Kelet-Magyarország, 1997. február (54. évfolyam, 27-50. szám)

1997-02-20 / 43. szám

1997. február 20., csütörtök ÉLETÜNK ŐSZÉN Nyugdíj mellett vállalkozók Ha nincs előző évi adóköteles jövedelem, akkor baleseti járulékot sem kell fizetni Nyíregyháza (KM) — Ez év január 1-től a társadalom- biztosítási törvény csak a sa­ját jogú nyugdíjast tekinti úgynevezett kiegészítő tevé­kenységet folytató vállalko­zónak. Amennyiben valaki saját jogú nyugellátása mel­lett vagy egyéni vállalkozó, vagy gazdasági társaság személyesen közreműködő tagja, akkor változatlanul 10 százalékos baleseti járulékot fizet. A nyugdíjas egyéni vállalkozó az e tevékenységéből szárma­zó előző naptári évben elért adóköteles jövedelme, átalány­adó esetén az átalányadó alap­ját képező jövedelem egyti- zenketted része — legfeljebb azonban évi 1 204 500 forint (havi 99 000 Ft, napi 3300 Ft) — után köteles a havi 10 szá­zalékos mértékű baleseti járu­lékot fizetni. A társas vállalkozás a nyug­díjas tagja személyes közre­működése esetén a kiosztott adóköteles jövedelem után kö­teles a havi 10 százalékos mér­tékű baleseti járulékot fizetni. Amennyiben a nyugdíjas vál­lalkozó esetében nincs előző évi adóköteles jövedelem — veszteséggel zártak — illetve a társas vállalkozás nyugdíjas tagja számára nem történt adó­köteles jövedelem kifizetés. akkor még a 10 százalékos mértékű baleseti járulékot sem kell fizetnie. Természetesen a nyugdíjas munkavállalása ese­tén a munkáltatónak változat­lanul fizetnie kell társadalom- biztosítási járulékot, ami 39 százalék. Ilyenkor a nyugdíjas mun­kavállalót nem terheli egyéni járulékfizetés. A havi 1800, napi 60 forint egészségügyi hozzájárulást a nyugdíjas egyéni vállalkozónak, a társas vállalkozásnak a személyes közreműködő nyugdíjas tagja után, illetve a nyugdíjas mun­kavállaló esetében a munkál­tatónak meg kell fizetnie. Jó ha tudjuk: a társadalom­biztosítási törvény a munkál­tatók által fizetendő társada­lombiztosítási járulék fizetési határidejét változatlanul a tárgyhónapot követő hónap 10. napjában határozza meg. Ugyanez a határidő vonatko­zik a társas vállalkozásokra is. Eltérés az egyéni vállalkozók vonatkozásában van annyiban, hogy az egyéni vállalkozók a társadalombiztosítási, egész­ségbiztosítási és nyugdíjjáru­lékot a január, február, márci­us havi járulék esetében április 20-ig fizethetik meg. Egye­bekben az egyéni vállalkozók járulékfizetési kötelezettsége teljesítésének határideje meg­egyezik a munkáltatókéval. A jövő kilencven előtt A virányosi vasutas több évtizedes visszaemlékezései Második otthon Nekem a saját házam mel­lett a nyíregyházi 6. számú (Vécsei köz 31.) idősek klubja a második ottho­nom. Sokan, sorstársaim közül nem is tudják, hogy a városban több ilyen in­tézmény működik. Hat- vankilenc éves, özvegy, egyedül álló nyugdíjas va­gyok. Itt töltöm napjaim nagy részét, mégpedig na­gyon jól. Napi háromszori étkezés, minimális téríté­sért. Időtöltésnek ott a szí­nes televízió, magnós rá­dió, sakk, kártya, minden­féle sajtótermék és még so­rolhatnám. Kényelem, tisz­taság mindenhol. A veze­tők azt sem tudják hogy te­gyék széppé, kedvessé, jó­vá perceinket. Én magam először viszolyogtam ide­jönni. Költségek, függet­lenség, alkalmazkodás — gondoltam. De hál’ Isten­nek nagyon szépen megva­gyunk, jól összeférünk egymással. Névnapok, születésna­pok nem maradhatnak el, úgy hogy azt bensőségesen meg ne ünnepelnénk. Ze­ne, tánc és egy kis ez-az. A társklubokat is vendégül látjuk gyakran, s mi is vi­szonozzuk a látogatást. Ilyenkor aztán van minden szép és jó. A kirándulások csodálatosak. Bejárjuk az egész országot, a megyét. A nyíri ember számára fe­lejthetetlen például egy bodrogi hajókirándulás. A szórakoztatásunkra sok­szor szerveznek vetélkedő­ket és különböző játéko­kat. Köszönet mindezekért a vezetőinknek, Román Demeterré igazgatónőnk­nek és a városi önkor­mányzat illetékeseinek. Torma György, Nyíregyháza Rakamaz (N. L.) — A 86 éves rakamazi Tóth István pár évvel ezelőtt