Kelet-Magyarország, 1997. február (54. évfolyam, 27-50. szám)

1997-02-24 / 46. szám

1997. február 24 . hétfő Pokoli torony Bangkok (MTI) — Bang­kok központjában vasár­nap tűz ütött ki egy 36 emeletes felhőkarcolóban. Az épületet elborító füst és a széllökések ellenére heli­kopterekkel sikerült ki­menteni az épület legfelső emeletéről 93 embert. A tűz akkor ütött ki, ami­kor az építőmunkások bel­ső díszítést végeztek az épületben, amelyet a kö­zeljövőben kellett volna át­adniuk. Egyesek két rob­banást hallottak az épület hetedik emeletén, ahol lég­kondicionáló berendezésé­ket szereltek fel, mielőtt lángra kapott volna az épü­let. A mentési munkálatok­ban hét helikopter vett részt, kötélhágcsókat és biztonsági öveket dobtak le az épület legfelső emele­tén összezsúfoldódott em­bereknek, majd egyenként gondosan eresztették le őket biztonságos helyre. Csaknem négy óráig tar­tott a mentési akció. Szem­tanúk szerint több mint egy tucat ember köteleken má­szott le az épület középső emeleteiről. Pánik nélkül Róma (MTI) — Műszaki hiba miatt kényszerleszál­lást kellett végrehajtania annak a különrepülőgép- nek, amely Lamberto Dini olasz külügyminisztert és kíséretét szállította az orosz fővárosból haza, Ró­mába. A gép Lengyelország felett — Krakkó térségé­ben — repült, amikor egyik motoija váratlanul leállt. A parancsnok emiatt a legközelebbi nemzetközi repülőtéren, Bécsben kényszerleszállást hajtott végre. A manőver sikerrel járt, s az olasz külügymi­niszter néhány órás vára­kozás után a Rómából érte küldött újabb repülőgéppel tért haza. Tüntetés a honvédők napján Chirac támogatja Romániát Moszkva (MTI) — Jelcin el­nök szélsőbaloldali ellenzéke hangos tüntetéssel emlékezett meg vasárnap Moszkva köz­pontjában a szovjet hadsereg megalakulásának 79. évfordu­lójáról. Miközben Jelcin elnök az ismeretlen katona sírjánál koszorúzott a jelenleg a „haza- védők napjának” nevezett ün­nepen, mintegy háromezren az egykori KGB épülete előtt tüntettek politikája ellen. Az Orosz Kommunista Párt, a szélsőbaloldali Dolgozó Oroszország, valamint a Szov­jet Tiszti Szövetség által szer­vezett megmozdulás részvevői Moszkva egyik főutcáján, a Tverszkaján vonultak a Lub- janka térre. A vörös zászlók és a Sztálin-portrék alatt menete­lő tömegből jelszavakat tartal­mazó táblákat tartottak magas­ba. „Szovjet hazánkért!”, „Ki az árulókkal a Kremlből!”, „Vessük le a burzsoá igát”, „Le a NATO-val!” — volt ol­vasható. Noha a szervezők 25 ezres tüntetésre kaptak engedélyt a városi hatóságoktól, a Lubjan- ka tér negyede elég volt a mintegy háromezer, jobbára Az egyik tüntető sarlós-kalapácsos vörös zászlót tart a kezében a keményvonalas kommunisták vasárnapi moszkvai gyűlésén AP-felvétel idős tüntetőnek. A parlamenti képviselettel rendelkező kom­munisták vezetői nem voltak jelen. Az 1991-es moszkvai puccs egyik részvevője, Va- lentyin Varennyikov nyugal­mazott tábornok a nagygyűlést megnyitva méltatta Sztálint, mire a tömeg hangos üdvrival­gásban tört ki. A szónokok a szokás szerint „népellenes­nek” nevezett vezetést okolták a hadsereg nehéz helyzetéért. Egyikük, Viktor Anpilov, a Dolgozó Oroszország vezetője pedig arról beszélt, hogy a Kreml „tele van a NATO ügy­nökeivel”. Bukarest (MTI) — Jacques Chirac Bukarestből való eluta­zása előtt Emil Constantinescu elnökkel tartott szombati saj­tóértekezletén előző nap kifej­tett álláspontjának megfelelő­en megerősítette: Párizs véle­ménye szerint a NATO kiszé­lesítésének „Lengyelországon. Magyarországon és Csehor­szágon kívül, amelyekre ma úgy tekintenek, hogy csatla­kozni fognak, azonos feltéte­lekkel ki kell terjednie még egy negyedik és ötödik or­szágra is”. Chirac hozzáfűzte, a maga részéről mindent meg­tesz azért, hogy meggyőzze