Kelet-Magyarország, 1997. február (54. évfolyam, 27-50. szám)

1997-02-17 / 40. szám

1997. február 17., hétfő MEGYEI PLUSZ Családi fészek, kalákában Nagyon örülünk a kormány akciójának — mondják Tisztaberekén Tisztaberek (M. K.) — Soha nem tapasztalt méretű lakásé­pítkezésbe kezdtek a tisztabe- rekiek az elmúlt esztendőben. Ez azt jelenti, hogy a határszé­li községben mintegy 10 szá­zalékkal nő a lakások szá­ma. A korábbi 220 lakás így 22- vel gyarapszik. Az építkezők döntő többsége a cigány etni­kumhoz tartozik. Az elkészült lakások egyikében lakik Fehér Ambrus (a helyi Cigány Ki­sebbségi Önkormányzat veze­tőségi tagja) és családja. — A Fő út 112.-ben építhet­tük fel családi fészkünket. Két gyerekre kaptunk 1 millió 200 ezer forintos szociálpolitikai támogatást, 50 négyzetméter hasznos alapterületű a házunk. A munkát 1996. március vé­gén kezdtük. Jól haladt a mun­ka, mert már júliusra szinte ké­szen állt a lakás: Pusztai Sán­dor segítségével tudtuk tartani a tempót. Házilagos kivitele­zésben az egész család dolgo­zott, kalákában. Ebben a tíz méter hosszú, hat méter széles épületben sokunk keze mun­kája benne van. — Ezen a télen még hagyo­mányos fűtéssel melegítet­tünk. A gázt az utca végére nem hozták ki. Ugyancsak hi­ányzik az áram is. A villany- vezeték meghosszabbítását a Titász Rt. mátészalkai szak­emberei az idei tavaszra ígér­ték. Oszlopot is kell állítani. A kisebbségi önkormányzat is segített, az építkezés megindí­tásánál, s később is a közmű­vek vezetésénél. — Hallani olyan története­ket. ahol nem volt minden Laptar rfTTTl Nazarénusok. ü-'lü Vidékünkön kez- E£Zj1 denek tért foglalni a nazarénusok. Nagy- Ecseden, ezen a kizárólag református községben egy néhány ember hagyta ma­gát tántorítani valami jöve­vény svindlerek által, akik nem a vallási elégületlen- ség, hanem az egyházi adó s párbérek miatt lesznek szakadárokká és lesznek a szekta tagjai. Az elöljáró­ság éber figyelemmel pró­bálja megakadályozni a szekta megjelenését és ter­jeszkedését. A hagyomá­nyos magyar vendégszere­tet ellenére megpihenni sem engedi ezeket a kö­zségben. A főszolgabíró pedig a titokban, az egyik lakásban kialakított imahá­zat szüntette meg. (Mátészalka és Vidéke, 1897.8. sz.) ■ "r ■■ Miklósy István püspök az új pá- páról. Az új pápa ünnepélyes megkoronázá­sa alkalmából ünnepi örö­met hirdetnek a világ kato­likus templomainak ha­rangjai. A nyíregyházi nagytemplom tornyára a tegnapi napon nemzeti szí­nű lobogókat tűztek ki és a templomban ünnepélyes szentmise volt. Rómában folyó hó 6-án délután egy órakor a bíboros főpapok szent kollégiuma a XV. Benedek halálával megü­resedett pápai trónra Ratti Achilles bíboros, milánói érseket választotta meg, aki XI. Piusz néven vette át az egyház kormányzását. (Nyírvidék. 1922. II. 14.) Fehér Ambrusné háza Tisztaberekén rendben a szocpolos lakások építése körül. Önöknél? — Az indulásnál tájékozta­tást kaptunk a költségekről. Ezért vállaltuk az építésben való aktív közreműködést. így lehetett ebből megépíteni. Nem maradt pénz, de amit ter­veztünk, megcsináltuk. Tavaly két ház épült, amit át is adtak. Van még húsz ház, amit el­kezdtek, de nem volt minden rendben a kezdésnél sem, a folytatásnál sem. A választá­sok, mármint a mesterek meg­választása nem jól sikerült. Menet közben is voltak változ­tatások, de így is állnak az építkezések. A nagyobb baj az, hogy a folytatás nem tűnik zavartalannak. Vannak laká­sok, ahol az alap már áll, van ahol még el sem kezdődött a munka igazában. Nagyon örü­lünk a kormány akciójának. Soha nem lett volna ilyen la­kásunk, ha nincs ez a lehető­ség. Ugyanezt mondhatom a többiek nevében is. Korábban, amikor OTP-vel lehetett épít­kezni, ez sokkal nagyobb gon­dot jelentett. Még most is