negyedszer tele­pített almafákat a hosszú kert­jében, miután az öreg fákat Zetorral mindig kihúzatta. A szélső sor fái idén fordulnak termőre. Egy szólás-mondás szerint aki fát ültet, az a jövőt tervezi. Nos, az idős, nyugdíjas vas­utas szellemileg és fizikailag kitűnő állapotban van, valóban Terepszemlén az almásban tervezheti az újabb éveket. Ta­lálkozásunkkor azonban nem előre, hanem vissza tekintett, a hosszú, mozgalmas és izgal­mas életére. A beszélgetésünkből kide­rült, hogy a sokat megélt vas­utas a történelmet élettapasz­talataiból ismeri. Ami pedig a fegyelmet, a munkát és a kitar­tást illeti, sokan példát vehet­nének róla. Békeidőben, 1910. augusz­tus 20-án Tiszanagyfaluban látta meg a napvilágot. (Záró­jelben említette, hogy az apja 80 évesen még nehéz fizikai munkát végzett a téeszben és csak 91 éves korában távozott az élők sorából.) Azért keresztelték István­nak, mert a jeles ünnepen szü­letett. Alig cseperedett fel, már a dohányföldön, meg a pajtá­ban dolgozott hajnaltól napes­tig. Később vasúti pályamun­kásként, egy tanfolyam után előmunkásként kereste kenye­rét. Erdély visszafoglalása után a távoli hegyek mentén kanyargó vasút újjáépítéséhez vezényelték, megszerette a fenyvesektől suhogó hegye­ket. A háború poklában beosz­tották egy katonai egységbe, amelynek ez volt a neve: Va­sútépítő és romboló század. Igen, Lengyelország és Kár­pátalja területén leromboltak egy-egy szakaszt, ha a néme­tek érdeke úgy kívánta. Neki egy kicsit korábban véget ért a háború. Nem ment vissza egységéhez, itthon a já­szol alatt, meg a közös ké­mény szegletében bújkált egy arasznyi ideig. Ahogy fellélegzett az or­szág, jelentkezett a vasútnál, s Rakamaz közelébe, Virányos­ra osztották be vonatfogadó pályaőrnek. Gondozta a pá­lyát, jegyet adott ingázó mun­kásoknak, feketézőknek, min­denkinek. A virányosi szolgá­lati lakásban hét gyereket ne­velt fel a szintén szorgos fele­ségével. Gyermekei vonattal jártak be a nyíregyházi közép­iskolába. Egy mérnök fia most Balatonaligán él. Immár 13 unokája és 10 dédunokája van. Számon tartja, az unokák kö­zül öt már diplomát szer­zett. Az újságok fekete betűs hí­rei közt gyakran szerepelt Vi­rányos, a kereszteződésben sok volt a baleset. Szomorúan emlékezik vissza, hogy szol­gálati ideje alatt kilenc ember — köztük egy terhes asszony félje — halt meg a közvetlen közelében. Mindig megren­dült, amikor napok múlva jöt­tek a hozzátartozók és neki kellett megmutatni: hová te­gyék le az emlékezés virágait. Egy tragikomikus jelenetre is emlékszik: egy autó bezúzott ajtaján át százasok repültek a levegőbe, aprópénzek gurul­tak a talpfák közé. Neki kellett összeszedni mindet, leltár sze­rint. Az árvíz idején, 1970-ben utoljára szalutált, nyugdíjba vonult. Mint mondja, ereje tel­jében. Olvasta a megyei lap­ban, hogy hivatalsegédet ke­resnek a tanárképző főiskolá­ra. A pályázók közül ő nyert, négy évig naponta bejárt a fő­iskolára, kvázi diplomás pe­dellusként jött vissza aknáz­ni. Ezekben a napokban Végh Antal könyvét olvassa. S na­ponta olvassa a megyei lapot, nézi a tévét. Sokat tud a világ­ról, a világ keveset róla. 1956 óta nem dohányzik, de majd­nem mindennap iszik egy — néha nem is egy — pohár bort. Sokat mozog, tartja a mon­dást: a mozgás élet. A szerző felvétele Kinek, mikor, milyen jogcímen? Irányadó korhatár • Tudnivalók az özvegyi járandóságról • Sok a félreértés Nyíregyháza (KM) — Bár már többször írtunk e témá­ról lapunk hasábjain, úgy látszik, még így is maradt az ügyben tisztáznivaló: az öz­vegyi nyugdíjjal kapcsolat­ban sok a félreértés, a téves információ. Különösen most, hogy az új nyugdíjtörvény életbe lépett. Számos kérdés vetődik fel arra vonatkozóan, kinek, mikor, milyen jogcímen jár az özve­gyi nyugdíj. Az állandó özvegyi nyugdíj jelenleg az 55. életévet betöl­tött nőnek és a 60. életévet be­töltött férfinak állapítható meg. 1996. december 31-ét követő időponttól az özvegy életkorával összefüggő állan­dó özvegyi nyugdíja csak ak­kor lesz