szövetségeseit: az utóbbiak között javasolják Románia csatlakozását is. méghozzá már júliusban, a madridi NA- TO-csúcson. Ebben nem Né­metország jelenti a legna­gyobb problémát — válaszolta egy kérdésre Chirac —, első­sorban az Egyesült Államok meggyőzéséért kell mindent megtenni. Emil Constantinescu elnök a maga részéről arra a kérdésre, mi a véleménye az orosz fenn­tartásokat illetően, azzal vála­szolt, hogy Románia sohasem fenyegette Oroszországot és nem tekinti magát fenyegetett- nek sem: először fordul elő. hogy nincs vele közös határa. Ezért Constantinescu vélemé­nye szerint értelmetlen lenne, hogy Moszkva ellenezze Ro­mánia NATO-csatlakozását. ChiTae egy hasonló kérdésre felelve azt hangsúlyozta, hogy meggyőződése: a NATO ki- szélesítésére jó körülmények között kerül sor a madridi csú­cson, vagyis azután, hogy egyezményt kötöttek Oroszor­szággal. A francia elnök arra a kér­désre, hogy mivel érvel Párizs Románia gyors NATO-csatla- kozása mellett, a hatalomvál­tás demokratikus módját, az ország demokratikus érettsé­gét, a Magyarországgal meg­kötött „történelmi" és az Uk­rajnával várható alapszerző­dést (amelyre Constantinescu is utalt), továbbá Románia földrajzi helyzetét említette a Balkánon és a NATO déli szárnyán, és közös francia-ro­mán stratégia kidolgozását javasolta a szövetségesek meggyőzésére e tekintetben. Ezzel kapcsolatban az MTI tudósítójának kérdésére Hervé de Charette francia külügymi­niszter „nagyon-nagyon fon­tosnak” nevezte, hogy Romá­nia és Magyarország meg tu­dott egyezni az alapszerző­dést, a Romániában élő ma­gyar kisebbséget illetően. Ez a francia diplomácia irányítója szerint azért mutat igen jó irányba, mert a jövő Európáját nem lehet rejtett feszültségek­re alapozni, a népeknek együtt kell felépíteniük ezt az Euró­pát. Az alapszerződés e tekin­tetben nem csak az első lépés, jelentősége sokkal nagyobb — mondotta az MTI tudósítójá­nak Hervé de Charette. Előfizetve olcsóbb A KELET-M AGYARORSZÁG, MERT A HAVI ELŐFIZETÉSI DÍJ 132 FORINTTAL KEVESEBB, MINTHA PÉLDÁNYONKÉNT VÁSÁROLNÁ MEG. Jelcin hajlik a kompromisszumra Moszkva (MTI) — Borisz Jelcin szerint a helsinki orosz-amerikai csúcsta­lálkozón sikerül kompro­misszumra jutnia Moszk­vának a NATO-val. Jelcin a haza védőjének napja alkalmából tartott va­sárnapi koszorúzás után azonban jelezte: Moszkva továbbra sem adta fel a N A- TO-bővítés ellenzését, és alkalmasint nem tett le an­nak megakadályozásáról sem. Az orosz elnök szív­műtéte és tüdőgyulladása után először jelent meg az utcán. Összefüggően be­szélt, és a korábbinál lénye­gesen jobb formát muta­tott. Jelcin megismételte, hogy Moszkva változatla­nul ellenzi a NATO bővíté­sét, és a jövőben is ezen az elvi állásponton lesz. — El­lenezzük a NATO közelíté­sét az Oroszországi Föderá­ció határához, és kitartunk emellett. Túl messzire men­tek követeléseikkel. Az első feladat most el­húzni ezt (a NATO bővíté­sét), és később, ha sikerül, akkor fokozatosan szerte- foszlatni azt — tette hozzá a Sándor-kertben, az isme­retlen katona sírjánál rende­zett megemlékezés után. Hangsúlyozta viszont, hogy mindenképpen elejét kell venni a Nyugattal való szembenállás kimúlásá­nak. — Nem szabad megen­gedni a Nyugattal való szembenállást. Ez vészé- lyes — tette hozzá. Hang­súlyozta, hogy kompro­misszumot kell kötni. Meggyőződése szerint Bili Clinton amerikai elnökkel tartandó helsinki találkozó­ján a jövő hónapban sikerül megtalálni a kompro­misszumot a NATO-orosz viszonyt illetően, amiről Madeleine Albright ameri­kai külügyminiszter asz- szony látogatásán is szó volt. Albrighttal folytatott pénteki tárgyalásait építő­nek nevezte, amelyek során sikerült haladást elérni. Jelcin közölte, hogy szív­műtéte és tüdőgyulladása után