Kelet-Magyarország, 1997. február (54. évfolyam, 27-50. szám)
1997-02-12 / 36. szám
SPORT 1997. február 12., szerda Párizs, Kóma (AFP, ANSA, MTI) — Nemrégiben Franciaországban járt David Ginola, az angol Newcastle United játékosa, aki amióta Kenny Dalglish az angol Newcastle United vezetőedzője, bizony csak két mérkőzésen volt kezdőjátékos. — Bizonyosnak tűnik, hogy az idény végén hazajövök. A Paris SG, azaz korábbi csapatom vagy éppen az Olympique Marseille elképzelhető új klubomként. Párizs is roppant vonzó, csakhogy 30 éves vagyok, és tartozom nevelőklubom, az Olympique szurkolóinak — így az EB-ről is hiányzó Ginola. Amíg a „Szarkáktól” meg szeretne válni a francia játékos, addig egy másik angol klub mesés ajánlatot tett egy idegenlégiósért. Az Arsenal 11 millió dollárt ajánlott föl az olasz Lazió- nak a csatár Giuseppe Signori leszerződtetése céljából. A római klub elnöke leült megbeszélni az ajánlatot, majd félhivatalosan annyit mondott: valószínűleg nem adja át a Csatorna másik oldalára a támadót. A 18 milliárd lírának megfelelő vételárnál ugyanis pontosan kétmilliárddal szeretne többet az elnök. HIRDETÉS Leszámolás áldozata az edző Egy forintért sem kelt el a diósgyőri stadion • 44 öltés a rögbijátékos fején Tula, Eger, Miskolc, Cardiff (AP, MTI, Reuter) — Moszkvától délre, Tulában egy bérház bejáratánál lelőtték Viktor Liszenkót, az ismert, neves birkózóedzőt. Az orosz szakembert több lövés érte, melyek következtében azonnal meghalt. Az esetről beszámoló orosz hírügynökségi jelentés szerint a Liszenko-eset erősen emlékeztetett egy „gengsztertípusú” villongásra, valamiféle leszámolásíze volt a lövöldözésnek. Liszenko a nemzetközi birkózóberkekben ismert Magomethan Gamzathanov edzője volt más sportemberek mellett. Az orosz hírforrásokból kiderült, hogy a Gamzathanov tulajdonában lévő étteremlánc egyik vendéglátóipari egységét éppen Liszenko vezette. Egy hete a Liszenko által irányított étterem előtt egy helyi, tulai gengsztervezért és a bűnöző kocsiját vezető sofőrt lőtték le. Ezért is vélnek fölfedezni kapcsolatot az akkori és mostani gyilkosságok között. A továbbiakban is edzősorsról lesz szó, csak más apropóból. Közös megegyezéssel szerződést bontott az egri Ag- riaComputer női röplabda klub Janda Attila edzővel, és április 30-ig Tatár Mihály kapott megbízást a bajnokcsapat szakmai munkájának irányítására. A váltás oka az egyre mélyülő konfliktus a csapat és az edző között. Egertől csak egy ugrás Miskolc, ahol eladásra kínálta fel a nagy múltú diósgyőri sportegyesület stadionját a lelátókkal, tribünnel, edzőtermekkel, öltözőkkel, fürdőkkel egyetemben a tulajdonos. Az ok igen egyszerű: a kohászat (egyben a tulajdonos) jövőbeli működését kizárólag piaci alapon, gazdaságosan képzeli el, a profiltisztítás pedig magával hozza minden, nem az alaptevékenységhez tartozó egység leválasztását. A pályázati kiírás vételárat nem közöl, aki reális árat ajánl a létesítményért, az „viheti”. Különben a labdarúgó másodosztályban szereplő Diósgyőri FC-nek jelképes összegért, mindössze 1 (egy) forintért oda adták volna a stadiont, ám ennyiért sem kellett. Fenntartása, üzemeltetése, felújítása ugyanis tízmilliókba kerül. A Walesi Rögbi Unió hat évre eltiltotta Sean Gibsont, miután a játékos egy kupamérkőzésen fejen rúgta egyik ellenfelét. A Hartridge színeiben szereplő rögbis a Carleonban játszó Andrew Rice-t bántalmazta úgy, hogy a sérült játékos fején a bőrt 44 öltéssel kellett összevami. Az incidenst követően a két csapat mintegy 20 percig verekedett. Gibson egy korábbi eltiltásból tért vissza, amikor brutális tettét elkövette. A szintén hart- bridge-i