Kelet-Magyarország, 1997. február (54. évfolyam, 27-50. szám)

1997-02-17 / 40. szám

1997. február 17., hétfő Tapogatódzás a tb-labirintusban Az adóköteles jövedelem egyúttal tb-köteles is • Kettővel több rubrika szerepel Harasztosi Pál felvétele Nyíregyháza (KM - Gy L.i — A társadalombiztosítás változásainak egy részé ér­telmezési problémákat vet fel. A szándék azonban egy­értelmű: olyan tevékenység­ből származó jövedelem is járulékköteles legyen, amely tavaly még nem volt az. Ez­zel tehát a biztosítottak kö­rét jelentősen kiszélesítették. Az 1997. január elsejétől érvé­nyes új alapszabály: az adókö­teles jövedelem egyúttal tb- köteles is. Persze, a dolog nem ilyen egyszerű. A szabályszö­vevényben Miskolczi Béla, a Megyei Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság ellenőrzési cso­portvezetője segít eligazodni. Hétfejű Az idei tb- és nyugdíjjárulé­kok a tavalyihoz képest két rubrikával bővültek, így most összesen hétfajta létezik. Az egyik új elem: az általános tb- (egészségbiztosítási) járulék, az a bizonyos 11,5 százalék, amely azokat érinti, akiknek egyébként sehol nincs biztosí­tási jogviszonyuk, egészség- ügyi ellátásra nem jogosultak, ám valahonnan, valamilyen adóköteles jövedelemre tesz­nek szert (bérbe adnak például egy lakást). Ha például tevé­kenységükből havonta a min­denkori minimálbérnél keve­sebb a jövedelme, akkor is annak alapján kell megfizetni a 11,5 százalékot. A másik, ami minden felnőttre vonatko­zik: az egészségügyi hozzájá­rulás (ezzel február 12-ei szá­munkban részletesen foglal­koztunk). A baleseti járulék megfize­tése az új szabályok szerint csak a társas vállalkozás sze­mélyesen közreműködő nyug­díjas tagjára, illetve a nyugdí­jas egyéni vállalkozóra vonat­kozik. Az általában a munkáltató által fizetett tb-járulék az idén a jövedelem 39 százaléka. Eb­ből a nyugdíjbiztosítás 24, az egészségbiztosítás 15 száza­lék. A munkavállaló egyénileg ezt megtoldja még 10 száza­lékkal: 6 a nyugdíj, 4 százalék Csúcsforgalom a hivatalban pedig egészségbiztosítási járu­lék. A tízszázalékos egyéni já­ruléknak a felső határát emel­ték az idén napi 3300, évi 1 millió 204 ezer 500 forintra. A biztosítási kötelezettség kiterjed az egyéni vállalkozói tevékenység gyakorlásában rendszeresen segítő családtag­ra, valamint a jogi személyi­séggel nem rendelkező gazda­sági társaság természetes sze­mély tagjának a társaságban rendszeresen munkát végző segítő családtagra akkor is, ha rá a biztosítás egyéb jogcímen is kiterjed. (Kivételt képeznek az öregségi, rokkantsági, bal­eseti rokkantsági nyugdíjban részesülők.) Bővülő kör A biztosítás kiterjed továbbá az alapítvány, a társadalmi szervezet, a társadalmi szerve­zet szövetsége, a társasház-kö- zösség, az egyesület, a köztes­tület, a közhasznú társaság, a kamara, a biztosítási önkor­mányzat, a gazdálkodó szerv választott tisztségviselőjére, a választott bíróság bírójára, a települési (helyi) önkormány­zat választott képviselőjére (tisztségviselőjére) és a társa­dalmi megbízatású polgármes­terre. Akkor válik bonyolulttá a helyzet, ha valakinek nem csak egy jövedelemforrása, munkahelye van, illetve ha