Kelet-Magyarország, 1997. február (54. évfolyam, 27-50. szám)

1997-02-12 / 36. szám

1997. február 12., szerda MEGYEI PLUSZ Faradéban vannak az árak Az élelmiszerekre fordított kiadások aránya jóval magasabb, mint az országos átlag Hajnal Béla (KSH) Nyíregyháza — A piacgazda­ságra való áttérés, a világgaz­dasági recesszió és a KGST összeomlásának hatására a ki­lencvenes évek hazánkban is nagy áremelkedéseket hoztak. Az árindex (1990-ben 128,9 százalék, 1991-ben 135, 1992- ben 123, 1993-ban 122,5, 1994-ben 118,8, 1995-ben 128,2, 1996-ban 123,6 száza­lék. 1991-ben érte el tetőpont­ját, amikor 35 százalékkal emelkedtek az árak és csak egyetlen évben, 1994-ben ma­radt 20 százalék alatt. A Köz­ponti Statisztikai Hivatal ada­tai szerint az 1996. évi árindex majdnem 5 százalékponttal ki­sebb az egy évvel azelőttinél, de csaknem ugyanannyival nagyobb a két évvel korábbi­nál. Megállapítható, hogy az 1991. évi kiemelkedően nagy növekedés után az áremelke­dések üteme — az inflációel­lenes intézkedések ellenére — továbbra is magas, öt év átla­gában 23 százalékot meghala­dó maradt. Közismert, hogy az infláció oka a gazdaságban keresendő. A gazdaságtalan termelés, a nagy átalakuláson átment, de még ma sem mindenben ked­vező termékszerkezet, az egyensúlyhiány, az adósság- szolgálati teher, az inflációs várakozások mind-mind okai az árak növekedésének. Az infláció mérséklődése nem­csak a fentiekben elért ered­ményekre, a hatékonyság ja­vulására, a gazdasági szerke­zet megújulására vezethető vissza, hanem annak másik oka a keresleti oldal alakulásá­ban ragadható meg. Az egy fő­re jutó reáljövedelem 1995- ben és 1996-ban is mintegy 5 százalékkal csökkent, ami a még mindig jelentős munka- nélküliséggel együtt mérsékel­te a keresletet és hűtötte az in­flációt. A fogyasztói árak enyhén mérséklődő növekedési üteme 1996-ban az egész év folya­mán megfigyelhető volt. Az 1996. évi áremelkedésben nem az élelmiszerek játszották a meghatározó szerepet. A fo­gyasztói árak átlagos növeke­désénél az élelmiszerek kisebb mértékben, 17,3 százalékkal drágultak, ami évek óta elő­ször fordult elő. Ez a tény mindazon területek lakosságát kedvezően (pontosabban nem annyira hátrányosan) érintette — így Szabolcs-Szatmár-Be- reg megye népességét is —, ahol az átlagosnál kisebb jöve­delmek miatt a fogyasztáson belül az élelmiszerekre fordí­tott kiadások aránya jóval ma­gasabb, mint az országos át­lag. Ugyancsak mérséklőleg hatott az árszínvonal emelke­désére a tartós fogyasztási cik­kek 19,2 százalékos drágulása. Ezt az árucsoportot egyébként évek óta az átlagosnál kisebb áremelkedés jellemzi. Legna­gyobb árnövekedés a háztartá­si energiánál volt regisztrálha­tó. A legutóbbi két évben két­szeresére emelkedett a háztar­tási energia ára, míg 1993-94- ben az emelkedés két év alatt mindössze 34 százalékot tett ki. A szolgáltatások, valamint az egyéb cikkek, üzemanya­gok árucsoportjának árszínvo­nala 1996-ban nemcsak az elő­ző évhez; képest, hanem hosz- szabb időszakot tekintve is az átlagosnál jobban emelkedett, míg a szeszes italok, dohány­áruk, valamint a ruházati cik­kek áremelkedése korábban rendszerint kisebb volt az átla­gosnál, 1996-ban azonban na­gyobb. Hosszabb távon tehát van érzékelhető elmozdulás az árarányokban. A