Robert Taylort, mivel a verekedés során lefejelte ellenfelét, tíz hétre tiltották el. A MEZOGAZDASAGI TEVÉKENYSÉGBŐL SZÁRMÁZÓ JÖVEDELMEK UTÁNI ADÓZÁSRÓL A mezőgazdasági jövedelmek 1997. évi adóztatása jelentős mértékben eltér a korábbi évekétől. A változtatás azonban nem az adóbevételek növelését célozza, hanem a jövedelemtulajdonosok és a jövedelmek számbavételének igénye (ezt biztosítja az őstermelői igazolvány bevezetése), továbbá az, hogy a bevételekre vonatkozó adatszolgáltatás és a költségelszámolás általánossá tételével a feketegazdaság is csökkenjen. Mindez annak érdekében történik, hogy az arányos közteherviselés elve érvényesüljön, ezen túlmenően pedig, hogy a mezőgazdasági termeléshez kapcsolódó jelentős kedvezmények célozottan a termelőkhöz jussanak. A jelentős változtatások szükségessé tették az érintett lakosság megfelelő tájékoztatását, amelyet a pénzügyi és a földművelésügyi tárca szakemberei a személyi jövedelemadó törvény módosítását követően a Magyar Agrárkamarával együttesen folyamatosan végeztek és végeznek. Ennek keretében az őstermelői igazolvány kiadásával foglalkozó gazdajegyzők tájértekezleteken kaptak részletes tájékoztatást, emellett számos lakossági fórumon az érintett gazdák közvetlenül is megismerhették az új adószabályokat. Ezen túlmenően számos napilapban, szakfolyóiratban, külön kiadványban, valamint adójogszabályokat ismertető könyvben jelent meg ismertetés az adóváltozásokról. A köztudatban elterjedt tévhitekre, félremagyarázásokra is tekintettel az őstermelői tevékenység, valamint a bor értékesítéséből származó jövedelem adóösszefüggéséről a következőket szükséges kiemelni. 1. A mezőgazdasági őstermelői igazolvány bármikor kiváltható, a felvásárlók pedig 1997. július 1-je előtt akkor sem vonnak le adóelőleget, ha az őstermelői terméket eladó nem rendelkezik őstermelői igazolvánnyal. Ezt követően - ha az eladó nem rendelkezik őstermelői igazolvánnyal - állat, állati termék értékesítésének ellenértékéből 4% más termék esetében 12% adóelőleget kell a kifizetéskor levonni. Az őstermelői igazolvány bemutatása esetében nincs adóelőleg-levonás, az értékesítés adatait a felvásárló bejegyzi az igazolvány részét képező értékesítési betétlapra. Az őstermelői igazolványt a lakóhely szerinti gazdajegyzőnél lehet kiváltani, a kiváltás 1999. év végéig ingyenes. Az őstermelői igazolvány kiváltása természetesen nem kötelező, de számos adózási előnnyel jár, ezért az érintettek számára ajánlatos, mivel az őstermelői kedvezmények ezen igazolvány tulajdonosait illetik meg. Az őstermelői igazolványban lévő értékesítési betétlapra a kifizetők jegyzik be a vásárolt termék ellenértékét. A betétlapok száma nincs korlátozva, így, ha valaki egyidejűleg több felvásárló felé is értékesít és nem akarja, hogy ezek egymásról tudomást szerezzenek, nincs akadálya a külön-külön vezetett betétlapok rendszeresítésének sem. 2. A mezőgazdasági őstermelő fontosabb kedvezményei a személyi jövedelemadóban a következők. • Ha az őstermelői tevékenységből származó évi bevétele nem haladja meg a 250 ezer Ft-ot, akkor a bevétel jövedelemtartalma után nem kell adóznia. • A tételes költségelszámolást alkalmazó őstermelő (akinek az éves bevétele meghaladta a 250 ezer Ft-ot) az őstermelői igazolvány kiváltásának évében költségként elszámolhatja az 1994., 1995. és 1996. években beszerzett termelőeszközei, anyagai (pl. műtrágya, növényvédő szer) értékét, ha korábban még költségként nem érvényesítette. • A tárgyi eszközök (traktor, mezőgazdasági épület stb.) beszerzési árat értékcsökkenési leírás formájában az egyéni vállalkozókkal azonos módon elszámolhatja. • A