egyéni vállalkozó (is), vagy társas vállalkozás tagja (is) stb. Huszonöt féle variációt, vál­tozatot taglal a tb-táblázat. Va­jon milyen esetben és mennyit kell fizetni? Illetve kik és mi­kor képeznek kivételt? A munkáltató által a 39 szá­zalékos társadalombiztosítási járulékot csak abban az eset­ben nem kell fizetni, ha a segí­tő családtag nyugdíjas; társas vállalkozás közreműködő nyugdíjas, vagy személyesen közre nem működő tagja; ha nyugdíjas egyéni vállalkozó. (Kivétel az egyes szerzői jog­védelem alá eső művek fel- használásért járó adóköteles szerzői díj, ahol csak a nyug­díjbiztosítás 24 százalékos já­rulékát kell megfizetni.) Az összes többi esetben fizetni kell ezt a járulékfajtát. Az egyéni 6 százalékos nyugdíjjárulék fizetése alól mentesül az a nyugdíjas, aki­nek munkaviszonya van. a nyugdíjas segítő családtag, a társas vállalkozás személye­sen közreműködő nyugdíjas, illetve a személyesen közre nem működő tagja; az egyéni nyugdíjas vállalkozó. Ám ezt a járulékfajtát fizetnie kell a megbízási jogviszonyban lé­vőnek, a szerzői jogvédelem alá eső mű felhasználásért fi­zetett adóköteles szerzői díj, a vállalkozásjellegű jogviszony­ban állónak, a választott tiszt­ségviselőnek, a segítő család­tagnak (kivéve, ha nyugdíjas), a nem főfoglalkozású társas vállalkozás közreműködő tag­jának, az egyéni vállalkozó­nak, sőt, a kezdő tevékenységű egyéni vállalkozónak is. (Ahol külön nem írtuk, ott a kötele­zettség vonatkozik mind a fő-, mind a nem főfoglalkozásúak - ra egyaránt.) Heti 36 óra Az egyéni 4 százalékos egész­ségbiztosítási járulékot a fő­foglalkozású munkaviszony­ból származó adóköteles jöve­delemből kell megfizetni. Ha a főfoglalkozású munkaviszony a heti 36 órát eléri, a további jogviszonyokban az egyéni já­rulékot nem kell fizetni. Pél­dául mellékfoglalkozású vagy másodállású munkaviszony, biztosított segítő családtagi jogviszony, vagy egyéni és társas vállalkozási tagsági vi­szony esetében. Balogh Ceza tarcaja / ó két hete kaptam a be­leegyező üzenetet: jö­hetsz, de ha a cikkben valaki rám ismer, jaj neked. Itt állok hát most a tiszaháti barátom portáján, dideregve várom, hogy megjavítsa az autóját, s mehessünk benzint csempészni. Jó félórája büty­köli már az öreg Mercedest, magyarázza is, hogy mi lehet a baj, én azonban csak any- nyit fogok fel, hogy nem so­kat ér ez az egész, amikor az­tán felbőg a motor, s végre indulhatunk. Sötét van még persze, kihalt a falu is. Né­hány udvaron azonban már a mienkhez hasonló öreg autók túráznak, s mire a szomszéd falun átgördölünk, három rozoga Audi, BMW is meg­előz bennünket. — Ezek a hülyék mindig így mennek — kommentál Bandi —, ami üresen nem is lenne baj. De tele tankkal, megpakolva is így járnak. Visznek vagy háromszáz li­tert..., ha ezek belerohannak százzal egy másik autóba! Bandi zömök, sűrű kis ma­gyar, most múlt nemrég negyven, s éppen azon van, hogy felkapaszkodjon a csúcsra. Az egyik környékbe­li téeszben volt ágazatvezető­Hajnali forduló helyettes, de még mielőtt szétmállt volna a téesz, fogta magát, s beállt állatfelvásár­lónak. Remekül ment az üz­let. de aztán beütött a ménkű: jött a rendszerváltás, s