tartós fo­gyasztási cikkek 1996-ban más árucsoportokhoz képest viszonylag olcsóbbak lettek, mint 1990-ben, és ugyanez vo­natkozik további három áru­csoportra. Ugyanakkor a ház­tartási energia és még két ki­adási csoport termékei, illetve szolgáltatásai nemcsak abszo­lút értelemben, hanem relatíve is drágábbak lettek. m wr át* I Anf se mmWm a# »Ca K fli .IT,T,1 Kitüntetés. Op­UJJ ris Oszkár nyír- egyházi műkép- faragó, aki az országos ki­állításunkon kitüntetésben részesült, akit a bolgárok fejedelme érdemjellel tün­tetett ki, a párizsi nemzet­közi kiállításra egy remek faragványú vadászserleget és egy szintén faragvány- nyal díszített szarvasagan­csot küldött. A remek kivi­telű tárgyak nagy feltűnést keltettek ott, ahol annyi szebbnél szebb, drágább­nál drágább tárgy van összehalmozva. Opris Oszkár műveit a nemzetközi zsűri arany­éremmel és aranykereszttel jutalmazta a díszokleveles elismerés. (Szabolcsi Szabad Sajtó, 1897.2. sz.) E ni Munkástanfo- lyam. A buji re- 23 formátus egyház munkástanfolyamot szer­vezett januártól, amely az­óta igen szép sikerrel fog­lalkoztatja a télen semmit­tevésre kárhoztatott gazdá­kat. Paksy Sándor segéd­lelkész beszámolt a tanfo­lyam menetéről, ahol olyan hasznos ismereteket szerezhetnek a földműve­sek, hogy ezután saját ma­guk tudják elkészíteni a használati eszközeik zö­mét. (Nyírvidék, 1922.11.12.) Soltész Mihály sírja. Megható 3 ünnepség kereté­ben rótták le kegyeletüket Nyíregyháza dolgozói a mártírhalált halt Soltész Mihály sírjánál az Északi temetőben. A két munkás­párt és a szakszervezet képviselői együttesen vo­nultak a volt Bujtos utcá­hoz, hogy elhelyezzék az első új utcanévtáblát. A Soltész Mihály utca fela­vatása után közösen men­tek a temetőbe, ahol a régi barátok fejet hajtottak a 15 esztendővel ezelőtt elhunyt szociáldemokrata párti, munkásmozgalmi szemé­lyiségről. A Bujtos utca a rendszerváltozásig viselte Soltész Mihály nevét. (Magyar Nép, 1947.11. 4.) Rendeződik a városközpont. Az önkormányzat jóváhagyásával a múzeumfalu dol­gozói lebontják az Egyház utca és a Síp utca közötti területen lévő rozoga házat, mely rontja a városképet. A lebontott anyagot felhasználják majd a múzeumfalu fejlesztésére Harasztosi Pál felvétele Hárommillió az Ér-patakra Nyíregyháza (KM) — Év ele­ji értékelő és feladategyeztető megbeszélést tartottak Nyír­egyháza vízgazdálkodásáról a napokban a városi önkor­mányzat, a Nyírségvíz Rt., a Városüzemeltetési KHT, vala­mint a Felső-Tisza-vidéki Víz­ügyi Igazgatóság vezető mun­katársai. Az 1996-os évet érté­kelve megállapították, hogy ezen a területen olyan jelentős változások történtek, amelyek hosszú időre meghatározzák a városi vízgazdálkodás és víz­szolgáltatás szervezeti és mű­ködési kereteit. Megalakult a Nyírségvíz Nyíregyháza (KM - K. É.) — Lassan és enyhe mértékben emelkedik megyénkben az influenzás megbetegedések száma, kiugró, nagy járvány­ról azonban szerencsére mind­máig nem beszélhetünk, tud­tuk meg dr. Hangyái Zsuzsan­nától, a megyei ANTSZ főor­vos asszonyától. Az év hatodik hetében összesen 4816 influenzás be­teget tartanak nyilván Sza- bolcs-Szatmár-Beregben. Az összesített adatok szerint egy hét alatt közel ezerrel nőtt a megbetegedések száma. Ti­Rt., ezzel remélhetőleg hosszú időre