van­nak, akik az akkor felvett köl­csönt nyögik, s alig tudják fi­zetni a részleteket. Fehér Ambrusnét arról kér­deztem, sikerült-e belakni az új házat? — Két gyerekünk van. A férjem rokkantnyugdíjas. Igyekeztünk praktikusan be­rendezni. Nem azt mondom, hogy az új lakáshoz illő bútor került mindenhová. Korábban A szerző felvétele máiét termeltünk, az idén uborkázni szeretnénk. A Cigány Kisebbségi Ön- kormányzat elnöke, Márton Mátyás. — Több száz cigány él a községben. A lakásépítési le­hetőséget mindenki örömmel fogadta. Ez még munkalehető­séget is jelenthetne. Mert munka az nincs. A települési önkormányzat segítségével próbálunk munkát biztosítani. Amikor a mezőgazdaságban van tennivaló, olyankor so­kaknak sikerül kereseti lehető­séget teremteni. Nagy gond, hogy senkinek nincs állandó munkája. Hiába vezették ide a gázt a Haladás illetve a Kos­suth utcákba, nincs pénzük az embereknek a bekötésre. Ustökösvizit tavasszal Harmincmillió kilométeres csóvája elférne egy bőröndben Olvasónk kérésének teszünk eleget azzal, amikor tájékozta­tást adunk Tátrai Béla okleve­les nyíregyházi amatőr csilla­gász segítségével egy rendkí­vüli csillagászati eseményről, a Hale-Bopp üstökösről és an­nak észleléséről. — A Hale-Bopp üstököst két amerikai amatőr^ csilla­gászról nevezték el. Ők egy­mástól függetlenül figyelték meg ezt az égitestet 1995. júli­usában — kezdte a szakember. Hogy néz ki egy üstökös? — Amíg a Nap hatása nem érvényesül, szabályos vagy at­tól eltérő alakú, tehát közel gömbformájú. Ha az üstökös a Jupiter bolygó pályáján belüli térbe érkezik, a Nap hatására az üstökös anyaga párologni kezd. Ennek megfelelően magja körül porszemcsékkel összekeveredett gázfelhő jön létre. Ezt nevezik kómának. A Napból érkező elektromosan töltött részecskék magukkal ragadják a kóma gázrészecs­kéit, másrészt az úgynevezett napszél hatására az üstökös poranyagát a Nappal ellentétes irányba taszítja. így jön létre az üstökös csóvája. □ Állítólag az üstökös mag­ja piszkos hólabda. — Ez majdnem igaz. A mag jégből, porból és különféle egyéb szilárd anyagokból te­vődik össze. A jégrészecskék fagyott gázok. A mag tartal­maz továbbá ammóniát, me­tánt, szén-monoxidot és ciánt is. □ A Hale-Bopp üstökös szo­katlanul nagyméretű. — Valóban, gigászi égitest. Egy mérési eredmény szerint (Mauna Kea Obszervatórium) az üstökös feje (kómája) 7 millió km átmérőjű, csovaja pedig eléri a 30 millió km-et. Érdekességként említeném meg, hogy a csóva anyaga be­leférne egy nagyobb utazóbő­röndbe. Ezért nevezték találó­an egyes csillagászok a csóvát nagy semminek. Az üstö­kös magja meghaladja a 40 km átmérőt. Megje­gyezném, hogy a Föld története során több eset­ben is előfordult komoly katasztrófát okozó ilyen becsapódás. □ Sokan látni szeretnék a Hale-Bopp üstököst. — Ez természetes, an­nál is inkább, mivel 3400 év múlva találkozhatnak az akkor élők ezzel az üs­tökössel a Földön. Ez év tavaszán szabad szemmel jól látható az üstökös. Március 22-től április elejéig figyelhető meg a legjobban. A Kassziopeia csillagkép környezetében kereshetjük meg a jó idő ese­tén. Az üstökös csóváját fény­szegény környezetben jobban észlelhetjük. Akik távcsövek­kel kívánják megtekinteni ezt az égitestet, úgy a legkisebb nagyítást válasszák. A csekei csónakos Szatmárcseke — A csekei csónakos a címe annak a hosszabb lélegzetű 1994- ben készült dokumentum filmnek, melyet a Duna Tv mutat be február 17-én 19.35 órakor. A film főszereplője — a ma már sajnos halott — Só­ra Gáspár, a szatmárcsekei kopjafás temető egykori őre. A készítők Zsigmond Dezső rendező vezetésével, a méltán világhírű temető­nek és annak az embernek állítanak emléket, aki a leg­jobban a szívén viselte e rendkívül nagy néprajzi ér­téket