teljesen felgyógyult de még erőt kell gyűjtenie, miután 26 kilogrammot fo­gyott betegsége alatt. — Ér­zem. hogy a felépülés ha­lad. világos a fejem - mondta. A leváltásával próbálko­zó duma kezdeményezésé­vel kapcsolatban burkoltan arra célozgatott, hogy fel­oszlathatja az alsóházat. Mint mondta: harci szelle­me a régi, hiába próbálko­zik a kommunista törvény- hozás, amelynek „alkalma­sint visszavághat”. Gajdar átalakítana A kormány elszalasztottá a lehetőséget Moszkva (MTI) — Jegor Gajdar. az Oroszországi Föderáció egykori ügyve­zető miniszterelnöke a je­lenlegi kabinet alapvető megújítását követelte. A kormány a jelenlegi össze­tételében nincs abban a helyzetben, hogy hozzálás­son a szükséges reformok­hoz — mondotta Gajdar szombaton Moszkvában, az általa vezetett Oroszország Demokratikus Választása párt egyik tanácskozá­sán. A politikus szavai szerint — amelyeket jelentésében a dpa idéz — Borisz Jelcin tavaly nyári elnökválasztási győzelmét követően a kor­mány elmulasztotta, hogy komoly reformokhoz lás­son hozzá. .Jlyen esélye en nek a kormánynak többé már nem lesz” jelentette ki. Gajdar, aki radikális re­formpártinak számít, nem nevezte meg, hogy milyen személyi változtatásokat igényelne a kormányban —■ jegyzi meg a német hírügy­nökség. Biztató a kezdet A gazdasági kapcsolatokra figyelnek Groznij (MTI) — Az ügy bonyolultsága ellenére jól kezdődtek az Oroszor­szág és a tőle függetlened­ni vágyó Csecsen Köztár­saság viszonyával foglal­kozó tárgyalások — kö­zölte szombaton mindkét fél. „A felek megértették egy­mást, és a munkamegbeszé­lések a közeli jövőben fo- lyatódni fognak” — nyilat­kozta Movladi Udugov cse­csen miniszterelnök-helyet­tes az Interfax hírügynök­ségnek. A januári csecsen- földi elnökválasztás óta el­ső csecsen-orosz tárgyalá­sok célja az, hogy új gazda­sági kapcsolatokat alakítsa­nak ki a többségében mu­zulmánok lakta Csecsen- föld és Oroszország között. Még évekig nem várható megegyezés a csecsének és a szeparatista törekvéseik ellen katonailag fellépő Oroszország között a Cse­csen Köztársaság politikai státusáróljegyzi meg je­lentésében az AP. Ivan Rib- kin, az orosz nemzetbizton­sági tanács vezetője a Naz rany, Ingusföld fővárosa közelében megtartott pén­teki tanácskozást követően az ITAR-TASZSZ-nak nyi­latkozva „konstruktívnak és gyümölcsözőnek” ne­vezte a megbeszéléseket Mint közölte, Oroszország és Csecsenföld néhány do­kumentumot akár már már­cius elején aláírhat. Egyik fél sem részletezte, hogy miről tárgyaltak, annyit azonban mindketten el­mondtak, hogy a gazdasági kapcsolatokra összpontosí­tottak. Hozsahmed Jarihanov. a csecsen olajtársaság igaz­gatója, aki részt vett a pén teki találkozón, azt mondta, hogy a szövetségi kormány beleegyezett: segít a cse­csének olajkészlete egy ré­szének külföldi értékesíté­sében, hogy így támogassa Csecsenföld háború sújtotta gazdaságának talpra állítá­sát. 'cl V . NAGYVILÁG . Tűzvész Indiában Újdelhi (MTI) — Mintegy 200 ember vesztette életét vasárnap az indiai Orisza államban, egy hindu vallá­si ünnepség közben kelet­kezett tűzvész következté­ben — jelentették a hír- ügynökségek. Közel 4000 hívő gyűlt össze a vallási ünnepre az India keleti partján fekvő Orisza állam Baripada kör­zetében, Újdelhitől mint­egy 2000 kilométerre. A helyi rendőrfőnök tájékoz­tatása szerint rövidzárlat következtében lángra lob­bant az ünnepség színhe­lye, egy bambuszvázas, zsúpfödeles építmény, s a lángok hamarosan átterjed­tek a zarándokok éjszakai szálláshelyéül szolgáló fé­szerekre is. Legkevesebb 500 ember szenvedett égé­si sérüléseket, közülük 300-nak az állapota válsá­gos. Sokan úgy vesztették életüket, hogy a tűz okozta pánikban menekülő tömeg agyontaposta őket.

Next

/
Thumbnails
Contents