a pa­rasztoknak azért fizettek, ha le ölik a teheneket. Persze hogy elfogytak a borjak, de a rettenetes takarmányárak miatt visszaesett a disznótar­tás is. így aztán, mire Bandi észbe kapott, kihúzták talpa alól a szőnyeget. Két szék kö­zött a földön találta magát. Bedöglött a jószág, s bezá­ródtak a téesz kapui is. Kényelmes tempóban gu­rulunk, Bandi szerint nem ér­demes sietni azért a pár per­cért, amikor gyönyörű, új Mercedes seper el mellet­tünk. — Csak nem ez is benzines Merd? — nézek rá. — Nem — mondja —, ez szojálkás Merd. — Milyen? — tekerem ol­dalra a nyakam, de aztán le­esik a tantusz, a gázolaj uk­ránul szojálka. — De nehogy azt hidd, hogy ő hozza át a határon — folytatja Bandi —, neki már saját lerakata van. Amolyan mini benzinkút. — Akkor most hová szá­guld? — Biztos fennakadt vala­melyik szállítmánya a vá­mon. Bandi most harmadik éve benzinezik, s végre befejezte a házát. Még felvásárló ko­rában kezdett hozzá, de az­tán, hogy jött a krach, félbe kellett hagynia az építkezést. A benzin pedig nem jószág, itt nem lehet mohó az ember. Ráadásul korántsem hoz any- nyit, mint a bikák, üszők hoz­tak. De azért ma sem panasz­kodhat. Kihalt a határállo­más, a vámosokon, határőrö­kön, meg rajtunk kívül nincs is senki. Almos, kedvetlen egyenruhások kukkantanak be az ablakon, de csak az én papírjaimat kérik. Vaksötét van még, mikor már odaát Ukrajnában lassítunk, s be­fordulunk egy kis mellékut­cába. A kapuk persze még zárva, Bandit azonban ez nem zavarja. Lefordulunk a kövesútról, a kertek alól gu­rulunk be az udvar? a. Ekkor már nyílik a ház aj­taja is, s kigyullad egy halo- vány villanylámpa. Idősebb férfi köszön ránk, s nyitja a valamikori nyári konyha aj­taját. Bandi odafarol, jósze­rivel még meg sem áll, a há­zigazda már dugja is a hosz- szú műanyag csövet a kocsi benzintartályába. A cső má­sik vége egy vashordóban, de ezt csak sejteni lehet, hiszen sötét van bent, csupán a hor­dók körvonalai látszanak. Alaposan körbe sem tudok nézni, már végeztek is. Bandi nyújtja a pénzt, majd a kezét, s int, szálljak be. A bekecses férfi meg sem várja, hogy megforduljunk, megindul egykedvűen a házba. — Na, ennyi volt — mond­ja már bent a kocsiban Ban­di, s halkan füty őré szni kezd. — A határon még nem mentünk át — kötekedem, de csak füty őré szik vígan. — Mit gondolsz, miért most jöttünk? — mondja ké­sőbb, és mire észbekapok már túl is vagyunk a határon. A gyerekek otthon még csak most isszák a te­jeskávét, zárva a presszó és a községháza is, de mi már itthon vagyunk. Túl az első műszakon... H ~ __ •Sí' — _ jm. Nézőpont Erőfölény Esik Sándor Y y a e$y gazdasági i—J szervezet már-már A A monopóliumként uralja a piacot, akár el ra­gadtathatja magát. Különö­sen nagy a veszélye annak, hogy visszaél gazdasági erejével. Igaz, hogy ennek leleplezésére és visszaszo­rítására van országunknak versenyhivatala, nemrég több mint fél évtizedre újra­választott vezetővel, vala­hogy mégis elsikkadnak az intézkedések. Különösen a régen szinte hatósági jogkörrel bíró szolgáltatók nyúlnak vissza szívesen ugyancsak hatósá­ginak tűnő módszerekhez. A készenléti díjként közgaz­dasági