megállapítható, ha az özvegy a születési évének megfelelően. reá irányuló öregségi nyugdíjkorhatárt töl­tötte be. E korhatárokat a törvény 1. paragrafusának 2-3. bekezdé­sei rögzíti. Életkorhoz fűződő állandó özvegyi nyugdíj akkor is megállapítható, ha az öz­vegy a reá irányadó korhatárt a házastárs halálától számított tíz éven belül tölti be. Az 1996. december 31-ét követő időponttól megállapí­tásra kerülő özvegyi nyugdíj esetén az 1996. évi LIX. tör­vény alapján — tehát a meg­halt személyre a születési éve szerint irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt figyelembe véve — kell vizsgálni. A jogszabályban meghatá­rozott okokból megszüntetett özvegyi nyugdíj feléledhet, ha valamelyik feltétel, például korbetöltés a házastárs halálá­tól számított tíz éven belül be­következik. Az 1997-től érvényesülő új öregségi nyugdíjkorhatárra, korhatárokra tekintettel az 1995. évi II. törvény 68/A. pa­ragrafusa kimondja, hogy a feléledés szempontjából nők­nél az ötvenötödik, férfinál a hatvanadik életév az irányadó továbbra is, ha az özvegyi nyugdíjat — eredetileg — 1997. előtti időponttól állapi tották meg. Martyn Péter felvétele Kikapcsolódás Nyugodt életet Nyíregyháza (D. M.) — Szerte a megyében a nyug­díjas közösségek mostaná­ban tartották az elmúlt év­ről szóló beszámolóikat, s vitatták meg az 1997-és ter­veket. így volt ezzel a nyír­egyházi Nyugodt Élet Klub is. Mint azt Bodó Józsefné elnöktől megtudtuk, az inf­luenzajárvány ellenére a 87 fős taglétszámból 57-en vettek részt a február eleji találkozón. A klub tevé­kenységét összegezve el­mondta az elnök: az elmúlt évben sok előadást hallgat­tak meg, például a tavaszi és őszi kiskerti munkála­tokról, a cukorbetegségről, ennek megelőzéséről, az öregkori betegségekről, ki­emelten a csontritkulásról. Vendégeik voltak a megyei nyugdíjas bizottság, vala­mint a városi önkormányzat szakemberei, akik a szoci­ális tevékenységükről szá­moltak be. Megszervezték és részt vettek a nyugdíja­sok napja rendezvényen, valamint az „Időskorúak helyzete az ezredfordulón” című „négymegyés” konfe­rencián. Rendszeresen szer­veztek kirándulásokat, így többek között Ópusztaszer­re, Bodrogközbe, Debre­cenbe, mindezt a millecen- tenárium jegyében tették. Két alkalommal láttak elő­adást a nyíregyházi szín­házban. Jó hangulatú ren­dezvényen, a kertbarátok klubjával közösen búcsúz­tatták az óévet. Karácsony­kor ajándékcsomagokat ad­tak tagjaiknak, de nem fe­ledkeztek meg sohasem a névnapjukat ünneplőkről sem. Kiemelten foglalkoztak a nyugdíjtörvény-tervezettel is. A javaslataikat eljuttat­ták a megyei Nyugdíjas Szövetséghez, melynek lé­nyege a következő: nem vi­lágos a klubtagok számára a tervezetből, hogy hogyan kívánják megoldani az ál­lampolgárság alapján járó nyugdíjat és mennyi lesz annak nagyságrendje. Mi lesz a munkanélküliekkel, a jelenleg nyugdíjban lévők­nél fenn kell tartani az aktív dolgozók átlagkeresetének megfelelő növekedését. Nem értenek egyet a svéd modellel, mert az a nyugdí­jasok további leszakadását jelentené. Hátrányosnak tartják a nőkkel szemben alkalmazásra kerülő eltérő nyugdíjrendszert. Megálla­pították, hogy az új jogsza­bálytervezet a jó keresettel rendelkezőknek kedvez is­mét, nincsen benne garan­cia az elesettek és az egyéb szegények sorsának javítá­sára. A klub tagjai az elmúlt évben közel 350 ezer forin­tot fordítottak a különböző programok megvalósításá­ra, mely összeg nagy részét saját zsebből fedezték. (Mintegy negyvenezer fo­rint volt az, amit támogatás­ként kaptak.) Az idei első fél évi prog­ramokról is szó esett a meg- / beszélésen. Ezzel kapcso­latban az elnöknő kifejtette: a rendezvényeket hasonló­an szervezik az elmúlt év­hez. Közülök kiemelkednek az országgyűlési képvise­lőkkel való találkozások, s az a felmérés, amit a kör­nyezetükben élő idősekről készítenek majd. A terveik között szerepel egy Győr- Soproni kirándulás, vala­mint az Országház megte­kintése. HIRDETÉS

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents