Kelet-Magyarország, 1997. február (54. évfolyam, 27-50. szám)
1997-02-03 / 28. szám
1997. február 3.. hétfő KULTÚRA Aranykereszt könyvtári munkáért Bodnár István Nyíregyháza (KM) — Kiemelkedően magas kitüntetést kapott Kovács Tiborné. A Magyar Kultúra Napja alkalmából Göncz Árpád köz- társasági elnök a Magyar Köztársaság Arany Érdem- keresztjét adta át neki a Parlamentben. A közelmúltban nyugdíjazott könyvtáros 36 éven át végzett „érdemes és eredményes munkássága” elismeréseként kapta a rangos kitüntetést. — Személyemben egyfajta könyvtárosi magatartás kapott elismerést — kezdi a beszélgetést Kovács Tiborné. Adott helyen kell megfelelni az új kihívásoknak, értéket kell közvetíteni. Való igaz, közel négy évtized alatt alaposan megváltozott a könyvtár szerepe, funkciója. Kovács Tiborné 1960-ban kezdte el a munkát a mátészalkai járási, városi könyvtárban. — Nehéz, izgalmasan szép időszak volt ez. A kulturális fellendülés idejét éltük, jutott pénz könyvekre, folyóiratokra. Ezekben az években a hazai könyvkiadók nyitottabbak lehettek, megjelent a nyugati irodalom. A magyar irodalom nagy időszaka kezdődött el. A mátészalkai évek nyújtották számomra a lehetőséget, hogy a közművelődési könyvtár szinte minden feladatkörét megismerjem, és a szakma hivatássá minősüljön bennem. Ezek az évek alakították ki a könyvtárügy iránti életre szóló elkötelezettségemet. Kovács Tiborné mindezt családiasán élhette át, hiszen férjével dolgozott együtt. Részesei lehettek a szálkái könyvtár két alkalommal való bővítésének és korszerűsítésének, új szakmai feladatok magvalósításának. Ok nyitották meg a megye első járási gyermekkönyvtári részlegét is, korszerű berendezéssel, szabadpolcos rendszerrel. — Intézményünk egyrészt a város „dolgozószobájává vált, másrészt az irodalmi és kulturális élet egyik kis centrumává. Rendezvényeink — irodalmi estek, író-olvasó találkozók — a kortárs magyar irodalom és művészeti élet képviselőinek legjavát vonzották városunkba. Harasztosi Pál felvétele A közművelődési könyvtár után a tanárképző főiskola könyvtára következett. Kovácsék 1977-ben költöztek Nyíregyházára. Á főiskolát sem kerülték el a változás évei. Új tanszékek nyíltak, a tantárgyak szaporodtak és időközben a könyvtár funkciója is megváltozott, az informatika is egyre fontosabbá vált. — Közel húsz évig tevékenykedtem ebben az intézetben. Eleinte a feldolgozó csoportvezetői munkakört töltöttem be, aztán igazgatóhelyettes lettem, és hat évig dolgoztam igazgatóként. Munkatársaimmal arra törekedtünk, hogy a lehető leghatékonyabban szolgáljuk a főiskolán folyó sokrétű munkát, a hallgatók és oktatók dokumentumokkal és információval való ellátását. — Az utóbbi években kapott prioritást a számítástechnika és a telekommunikáció feltételeinek kialakítása. Az 1993-ban készített fejlesztési programunkban olyan, a főiskola kommunikációs hálózatán elérhető elektronizált könyvtár megvalósítását tűztük ki célul, amely megteremti a helyi, regionális, a szakterületi és nemzetközi információs és dokumetációs szolgáltatások elérésének és közvetítésének lehetőségét. Kovács Tiborné befejezésül Nagy László szavait idézve foglalja össze a könyvtárosi hivatást: — Napjaink könyvtárosainak a modem könyvtári követelmények szabta kihívásnak megfelelően meg kell próbálni „átvinni a túlsó partra” a könyvtár eredeti szellemét, hagyományait, megtisztelő feladatát, az értékmegőrzést, az értékközvetítést és a szolgálatot. Érettségi követelményrendszer Védelem Nyíregyháza (KM — B. I.) — Ä múlt héten a Móricz Zsigmond Megyei Könyvtárban a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület szervezésben megalakult az Igrice Természetvédők Köre. A nemes szándékkal létreho- zott,.csoport,.további partnereket keres. Olyan felső tagozatos tanulók jelentkezését várják, akik kedvet éreznek a természet megismeréséhez, és szívesen részt vennének természet- védelmi akciókban, s Nyíregyháza szűkebb környezetének felfedezésében. A természetvédők a könyvtár gyermekrészlegében február 12-én 15 órakor tartják legközelebb összejövetelüket. A foglalkozásokra a továbbiakban havi két alkalommal kerül sor. Túl vagyunk a tél felén, s néhány hét, és itt lesz a tavasz. Hamarosan újra birtokba vehetjük a természetet, amelyet meg kell védenünk. Az ifjú természetvédők is számos kirándulást terveznek; madárvonulás figyelését, madárgyűrűzést és táborozást. Budapest (MTI) — A 2004- ben életbe lépő új, kétszintű érettségi vizsgarendszer szerint minden középiskolás ta- nulóhak kötelező lesz egy élő idegen nyelvből érettségiznie. A Művelődési és Közoktatási Minisztérium által megbízott szakértői csoport már elkészült az idegen nyelvi vizsga általános” kovételményéTnek tervezetével, az Országos Közoktatási Intézet (OKI) Értékelési és Vizsgaközpontja pedig kidolgozta az angol, illetve a német nyelvi érettségi részletes követelményrendszerét. Az említett dokumentumok — a felzárkózás és a nemzetközi mobilitás segítése céljából — az Európa Tanács ajánlásaiból indulnak ki mind az általános, mind pedig a részletes célok megfogalmazásakor. Minderről Szálkáné Gyapay Márta, középiskolai tanár, az általános idegen nyelvi követelményrendszer, valamint Vándor Judit, az OKI munkatársa, az angol érettségi kimunkálásában részt vevő szakember tájékoztatta az MTI-t. Elmondták: a Közös Európai Nyelvtanulási és Oktatási Irányelvek Rendszere szerint a korszerű nyelvtudás a pontos és hatékony kommunikáció képességét jelenti írásban és szóban egyaránt. Ez a felfogás — a grammati- záló-fordíttató nyelvtanítási módszer helyett — a nyelvi készségek és tevékenységek mellett hangsúlyt helyez a nyelvről, a kultúráról és az idegen országokról' szerzőit ismeretekre, továbbá a személyiségfejlesztő célokra (nyitottság, tolerancia, önálló nyelvtanulás) is. A szakemberek hangoztatták: a közoktatás 12 évét lezáró nyelvi érettségi vizsga célja a maga összetettségében értelmezett úgynevezett kommunikatív kompetencia mérése. Az új érettségi egyúttal arra is törekszik, hogy a kommunikatív szemléletet erősítve hasson vissza a tanítási-tanulási folyamatra. Szálkáné Gyapay Márta és Vándor Judit egyaránt kijelentették: sajátos és példa nélküli helyzetet eredményezett a középiskolákban az a még ma is érvényben lévő döntés, amely mentesíti az érettségi vizsga letétele alól az állami nyelvvizsgát letett diákokat. A dokumentumok készítői ezért azt javasolják, hogy külső nyelvvizsga a jövőben ne válthassa ki az érettségit. A szakemberek szerint az új érettségi megvalósításának alapfeltételei: megfelelő tantervek, tantárgyak, csoportlétszámok (12-16 fő), illetve óraszámok (középszint eléréséhez mintegy 700, emelt szinthez nagyjából 850-1000 óra) kíáTákítása, ToväBbä' a tervszerű és rendszeres tanárképzés és továbbképzés. Megjegyezték: