Kelet-Magyarország, 1997. február (54. évfolyam, 27-50. szám)
1997-02-15 / 39. szám
MAGÁNVÉ LEMÉ NY Város és vidék Rendőrfőkapitánynak jöttem, nem pedig taxisnak — mondta a kételyekre reagálva annak idején Berta Attila, a budapesti rendőr-főkapitányság jelenlegi első embere, akinek kinevezését sokan fogadták értetlenül. Legfőbb kifogás az volt ellene, hogy vidékről jött ember, aki emiatt nem ismeri, nem ismerheti igazán a fővárost, annak utcáit, tereit, nem tudja, mi merre esik, milyenek a pesti összefüggések, kapcsolatok és viszonyok, így nem végezhet eredményes munkát sem. A kétkedők úgy tartották és azt hangoztatták, hogy az igencsak elterjedt bűnözés visszaszorításában, a közbiztonság javításában csak az lehet sikeres, akinek a fentebb felsoroltak nem okoznak gondot, aki minimum Budapesten született. A vidékről jöttéknek még csak esélyük sincs az eredményességre. Tetszett nekem, ahogy a főrendőr kivágta magát. Szimpatikus volt, amilyen kulturáltan, csipetnyi iróniával fűszerezve, cseppet sem vidéki módon „nyugtatgatta” az érte aggódókat. Utóbb persze kiderült: legjobban azok izgultak, akiknek nem volt ínyére az új főkapitány személye, akik tudtak volna nála esélyesebb, megfelelőbb személyt saját (érdekeltségi) körükből is felmutatni. A vak is láthatta, maguk miatt aggódnak, nem Berta miatt... Mintha csak szervezték volna, szinte végszóra, nem sokkal ezután számos riport és cikk látott napvilágot Suchmann Tamással, a leváltott privatizációs miniszterrel is. Az újságírók egy része megdöbbenve tapasztalta, — s eme érzését nem átallotta még írásban is közreadni — hogy a vidékről jött, s oda újra visszatérő ember ismeri az irodalmat, jártas a kultúrában, verseket olvas, sőt, maga is ír ilyeneket, hogy kedvenc költője József Attila, s hogy gondolatai vannak, amelyeket képes érthetően, szabatosan, választékosán megfogalmazni. Nem először, s gyanítom, nem is utoljára lehetünk efféle eseteknek, a vidék lenézésének tanúi. Annak a gondolkodásmódnak, mely szerint az igazán okos emberek csak a pesti flaszteren teremnek, aki vidékről jön, — induljon bár a pestivel egyazon pillanatban — csak százszoros energiával juthat ugyanoda. Hiába a rengeteg példa, a számtalan ékes bizonyíték, a szemlélet csak lassan változik. „A vidék a főváros húga, és mint ahogyan általában a fiatal lánytestvérrel lenni szokott, nénje levetett ruháit, s gondolatait hordja...” — tartja a bölcselet. Meddig kell még hinnünk az igazát..? Kovács Éva AKTUÁLIS INTERJÚNK Gyorsabb igazságszolgáltatást Sem arányaiban, sem struktúrájában nem változott a bűnözés mértéke Dr. Kovács András, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye főügyésze, aki a közelmúltban részletesen tájékoztatta a sajtót elmúlt évi tevékenységükről. Ezúttal néhány, a közvéleményt különösen foglalkoztató üggyel kapcsolatban kértük ki a véleményét Elek Emil felvétele elején letartóztatott rendőrszázados ügyéről! — Annyit tudok mondani, hogy a nyíregyházi városi bíróság ügyészi indítványra további két hónappal az ügyben szereplő mindhárom személy előzetes letartóztatását meghosszabbította. Egyéb részleteket nem kívánok nyilvánosságra hozni. A nyomozás egyébként nagyon aprólékos munkát igényel. □ A napokban egy sajtótájékoztatón azt mondta főügyész úr, hogy nem történt lényeges változás sem a bűnözés arányaiban, sem struktúrájában. Az utca emberének miért más az érzése? — Alapvetően azért lehet más az érzése, mert egyébként a bűnözés számarányaiban továbbra is nagyon magasan áll. Tizenkilencezer néhányszáz ismertté