képviselő sírkert sor­sát. Építők a kamarában Nyíregyháza (KM) — Épí­tőipari Tagozat alakult a megyei Kereskedelmi és Iparkamarában, amely Danes János okleveles épí­tőmérnököt választotta el­nökének. Az építőiparosok, mint a múlt heti alakuláskor kifejtették, azért tartották szükségesnek e szervezet létrehozását, mert nem volt az ágazatban eddig olyan testület, amely megszűri az építőipari szakmát a kontá­roktól. A kamarai tagozat alakításában részt vevő „ti­zennyolcak” fontos felada­tul tűzték ki szakmai köve­telményrendszer fölállítá­sát, amelyet mint ajánlást tanulmányozhatnak az épí­tőipar megrendelői. Virágbirodalom Nyíregyháza (KM) — Idén ünnepli fennállásának 25 évfordulóját a Bessenyei György Tanárképző Főis­kola botanikus kertje. A ne­gyedszázados jubileumot ünnepségsorozattal teszik emlékezetessé, melynek része lesz egy Varázslatos virágbirodalom című me­gyei rajzpályázat. A cím ki­fejezi azt is, mit várnak a pályázat meghirdetői azok­tól az óvodásoktól, általá­nos és középiskolásoktól, akik ceruzát, tollat, ecsetet fognak, hiszen a rajzok tet­szőleges méretben, szaba­don választott technikával készülhetnek. Egy pályázó három munkát küldhet, vagy vihet be a főiskola bo­tanikus kertjébe, hogy mű­ve majd szakmai zsűri elé kerüljön. A pályázatokat május 15-ig fogadják. Ezen adatokat Grósz Fri­gyes (1798-1858), az első magyar szemkórház alapító tulajdonosának 1846-ban kinyomtatott könyve tartal­mazza, amelynek címe: Statisztikai adatok a N. Vá­radon 1830 óta létező sze­gény Vakok Gyógyintéze­tének működéséről... A 42 oldalas könyv döntő rész­ben a szemkórházban más­fél évtized alatt ingyen gyó­gyított 352 beteg (ebből operálva: 320) adatait tar­talmazza. Szabolcs várme­gyéből 24 beteg került fel­vételre a következő 15 köz­ségből: Béltek, Encsencs, Fehértó, Földes, Gebe, Gel­se, Gyulaj, Kárász, Kis-Lé- ta, Napkor, Nádudvar, Sáp, Sz. Mihály, Téglás és Te- tétlen. Az életkor 20 hónap­tól 69 évig terjedt. A 24 be­teg közül eredményes volt a műtét 13 betegben, 9 sze­mély állapota javult és 2 szembetegen nem tudtak segíteni. A szóban forgó betegek kórisméi a követ­kezők voltak: belső hályog 14 és külső hályog 2 eset­ben; látacsukulás (a pupilla elzáródása) 2 betegben; a szemhéj befelé fordulása (entropium) 3 betegben; szaruhomály 1, szemcsap (staphyloma) 1 és szemröp (kúszóhártya, pterygium) ugyancsak 1 esetben. Nem csoda, hogy Nagyvárad ek­kor a szegény szembetegek Mekkája volt. Szabolcs vármegyében még csak a közegészségügy alapjait kezdte lerakni ebben az időben dr. Kosa István me­gyei főorvos. Érthető, hogy a szabolcs-szatmári sze­gény betegek ilyen jelentős számban elzarándokoltak Dr. Grósz Frigyes köny­vének fedőlapja vagy elvezettették magukat a viszonylag közeli nagyvá­radi Szegény Vakok Kórhá­zába. A nyíregyházi Erzsé­bet közkórházban csak 1918-ban létesítettek Sze­mészeti Osztályt. Grósz Frigyes dr. nemcsak a ma­gyar szemészet atyja volt, de igazi emberbarát is, aki nemzetiségi felekezeti és vagyoni különbségre való tekintet nélkül biztosította a betegeknek a magas szín­vonalú és mégis ingyenes szemészeti ellátást. Kórhá­zában nemcsak a 20 szem­betegnek, hanem a 20 kísé­rőnek is teljes ellátást bizto­sított. Ez ugyan drágább, de sokkal eredményesebb is volt, mint fizetett ápolónők alkalmazása, mert egy anya a gyermekét és viszont — főleg műtét után — sokkal hűségesebben ápolja, mint egy bérlett idegen. így ért­hető, hogy csak 1 ápolónőt alkalmazott az egész kór­házban. Az orvosi személy­zet meglepően nagyszámú volt: az igazgató főorvoson kívül négy segédorvos és négy sebész. így tudták biz­tosítani az éjjel-nappali or­vosi ügyeletet is. . □ Szegény Vakok Megyei orvostörténeti mozaikok (11.) Fazekas Árpád

Next

/
Thumbnails
Contents