amennyiben az iskolák mindehhez nem kapnak megfelelő anyagi támogatást a fenntartóktól, akkor a kétszintű idegen nyelvi érettségit nem lehet megvalósítani. ~ Az új érettségi kapcsán rámutattak: a két szint közötti különbség a megértendő, illetve megalkotandó szövegek fajtájában, összetettségében, terjedelmében, a feladatok típusában, a nyelvi közlés pontosságában és árnyaltságában mutatkozik meg. Az elgondolás szerint a nyelvi érettségi központilag összeállított feladatsorokra épülő írásbeli és szóbeli vizsga lenne. Az országos összemérhetőség érdekében az értékelést ugyancsak egységes útmutatók felhasználásával végeznék. Bényi Árpád színpompás képei Bényi Árpád: Hegedűs Nyíregyháza (KM — B. I.) — „Szavak elől zenéhez, képhez kell menekülni. Műtermek titka, hogy a mű tere meddig engedi az ecsetet a tér és a sík közé. Oda, ahol a dimenziók határai megszűnnek, ahol a motívum nemcsak sík vagy tér illúzióját kelti, hanem mindkettőt. Mert van egy hely ezen a világon — egy különös rezervátum —, ahol a dimenziók keverednek az érzékszervek számára is”. Bényi Árpád festőművész vallja ezt, akinek a közelmúltban Debrecenben a Déri Múzeumban nyílt kiállítása. A festő nem ismeretlen a nyíregyházi műértő közönség és a pedagógus társadalom előtt, hiszen tizenkét évig volt a Bessenyei György Tanárképző Főiskola rajz tanszékének vezetője. Nyolc éve a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem vendégtanára. — Azt jelenthette ez a feladat, hogy műtermi munkám mellett szavakat kellett keressek a TITOK közvetítésére, és megnevezzem a kimondhatatlant. Bényi Árpád életének első fele meglehetősen viszontagságosán zajlott. Az 56-os forradalom után börtönbe került, az 1966- os kiállítást bezárják. Mindez piktúráján is tetten érhető. — A rácsok mögött töltött 792 nap a meditáció ideje volt. Időm volt egy nagy játékhoz. Memóriám képernyőjén Velazquez-képeket idéztem. Ekkor érlelődött a sejtés, hogy a nagy művek tere nem csak e világból való. A vászon és festék egy tapasztalati dimenzión túli világot teremt. A festő tanulmányútjai Európa számos országába vezettek. Párizs, Lublin, Tirol, Potsdam, Berlin, Drezda, Moszkva, Bécs képtárai arról győzték meg, hogy a legjobb művek tere energiát sugároz, és az embert megemeli. Különös, furcsa világot fest Bényi Árpád. Színei élénkek, vakítóak. Kalauzként szolgálhatnak szavai: — A képtérben a sík elmozdul, mint a pont a vonallá válás előtt. Olyan minősségé válik, ami a tér és sík között lebeg. Ebben az új térben az ecset nem keni a festéket, hanem a sűrű massza szordínó nélkül ékelődik a színsíkok közé. Az ecsetnyom fölerősödik és a festék valőrré válás előtti tisztaságában marad. Kelei-Magyarország 13 Megemlékezés Schubertról Nyíregyháza (KM) —A Nyíregyházi Baráti Kör január 28-án tartotta a Korona Kodály Termében ez év első összejövetelét, melyen a nyíregyházi zeneiskola tanárai adtak Schubert születésének 200. évfordulója tiszteletére, Schubert és a romantika címmel zenés irodalmi műsort. A programot színessé tette a felcsendülő számok között egy- egy Kölcsey-idézet, melyet a műsorvezető és szervező, Illyés Péter szavalt el. Ezt követő zenetanárok műsorában a g-moll szonatinát és az Á-dúr szonátát Tündik Judit hegedűn és Babka József zongorán adta elő. Tóth Nándor Tóthné Kulcsár Katalin is nagy tapsot kapott. Végezetül a zeneiskola fúvósötöse lépett pódiumra: Kádárné Bedő Adrienn (fuvola), Szitha Miklósáé (oboa), Kasellák Zsolt (klarinét), Nadzon Gusztáváé (fagott) és Papp István- né (kürt). Sok érdeklődő vett részt a hangulatos esten, melyet Morvái Tibor nagyhalászi rajztanár tanítványainak montázsai tettek még tartalmasabbá. Franciaverseny Nyíregyháza (KM - HZs) — A nyíregyházi Apáczai Csere János Gyakorló Általános Iskola adott otthont a megyei francia nyelvi versenynek, amelyen a francia nyelvet tanuló általános iskolás korú 6-8. osztályos diákok mérték össze tudásukat. A hatodik osztályosok között Baji Agnes szerezte meg a győzelmet (Apáczai gyakorló), a második Görög Eszter (Hunyadi Mátyás Ált. Isk.) lett, a harmadik helyen Nagy Eszter (Apáczai gyakorló) végzett. A hetedikesek között Jászai Judit (Mátészalka 5. Sz. Ált. Isk.) nyert, mögötte Igaz Gyöngy (Eötvös gyakorló) lett a második és Oláh Attila (Mátészalka 5. Sz. Ált. Isk.) a harmadik. A nyolcadikosoknál Balogh Olga (Apáczai gyakorló) bizonyult a legjobbnak, Tisza Krisztina (Apáczai gyakorló) néhány ponttal lemaradva szerezte meg a második helyet és Kiss Nikoletta (Arany János Gimnázium és Általános Iskola) állhatott a képzeletbeli dobogó harmadik fokára. Hírcsokor Színházi... ...bemutatóra készül Kisvárdán a Csöpi Színház. Az 5. számú általános iskola tanulóiból verbuvált „társulat” a Pál utcai fiúk megzenésített változatát mutatják be a Művészetek Házában február 6-án. (KM) Vajda László... ...népi iparművész, kovácsmester munkáiból nyílt kiállítás a máriapócsi Galériában. A tárlat február 15-ig tekintető meg. (KM) Iskolaelőkészítö... ...foglalkozást szervez a nyíregyházi Kölyökvár márciustól. A szombatonként tartandó felkészítés 30 órás. Várják a jelentkezéseket. (KM) Pedagógiai... ...asszisztens, virágkötészeti és szabó-varró tanfolyamot indít a Penzum-V oktató Bt. Jelentkezni a 06/20 292-727 telefonon lehet. Ősi... ...iráni hiedelmek nyomai a kárpát-medencei szarmaták körében címmel tart Istvá- novits Eszter előadást a Jósa András Múzeumban február 10-én 17 órától. (KM) A mindennapi közhelyeinkről Minya Károly Nyíregyháza — Húzd, ki tudja, meddig húzhatod — a nadrágszíjadat! Elnézést kérek ezért a Vörösmarty- ferdítésért, de azt hiszem jól példázza mindennapi közhelyesedésünk folyamatát. Mint ismeretes, a közhely olyan újkeletű szólás, amely képiségében messze elmarad az igazi szólásoktól, s mivel nyakra-főre használjuk őket, elkopnak. Hernádi Miklós Közhelyszótárában egész könyvnyit tár elénk ezekből, s aki felüti és beleolvas, visszaemlékezhet azokra a helyzetekre, amikor semmitmondó, sablonbeszélgetésben volt része. Például az „élet” szócikkben a következőket olvashatjuk: Ilyen az élet. Az élet nem játék. Úgy szép az élet, ha zajlik. Én kijártam az élet iskoláját. Hiába, ez az élet rendje. Ehhez hasonló legújabb kliséink már teljesen tartalmatlanok. Bombasztikus, hatásvadász, figyelemfelkeltő indításnak szánják sokan a „Ne tudd meg!” vagy a „Hadd ne mondjam!” fordulatot. S aztán már özönlik is a szó, hisz a beszélő éppen ellenkezőleg tesz saját felszólításának. Stílusosán szólva „nem igazán” jók ezek a panelek, nem nyelvhelyességi hibák, de ha lehet, kerüljük őket, mert olyan, mint az egyenruha, egyenétel, egyen stb. Egyéninek pedig jó lenni, mint valamikori gimnáziumi rajztanárom, aki ahelyett, hogy „Mindjárt küldök érte valakit” azt mondta: Tüstént menesztem a kengyelfutóm.
