jószágok körül te­vékenykedik a família, majd életük egyik legfontosabb színtereként, az asztalt ülik körbe. Ezt követi a tanulás. A tévét ki kell érdemelni, ő maga is csak elvétve ül a képernyő elé, még a Dallas sem láncolja le. Nem ez a legfontosabb az életében! A gyerekek ismerik a kétkezi munkát, a szülők, az emberek és az egymás iránti tiszteletet, s az együtt imádko­zást és templomba járást. A család tagjai „minden­evők”, s szinte minden alap­anyag megterem: fóliáznak, jószágot nevelnek, évi négy-öt sertést elfogyasztanak. A házi­asszony igyekszik változatos­sá tenni az étrendet, a gyere­kek is besegítenek a főzésbe. Feri például már hatévesen tortát sütött, nem csoda hát, ha cukrásznak tanul. A Mészáros gyerekek közül négyen már pályát választottak, s tették mindezt önállóan, szülői segít­ség nélkül. A parasztos ételeket kedve­lik, s így esett a káposztás lán- gos receptjére a választás, amelyből Ilona legalább negy­ven darabot készít egyszerre. Mi most 4 fő részére ajánljuk. Hozzávalók: 40 dkg liszt, 3 dkg élesztő, 1 evőkanál olaj, pici só, 1 dl langyos tej, 2 kö­zepes nagyságú krumpli, 5 dkg reszelt káposzta, a kisü­téshez olaj. Az élesztőt a langyos tejben, csipet cukorral és pici sóval megkelesztjük; a burgonyát a káposztával együtt megfőz­zük, kis só hozzáadásával, majd saját levében megtörjük. A lisztbe beletesszük a kelesz- tett élesztőt, hozzáadjuk az át­tört burgonyát, egy kanál ola­jat, késhegynyi sót, s lágyabb tésztává dolgozzuk, majd pi­henni hagyjuk. Fél óra múlva, amikor kétszeresére dagad, ci­pókat szakítok, s azt, két kéz­zel ügyesen lángossá formá­lom. Forró olajban megsütöm, tetszés szerint ízesítem. Mint megtudtuk, a 40 adag lángos hamarosan kevésnek bizonyul Mészároséknál, mert útban van a tizenegyedik! Alaposan megpörkölt állapotban találtak hétfőn reg­gel Nyíregyházán az Északi temető egyik, nevezete­sen az 56-os mártír, Tomasovszky András síremlékére. Az esetről a rendőrséget Lukács András, a TIB megyei elnöke értesítette. A helyszíni szemlén a járőrök meg­állapították, hogy valószínűleg valaki kegyeletből gyertyát gyújtott, amely őrizetlenül hagyva tüzet fo­gott. A szándékosság gyanúját elvetették * m , q* j.n-> Martyn Péter felvétele A testőr-író emléke Tiszabercel (KM - HZs) — Bessenyei György szü­letésének 250. évfordulója alkalmából Bessenyei-hetet szerveztek a felvilágosodás kiemelkedő írójának szülő­falujában, Tiszabercelen. Február 24-én a Bessenyei György Mezőgazdasági Szakmunkásképző Intézet­ben és a Tiszaberceli Álta­lános Iskolában műsorral emlékeztek a testőr-íróra, majd megkoszorúzták szü­lőházát és mellszobrát. Az emlékünnepségen nemcsak a diákok vettek részt, ha­nem bevonták a falu lakos­ságát is. Az általános iskolában ma Bessenyei életéről és munkásságáról rendeznek vetélkedőt, amelyen nyelv- művelési feladatokat is megoldanak a versenyzők. Az én falum címmel rajz­versenyt hirdettek. A Bes­senyei Kupán sportvetélke­dőkön mérhetik össze tudá­sukat a gyerekek. Február 27-én a Rétközi Iskolaszö­vetség csapatainak Besse­nyei Műveltségi Vetélkedőt tartanak. Az általános iskola veze­tőségének szándéka, az is­kola névadójául is a falu ne­ves szülöttjét választják. Iskola és önkormányzat Gávavencsellő (KM - Gy. L.) — A Rétközi Iskolaszö­vetség február 26-án 9 órá­tól tartja a gávavencsellői általános iskolában rendes évi összejövetelét, melyen az érintett 21 település pol­gármesterei és az tanintéze­tek vezetői vesznek részt — tudtuk meg Pusztai József elnöktől. Az 1996-os esz­tendő értékelésén túl dr. Ka­rakó László, Gávavencsellő polgármestere tart előadást Az önkormányzatok és az iskola kapcsolata címmel. Elment a professzor Nyíregyháza — Egy nagy geográfusgeneráció kiváló tagjától búcsúzunk, Borsy Zoltán, a földrajztudomány doktora életének 71. évé­ben hirtelen elhunyt. Első­sorban a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyete­men tanított, ám a Besse­nyei György Tanárképző Főiskola szerencsésebb földrajz szakos hallgatói Magyarország természet- földrajzi ismereteit a ven­dégprofesszor előadásain sajátították el, aki a száraz tananyagot olykor saját hu­moros történeteivel, kutatá­saival tette érdekesebbé. Közismert igényességé­vel több nemzedék föld- rajztanárát nevelte, közben az Alföld természetföldraj­zának tudósa lett. A természetföldrajzban is szokatlan alapos és részle­tes terepvizsgálatokból in­dult ki, amelyeket kiegészí­tett a fizikai-földrajzi labo­ratóriumokban végzett anyagvizsgálatokkal és kí­sérletekkel. A magyar geo­morfológiában addig alig művelt részletes pontosság­gal tudta a felszínfejlődés­re, mindenekelőtt a szél fel­színalakító munkájára vo­natkozó felismeréseit alátá­masztani. Konkrét kutatási eredményeinek legfonto- sabbjait sorolva elsőként említhető a magyar termé­szetföldrajzi tájkutatás alapmunkájaként számon- tartott Nyírség monográfiá­ja, amely a gazdasági gya­korlat számára is tervezési alapul szolgál.

Next

/
Thumbnails
Contents