megteremtődtek a biz­tonságos vízszolgáltatás és szennyvízelvezetés feltételei. Olyan új szervezeti konstruk­ciót hoztak létre, mely például szolgálhat az ország többi tér­sége számára is. Létrejött a Városüzemeltetési KHT, melynek tevékenységi körébe több, vízzel kapcsolatos fel­adat is került. Sikerrel járt az akció, melyet a város a szak­szerűtlen, egyedi szennyvízel­helyezés felszámolása céljából indított. A vízügyi hatóság 1997-ben is segítséget nyújt abban, hogy e kömyezetkímé­zenegy embert szállítottak kórházba szövődmények gya­núja miatt. Az influenza szö­vődményei változatlanul leg­inkább a tüdő- és arcüreg­gyulladás, illetve a kisebb gyermekek esetében a hörghu­rut. A legtöbb beteg egy és ti­zennégy év között van, a má­sik leggyakoribb csoport pe­dig az öregeké. Ha a százezer lakosra eső területenkénti megoszlást vizsgáljuk, akkor kiderül: Fehérgyarmat az első helyen található, őt Nyírbátor és Kisvárda követi. A védekezés módszerei vál­lő akció folytatódjon és a hely­telen szennyvízelhelyezés mi­nimális mértékre csökkenjen. A vízügyi igazgatóság a múlt évben mintegy három­millió forintot költött a várost átszelő Ér-patak fenntartására, környezetének rendezésére. Itt az ősz folyamán két hónapon át 34 közmunkás dolgozott. 1997-ben a munkát folytatják, hogy végezzenek a még hátra­lévő feladatokkal, s hogy összegyűjtsék az ősz óta kelet­kezett szemetet, hiszen a már megtisztított szakaszok egy része újból szemétlerakóvá változott. Nincs rendkívüli helyzet ■■(jlJI-M.lll.ll.lWrJ----------------7------------------------------------------------­Közösen könnyebb Győrtelek (KM - Sz. E.) — Jelenleg is készül Győr­telek 1997-es költségveté­se. Mint Bétéri György pol­gármester elmondta, leg­főbb tervük, hogy továbbra is hitel nélkül gazdálkodja­nak, s megvalósíthassák el­képzeléseiket. Az infrastruktúra-fejlesz­tés utolsó lépéseként szeret­nék elkezdeni a szennyvíz- beruházást. Fülpösdaróc, Géberjén, Győrtelek és Tu- nyogmatolcs fogott össze a munkák elvégzésére. Győr­teleken a közművek közül már csak a szennyvíz hi­ányzik, s az ehhez szüksé­ges pénzt, a beruházás költ­ségének ötven százalékát már céltámogatáson elnyer­ték. Most pályázik közösen a négy település a Megyei Fejlesztési Tanácshoz újabb támogatásért. A tervek szerint ez egy ötéves munka lesz, mely­nek első évében Győrtelek főutcáján száz lakás csatla­kozhat a szennyvízhálózat­ra. Pengetésre készülnek Kisvárda (KM - K. B.) — A Nyírség táncegyüttes Ki mit tud?-béli sikere ékesen és ismételten is bizonyítot­ta, hogy szerencsére me­gyénkben is vannak olyan közösségek, akik feladatuk­nak érzik — a hovatovább kizálólag üzleti alapon mű­ködő világunkban joggal és okkal féltett örökségünk — a népi kultúra és a tradíciók ápolását. A hagyományok őrzőinek táborához kíván csatlakozni a közeljövőben a kisvárdai Várszínház és Művészetek Háza is. Az in­tézmény ugyanis szeretné feleleveníteni az egykor hí­res néptánctalálkozók ha­gyományát, ezért március 12-ére meghirdeti — igaz egyelőre csak az általános iskolások részére — a szak­ma utánpótlásának, a gyer­mek néptáncegyütteseknek a városkörzeti randevúját. A márciusi táncos talál­kozóval kapcsolatban bő­vebb információt az intéz­mény címére küldött levél­ben (Kisvárda, Flórián tér 20. szám