vált bűncselekmény elég magas szám, tehát a változatlanság csak azt jelenti, hogy se nem csökkent se nem nőtt, maradtunk magasan. A struktúrájában is maradt ugyanaz, mert ennek a hetven százaléka — mint korábban —, vagyon elleni bűncselekmény. Nincs arról szó, hogy akár az ismertté vált bűncselekmények súlyossága, drasztikussága — például az emberölés, a fegyveresen elkövetett rablások — és a minősége valamilyen eget rengető változáson ment volna át a megyénkben. Cl Szó volt arról is, hogy 230 feljelentés érkezett rendőrök ellen és rendőrök sérelmére, bírók, ügyészek, vagy az igazságszolgáltatás ellen elkövetett ügyekben. Sokan érdeklődte azóta: milyen ügyek voltak ezek? — Itt egy kis félreértés történt. Miután a sajtótájékoztatón ismertettem az Ügyészségi Nyomozó Hivatal kizárólagos hatáskörébe tartozó ügykategóriákat, ettől kezdve én már csak a rendőrök által elkövetett és az igazságszolgáltatás elleni bűncselekményekről szóltam. Elhangzott, hogy a nyomozóhivatal hatáskörébe tartozik az országgyűlési képviselők, bírók, ügyészek által, illetve sérelmére elkövetett bűncselekmények nyomozása, de ilyen 1996-ban nem fordult elő, illetve ilyen feljelentés nem érkezett. Az egyéb kategóriákban elkövetett bűncselekményekről 233 feljelentés érkezett a nyomozóhivatalhoz, s mi 178 ügyben fejeztük be a nyomozást. □ Főügyész úr javulónak, vagy romlónak minősíti a helyzetet, már ami a rendőrök által elkövetett bűncselekményeket illeti? Aá iii i i———» '' Az ügyek ismeretében azt kell mondanom, hogy a helyzet nem megnyugtató, yy — Az Ügyészségi Nyomozóhivatal 1996. január 1-től tartozik a megyei főügyészség keretei közé, így évekre visszamenően nem tudok megbízható számokat mondani. Ami a múlt évi konkrét adatokat illeti: összesen negyvenkilenc rendőrrel szemben emeltünk vádat 1996-ban, ebből nyolc rendőr más megyében teljesít szolgálatot, negyvenegy pedig megyénkben. A bűn- cselekmények nagy része hivatali bűncselekmény, egy másik része olyan, amilyet bárki elkövethet, tehát ittas vezetés, okirat-hamisítás, magánlaksértés, stb. Ezek az ügyek csak azért kerültek a nyomozóhivatalhoz, mert rendőr volt az elkövető. Korrupciógyanús vesztegetés öt esetben jutott tudomásunkra. Az 1996-ban lefolytatott, a folyamatban lévő és az idén eddig érkezett ügyek ismeretében azt kell mondanom, hogy a helyzet nem megnyugtató. □ Ha már a rendőrök ügyeinél tartunk, mondana néhány új információt a január által kínált egyszerűsített lehetőséggal, vajon miért csökken a bíróságokon 10 százalékkal az ügydöntő határozatok száma? CJ A napokban elhangzott, hogy a rendőrség egyre többször alkalmazza a vádalkut, vagyis, hogy kisebb bűnözők felelősségre vonásától eltekint, ha nagyobb hal horogra akasztásában segít a nyomozó hatóságnak. Engedélyezett-e már főügyész úr vádalkut? — A vádalku újabban valóban nagyon felkapott téma lett. Ez az új jogintézmény, ami a rendőrségi törvény óta alkalmazható, nem igazi vádalku. Alapvetően a rendőrségnek van lehetősége arra, hogy kisebb súlyú bűncselekményekben kezdeményezze a büntető eljárás megszüntetését, ha az illető olyan információkkal tud szolgálni, amely lényegesen súlyosabb bűncselekmény eredményes felderítéséhez vezet. Az új jogintézményt tehát a rendőrség a nyomozás során kezdeményezheti és azt az ügyésznek kell jóváhagyni. Ilyen már volt a megyénkben néhány az elmúlt két évben, de sem a pontos számot, sem az ügyeket nem kívánom ismertetni, mert ezek szigorúan titkos minősítésűek. □ Gazdasági ügyek is voltak 1996-ban, mégis csak ettől az évtől