Kelet-Magyarország, 1997. február (54. évfolyam, 27-50. szám)
1997-02-22 / 45. szám
AKTUÁLIS INTERJÚNK Neve is legyen az üzletnek A jegyző azonnal bezárathatja az üzletet, ha szabálytalanságot észlel Tegnap, vagyis február 21-én lépett életbe az a kormányrendelet, amely előírja: ismételten meg kell kérniük a működési engedélyt a már működő üzletek üzemeltetőinek. A rendelet jogvesztő hatályú, tehát aki ez év augusztus 21-éig nem kér vagy nem kap engedélyt, az lehúzhatja a rolót — vagy űj üzlet nyitására ismételt eljárásban kér papírokat. Miután az országos sajtóban a múlt héten még csak említést sem tettek az új rendelkezésről, a megye- székhelyi polgármesteri hivatalban viszont már sajtótájékoztatón hívták fel a figyelmet a várható változásokra, többen azt gondolták, valami nyíregyházi „specialitásról” van szó. Ez persze alapvető tévedés, hiszen kormányrendelet lépett életbe, egészen pontosan a 4./1997. (I. 22.) számú (megjelent a Magyar Közlöny 7. számában), amely az egész ország területén érvényes. A változásokról dr. Köteles Istvánnal, a nyíregyházi polgármesteri hivatal hatósági ügyosztályvezetőjével beszélgettünk. — Aki február 21-e után új üzletet nyit, a korábbitól eltérő megjelenésű működési engedélyt kap. A polgármesteri hivatalokban eddig alkalmazott formanyomtatvány (Bejelentés üzlet működéséről) már nem érvényes, ezen időponttól a 90-es éveket megelőzőhöz hasonló működési engedély lesz kötelező. Jelentős különbség, hogy míg a kezdetek kezdetén mindössze 300 forintot kellett fizetni a vállalkozói igazolványért, most az összes engedély eljárási illetéke közel 15 ezer forintba kerül. Érzékenyen érinti a változás a városban működő 6500 kereskedelmi egységet is. Az üzemeltetőknek hat hónapon belül újra meg kell kérniük az engedélyt. Ez egyrészt kétezer forint kiadással jár, másrészt ha a jelenlegi működési engedélyhez képest bármi változás történt az üzlet tevékenységében, újra be kell szerezni a szakhatósági engedélyeket is (ÁNTSZ, tűzoltóság, állategészségügy, s ha szükséges, környezetvédelem). Ha viszont semgosultságát (pl. bérleti szerződés) okirattal bizonyítja, és csatolja a vonatkozó szakhatósági hozzájárulásokat is, akkor a jegyző köteles kiadni a működési engedélyt. A rendelet a szomszédnak továbbra sem biztosít beleszólást a működési engedély kiadásába. De: ha a működés során valaki a figyelmeztetés ellenére is túllépi a megengedett zaj határértéket, a jegyző korlátozhatja az éjszakai nyitva tartását. Dr. Köteles István Martyn Péter felvétele D Működési engedélyt a székhely szerint illetékes jegyzőtől > kell kérni, «• milyen változás nem történt, a korábban záradékolt üzletnyitási engedély alapján kell kiadni az új működési engedélyt. □ Olyan hangokat is hallani, hogy ezzel az egésszel az önkormányzat jár a legjobban, mert pluszbevételhez jut. — Az illeték állami bevétel, ebből az ön- kormányzat közvetlenül nem részesedik. Tudni kell még: nemcsak a magánvállalkozók, hanem a gazdálkodó szervek, társas vállakózások kereskedelmi egységeire is vonatkozik, hogy újra kell kérniük a működési engedélyt. Á rendelet szabályozza a mozgóárusítást („mozgóbolt”) is. Az üzlettel nem rendelkező kereskedő vásáron és piacon is végezhet kereskedelmi tevékenységet. Működési engedélyt a székhelye szerint illetékes jegyzőtől kell kérnie, de be kell szereznie a hozzájárulást a jegyzőktől azon településeken is, ahol a tevékenységét folytatja. Amennyiben a