alatt), illetve tele­fonon a 45/405-238-as szá­mot tárcsázva a rendezvény szervezőjétől, Szilágyi Zol- tánné népművelőtől lehet kérni. Megkerült a gazda Nyíregyháza (D. M.) — Lapunk keddi számában adtuk hírül, hogy egy idős asszony talált egy pénz­tárcát / Nyíregyházán a Kelet Áruház környékén. Azért fordult szerkesztő­ségünkhöz, mert a tárcá­ban semmiféle papír nem volt, mely a tulajdonos ki­létét felfedte volna. Mikor arról érdeklődtünk: miért nem tartotta meg? — mint ahogy tette volna na­gyon sok ember, kicsit pi­ronkodva csak annyit mon­dott: nekem a más pénze soha sem kellene. Bár szerkesztőségünk nem szokott ilyen feladatot , elvállalni, most mégis kivé- „ telt tettünk, mert éreztük: az a pénz nagyon hiányzik va­lahonnan. S nem is téved­tünk. Egy idős nyugdíjas néni jelentkezett. — A szomszédasszo­nyom hívta fel a figyelmet — mondta könnyeivel küszködve. — Én is el­hagytam a tárcámat... — S már kezdte is sorolni mi­lyen is volt az a „bugyellá- ris”. Melyek a különös is­mertetőjelei, s pontosan hány forint volt benne. Még arra is utalt, melyik rekesz­ben, milyen értékű pénze­ket tartott. Kiderült, ő a jogos tulaj­donos. S meglepve, de na­gyon boldogan számolta meg a közel tízezer forintot. Nem győzött hálálkodni. — Az Isten áldja meg azt az asszonyt. Ha tudná mi­lyen kő eset le a szívemről. Az áruház előtt vásároltam gyümölcsöt a beteg férjem­nek, s az autóbuszra száll­tam fel, akkor rántottam ki valahogy. Visszamentem, de már nem volt sehol. Azt hittem szívinfarktust ka­pok. Több éve leszázalékolt rokkant vagyok, a nyugdí­jam alig éri el a húszezret, a férjem súlyos beteg, otthon fekszik. Ez a pénz a havi megélhetést jelentette. Nem szokott nálam ilyen nagy összeg lenni, de a villany- számlát és más csekket akartam befizetni. Vannak még becsületes emberek... Becsület, emberség, fi­gyelmesség milyen egysze­rű fogalmak, mégis mennyire ki vagyunk rájuk éhezve. S bizony felkapjuk a fejünket, ha egy ilyen esettel találkozunk. Pedig jó lenne hírt adni naponta hasonló jó cselekedetről. Fórum Kisvárda (KM) — Bajor Tibor országgyűlési kép­viselő tart lakossági fóru­mot eddig végzett képvise­lői munkájáról február 13- án, csütörtökön délután öt órától , Kisvárdán a Vár­színház és Művészetek Há­zában. A megbeszélésen az ér­deklődők közérdekű kér­déseikre is választ kapnak, majd a vállalkozói övezet előnyeiről hangzik el tájé­koztató. Koncert Nyíregyháza (KM - B. I.) — Bensőséges hangulatú hangverseny várta tegnap este a zene barátait a nyír­egyházi tanárképző főisko­lán. Az est során Vasvári Tamás fiatal tanár lépett pódiumra, hogy tanítvá­nyait és az érdeklődőket zongoraművészi tehetsé­gével elbűvölje. Műsorá­ban Bach-, Chopin-, Mo­zart- és Liszt-műveket szó­laltatott meg. tozatlanok. A szakemberek szerint leghatásosabb a meg­előzés, amely bőséges vita­minfogyasztással, a nagyobb közösségek kerülésével, a sza­bad levegőn töltött idő növelé­sével érhető el. Az orvosok azt tanácsolják, aki teheti, ne láto­gasson influenzás beteget, s kerülje azokat a helyeket, ahol a járvány gyanúja erős. A me­gyei kórházban változatlanul érvényes a látogatási tilalom, más kórházakban azonban be­zárásra, vagy a látogatási tila­lom bevezetésére ez ideig nem került sor.

Next

/
Thumbnails
Contents