kategóriává emelke­dett fogalomra gondolok, mely immár ismét három részre szakította az orszá­got. A feltaláló a távhőszol- gáltató volt. Közismert, hogy nyáron nem nagyon kell fűteni, díjat viszont ak­kor is kell fizetni, hiszen mi­ből vészelné át a kánikulát a cég? A jó példa ragadós. Az áramszolgáltató is kéri most már a száz forint alap­díjat. a fogyasztástól füg­getlenül. Ha magát a jelen­séget egy folyamat kezdeté­nek tekintjük, akkor ebben az országban ezentúl lesz­nek olyan gazdasági szer­vezetek, amelyek bebiztosít­hatják magukat, de legfő­képpen nyereségüket, füg­getlenül attól, hogy meleg van, vagy hideg van, ked­veznek e a tevékenységük­nek a pillanatnyi körülmé­nyek vagy nem, és lesznek olyanok, amelyek nem tehe­tik meg ugyanezt. Figyelmébe ajánlom a módszert a tehenesgazdák- nak. Amíg az állat a követ­kező borjúig nem tejel, kér­jenek átalánydíjat a tejipar­tól, hiszen addig is eszik a marha. Ne maradjanak tét­lenek a gabonatermelők sem. Vetéstől aratásig a malom fizessen nekik, mert különben miből műtrágyáz­nak, permeteznek... A sikert nem garantálom sem nekik, sem más hasonló cipőben járóknak, mert lehet hogy a második kategóriába tar­toznak, akik nem tudják ér­vényesíteni erőfölényüket. Mi pedig, harmadik kategó­riások, vagyis fogyasztók fi­gyelhetjük: milyen is az a szabad verseny... Ne ijedezzen, Uram! Csak az árazópisztolyok dörög­nek... Ferter János rajza fíiűNÉWI M C* fí tfáMP Utcai harcok Nyéki Zsolt r ömeges felvonulá­sokkal búcsúztatták az elmúlt hetet a me­zőgazdasági termelők az ország több pontján, Jász- Nagykun-Szolnok, Csong- rád, Bács-Kiskun megyék­ben volt igazán hangos a tüntető menet. Bár trakto­rok, teherautók, különböző vontatók kígyója egy sző­kébb szakmai ügy sajátos rendezési kísérletére en­gedtek következtetni, a spontán csatlakozó szimpa­tizánsok száma jelezte: a gazdálkodói panaszoknál itt többről van szó. A mező- gazdasági termelők így fe­jezték ki elégedetlenségüket a jelenlegi koi mány intéz­kedéseivel és munkastílusá­val kapcsolatban, mond­ván: érintettek megkérdezé­se nélkül még soha ilyen gyorsan nem léptettek élet­be jogszabályokat. Erős egyéniségekből a másik oldalon sincs hiány, s jött az ellentámadás, mely szerint felelőtlen politikai erők működnek a háttérben, s törekednek tudatosan a zavarkeltésre. Hogy meny­nyire szükségszernek az ilyen megmozdulások, azt csak konkrét esetek alapján lehet eldönteni, de tény: megyénkben is volt már példa arra, hogy csupán e módszerek alkalmazásával sikerült célt érni. Vitán felül áll, hogy kény­szerpályán mozog az or­szág jelenlegi vezetése, s bárki venné át a képzeletbe­li koimányt, a pillanatnyi gazdasági helyzetben fele­lősséggel nem hozhatna hirtelen népszerű intézke­déseket. De azért szakítani kellene már azzal a régi gyakorlattal is, hogy egy komolyabb tehernövekedést felezve előzik meg a népha­rag kitörését. Arról pedig nem is be­szélve, hogy hamisan cseng minden szó a közös áldozat- vállalásról, a jövő érdeké­ben hozott kényszerű meg­szorításról, miközben száz­milliók, milliárdok vándo­rolnak egyik zsebből a má­sikba fiktív munkáért. __ HÁTTÉR _

Next

/
Thumbnails
Contents