működik az ezekkel foglalkozó ügyészcsoport. Hozzájuk kerülnek az olyan ügyek is, mint amilyen a Metropol? — Természetesen eddig is el kellett látni a gazdasági ügyekben a nyomozás feletti törvényességi felügyeletet. A jobb munkaszervezés, az eredményesebb munka érdekében kellett a nyíregyházi városi ügyészségen létrehozni egy ilyen csoportot. Ok csak a gazdasági bűn- cselekmények körébe tartozó bűnügyek nyomozását felügyelik, készítik el a vádiratot, s fogják ellátni a vádképviseletet a bíróságon. Ami a kérdés második részét illeti, jelen pillanatban nincs Metropol büntető ügy. Van viszont büntető eljárás az Uniterv Részvénytársaság vezetőivel szemben. Az ügyészi szakban jelentkezett a négy gyanúsított, hogy vallomást kívánnak tenni. Jelen pillanatban az ügyész az ő vallomásaikat veti össze a rendelkezésre álló iratokkal és fog rövid időn belül dönteni, hogy visszaadja a rendőrségnek pótnyomozásra az ügyet, vádat emel, vagy megszünteti az eljárást. Ami most látszik, az az, hogy a Metropol építkezés az Uniterv Részvénytársaság életének egyik állomása, enél- kül az Uniterv tevékenységét összességében megítélni nem lehet. Ezért nagy valószínűséggel előre mondhatjuk, hogy a Metropol Áruház építésének körülményeire is ki kell terjeszteni a büntető eljárást. Az Uniterv pályája a Törpe utcán indult, következett az Univerzum s a harmadik lépcső a Metropol Áruház. Azt csak együtt lehet elbírálni, s megítélni, hogy a részvény- társaság dolgozói követtek-e el bűncselekményt, illetve hogy akár az önkormányzat részéről, akár más részéről a Metro- pol-építkezésekkel, illetve az Uniterv felszámolásával kapcsolatosan valaki büntetőjogi felelőssége felvethető-e még. Ha igen, akkor az eljárást természetesen azokra a momentumokra is ki fogjuk terjeszteni. □ A statisztikai adatok szerint az ügyészség munkája napra késznek tekinthető, az ember ezek után nem érti, hogy miért nem születnek ítéletek évekig olyan nagy érdeklődésre számot tartó ügyekben, mint a Gá- vavencsellői Takarékszövetkezet, a Fény- szöv, a nyíregyházi olajgate, a Vajafrucht. — Nyugodtan fogalmazhatunk úgy, hogy én sem értem. Az ügyészség naprakészen dolgozik, s nem tudom, mi az oka, hogy lelassúlnak az eljárások a bíróságon. Az ön által említett kiemelt ügyekben megítélésem szerint már régen dönteni lehetett volna. A Gávavencsellői Takarékszövetkezet esetében például a vádiratot 1992- ben nyújtottuk be, azóta húzódik a bírósági eljárás. De évekkel ezelőtt nyújtotta be az ügyészség az itteni olajgate ügyben a vádiratot, ahol a mezőgazdasági főiskola volt főigazgatója az elsőrendű vádlott, s még mindig nem látni mikor lesz ezeknek az ügyeknek a vége. □ Ezek szerint nem érezhető annak a jogszabálymódosításnak a hatása, mely 1995. második felében lépett hatályba, s célja a büntető eljárás gyorsítása volt? ** .................................................................... A rendőrségnek van lehetősége, hogy kezdeményezze a vádalkut-_______ — Az ügyészség munkájában feltétlenül érezteti hatását, hiszen a vádemelések összetétele megváltozott. Lényegesen kevesebb vádiratot nyújtottunk be és több vádindítványt terjesztettünk elő, amiben az az alapvető különbség, hogy vádindítvány esetén az ügyésznek nem kell a tárgyaláson törvényszerűen ott lenni. Lényegesen nagyobb számban indítványoztuk tárgyalás mellőzésével pénzbüntetés kiszabását is. Ezért tartom elgondolkodtatónak, hogy amikor mi élünk a büntetőeljárási törvény ^ A Metropol Áruház építésének körülményeire is ki kell terjeszteni a büntető eljárást. yy