tárgyévi bevételét meghaladó költséget a következő 5 év bevételével szemben is - veszteségelhatárolás formájában - elszámolhatja. • Az őstermelői tevékenységből származó jövedelme után legfeljebb 100 ezer Ft adókedvezmény illeti meg. Az a mezőgazdasági őstermelő, akinek évi bevétele nem haladja meg a 3 millió Ft-ot, mezőgazdasági kistermelőnek minősül, a kistermelő az előzőeken túlmenően a következő kedvezményekben részesül • A bevételének 40%-át igazolás (számla stb.) nélkül is költségként elszámolhatja (ez az ún. átállási költséghányad), de ez az elszámolás nem eredményezhet veszteséget. • Választhatja a kistermelői átalányt (ennek nem feltétele a főállású tevékenység, tehát munkaviszony mellett is lehet átalányt alkalmazni). Átalányadózás esetén állat, állati termék bevételének 8%-át, más őstermelői terméknél, pedig a bevétel 20%-át kell jövedelemnek tekinteni. Átalányadózás alkalmazása esetén viszont a 100 ezer Ft-ig terjedő adókedvezmény nem vehető igénybe. 3. A saját fogyasztás „megadóztatása" számos félreértés tárgya. A szabályozás lényege az, hogy a saját előállítású termék, termény saját célra történő felhasználása (fogyasztás) nem számít bevételnek, akkor, ha az ehhez kapcsolódó előállítási költségeket nem számolják el az adóköteles jövedelem megállapítása során. Ehhez képest a személyenkénti 50 ezer Ft-os összeghatár egy könnyítő rendelkezés, amely szerint, ha az önfogyasztás ennél nem több, elégséges a költségek egyszerű arányosítása, ha ennél több, az erre eső költségeket tételesen kell kimutatni. Szó sincs tehát a saját fogyasztás megadóztatásáról, ennek megfelelően, ha valaki csak saját szükségletre termel (azaz értékesítésből nincs bevétele) az adóval nem is találkozik. 4. A mezőgazdasági őstermelő az általános forgalmi adó (áfa) kötelezettség szempontjából egy sajátosan egyszerűsített eljárás (áfa-rendszerbeli kompenzációs felár) alá tartozik. Ennek lényege az, hogy - ha nem választja az áfa szerinti általános adózást - mentesül az áfa bevallási, befizetési, a számlaadási és más - ehhez kapcsolódó - kötelezettségek alól. A kompenzációs felár szerinti eljárás során a mezőgazdasági tevékenység folytatásához beszerzett termékek és szolgáltatások árában megfizetett áfa nem igényelhető vissza, viszont ehelyett a termények, termékek felvásárlását végző kifizető kompenzációs felárat (is) fizet a saját előállítású termény, termék eladójának. A kompenzációs felár mértéke növénytermelési termék esetén 12% állat, állati termék esetén 7% 5. A társadalombiztosítási törvény általános hatálya 1997. január 1-jétől nem terjed ki a mezőgazdasági őstermelést, illetőleg a mezőgazdasági tevékenységet folytató személyekre. Egészségügyi szolgáltatásra azonban azok a mezőgazdasági tevékenységet folytató személyek is jogosultak, akiknek egyidejűleg fennálló és biztosítással járó egyéb tevékenységük van, nyugdíjban, vagy járadékban részesülnek vagy eltartott hozzátartozók. Eltartott hozzátartozónak azt a házastársat, szülőt, nagykorú gyermeket, unokát és testvért kell tekinteni, aki az eltartójával közös háztartásban él és havi jövedelme nem haladja meg a naptári év első napján érvényes minimálbér összegét. Mindebből következően nekik tehát nem kell járulékot és egészségügyi hozzájárulást fizetniük. Akiknek a mezőgazdasági tevékenység folytatása mellett más biztosítással járó jogviszonyuk nincs, nem minősülnek eltartott hozzátartozónak, illetőleg nem részesülnek nyugdíjban, vagy járadékban. 