kereskedő a tulajdonlását, az üzlethelyiség használatára való jo□ Sokan már napközben túllépik a megengedett határértéket, vannak (például hanglemezt, kazettát árusító) üzletek, amelyek hangos zenével csábítják a vásárlót. — Természetesen nappal sem lehet túllépni a vonatkozó zajhatárértéket, de a nyitvatartás-korlátozás az esti, éjszakai időszakra rendelhető el. Arra a jövőben is lehetőség van, hogy az üzlet közvetlen vagy távolabbi szomszédai birtokvédelmi eljárást kezdeményezzenek, amennyiben zavarja őket a bolt tevékenysége. Birtokvédelmi eljárás egy éven belüli cselekmény esetében közvetlenül a polgármesteri hivatalban kezdeményezhető, míg ezen túl a városi bíróságon. □ Szokatlan előírása a rendeletnek, hogy minden üzletet el kell nevezni. — Nekünk is problémát fog ez okozni. A határidő ez esetben 1998. február 21. A cégtáblán fel kell tüntetni az üzemeltető nevét és ______ A jogszabály szó szerint így szól: „az elnevezésének (cégfeliratnak) utalnia kell az üzlet jellegére, az ott vásárolható árukra, szolgáltatásokra.” A nevet a gyakorolt üzletkör alapján a kereskedő határozza meg, elnevezéskor a cégnyilvántartásról szóló jogszabályokat kell alkalmazni. Eszerint a kereskedőnek joga van ahhoz, hogy ragaszkodjon az általa választott név kizárólagos használatához. Ha több azonos nevű üzlet van, s ez sérti valamelyik kereskedő érdekeit, akkor bírósághoz fordulhat. Ha ő volt az első a névadásban, a többinek megtilthatják a névhasználatot akár az egész országban. Előírás még, hogy a cégtáblán fel kell tüntetni az üzemeltető nevét és a nyitvatartási időt. Kötelező az áru árának forintban történő feltüntetése a boltban és kirakatban egyaránt. Hozzáférhető helyre kell kitenni a vásárlók könyvét. Újdonság továbbá, hogy a kereskedő egy hónappal előtte köteles értesíteni a jegyzőt és a vásárlókat is, ha üzletét be akarja zárni, vagyis a működési engedélyét vissza akarja adni. □ A rendelet viszont lehetővé teszi az üzletek azonnali bezáratását. — Ha az ellenőrzés során kiderül, hogy valamilyen jogszabályi előírást sért a működés, akkor a jegyző az észlelt hiányosság megszüntetéséig, de legfeljebb 90 napra bezárathatja az üzletet. Ez fellebbezésre való tekintet nélkül azonnal végrehajtható. d Melyek azok az indokok, amelyek miatt a bezárás elrendelhető? — Például ha az ÁNTSZ által meghatározott feltételeknek nem felel meg az üzlet; ha palackozottitalboltban poharazgatás folyik; ha a presszóban használhatatlan az illemhely; ha hiányzik az ártájékoztatás. Visszatérve a palackozottital-boltok- ra: lehangoló tapasztalat. Ugyancsak poharazgatnak ezekben, megvan a törzsközönségük is. ígérem: nem leszünk elnézőek, ha ilyet látunk. Vendéglátóhelyeken szerencsejátéknak nem minősülő játék (teke, biliárd, kártya) folytatható, de be kell jelenteni. Szórakoztató játék folytatását a jegyzőnek és a rendőrhatóságnak be kell jelenteni. Megtilthatják a működtetést, ha a játék a lakosság jogos érdekeit, nyugalmát sérti. A rendelet kitér arra is, hogy szexuális árut a többitől elkülönítve, csak zárt csomagolásban lehet forgalomba hozni. Tilos ezeket közterületen árusítani, kirakatba, vagy közszemlére tenni, tilos 18 éven aluliaknak eladni, vagy kölcsönözni. Az ilyen cikkeket árusító üzletek alsó- és kö** Aki augusztus 21-éig nem kéri meg az engedélyt, nem működtetheti tovább , ■ az üzlelét_______99 zépfokú iskolák, gyermek- és ifjúságvédő intézetek, vallásgyakorlásra szolgáló