1997. január l-jétől egészségbiztosítási járulékot és egészségbiztosítási hozzájárulást kell fizetniük. Ez vonatkozik a bort termelőkre is, ha nincs egyéb biztosítási jogviszonyuk. Az egészségbiztosítási járulékot a mezőgazdasági tevékenységből származó és a személyi jövedelemadó-előleg alapján képező jövedelem után, de legalább a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér 11,5%-ának megfelelő összegben kell fizetni (1997. januárban az egészségbiztosítási járulék legkisebb összege 14 500 Ft 11,5%-a, azaz 1668 Ft.) Az egészségbiztosítási járulék fizetése biztosítja a főállású mezőgazdasági tevékenységet folytató személy és eltartott hozzátartozói egészségügyi szolgáltatásra való jogosultságát. Az egészségügyi hozzájárulás havi 1800 Ft (napi 60 Ft). Az egészségbiztosítási járulék és egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség teljesítése érdekében személyesen vagy posta útján fel kell keresni a lakóhely szerint illetékes egészségbiztosítási pénztárt vagy kirendeltséget és a rendelkezésre bocsátott „Bejelentő lap"-ot kell kitölteni. A járulékfizetést pedig a pénztár által adott csekken az egészségbiztosítási hozzájárulással együtt kell befizetni a tárgyhónapot követő 10. napjáig. Akik e tevékenységük alapján nyugdíjra jogosító szolgálati időt is kívánnak szerezni, a lakóhelyük szerint illetékes egészségbiztosítási pénztárnál erre külön megállapodást köthetnek. 6. A bor értékesítéséből származó jövedelem 1997. évtől nem tartozik a mezőgazdasági őstermelői körbe. Abban az esetben azonban, ha a mezőgazdasági kistermelő a saját gazdaságában termelt szőlőjét borkészítési céllal saját maga használja fel - vagyis nem értékesíti — akkor a bor (amely nem őstermelői termék) előállítási költségeként ennek a szőlőnek az értékét is figyelembe veheti a következők szerint: Dönthet úgy (az általános költségelszámolási szabályok helyett) hogy a borkészítéshez felhasznált saját szőlő értékét — árát és mennyiségét — őstermelői igazolványában — mint értékesítést feltünteti és ezt az értéket minden külön bizonylat nélkül a bor értékesítéséből származó adott évi bevételével szemben költségként veheti figyelembe. Ez utóbbi megoldás melletti döntésre ösztönöz az a megfontolás, hogy ebben az esetben az őstermelői termékként figyelembe vett szőlő „bevételével" szemben érvényesíthető a mező- gazdasági kistermelés adókedvezménye, miközben a bortermelés költségei között a szőlő teljes értéke költségként vehető figyelembe. Fontos, hogy nem azt a szőlőt lehet (kell) figyelembe venni, amelyből a bor készült, hanem azt, amelyet a bor eladásának évében termelt meg a kistermelő. Az őstermelői Igazolványba bejegyzett, a saját gazdaságban megtermelt és borkészítésre felhasznált szőlő becsült értékeként a hegyközség által megállapított és a helyi közigazgatási önkormányzat hirdetőtábláján meghirdetett termőhelyi védőárat kell figyelembe venni. Azokon a helyeken, ahol hegyközség nem működik, ott a kistermelőnek a földművelésügyi miniszter által közzétett kistermelői elszámolóárat kell alkalmaznia. Ez az elszámolóár a közeljövőben a Magyar Közlönyben jelenik meg. A borértékesítés az általános szabályok szerint áfakötelezettség (25%) alá tartozik, tehát a kompenzációs felár szerinti elszámolást ez esetben nem lehet alkalmazni. Az ilyen termék értékesítése előtt az értékesítőnek adószámot kell kérnie (ami nem azonos az adóazonosító jellel) és az értékesítéséről számlát kell adnia a vevő felé. Az adószám kiváltásakor a bor értékesítője választhatja az alanyi adómentességet is, feltéve, hogy az abból származó várható éves bevétele nem haladja meg a 2 millió Ft-ot. Ebben az esetben áfakapcsolata nincs, kötelezettsége kizárólag a számlaadásra korlátozódik. Pénzügyminisztérium Ginola tartozása Mesés ajánlat az olasz Signoriért