intézmények főbejáratától mért kétszáz méteres közúti távolságon belül nem működhetnek. Szeszes italt kimérni melegkonyhás üzletek (éttermek) kivételével alsó- és középfokú intézmények, gyermek és ifjúságvédő intézetek, egészségügyi intézmények főbejáratától számított kétszáz méteren belül tilos. A jegyzőnek lehetősége van viszont arra, hogy a fentiek működési idején túl engedélyezze a kimérést. Vélhető, hogy az eddig közmegelégedésre végzett azonnali ügyintézés (a kérelem beadásának napján az engedélyt is kézbe vehette az ügyfél) a jövőben nem tartható. □ Mi történik akkor, ha valaki elfelejti határidőre beadni a kérelmet? — Aki augusztus 21-éig nem kéri meg az engedélyt, nem működtetheti tovább az üzletét. Ha mégis, akkor jogosulatlan kereskedés miatt eljárást kezdeményezhetnek ellene. A határidő lejárta után egy lehetősége van az üzelemtetőnek a további működésre: új üzlet nyitását jelenti be, ekkor viszont ötezer forint illetéket fizet. MAGÁNVÉLEMÉNY Önvizsgálat Lezajlott a te- temrehívás. Az érdeklődés óriási volt, sokan drukkoltak, hogy a bizottság végre igazán a sarokba szorítja a magyar miniszterelnököt, s kiderül, sem az MSZP, sem a kormány nem ártatlan a Tocsik-ügyben. Persze nem is a meghallgatás tartalma, inkább a ténye a figyelemre méltó, hiszen először fordul elő, hogy miniszterelnök egy parlamenti vizsgálóbizottság rendelkezésére áll. A magyar közvéleményt nemcsak ez az ügy, hanem mások is felzaklatják mostanában. Megint szóba kerül a székházak dolga, tüntetnek a mezőgazdasági termelők, a húsiparban dolgozók. Egyre többen gondolnak politikusaink közül arra, hogy ki kellene vinni az embereket az utcára. Virágzik a demagógia, mint valamilyen kora tavaszi vadvirág. Botrányoktól hangos a magyar sajtó, mert ez mégiscsak érdekesebb, mint bármilyen eredmény. Mindig is így volt ez. Játékszerei voltunk a különféle erőknek, mert miközben ránk hivatkoztak a szembenálló erők, nem volt más céljuk, mint a másik tábor gyengítése. Igazából nem mi voltunk az érdekesek, akik elvégeztük a munkát, kenyeret sütöttünk, vagy kertet kapáltunk, ültünk az íróasztalok mellett, rámosolyogtunk a nebulókra. Megnyitottuk a sebet, bekötöttük a fájdalmat, vagy elindítottuk a hajnali vonatot. Mi csak számok voltunk, tét a kártyaasztalon. Hosszú évek teltek el a rendszerváltozás óta, de még mindig a koncon marakodnak azok, akik az asztal közelébe kerültek. Tiborc pedig söpri a morzsákat, s szégyenkezik. Magában csöndesen megfogadja, hogy nem reménykedik többé semmiben, mert mindegyik hatalom egyforma. Bekeni az arcát valamilyen mázzal, mintha farsangi vigalomba menne. Ne legyen felismerhető, de azért jelen legyen. Lassan egy évtizede lesz, hogy várjuk az összefogást, az önös érdeken való felemelkedést. Hiába. Mert lehet-e fontosabb, hangsúlyosabb érdek, mint az egész országé? Csak hát sok a hitetlen ember ebben az országban. Kételkednek az ígéretekben, mert mindannyiszor csalódtak. A politikusok pedig megosztják az országot, mint ha az „Oszd meg és uralkodj!” elvét követnénk. Nem kell ahhoz különösebb jóstehetség, hogy kimondjuk: ha mégis elindul az ország néhány év múlva a felemelkedés útján, ahhoz vajmi kevés köze lesz a politikusaink jó részének. Inkább azoknak lesz köszönhető, akik felismerték: bennük van az erő. Nem számíthatnak senkire, csak önmagukra. S ahogy fokozatosan leszámolnak az illúzióikkal, úgy gyógyulnak be a reményütötte sebek. Nagy István Attila C k IC tál